Szamos, 1908. február (40. évfolyam, 10-17. szám)
1908-02-23 / 16. szám
2. oldal. SZAMOS 16-ik szám bitgatnak, legyezgetnek, hogy jóhiszeműségünket lépre csalják, hogy nem ül fel a reménységnek, mert örök igaz s nekünk sokszorosan az ez a klassikus mondás: „timeo Dauaos et dona ferentes“. A károlyi törvényszék. (T.) Bár a miniszterelnök ur ő kegyelmessóge megígért© a károlyiaknak a törvényszéket, azért még sincs egészen kizárva, hogy ez a gondolái valaha komoly formát ne öltsön. Ez a terv egy idő óta vissza-vissza- kisért és ha a károlyiak nem unják meg időnkint felvetni, nekünk sem szabad megunnunk ismételten megtenni rá a megjegyzéseinket. Nem olyan dolog ez, amelynél a vélemény is jogosult, az ellenvélemény is, Itt sem elfogultan, sem elfogulatlanul nem lehet más meggyőződésben leuni, minthogy ez a gondolat a helyi érdeküség rögeszméjének lázban fogant torzsziilötte. Mert lehet az, hogy a helyi érdekeket az általános szempontok nem teljesen fedik ugyan, de „egy kis igazítással“ — mint mondani szokás — olyan kompromissumot lehet velük köttetni, amely legalább madártávlatból azt a benyomást kelti, hogy az általános érdek nem kapott nagyobb pofont, mint aminő az ügyek „normális“ vitele folytán neki rendesen kijár. De nem lehet az, hogy leplezetlenül, az érdeknek még csak ürügye nélkül is, összeálljon egy érdekcsoport és a közérdek rovására létező intézményekből egy jó falatot magának kihasítani akarjon. A károlyiak lassan kezdték a dolgot ezelőtt mintegy évvel. Az a szerény kívánságuk volt, hogy csináljanak nekik egy kis törvényszéket — közadakozásból; a szatmári, a zilahi és a nagyváradi törvényszékek arányos megcsonkításával. Most azonban rájöttek, hogy ha már kívánnak valamit, hát ugyanazzal az erővel nagyobbat is kívánhatnak és felszalai- tak azzal az óhajjal, hogy a szatmári tálán de becses és nagy hasznot hajtó munkát végez. Teljes odaadással végzi a ház gondozását, s ezért a legteljesebb elismerő köszönetüuket fejezzük ki neki. (A pénzügyi helyzet.) Pénztárunk a mostoha idők súlyos viszonyai között is a legjobb karban van. Nemcsak, hogy a deficit rémei nem kísértenek, hanem az állandó töke szaporítás örvendetes valóságáról adhatok számot Hogy pénztárunk ilyen rendezett és egyre gyarapodó, hogy az évi nagy szükségletek fedezése céljából a tőke kamatjaihoz sem kell nyúlnunk, annak érdeme első sorban az Egylet, kitűnő elnökeinek körültekintő bölcs vezetésűk és serényen tevékenykedő rendkívüli ügyességük. Pénzt mindig teremtenek, ha kell, pedig az utcák kéregetéséből és a perselyekből ez idén is, de egyáltalában már kevesebb folyik be, mint ezelőtt. Pedig ez kész veszteség A hölgyek ugyanis részben a járvány, részben egyéb bajok által visszatartva több utcát be nem kértek s különben is a kéregetésre nehezen kapacitálhatók, ami bizonj' nagy baj, mert ha élni akarunk dolgoznunk is kell és pedig szorgalmasan, a kellemetlenségektől nem szabad megijednünk. Mert ez a pár buzgó tag, aki ma mindent végez és egymaga több utcát is bekér, végre is kimerül és visszavonul. Tehát dolgozzunk mindnyájan arányosan felosztva a terhet s akkor minden jól, sőt jobban fog menni. Egyletünk a legrégibb jótékonysági mtörvéuyszóket — úgy, amint vau — vigyék át nekik Nagykáro'yba. Hát ez a kívánság nem is olyan jámbor, mim amilyeneknek a teljesíthetetlen óhajoknak általában lenniük illene. Tiszta tudatában annak, hogy ez az igazságszolgáltatásnak, a város fejlődéséhez fűződő egyeteme* nemzeti érdeknek és a szerzett jogok szentségének miuősithetetetlen meg- gyalázása volna, — mégis számit arra, hogy nincs az a képtelenség, amit makacs és konok forsirozás.sal possibilissó tenni ne lehetne. Számit arra, hogy lehetetlenségek nincsenek és hogy ha igaz is az, hogy az ember többször próbál, mint ahányszor sikerül, de az is igaz, hogy csak az sikerülhet, amit megpróbál az ember. Próbálkoznak hát, és ez a próbálkozás csak addig nevetséges és szórakoztató, inig nem lesz sértővé és bosszantóvá. Hiszen egyelőre a mostani igazságügymi nisztertöl oly biztatást kaptak, amelyből ugyau még a beteg képzelet sem építheti fel a károlyi törvényszéket. Csakhogy a miniszter mulan- dónak születik, a közélet kiszámíthatatlansága pedig halhatatlan jelenség a nemzet életében. A miniszteri szék csak felfordulhat, de a dolgok sokféleképen fordulhat- hatnak, még úgy is, hogy a nagykárolyi követeléseket komolyan szám- bavehetik ott, ahol adott helyzeteket szoktak csak megoldani és úgy, ahogy a kényszer parancsolja. Ez és ennyi veszélye van a károlyi nyuivadászatuak. Ezekkel nem polemizálni kell, mert hiszen akkor mi kölcsönöznénk ennek az akciónak azt, amije absolute nincs : súlyt és komolyságot. Hanem a We- kerle öexellenciája álláspontjára kell helyezkedni és erélyesen vitatni, hogy a törvényszéknek ott kell lenni, ahol a megyeszékhelynek, vagy, ami egyre meg}-; a megyeszékhelynek ott, aló! a törvényszék van. Politikai hírek. A politikai helyzetben jelentős fordulat állóit be. A Ház többsége tézmóuy városunkban, illik azért, hogy állandó virágzásáért lelkiismeretesen — önmagunkat megtagadva — gondoskodjunk Gyűjtésekből befolyt 83ti K 82 fill. Estélyek jövedelméből 2007 K. 65 fid Kosárkákból 203 K. Vegyesekből 552 K. 81 fill. Betétekből 2450 K. Adományokból 700 K. Múlt, évi maradvány 113 K. ,;82 fill. Összesen 6864 korona 6S fillér. — Kiadások : Hí vi segélyekre 2080 K. Arvaházra 2140 K Vegyes kiadások 575 K. 54 fill. Rögtöni segélyek 160 K. Betét 1700 K. Összesen 6655 korona 92 fillér. Bevétel és kiadást összehasonlítva, maradvány 208 korona 73 fillér. A pénztár kitűnő kezelésért, a számadások gondos vezetéséért, melyeket a számvizsgáló bizottság minden évben pontosan megvizsgál és a leg- pedánsabb rendben talál, mélységes köszönet és hála illeti Biki Károly pénztáros urat, a kinek nagy ügybuzgalmát alig lehet eléggé méltatni. Isten adjon neki erőt, hogy a jótékonyság szolgálatában még nagyon sokáig buzgólkodhassék jó kedvben és jó egészségben. Ezzel végére értem titkári jelentésemnek, melynek tudomásul vételét és elfogadását tisztelettel kérem. Szivemből köszönöm a személyem iránt állandóan ébrenlévö bizalmat s kívánom, hogy Isten megszentelő és segítő kegyelme legyen továbbra is az Egyesülettel s áldja meg emberbaráti nemes törekvéseit. | napirendre tűzte az ideiglenes ház-1 szabály módosítást célzó Nagy Emii féle indítványt. Ez a tény erős harcot jelent, a kormány és az ellenzék, a dissideusek, a nemzetiségiek, a horvátok és demokraták között. A revízió ellenzői a legelkeseredettebb harcot hirdetik s azt mondják, hogy a legkeményebb eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza, * Élénken foglalkoztatja a politikai világot, főleg a függetlenségi pártot a dési képviselői választás, hol a függetlenségi jelölt az alkotmán'ypárti jelölttel, Baesay Tamással szemben nagy kisebbségben maradt. Beszélnek erőszakról, hivatalos pressioua lásról, s ennek tulajdonítják az eredményt. Valóságos palota forradalmat okozott ez a választás a függetlenségi párt kebelében, bizalmas tanácskozásokat tartottak, a kérdést az intéző bizottság elibe viszik s szóval nem hagyják annyiban ezt a választást. Sőt mint a fővárosi lapok közül többen Írják, annyira érzékenyen esett a párt többségének ez a vereség, hogy a felkínált belügyi másik államtitkári áliást már négyen visszautasították. Higyje, aki akarja • A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság a béteu kétszer is gyülóse- zett, s nagyban dolgozik a munká. lat minél előbb való befejezésén- Móg megérik a károlyiak, hogy rövid időn belül készen lesz a polgári perrendtarfa3, s az igazságügy miniszter ígérete szerint hamarosan el- kaparintják tölünk a törvényszéket. Higyje, aki akarja. A tanácsból. A hegyi áll. iskola kibővítése. A vármegyei államépitészeti hivatal megkereste a ha'óságot a Szat- márhegyen, a Középhegyen levő áll. népiskolának még egy tanteremmel leendő kibővítése tárgyában. Egyben kérte a tanácsot, hogy a szükséges tervezetet és költségvetést tegye át. A tanács ez ügyben megbízta főmér nököt, hogy a tervet és a költségvetést 30 nap alatt készítse el. A németii gazd. ism. iskola telke. A németii részen tervbe vett gazd. ism. iskolához szükséges 20 holdnyi terület kijelölése végett a tanács meg bízta a gazd. tauácsost, hogy egy alkalmas telekhelyre nézve tegyen javaslatot. Desztilláló gép a villamtelepen. A villamviiágitási igazgató előterjesztésére a tauács megbízta az igazgatót, hogy a villamtelepen szükségesnek mutatkozó desztilláló gépet szerezze be. A Jeti Szemle“ legújabb kirohanása, A nagykárolyiak február 4-én egy nagyobbszabásu „ Református hangverseny“-t rendeztek, melyről a következő épületes kritikával számol be a .Heti Szemle“ : „A legnagrobb hatást érte el Szabolcska Mihály a bájos, természetes élethü költeményei vei Bár volna sok ilyen puritán felfogású ember a református egyházban ! De a többi szónokok már szóra nem érdemesek. Kár, hogy o'yan botrányosan kevés hallgatója volt a remek szép hangversenynek.“ Éhez a kritikához sem kell sok kommentár. A bírálatot magában hordja. A felekezeti elfogultságnak és türelmetlenségnek olyan megnyilatkozása ez, melyen minden jó ízlésű embernek — akármilyen vallásu is, — meg keli botráukoznia. Hát már ide jutottunk, hogy effajta otromba distinkciókkal vagdaljuk egymást ? Meg vagyunk győződve róla, hogy ha Szabolcska otvasná a Heti Szemlét, maga tiltakozna az ilyen speciális kitüntetés és houorárium eilen. Küitci tehetség, tudás, ismeret tekintetében, igaz, nemsok ember veheti fel a versenyt vele, — s itt felesleges a felekezeti distinkció, mert ez áll minden vallásura nézve, — de puritáu felfogás dolgában — higyje meg a Heti Szemle — nem egyedüli, nem is páratlan a református egyházban. Aztán, ami azt illeti, hogy „a többi szónokok már szóra sem érdemesek“, t. i. Szabolcska mellett, nohát ez már egy kissé vastag megjegyzés. Talán vicc akart lenni? Próbálom a hangverseny többi szereplőire vonatkoztatni; a legerőszakosabb magyarázat, mellett sem vagyok képes reá, hiszen az van mindjárt utána mondva, hogy a „hangverseny remek szép volt," tehát a szereplők és közreműködőkről nem lehet azt mondani, hogy szóra sem érdemesek. De meg aztán szónokokról szó! e kedves megjegyzés. Már pedig hangversenyen nem szoktak szónokolni. De hát kikre vonatkoztatva használta a Heti Szemle ezt a banális otrombaságot? A református papokra, kik a kevés puritán felfogású emberből álló egyházban szónoki funkciókat is végeznek? Nos, tehát ezeknek a szóra sem érdemes papoknak nevében vesszük fel a Heti Szemle által odadobott kesztyűt s azoknak a nevében utasítjuk vissza felekezeti türelmetlenségétől sugalt drastikus sértéseit. Ha összeegyeztethetönek tartja egy- házias jellegével a más felokezetuek ilyen módon való megbántását, mi nem tartjuk a sajtó tisztességével összeférhetőnek az fffaj a kirohanásokra a megérdemelt válasszal felelni. A lekicsinyelt református szónokok nevében tisztességes szóra és válaszra érdemesítettük azzal a hozzáadással, hogy ez is kár volt, mert az effajta kirohanás minden jellemző volta mellett is, komoly szóra, válaszra igazán nem érdemes. Laibaehi savanyurépa-fő- zelék kapható Szabó Géza füszerés csemegekereskedssében Kazinczy- utca 10. sz. HÍRROVAT. Hatvan baka A század marsok És a hadnagy ur Elől halad, fázik, didereg', Gyermek-arcán villogó szeméből A köny sűrűn aláhull, pereg ! Hatvan baka jó magyar fiú mind — Keskeny dűlőn vágja a havat, Reggel óta szakadatlan mennek S még sem dől ki ez a kis csapat! Hadnagy uram unja már a dolgot, Bár fel se veszi a maga baját: — „Ejnye fiuk, aki áldója van, Ki látott már szomorú bakát? Kedveteket — azt a vidám kedvet — Nem vitte el még a gólya tán . . . ? Magyar fiuk! Azt a ragyogóját, — Daloljatok szivből, igazául“ Hatvan baka összenéz egy percre, Lángra lobban szivükben a vér S mintha rájuk nyári napfény tűzne Egy se fázik, — Isten tudja mér1! Hatvan baka rágyújt egy nótára S hadnagy urnák úgy repes a lelke. Harsog a dal. mintha orkán zúgna . . . „Kossuth Lajos az izente . . .!“ Adorján László. Látogatás a szegény—gazdagnál. Az öreg Halmy bácsi. Apró, sürü pelyhekben szállingózott a hó, mikor elindultam, hogy az öreg1 Halmy bácsit felkeresem. Ismeretlen vagyok még a városban, tehát egyik kedvező részletfizetésre kaphatók Wertheimer Lipótnál Szatmár, Kaziney-u. 17. ~ A zárdával szemben. ... . _:
