Szamos, 1908. április (40. évfolyam, 27-35. szám)
1908-04-02 / 27. szám
27. szél, FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. XL éffgtyanü fzatmár. 1S08 április M 2 Előfizetési ár: Bg£gz évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékőczy-uíoza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendő^ HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöitetnek^**ív Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Az alkohol leküzdése. Mi, bor, sör és pálinkaivó nemzedék, akik a külföldön nem jártunk, nem is tudjuk elképzelni, milyen tontos szerepet játszanak Németországban, Angliában, Dániában, Svéd- és Norvégországban, sőt Amerikában is a társadalomban az alkoholellenes társaságok. A szesztől való tartózkodást hirdető egyesületeket és szövetségeket a kormány, a törvényhozás s a hatóságok odakünn a legmesszebb menő kedvezményekkel látják el, az alkoholellenes próféták számára tárva-nyitva áll minden munkásegyesület és szakszervezet, szóban, iiásban, népgyülésen, templomban, szabad előadásokon és az iskolában folytonosan lolyik a küzdelem az alkohol ellen. Nálunk mindennek hire nyoma sincsen. Csak Budapesten van a szervezett munkásság körében alkoholellenes egyesülés, de ennek oly kevés a tagja s olyan kicsiny méretű a propagandája, hogy csupa oly emberekből áll, akik az alkoholt amúgy sem szívelik. Megtévedt bárány, vagyis olyan ember, aki leszokott az alkohol élvezetéről, bizony, alig akad közöttük. Semmiféle törvényünk, szabályrendeletünk, sem a fővárosban, sem a vidéken nem intézkedik arról, hogy az alkoholellenes mozgalom bármily irányban is támogatásban részesüljön, ellenben mindent elkövet a fogyasztási adójövedelemre szoruló állam, hogy a szeszt minél nagyobb mennyiségben igyák és igy az állam jövedelme minél több legyen. Nyakra-főre nyilnak az uj korcsmák s kávéházak, épülnek az uj szeszgyárak, alakulnak az uj pálinkafőzdék és nap-nap után tanúi vagyunk az alkohol rémes pusztításainak. Nem újság, hogy az alkohol legjobban a munkás rétegben pusztít, részben azért, mert a munkásnak csak az olcsó, ordináré pálinkára telik, részben azért, mert mint műveletlen ember, a munkás tudja magát a legkevésbé fékezni. Sokféle nyavalya pusztit a mi országunk testén, de ezek között a legsúlyosabb az alkoholizmus, amelyet minden körülmény támogat, mig külföldön törvények, vagy szociális intézmények állják útját a pusztulásnak. Stockholmban nem "Tég'folyt >7 a- nemzetközi alkoholellenes kongresz- szus. Irigykedve olvassuk a tudósításokban, hogy a kisebb-nagyobb germán népeknek micsoda gyönyörű intézményeik s milyen általános propagandájuk van az alkohol ellen. Résztvettek a kongresz- szuson Magyarország küldöttei is, kik leplezetlenül mondták el, hogy nálunk, sajnos, még mindig akadálytalanul terjed és pusztit az alkoholizmus, ugyanezeket referálta az orosz delegátus is. A német, a svéd, a dán küldöttek egymásután jelentették, hogy náluk csökkenőben van a bor és elsősorban a pálinkafélék fogyasztása, egyedül Németországban emelkedett a sör fogyasztás. Mint mindenben, ebben az ügye- fogyotl országban, úgy az alkoholizmus csökkentése körül is csak az állam kezdeményezésével lehet eredményt elérni. És pedig oly képen, hogy emelje fel az állam a pálinkafélék fogyasztási adóját és ideiglenesen csökkentse a sörét. Ezzel elérnők azt, hogy inkább sört inna a magyar munkás, mint pálinkát 8 a sör tudvalevőleg mértékletesen élvezve, inkább használ az egészséges szervezetnek, mint árt. Terem nálunk elég árpa s hozzá még első minőségű, melyet úgy fel tudna dolgozni nehány uj sörgyár, hogy kivitelre nem jutna. Szükséges lenne az is, hogy uj !jkorcsmái engedélyeket a pénzügy- .ihfé&terium ne., acjjon ki többé s lehetőleg arra törekedjék, hogy a jelenlegi italmérési engedélyek számát is csökkentse. S mindennél fontosabb egy hatásos, nagy stilü propaganda, hivatott férfiaknak és nőknek folytonos agitációja az alkohol ellen, melyet a legmesszebb menő támogatásban kell részesiteni. A tanácsból. Minta-méhes a városi faiskolában. