Szamos, 1908. február (40. évfolyam, 10-17. szám)
1908-02-23 / 16. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ES GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szára ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindenaeuiü dijak Szatm&ron, a I®p kiadóhivataiabac fizétendöjj. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közélteinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. XL. évfolyamSzatmár, 1908. február hé 23. (vasárnap) 16. szám. Vakmerő aspirációk. Nincs a világon egyetlen nemzet sem, a melynek jóhiszeműségére annyira lehessen utazni, mint a miénkre; nincs nép, melynek áldozatkészségét jövőbeli ígérgetések és reménységek fejében annyira ki lehetne aknázni, mint a miénket. A jó békesség kedvéért lemondunk nemzeti követelményeinkről, vagy, amint annak idején mondottuk: „kikapcsoljuk“ a sürgős elintézésre váró kérdések közül, — minden nagyobb ellenállás nélkül kvótát emelünk, úgynevezett magyar-osztrák nagyhatalmi érdekeink megvédése végett tengeri haderőnket gyarapítjuk s> amik ellen csak kevéssel előbb nemzeti tiltakozást provokáltunk, most azokat a nemzet szükségleteinek hirdetjük, melyeket a jóreménység és viszontszolgálat fejében és érdekében leltétien teljesítenünk kell. Valóban egy khaotikus politikai világban élünk, melyből keressük a kivezető utat s amig keressük, addig úgy ránk nehezedik egy érthetetlen és megmagyarázhatian befolyás, hogy útvesztőbe jutunk. Odajutottunk mindig, valahányszor nagy nemzeti kérdésekről volt szó, nemzeti érde- dek rekompenzácionális kicsikarását tüztük ki célul s oda jutunk most is, amikor a jövő reménység fejében újabb áldozatokra készülünk. Értjük itt a katonai kérdéseket. Mikor a mostani kormány kormányalakításra vállalkozott, azzal az ígérettel nyugtatta meg a forrongó közvéleményt, hogy a sok függő és sürgős elintézésre váró kérdés közül, — a punktum sa- liens, — a katonai kérdés kikap- C8oltatik. Nem is kisértett azóta. Nem is zavart semmiféle ideges nyugtalanság, beletörődtünk egyelőre a változhatlanba, a hangoztatott felségjoggal szemben beletörődtünk abba a gondolatba, hogy a nemzeti jog érvényesülése várhat még, majd eljön annak is az ideje. De hogy már itt lenne ? Vakmerő reménység s valóban tragikomikus ezt a mai viszonyok közt hinni és remélni. S vájjon hol és kik vetették fel ? Annyit koncedál- hatunk, hogy nem nálunk, — mi csak újból ugrani készülünk. Szerencsétlen természete a magyarnak, hogy a hatalmi érdek kedvéért olyan könnyen alkuszik és változik. Hiszen a hadügyminiszter félreérthetetlenül kijelentette a dele- gácionális üléseken, hogy magyar vezényszóról most szó sem lehet, a katonai engedmények jórészt felségjogok, azokról sem ő, sem más nem disponálhat. Hát akkor mik lehetnek azok az engedmények, melyek indokolják, hogy a katonai kérdések újra bekapcsoltassanak ? Annak idején keveseltük a kilences bizottság programmját s a mai kormánypárt, mint akkori él- lenzék, helyes és jogos ellenállással és tiltakozással hasonló megnyilatkozásra bírta az egész nemzetet. Nem is lett belőle semmi, de nem lesz ma sem, pedig akkor maga a király is hozzájárult. Nem kell jóslásokba bocsátkozni, ‘ ha előre megmondjuk, hogy a koalíciós többség még ezt sem kapja meg a létszám és tiszti fizetések felemeléséért, bár szolgálatkészségével elég könnyen felkinálkozik. Talán épen ezért nem kap semmi rekompenzációt, legfeljebb biztosítékot felülről a hatalmi állás megtartására. S ez nem is valami megvetendő dolog. Ezért érdemes komolyan mérlegelni az eshetőségeket s elszámolni a múlttal a jövendő kedvéért. Igazi naivság az a mű-düh, mellyel mi az osztrák túlkapások ellen tiltakozunk, hiszen elsősorban mi magunk vagyunk okai annak, hogy nemzeti vívmányokra nem számíthatunk. Mi vagyunk azok a jóit: zemü emberek, akik egy kis jóreménység fejében arra is vállalkozunk, hogy közkincseink felett licitáljunk. Elvégre ideje lenne annak, hogy a nemzet komolyan számoljon az effajta licitációkkal. A katonai kérdéseket a nemzeti kormány ki kapcsolta az elintézendő kérdések közül, nem helyes, nem indokolt, nem időszerű s nem tanácsos azoknak újra felszínre való hozatala. Van előtte sok más sürgős megoldásra váró kérdés, a melyek igéretszerüen kötelezik; ezeknek a megvalósításával győzze meg a nemzetet arról, hogy nincs oka féltény aggodalmaskodásra, nincs oka a kételyre, mert a nemzeti aspirációkat nem teszi kockára holmi zászló, jelvény, cimer s más ilyen kisebb jelentőségű kérdésekért, hanem akkor a mikor komolyan számol a lehetőségekkel, egyszersmint komoly ellentállást tanúsít a nemzetnek egy újabb, viszontszolgálat nélküli, megterhelésével szemben. Nagy áldozatokat hozott annak idején a nemzet a mostani kormánynak. Váit- ság e!ibe állította önmagát, Az áldozatokat további a is biztosította. De csak addig, mig várakozásában nem csalatkozik. Arra azonban sohasem jogosította fel, hogy csendes türelmével s jóhiszeműségével a hatalmi fpositio megtartásáért visszaéljenek. Hálátlanság ezzel a jóhiszeműséggel való további kísérletezés, végre valahára egy kevés positiv vívmányokra vár, s nem hajlandó többé ígérgetések s reménybeli kilátások nyújtásával megelégedni. Vakmerő reménység kell ahhoz) hogy a katonai kérdések általánosan s megnyugtatóan ren- deztessenek a mai feszült viszonyok között. Pedig csak igy számíthatni egy újabb áldozatkészségre a nemzet részéről. Aki nyugodtan kontemplál az emberek és a helyzet felett, ma sem tehet mást ezekkel a krónikus ígérgetésekkel szemben, melyekkel csáTifcxári jelentés a jótékony Nöegylet működéséről az 1906 végén és az 1907. évről. Szerk. Dr. Fechtel dános e. főtitkár. (Vége). Gyűjtő hölgyek voltak : A temetőben és a templomokban az idén. A székesegyház főajtójánál Jékey Károlyné és dr. Gőbel Alajosnó a sekrestyénél Morvay Jánosnó és Jankovics Jánosné. A rom. kath. temetőben Papp Gyuláné, Jaskovics Ferencané, Varjú Sándorné, Uray Je- nőné, Nuszer Dezsőné, Fürst Vik- torné. A ref. temetőben Zeke Vincéné. A görög kath. temetőben Bartha Györgyné. A gk. templomban Göncy Antalné. A ref. templomban Pótor Dánielné. A szatmári gör. kath. templomban Hubán Gyuláné. 1906 évi dec. 23. és 1907. dee. 22-én karácsonyfát állítottunk az árvaházban, az árvák részére, s ez alkalommal ünnepséget rendeztünk. Az utóbbin megjelent dr. Boromissza Tibor püspök ur, titkára Hámon Róbert p. kamarás kíséretében, s buzdító beszédet intézett az árvákhoz. Ki kell emelnem, hogy Egyletünk küldöttségileg részt vett II. Rákóczy Fereucznek kassai temetésén és koporsójára 118 kor. 21 fillér értékű koszorút tett. Az összegből 98 kor. adakozásból gyűlt össze, a többit a pénztárból pótoltuk. Meg kell említenem azt is, hogy Egyletünk nagyrabecsülése és tisztelete jeléül úgy az Elnöknőt, mint az alelnöknőt nevük napján tisztelgő küldöttséggel kereste fel és őket virággal, jó szóval meleg hangon köszöntötte. (Árvaház.) Az egyleti élet történetének főbb mozzanatai után, rátérek árvaházunkra. Az árvaházban jelenig van 10 gyermek, a legfiatalabb 5, a legidősebb 14 éves. Az árvák gondját Koos Györgyné viseli, aki mindnyájunk megelégedésére tisztaságban, rendszeretetben, az anyagi ellátás lehető kényelmében, a gyermekek hasznos foglalkoztatásában neveli árváinkat. Az árvaház, úgy a ház értékében, mint pénzbeli kiadásokban a gyermekekre, a ház fentartására nagy terhet ró reánk, ami a mai drága világban kétszeresen érzékeny meg- terheltetés, de hát ezt az intézményt, mint reánk maradt örökséget fenn kell tartanunk, addig mig az állami gyermek védelem kiterjesztése fel nem ment bennünket a kötelezettség alól. A föfő gondviselők azonban az árvaházi f. bizottság tagjai Jékey Ká- rolynó elnök, dr. Gőbel Alajosné, Morvay Jánosné, Neuvirth Nándornó és Bakosy Domokosné, a kik a leg- nagyobb szeretettel és legmelegebb érdeklődéssel látogatják a házat és teszik meg a tőlük csak telhetőt. Fogadják mindnyájan az Egylet forró köszönetét. Az egészségügyi teendőket dr. Török István orvos végzi. — A ház gazdája Török István. — Igazán zajAf^RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát Ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Sxaünár és vidéke legnagyobb czipőrakto. , Figyelmeztetés! az előre haladott ték idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók
