Szamos, 1908. április (40. évfolyam, 27-35. szám)
1908-04-30 / 35. szám
35. szánt. \ * 0 FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Rákócii-utczn 9. sr. Telefon: 107. Egyes szám ára 10 fillér. Mindennemö dijak Ss&tmáron, n lap kiadóhivatalát aa fixetendók HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Ä tömegsztrájk. A magyarországi szociáldemokraták legutóbbi kongresszusán erős forradalmi szellem uralkodott. Egyre-másra állottak fel a szónokok s követelték a tömegsztrájkot, sőt akadt szónok elég, aki szemére hányta a pártvezetőségnek, hogy miért nem csinálta meg már eddig is a modern társadalmi forra- dalmat. S nem is a hivatásos budapesti agitátorok prédikálták tele tüdővel a forradalmat, hanem a vidéki „elvtáisak,“ máskülönben egyszerű mesterlegények, akikben a szociá- lista tudomány s az élettapasztalás kevés. Ezek képviselik most a szociáldemokrata pártban a szélső forradalmi elemet. A maguk városában bizony mukkani sem mernek, olyan kevesen vannak, de bezzeg a kongresszuson a vörös drapériá val diszitett elnöki emelvény aljában, ahol együtt vannak, tejükbe száll a bátorság s mernek mindent mondani. Oly impozánsan hangzik : „általános sztrájk,“ „a munka fórra - dalma,“ „a proletárság élet-halál harca!“ Hires-nevezetes papjuk, mint a német Bebel és a többi vezér, a francia Jaures, a belga Wanderwelde, mind régóta túl vannak már azon az igazságon, hogy az általános sztrájk olyan harc, melyben csak a munkások veszíthetnek. A fegyveres hatalom egy nap alatt elsöpri a proletárforradalom hadoszlopait. Egyágyu- üteggel széjjel lehet verni harminc ezer proletár-forradalmárt. Egy sor- tüz örökre elnémít félezer fegyvertelent. Ha pedig nem kerül vérontásra a sor, az általános sztrájk akkor sem tarthat tovább egy hétnél, mert a tömeg nem éhezhetik. Ha a tömeg nem dolgozik egy hétig, a sztrájk mellett az éhínség is általánossá válik. Akármennyi pénz legyen is a sztrájkkasszába, százezreket élelmezni nem lehet belőle. Egy hét múlva a gyomor követelni fogja a maga jogait s a proletár szülő sem nézheti, mint pusztul éhen gyermeke. Erőszakkal nem mehetnek semmire, mert mindenütt szuronyok és ágyuk állanak szemben a forradalmárokkal. Ez a perspektívája a tömegsztrájknak. Igaz, hogy mérhetetlen kár háramlik belőle a társadalomra, a forgalomra, a kereskedelemre, az iparra, de az állam s a társadalom rendje sokkal régibb, sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, sem hogy összeroskadna fegyvertelen munkások rohama alatt. Belgiumban azámbelileg sokkal többen voltak aránylag a szociáldemokraták, mint nálunk, a parlamentben is hatalmas pártjuk volt, pénzük, befolyásuk hasonlithatat- anul nagyobb volt, mint nálunk, mégis csúfos kudarcot vallottak. Hogyan képzelhetik el tehát, hogy nálunk győzni fognak? Egyetlen egy körülmény van, amely a magyar szociáldemokratáknak előnyt biztosit egy nyugati államban vívható általános sztrájk fölött. Ez az előny az aratási sztrájk. Amikor napokon, órákon múlik Magyarorszag egy esztendei életének, ezermillió korona értékű gabonának megmentése, az első pillanatra ez hatásos fegyvernek látszik. De erre a tömeget nem kaphatják meg Mert mit ér a legideálisabb választójog a mezei munkásnak, ha a hazában lábán rothad a termés és éhen kell felfordulnia ? S ha sikerülne, — amit lehetetlennek tartunk, — ha mozgósítani tudnák is a mezei munkásság millióit, az államhatalom látva, hogy aratási sztrájkkal áll szemben, bizony behívná 24 óra alatt az ösz- szes póttartalékosokat s ezek vagy aratnának, vagy lőnének! S miként Romániában a parasztforradalomban hasztalan hullott a szegény, elkeseredett parasztok s a legyilkolt földbirtokosok vére, Magyarországon sem termékenyítené meg a szabadság földjét ez a véreső. Az általános sztrájkot legkésőbb tiz nap alatt letörnék, a vezérek esetleg kiszöknének az országból s az istenadta nép nehezebb igát vonszolna, mint azelőtt. így lest az általános sztrájk és ezt tudják a szociálista vezérek is. Ezért nyugodt lélelekkel minősíthetjük üres handabandázásnak a kongresszuson elhangzott fenyegetéseket. Általános sztrájk Magyarországon belátható időn belül nem lesz, mert nem lehet. A külföldi konjunktúrák sem oly kedvezők, hogy sikerrel kecsegtethetnék ezt a kalandos experimentumot. A tanácsból. Újabb vasúti kisajátítás. A szatmár-bikszádi h. é. vasat Avasfelsöfalu állomástól kiindulva tervezett gőzüzemű iparva9ut céljára a megfelelő terület kisajátítása ügyében hozott terveket a m. kir. kereskedelmi miniszter jóváhagyta. Városi tanács utasította a főmérnököt, hogy a szükséges kisajátítási terveket 2 példányban készítse el és terjessze a tanács elé. Cigányok üldözése. A gazdasági tanácsos jelentette, hogy az úgynevezett régi városi téglaszin környékét számos cigány család megszállta és a közelben levő lakosságnak úgy személy, mint vagyon közbiztonságát valósággal fenyegeti. A tanács felhívta a főkapitányi hivatalt, hogy a letelepedett cigány karavánt 8 nap alatt kergesse szét. Elutasított kegyelmi kérvény. Gladits József helybeli lakos valami kihágásért 105 kor. pénzbírságra Ítéltetett a községi bíróság által. Ezen ítéletet a belügyminiszter ia jóváhagyta Gladits az ítélet ellen kegyelmi kérvényt adott be a király őfelségéhez. A kabinet iroda azonban a felség folyamodványt minden észrevétel nélkül leküldötte a belügyminiszterhez honnan azon felhívással érkezett vissza, hogy a hatóság a kérvény fölött saját hatáskörében intézkedjék. Algíri képek. Irta: De Gerando Félix. (Vége.) Bougie, a kertek városa, egy tó- szerü öböl felett a hegyoldalon fekszik. Fukaliptus-fasoron át érkeztünk a gyönyörű városba, a déli kapunál. Szűk, meredek utcákon bujkáltunk, a mig megtaláltuk az uj, kényelmes és fényes vendéglőt, a hol kifogjuk pihenni a két napot s az azazgai ut fáradtságait. Reggeli után szerelnék egyet sétálni a városban, de Antoine ur szi goruan figyelmeztet mai program- műnk hátra levő részére. Elindulunk tehát a Sabet-el. Akra hasadéka felé. Utunk megkerüli az öblöt, szép termékeny, jól miveit földeken át. S én visszafordulva nézem Bougie-t, a mint eltűnik a távolban. A Sabet-el-Akra tulajdonképen egy völgy, mely egyenesen fölvezet a Magas Fensikra. így nevezik Algírnak középső részét, azt a hosszú földcsíkot, mely a tengeri és a déli Atlasz között 1000—1500 méter magasságban terül el Szűk-Arasztól Tlemcenig, a tuniszi határtól Marokkóig A Sabet-el-Akrán visz a fő útvonal Bougietól Sétif és Constantine felé. Ezt az utat a tavaszon elvitte a viz, sőt a hegyből is lenyalt az ár egy jó darabot. És Antoine olyan kőtömbökön vágtat, hogy nem tudom, mi lesz velünk. Jó ideig egy meglehetősen szűk, de kies és zöld völgyön haladunk. Egy helyen — ott, a vízmosásnál — kiszélesedik árvíz idejében ebben a katlanban bizonyosan egy tó szokott lenni. Egy hegyi patak folyik itt az ormokról a folyamba. Csakhogy az ár elmosván a hegy egyrészét, a patak vízeséssé vált és vígan hull a nyakamba, mialatt lassú tempóban kanyargunk. Antoine megfordult és nevet. Mulat. £n is, de nem annyira. A cigarettáimra gondolok. Algírban ugyanis nagyon olcsó a dohány, de rossz. Csak a fővárosban lehet kapni finom dohányt. Vettem is egy skatulya luxus-cigarettát, a legdrágábbat s a legjobbat, százát 2 koronáért. Romolyan nagyon jó volt, de most ez a bolond vízesés tönkretette. Ezalatt, egy kanyarulathoz értünk. S itt egyszerre megváltozott a szin A völgy eltűnt s helyén csak egy függőlegesen vágott hasadás látszott. Két oldalról óriási, fenyegető vasszürke hegyek tornyosultak. Lent a sziklákon ugrált és dörgött a viz. A nap a két kőfalat úgy áthevitette, hogy bátran a pokol előcsarnokában gondolhattam magam. Soha ennél szivszoritóbb, fenségesebb látványt nem élveztem. A nagy spanyol fensikra vezetnek föl ehez hasonló hasadások és útközben eszembe jutott Gustave Dórénak egy remek rézmetszete a Despéna-Perros völgyről. De itt, e kiaszott, lecsiszolt sziklák között, a tropikus nap hevében, sokkal nagyszerűbb volt a kép — sokkal félelmetesebb is. Nagyot lélekzettem, mikor Taki- tuntnál kibújtunk a sik földre, a Magas Fensikra. A kerratai korcs- máros jóllakatott csirkesülttel és a hagyományos nyers spárgával. Hozzá frissen töltött takitunti ásványvizet kaptunk. Algírban sok a kitűnő ásvány-forrás és a takintunti a leghíresebb. Azután pedig megkezdődött az ut a Magas Fensik sivatagjain keresztül Sétif felé. Ez volt közel kétezer kilométeres utazgatásomnak egyedüli keserves napja; 1600 méter magasságban már közel van az ember a naphoz és Algír nincs olyan messze az egyenlítőtől. Hozzá meg nem is voltam felszerelve: az angol ször- sapka alatt a guta környékezett. Végül a táj nem arra való, hogy az emberben kellemes benyomásokat keltsen : kopár hullámzások, sivár völgyek, letarolt, kiaszott dombok, hasadások és sehol semmi emberi nyom. Valami elkeseredett fű próbálkozik a kövek közt érvényre jutni, de csak arra való, hogy a vörös földet szürkére fesse. Lassanként azonban változik a vidék : kisebb, majd nagyobb búzatáblák jelennek meg, azután majorok, falvak, apró városok. Egy helyen, az országút mellett látom, hogy járdák épültek, igazi, komoly járdák, kőpár/jsRÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ftjinljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divata fekete es barna sziaü úri-, női- és gyermek-cipők !