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület állandóan fejleszti gazdasági intézményeinket. Ezúttal egy mintaméhes felállítására kért engedélyt a városi tanácstól. A méhészet valóban gyenge lábon áll nálunk, sőt egy pár amatőr kivételével egyáltalán nem foglalkoznak vele. Helyénvaló az eszme s méltó a pártolásra, különösen mert költségbe sem kerül. A tanács a kérelmet előkészítés végett kiadta a gazdasági tanácsosnak. Kiküldetés. A város mint alapitó tag részéről a magyar szőllősgazdák orsz. egyesületének közgyűlésére a tanács Bartha Kálmán gazdasági tanácsost küldötte ki. Vízvezeték a villamos telepen. Az uj villamos gépberendezés gondozása s különösen a portól való megóvása elkerülhetetlenné teszi a telep környékének pormentesitését. E célból Markó Kálmán v. v. igazgató előterjesztést tett a tanácshoz 3 vízvezetéki hydrans fölszerelése iránt, amely elegendő a viilamtelep melletti utcarészek locsolására. A tanács a jelentést tárgyalás végett kiadta a villamvilágitási bizottságnak. Mozi a színházban. Kiss Árpád élelmes polgártársunk a színházi idény befejezése után mozit akar nyitni a városi színházban. E célra kérte a színház átengedését. A tanács a kérvényt áttette a kapitányi hivatalhoz és a szinügyi bizottsághoz tűzrendészed s szinügyi szempontból való véleményezés végett. Ettől függ, hogy a nyáron járhatunk-e moziba?: Színház. Az elmúlt szinházi esték műsorát két tapsokban és lelkes elismerésben gazdag vendégszereplés élénkítette. Zilahy Gyula, a debreczeni színház igazgatója, aki ebben az évben ünKajszi Bertalan volt pékmestert a városi ifjúság a leglelketlenebb uzsorásnak tartotta. A lelketlenség nem azokra a kölcsönökre vonatkozott, amelyeket adott, hanem azokra, amelyeket megtagadott. Nem volt egyetlen egy úri fiú a városban, mely a megye székhelye volt, aki kisebb-nagyobb összeggel ne tartozott volna Kajszi Bertalannak. Egyik sem fizetett. Sőt mindegyiknek azon járt az essze, a fölött tanácskozott, hogy mi kép lehetne a vén uzsorást újabban becsapni. Egyszerűen törvényen kívül helyezték, mint olyan embert, akinek vagyona szabad préda. Megvetettek és nagyokat köszöntek neki. Kajszi Bertalan egyforma nyugalommal tűrte a megvetést s a mély kalapemelést. Mord, barátságtalan ember volt, ki csak akkor ment emberek közé, ha elintézni való dolga akadt. Betáblázott kölcsönei után két-há- romszázezer forintra becsülték. Az is nyilvánvaló volt, hogy honnan szerezte. Beleházasodott egy gazdag bécsi családba, s négyszer örökölt. Mióta felesége meghalt egyebet se tett, mint hogy a tőkéket elhelyezte. Százszor is Ígértek neki megszorult emberek uzsorakamatokat, de Kajszi uram mereven visszautasította : nem is etikai okokból. Legalább azzal nem utasította vissza. — Nem vagyok bolond — mondotta, hogy becsű kassam magam, s a pénzem is odavesszen. Mindazonáltal perfekt uzsorásnak tartották s a megyei írnokok is úgy beszéltek róla, mint akiről csak a végső szükségben lehet szóba állni. A végső szükség a megyei uraknál permaneuciábau állott. Alig volt tisztviselő, ki ne lógott volna Kajszi Bertalannál. Fökep az ifjúság, az aranyifjuság mely, ha aranyról volt szó nem nézte a kamatot. Kajszi Bertalan adott, de konstatálta azt az elvet, hogy annak, aki nem fizet, másodszor nem ad. Ez az elv nagyon sérelmes volt az ifjúságra. Pogánynak, embertelennek deklarálták az egyszeri kölcsön elméletét. Hiszen ha visszafizetni tudnák, akkor volna pénzük, s nem szorulnának újabb kölcsönre. Szidták a vén uzsorást, s mikor az elkeseredés a tetőpontot érintette, boszu-tervet koholtak. Erre meg is jött az alkalom. A farsang előtt hazajött Bécsből a vén uzsorás egyetlen leánya Amália. Nagy, szép szőke leány volt, ki egyik nagynénje cukrászüzletében nevelkedett, s nem egyszer szolgált ki főhercegeket. Okos, fesztelen modorú teremtés volt, ki senkitől sem sajnált egy barátságos, kacér mosolyt. Maga mondotta, kérdezetlenül, hogy nagykorú, túl van a huszonnegyedik éven. Any- nyi kétségtelen, hogy Amáliának volt a legszebb szőke haja s a legtöbb hozománya a városban. A toi- lettekkel is leverte a többi lányokat. Úgy öltözködött, hogy az irigység üldözte minden lépését. A társaság mindazonáltal nem fogadta be, helyesebben mondva: Kajszi Rótta Simon nagy választékú cipőraktárát tjánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ^Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czip&raküra. MfIhffVfvfrfílh a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi sehevraux és box bőrből készült legújabb divata fekete és barna szinü úri-, női- ós gyermek-cipők !
