Szamos, 1908. április (40. évfolyam, 27-35. szám)
1908-04-12 / 30. szám
XL éílolyafFí. kalmár. 1908- április U 12 (vasárnap) 30. FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LaN A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. r Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési á r : SZERKESZTŐSÉG ée KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Készpénifiietés mellett a legjutáuyosabb árban kOz<etnek Bgész érre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Rákóczi utcza 9. sz. Telefon: 107. Egyes szám ára 10 fillér. Mindennemű dijak Szatm&ron. a lap kiadóhiva'.nifebn» ÍUeienlftk Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. ahoz, hogy a betegsegélyő pénztárral szemben minden jogos igényüket érvényre juttassák, mert ez a pénztár a páciensek jelentékeny hányadát szívja fel. Minden munkás, minden alkalmazott a törvény értelmében kell, hogy tagja legyen a pénztárnak, de tagja lehet ezenkívül csekély kivétellel mindenki, aki akar. Ez természetesen csak hátrányára lehet a privát prakszis- nak. Mikor tehát az orvosok egy olyan helyzettel állanak szemben, hogy a privát prakszist a munkások, kereskedelmi és ipari osztályában teljesen elvesztik, nem lehet rosznéven venni tőlük, ha nagyobb igényekkel lépnek fel a pénztárakkal szemben, mint eddig, annál is inkább, mert az uj törvény értelmében a pénztárak jövedelmei is jelentősen megnagyobbodtak. Viszont az orvosnak sem szabad hivatását tisztára az egyén, érdek szempontjából felfogni. Ügyvéd, mérnök, gyáros, akárki inkább teheti ezt, mint az orvos, akinek negativ elhatározása, passzív rezis- tenciája, vagy sztrájkja ember halálát okozhatja. Az orvosi diploma lemondásra és áldozatkészségre kötelez, mert az emberiség legnagyobb érdekét, az élet íentar- tását szolgálja. Ezért sújtják a büntető törvény paragrafusai azt az orvost, aki beteggel szemben kötelességet mulaszt. A munkáspénztár nem nyerészkedésre alapított magánvállalat s ezért a legkevesebb, amit elvárhatnak tőle az orvosok, hogy rendesen díjazza őket. Némely helyütt azonban az orvosok túlfeszítik a hurt s összetévesztik a szegény emberek betegsegelyzöjét a vagyonos pácienssel. Épen ezért nem lehet elég komolyan figyelmeztetni az orvosokat és a pénztárakat arra, hogy ne lépjék túl a jogos ma gánérdek határait s a kölcsönös engedékenység alapján egyezzenek meg egymással. Sajnálatos, sőt megdöbbentő látvány a sztrájkoló orvos. Ha gyakran fordulnak elő az ilyen esetek, illuzóriussá teszik a betegsegélyezés nagyszerű intézményét. Sürgős szükségnek tartjuk, hogy a kötelező munkásbetegsegélyezés- ről szóló törvényt egészítsék ki az orvosokra vonatkozó paragrafusokkal, amelyek kötelezően rendezzék äz orvosok s a pénz tálak között való viszonyt. Lehetetlennek tartjuk ezt a mai állapotot, amikor bármelyik napon, akármilyen alkalomból sztrájkba léphetnek az orvosok s megakaszthatják a betegpénztár működését, a szegény betegek gyógykezelését. A törvény parancsoló szava teremthet csak itt állandó rendet. Húsvéti illatszerek 50 fillértől fölfelé kaphatók Schuszter Gyula fodrász- és horbélyüzletében, Deák-tér 14. sz. A pilseni és paulaner különleges sörök kizárólagos elárusitását megkaptam és azokat a mai naptól raktáron tartom. — Szabó Géza fűszer és csemegekereskedö Szatmár, Kazinczy-utca 10. sz. Szakbizottsági ülések a vausnál. A gazdasági és a jogügyi szak- bizottság pénteken délután tartotta ülését dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt. Elfogadott tanácsi javaslatok. A gazdasági szakbizottság megállapította a belkövezósi munkák prog- rammját, elfogadta a tisztviselők és városi alkalmazottak szabadságidejéről intézkedő szabályrendelet-tervezetet. Dembö Sándor közgyámnak e hivatala mellett a községi bíróságnak 4 hónapon át való viseléséért 2Ó0 kor. jutalmat szavazott. A tisztviselők részére drágasági pótlékul erre az évre fizetésük 10 százalékát állapította meg, mely pótlék az alsóbb hivatali állásokban 120 koronánál kevesebb nem lehet. A tűzoltói felszerelések kiegészítésére a szakbizottság megadta (felhatalmazást a városi tanácsnak tekintettel arra, hogy meglevő egyéni és csapat-felszerelés nem felel meg a kivánalmaknak s a közelgő tűzoltó-kongresszuson nem teheti ki a város tűzoltóságát a lebecsülésnek. Elutasított javaslatok. A Hildegard templom toronyórájának gondozását a szakbizottság eivá- ialhatónak nem tartotta, valamint Kosáros Lajos harangozó fizetésemelés iránti kérelmét is elutasította. A jogügyi szakbizottság elvetette a házi levélszekrénynek felállítására vonatkozó javaslatot, a hivatalos órákat Orvos és a betegpénztár. Most jövünk csak rá, hogy az állami munkás biztosításról és a beteg segélyezésről szóló törvénynek egy nagy hiányossága van. Ez a törvény ugyanis nem rendezi a pénztár és az orvosok között való viszonyt, holott az egész nagy intézmény egyesegyedül az orvosok munkáján nyugszik. A törvénynek ez a hiányossága most súlyosan megbosszulja magát, amennyiben mindenütt külön, vicinális alku támadt a pénztár és az orvosok között, mind a két fél az emberi önzés szempontjából fogja fel az ügyet s mert a pénztárak a maguk jószántából rendszerint sehol sem engednek, az orvosok ultima rációhoz nyúlnak: sztrájkolnak. Ez idő Szerint az országnak 15 városában dúl az orvosok sztrájkja. Orvosok sztrájkja? Ki álmodott ilyesmiről még csak két esztendő előtt is? Politikai és társadalmi életünk vezető elemei egyre a sztrájk káros és kárhozatos voltáról prédikálnak nekünk és most ugyanezen körökben a sztrájk eszközéhez nyúlnak a magánérdek megvédelmezése végett. Persze, nincs abszolút igazság a világorv Ha más sztrájkol, az nem igazság. De ha én sztrájkolok, az igazság. Mindenesetre igazságtalanság lenne azonban, ha az orvosok magatartását eleve elitélnők. Nekik joguk van Rapszódia. Sziszegő, huhogó, őszi szél vagyok. A dal, mely ajkamon fakad, Nem tép szűzi, bimbózó vágyakat; Nem hord szárnyán megbüvölő varázst, Mámort se szit: hamuhodó parázst; Napsütést se sző harmat-szivek köré: Perdülő sugár-rajt, mely kacag, ragyog. . Sziszegő, huhogó őszi szél vagyok. Az én dalom Csupa nyöszörgés, csupa borzalom. A kacaj, mely az őrült vértelen, Ványadt, szederjés ajakán terem; A gyászdal, mit a rög Koporsó födélén eldübörög ; A jaj, amely rekedt-tompán kihördül Az örök börtönből: a sirgödörbül, S a sok fél panasz, a sok tört sirám, Mely az ifjan sorvadó csirán A gyermek-ajkakon dadog : Ez mind, ez mind az én dalomba’ van. . Sziszegő, huhogó őszi szél vagyok. Ha dalba kezdek én : Meghallja mindenki a sártekén, Az is aki süket. Az emberek didergve, fázva Húzzák összébb a köpenyegüket S a sejtelem-szitotta lázba’ Zsoltárt zengve, zsolozsmázva Imát hebegnek. Szivek elszorulnak, Büszke szemekből gyáva könnyek hullnak Józan, higgadt homlokok bújnak Komor redők mögé. S százezer ajkon át Csöndes, rekedt köhögés szökken ki : S százezer riadt, vacogó senki Alázattal hajtja porba homlokát A halhatatlan Enyészet előtt. Ha ajakam sivitva fütyürész: Megborzad a Pénz, megborzad az Ész; Remeg az Erény és remeg a Bűn, És a Gyönyör nevet keserűen. És ha huhogok és ha bömbölök: Százak ajkán kin jajgat, hörög ; Szemek kegyelmet kiáltva esdenek, A vad Erő is megremeg Jajveszőkel és nyöszörög halkan, Ha huhogó dalba kezd az ajkam. De vannak egynehányan. Kiknek lelke konokul nyugodt, Ha bárhogy is üvöltök és zugok ; Kik kacagva keserü-vidáman Hallgatják végig mindenik dalom, S mennél jajgatóbb a borzalom, Annál gunyosb, annál hahotázóbb A kacaj ajkukon. E kis sereg Nem borzong, nem reszket, nem didereg, Ezek azok kiket az Élet A tündöklő Mindenből kirúgott Szivük a sivár, üres Semmié lett. Lelkűk azért oly konokul nyugodt S azért oly rémes, oly tompa fahangu A hahotájuk. Ezeknek szól az énekem, Számukra kél borzalom-dal a számon. Mert ezek tapsolnak nekem. Ezek, kik csak a jajgató sirámon Tudnak vigadni, És a mások véres, lihegő jaján Tudnak kacagni, Könyörtelen, rémes, gyükolón kaján, Lelket borzongató kacagással. És a kis csapat nő, egyre nő. Én pedig egyre szebben, Borzalmasabban, rémesebben Zengem nekik énekem, Mert ők tapsolnak nekem. De ha is e tapsolok seregje Fogyna, fogyna egyre, S nem maradna csupán egy, aki — Habár alig hallhatón, félénken — Tapsoljon nékem: Akkor sem fogyna ajkamról az ének S ezer borzalmat süvitő dalok A kobzomon akkor is kelnének , . . Sziszegő, huhogó őszi szél vagyok. . .. Kaczér Ignácz. Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk: a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásáflági foppáit. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Ssaímár és vldíke legnagyobb eziptoüra. HstitküÄ a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi seheyraux és box bőrből készült legújabb diVatu fekete es barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők !
