Szamos, 1908. február (40. évfolyam, 10-17. szám)

1908-02-13 / 13. szám

13. szám. SZAMOS 3-ik oldal. a zsidó törvényeket. Ezek az em­berek — és itt a három talmudis- tára mutatott — jól ismerik. Ok tudják, mi az, amit én most mon­dani fogok. Ez itt a thóra, és én erre a szent Írásra esküszöm, hogy' ártatlanul halok meg. Izgatottan mondta ezen szavakat és kimerültén rogyott le székére. Még azon kívánságának adott kife­jezést, hogy ne a temető árkába temessék, hanem oda ahova a többi tisztességes zsidókat szokták. Tíz órakor este még lámpa fénynél állították a bitófát. Éjjel a siralomházban. Szomorú hely volt ez nagyon. Benn a szobában egy szál gyertya pislogott, hol az asztal mellett fejét tenyerébe mélyesztve imádkozott Húsz a három talmudistával. Már nem igen akart senkivel sem be­szélni, csak azon kívánságának adott kifejezést, hogy 10 zsidó mondja el utolsó percében a ha­lottak imáját. Megkérdezték tőle, mit szól ahoz, hogy Mihálka kegyelmet ka­pott? Mit szóljak? felelte vállát vono- gatva, egy gajnak (keresztény) min­dig szerencséje van. A halálra Ítélt családja. Reggel négy órakor a fogházőr egy megtört asszonyt és 3 kis gyermeket az elitéit családját bo­csátotta be a siralomházba. Leírhatatlan fájdalmas volt a je­lenet, amidőn a gyermekek apjuk lábaihoz borultak. Nemsokára közele­dett a kivégzés ideje. Húsz felesége nem akart eltá­vozni, úgy, hogy erőszakkal cipelték el a börtönőrök. A kivégzés. Reggel 7 óra volt, fagyasztó hideg reggel. Az utcán süvített a szélvihar, a babonás emberek re­meg fe mondták egymásnak: — Akasztanak . . . ítéletidő van. Ötven csendőr állta el a tör­vényszék bejáratát, hova csak mint­egy 80 embert bocsátottak be. Hat óra harminc perckor Balázs biró utasította a fogházfelügyelőt, hogy vezesse elő az elítéltet. Öt perc múlva hat szuronyos fogház­őr között megjelent Húsz Ábrahám. A talmudisták már feladták rá a halotti fehér ruhát. Balázs biró mintegy 20 percig olvasta a dermesztő hidegben az ítéletet és a királyi döntést. Az emberek visszafojtották lélek- zetüket, a feketébe öltözött hóhér némán állt pribékjeivel a bitó mellett. Balázs biró remegő hangon mondotta Húsznak: — Húsz Ábrahám ! Önnek tehát nincs kegyelem ezen a földön, for­duljon szivében a gondviseléshez, amely nem fogja elhagyni. A királyi ügyész ezután oda szólt a hóhérnak. Végrehajtó közeg! Tegye meg kötelességét! Ebben a pillanatban Hermann Ádám, az egyik hóhórsegéd Húsz­hoz lépett és kezét keresztbe tette. Báli Mihály zsineggel erősen ösz- szekötötte a kezet s a zsineget a két lábon keresztül huzva, a bal- térdliez erősítette, úgy hogy az elitéit teste meggörbült. Azután rá­tette a hurkokat a lábra, a nyakra s pribékjeivel megragadva Husztot, az akasztófához vonszolta. — Adonáj / Adonáj! — jajga­tott az elitéit — köszönöm, az íté­letet, isten áldja meg a királyt, engem pedig hagyjon nyugodtan meghalnom, mert ártatlan zagyok ! A hurok a következő percben már a nyakán volt. A hóhérsegé- dek a csigába font kötéllel lefelé húzták a lábakat, Báli kifordította a fejét a nyakcsigolyából, egy-két borzalmas pillanat következett, a hóhér lecsukta az akasztott szemeit, feligazitotta leesett állát s egy zseb­kendővel eltakarta arcát, hogy az arc vonaglása ne tegye még bor­zasztóbbá a jelenetet. Három és félperc múlva a hó­hér jelentette az ügyésznek, hogy az ítéletet végre hajtotta. Hét perccel ezután a törvény- széki orvosok megállapították, hogy a halál bekövetkezett. Félóra múlva levették a holttestet a bitóról s tiz órára orthodox zsidó rítussal elte­mették. Laibaehi savanyurépa-fő- zelék kapható Szabó Géza füszer- és csemege-kereskedésében Kazinezy- utca 10. sz. HÍRROVAT. Halálos ítélet. Húsz Ábrahámot felakasztották. A halálos Ítélet végrehajtásával a földi igazságszolgáltatás elégtételt adott azok­nak, a kik már régen porladnak a pet- rovai temetőben. A közhangulat elfo­gadja ezt a tantőtelt: szemet szemért, fogat fogért! A magyar kriminológia meglehetősen modern. Az olasz és francia iskola szép nyomokat vágott büntető jogunkban. Hanem ez alól nem tudtuk még magun­kat teljesen emancipálni, hogy a halálos büntetést eltöröljük. Még mindég hódo­lunk a középkori intézményeknek. Még mindég elfogadjuk azt, hogy három, öt, vagy esetleg hét embernek csalhatatlan ítélete elég arra, hogy egy embert meg­fosszunk attól, amit csak a természet erő forrása fakaszthat: az életet! Húsz Ábr.ahám nem gyilkolt, csak értelmi szerzője volt a borzasztó ke­gyetlenséggel végrehajtott gyilkosság­nak. És mint értelmi szerzőit halálra ítélték. Lehet, hogy az ítélet nem igazságta­lan, hanem az emberietlen vonás abban nyilatkozik meg, hogy a halálra Ítélt körülbelül hat vagy nyolc hónapig tartja magában azt a rémes gondolatot, hogy felfogják kötni. Felfogják kötni, de előbb be kell várni mig a hivatalos fórumokat megjárja az ügy, s azután, még vagy kétszer a fülébe dörgik: ember felfognak kötni! Gondolatnak is rémes az a tudat, hogy egy nyomorult ember feje fölött ott függ a Damokles kardja, a mely minden percben lezuhanhat reá. Micsoda lelki­erő szükséges ahoz, hogy ebbe a gon­dolatba az elitéit bele ne őrüljön. A tömeg örvend azon, hogy az igazság­szolgáltatás véresen torolja meg a biint; de az emberiség háborog, hiszen a kannibálok hazájában is igy cseleked­nek! Húsz Ábrahám esetében azonban egy mozzanat ragadja meg a lélektani ku­tatót. Miért utazott el a városból a két rabbi ? Vagy Húsz Ábrahámnak egyál­talán nem volt szüksége lelki vigaszra? Vagy talán a zsidó rabbi halálra itélt- nek nem ad lelki vigaszt? Nem tudok feleletet adni e kérdésre, csupán azt az egyet érzem, hogy ez a két rabbi egy cseppet sem cselekedett úgy, a mint Mózes előírja nekik. Nem ismerem a zsidó rítusokat tövéről hegyére, hanem annyit mégis tudok, hogy az a vallás, mely kizárólag a humanizmusra épült, a két rabbi eltávozása folytán, világje­lentőségéből sokat vesztett. Sokat vesz­tett, mert a szeretet tana, mely át meg átlengi az istenség megismerésének ős­forrását, arculcsapatott. Megtudom azonban érteni a két rabbi eljárását is. Zsidó ritkán vetemedik oly nagy bűnre, melynek bünhödése a ha­lál ! Bizonyára abban csúcsosodik ki a rabbik szívtelensége, hogy a ki Istentől ennyire elfordul, az nem érdemli meg legnehezebb percében Isten szolgájának vigaszát. Mondom, ezt megtudom érteni, de mentséget nem tudok rá találni! Mert vagy van vigasztalás a pap ajkáról s akkor Húsz Ábrahám is megérdemelte azt, vagy nincs — s akkor Húsz Ábra­hám tette a zsidó vallás rítusa szerint nem bírálható el ! Az a két rabbi, a ki sietve szedte össze magát s eltávozott Húsz Ábrahám mellől, bizonyára vétkezett olyan nagyot Isten előtt, mint Húsz Ábrahám a bün­tetőjog szerint! A gyilkosság értelmi szerzőjét elföl­delték a temető árkába, mert a vallási felfogás szerint bűnös ember nem nyug- hatik szentelt földbe. — Húsz Ábrahám ott is szenvedni fog. — De az a két rabbi, majd ha idejük letelt, abban a S/entelt földben is bűnös lelki ismerettel feküdhetnek, mert mikor valakinek szüksége lett volna a vallás erejére, mint közönséges tolvajok — megszöktek 1 — n—ó. * Egyházmegyei tanácsbiró vá­lasztás. A szatmári ref. egyházmegye tauácsbirójává Cséplse Péter ricsei lelkész 20 szavazatával szemben 30 szavazattal Fábián Károly fehér- gyarmaü ref. lelkész választatott meg. * Elhunyt országgyűlési képvi selő. Uray Imre Beregszász város országgyűlési képviselője február hó 9 én hirtelen elhunyt. * Lelkészi kinevezés. A szamos- ujvári gór. kath. püspök Pap Endre lelkésznek a hidegkúti egyházhoz történt áthelyezése folytán megüre­sedett láposbányai gör. kath. egyház lelkészéül Brakaica János káplánt nevezte ki. * .íelölés igazgatósági tagságra. Mint illetékes helyről értesülünk a szatmári gőzmalom társulat az egyik üresedéiben levő igazgatósa sí i tag­sági he yre dr. Vaj«y Károly pol­gármestert jelölte. Valóbau célszerű, hogy ezen iparvállalat-vezetőségében a városnak mint. egyik nagy rész­vényesnek megfelelő hely jusson. Az állás febr. 18 ikáu tartandó társulati Lözgjülésen kerül betöltésre. * Helyreigazítás. „Egy kis erőszak“ címen egy Hely beli újságban valaki apostrofálja a polgármestert, hogy a vele ellenté es álláspontra szavazó egyik aljegyzőt a közgyűlésen meg támadta. A ki a polgármester egyéni­ségét ismeri, az j V. tud: at ja, hogy tőle legtávolabb az erőszakoskodás áll. Ha azonban elvárja a tisz íkartól s főleg fiatalabb tagjaitól, bogy ia- tentióit szavazataikkal támogass ik ez nem erőszakoskodás, hanem a solidalitás követelménye és igy ha a vita hevében nam tetszésének adott is kifejezést a tisztikar egyik legfiata­labb tagjának vele e lentótes váratlan szavazata miatt-—ez nem erőszak — sőt azt igazolja, hogy a szavazat be­folyásolva épen nem volt. A közle­mény vége valószínűleg a községi biró választásra célozva — viszont a ti-ztikar solidaritását hangsúlyozza — de elfelejti, hogy van még egy fon­tosabb érdek, a köz szo gálat jól fel­fogott érdeke; — a midőn tehát a polgármester ennek óhajtót azzal ér­vényt szerezni, hogy efey kitűnő képzettségű ifjú erőt óhajtott a városi szolgálatnak megnyerni s a másik pályázót a maga helyén meghagyni úgy' hisszük, hogy közel jövő által igazolandó eljárása a tisztikar érde­két egyáltalán nem sértette, annál kuvósbbi, mert a közvetlen érdekelt pályázó gyors előmenetelét épen a jelenlegi polgármesternek köszönheti. Ennyi akartunk a nem épen indokolt közleményre megjegyezni. * Társas ebéd. Azon alkalomból, hogy M -zőssy Béla államtitkár e hó 9-én városunkban időzött, délben a Pannónia szállodában tiszteletére tár­sas ebéd volt, melyen részt vettek Dr. Falussy Árpád főispán, Dr. Vajay Karoly polgármester, Dr. Kelemen Samu, Dr. Szilasy Zoltán orsz. kép­viselők és a kassai gazdasági akadé­mia jelenleg itt időző tanárai, továbbá Jánosházy Jáuos miniszteri tanácsos, Uray Géza f<'gondnok, Berey József, Bibi Károly ev. ref. esperesek, P< th® György, Demjén Sándorué, Babcsy Gergely, valamint az ref. főgimn. és tanítóképző tanári kara. * Két szatmári bankintézet egye­sülése. Lapunk zártakor egy' nagyobb szabású pénzügyi actióról értesülünk, u. i. a Szatmári Közgazdasági Bank r. társaság beolvad a Szatmári Bank r társaságába, miáltal a Szatmári Bank mely eddigeló is számottevő tényezője volt a helybeli piacnak, most városunk legelső intézeteinek sorába lép, u. i. alaptőkéje ily módou 625,000 koronát, tartaléktőkéje 120000 koronát fog kitenni, tehát 745,000 korona saját töke felett fog rendel­kezni, ami nemcsak az intézet te­kintélyét és erejét fogja növelni, ha­nem piacunk hitelviszonyait is egész­ségesebb alapokra fogja fektetni. Ez utóbbi szempont vezette az Osztrák- Magyar Bank helybeli vezetőségét, hogy befolyását a beolvasztás ke­resztül vitele tekintetében latba vesse. A beolvadás azon az alapon történik, hogy a Szatmári Bank 1500 drb. részvényéből 750 drb. tehát 2 régi 200 bor. n. é. részvényből 1 drb. 500 korona n. é. uj részvény kópez- tessók, a Közgazdasági Bank 1500 drb. részvényéből 500 drb. tehát, 3 drb. 200 kor. n. é. 1 drb. 500 korona, u. ó uj részvényre lesz becserélve, ily képen a Szatmári Bank 75000 koronát a tartalékból az alaptőkéhez csatol, mig viszont a Közgazdasági Bank 50000 korona', csatol az alap­tőkéből a tartalékhoz, s a többi 17700 korona eddigi tartaléktőkéje is tar­talékra fordittatik. * Felolvasás a Szatmári Gazdasági és Kereskedelmi Csarnokban. Vasár­nap d. e. 11 órakor tartotta meg Uuger István, az Osztrák Magyar Bauk helybeli fiókintézetének főnök­helyettese a Csarnok számos tagjai­nak és azonkívül igen szépszámú vendégközönségnek jelenlétében szak­előadását az 0>zlráb-Magyar Bank történet ről, fejlődéséről és mai szer­vezetéről Á politikát — igen helye­sen — egészen kikapcsolta fejtege­téséből és tisztán kereskedelem-törté­neti és gazdasági szempontból vilá­gította meg, a mai politikai és köz­Csakis a legjobb gyártmányú — szövetek m vannak forgalomba Urak! Óriási a WM GYM árkülömbséggel szalon-ruháinkat mtílgyapjú-szövet üzletében Deák-tér 21. ’ szerezhetjük be. ■■ Az árak kötelezőié^ olcsóbbak bármely ínvárosi kereskedőnél is. Báli mellények nagy választékban! Csakis a legjobb gyártmányú ra szövetek &a vannak fi irgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents