Szamos, 1908. február (40. évfolyam, 10-17. szám)

1908-02-02 / 10. szám

í FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer*: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: E^ész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZSRKE'S Z TŐSÉG és KIADÓHIVATAL:' Rákóczy-utcze 9. sz. Telefon: 107. JliEdenoíMnti dijak SzatBaaroa, a lap kiadóhivatalat'HE fUuteodo^ HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosaib árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden s/.ó 4 fillér. Nagy átalakulások előtt. Fontos s messze jövendőre ki­ható politikai események előtt áll az ország. Úgy mondják, hogy már javarészben készen vannak az uj választási törvények s nemso­kára a Ház asztalára kerülnek. Nem lehetünk — a dolog ter­mészeténél íogva — abban a hely­zetben, hogy érdemlegesen foglal­kozzunk velük, legfeljebb feltétele­sen kockáztathatunk meg egy s más észrevételt. Ezt is inkább ál­talánosságban s inkább társadalmi, mint politikai szempontból mérle­geljük a kérdést. Előrebocsátjuk, hogy ha ebből a készülő törvényből kiirtanak mindent, ami eddig a magyarságnak s a társadalmi rend­nek ártalmára volt, korszakalkotó hatása leend, mert beleviszi köz­életünkbe az egészséges demok­rácia szellemét, amelyet most vajmi nehezen nélkülözünk. Szomorú jelenség, hogy a szo- ciálisták már most előlegezik a tömegsztrájkot, ha a törvény nem olyan lesz, mint a milyennek ők akarják. Sajtójuk izzó már a tűz- től, üres feltevésekből indulva ki, előlegez olyanokat, amikről szó sincs s amiket nem is tudhat. De még akkor sem járna el helyesen, ha valóban megközelítené azt az ellenőrizhetlen híradást, hogy plu­rális választói jog lesz. Mintha ez kivételes helyzetet teremtene s jog csorbitássai járna. Mert azok közt, akiket megilletne a kettős szava­zat, ott vannak, ott kell lenniök a kisbirtokosoknak is, továbbá az iparosoknak, kereskedőknek is, kik megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Már pedig a demokrácia a maga egyszerűségében az egészséges nemzeti szellemtől áthatott s mun­kaszerető, megélhetését — a lehe­tőséggel számolva — nem más érdekeinek megcsonkításában, de a saját tisztességes munkájában ke­reső iparosnál, kereskedőnél, kis­gazdánál épen úgy meg van, sőt talán érintetlenebből, mint maga­sabb minősítésű foglalkozásoknál. Ha valaki nem bir az ő minősíté­sükkel, azért nincs kizárva, hogy egy szavazata ne legyen, sőt lesz is, de ebből sérelmet kovácsolni izetlen és jogosulatlan eljárás. Az ország magyar lakosságának legalább 70 százaléka bir a plurá­lis választói jog kellékeivel és e mellett a szervezett munkásságnak is a szine-java jó magyar. — Hol várható itt a sérelem ? Ami pedig azt a íenyegatésüket illeti, hogy tömegsztrájkkal vála­szolnak a törvényre, az ma már naiv hiszékenységgel biró embere­iét ijeszthet meg csupán. A múlt év október 10 én láttuk, hogy mi is az az általános sztrájk ? Egy jarádés munkaszünet, amelyen a vezetők jól kibeszélik magukat és azután osztozkodnak a dicsőségen s a jól megszolgált salláriumon. Jelszavakkal ma dobálózni lehet, de komoly hitelre számítani nem s még kevésbé lehet holmi kosmo- politisztikus elvek szolgálatába bele­hajszolni az embereket, akiket a keserű kiábrándulás megtanított arra, hogy mi különbség van az önzés diktálta követelés és a lehe­tőség között? Ne előlegezzünk tehát. Várjuk meg a törvénytervezetet, s tartsuk íenn arra az időre bírálatainkat. Feltevésekkel ugyan hogy lehet kritikát gyakorolni olyan valamiről, amiről semmit se tudunk ? Azt az egyet sejtjük, reméljük s szeretjük tudni, hogy a választói jog kiter­jesztése nem fogja szem elől té­veszteni a magyarság érdekeit. A nemzeti gondolatnak, a nemzeti souverenitásnak érvényesülni kell benne s bizonyára érvényesülni is log. Ezt az érvényesülést pedig a nemzet egyeteme garantirozza, a mé'y nem ismer speciális kiváltsá­gokat ; ismer nemzeti jogokat, me­lyeket részrehajlatlanul kell bizto­sítani minden magyar állampolgár­nak s ismer kötelességeket, melye­ket teljesítenie kell minden hazáját szerető embernek. Az idők nagyot változtak. Vál­toztak főleg abban, hogy nekünk magyaroknak, ma inkább, mint valaha, meg kell egymást érte­nünk, ha valami előnyre számí­tunk. Halálos vétket követ el az, aki a széthúzásra hinti a magot. A becsületes szociális törekvésnek nem lehet más célja, mint a nem­zeti eszme szolgálatába szegődni, a nemzeti érdeket munkálni, mert azzal nyer értékében az egyén érdeke is. Aki ez ellen dolgozik, ki kell lökni a nemzet testéből, a társadalomból, •í^kélyda? ypfía, mely nemcsak bűzös,^or,“ftgad is. A ragály ellen pedig óvszerekről gon­doskodni közérdek. A közel jövő meg fogja hozni azt, amit most joggal remélünk. Ez a reménység egyesítsen minden magyar embert egy táborba, mert „Concordia parvae rés crescunt, discordia maximae dilabuniur.“ Politikai hírek. A kópviselőház általánosságban és részleteiben elfogadta az erdélyi bir­tokrendezésről szóló törvényjavaslatot. A legközelebbi ülésen a bírói és ügyészi szervezet módosításáról s több vicinális vasútról szóló javaslat s kü­lönféle mentelmi ügyek kerülnek tár­gyalás alá. Az általános válssztói jogról szóló törvényjavaslat még március hó fo­lyamán a Ház asztalára kerül, mint a fővárosi lapok írják. Ezzel kapcso­latban egy választókerületi beosztást is közölnek, melyet az „Uj Szemlél­jen Balogh Pál tervezett az általános választói jogon nyugvó kerületi tér­osztásról. Szerinte 440 kerületre kell beosztani az országot, ebből 200-ban a városi, 240-ben a vidéki választ. A íerületek 18 választómegyóben sora- ioznának, amelyek a következők: Budapest (30 mandátum), a maros- vásárhelyi választómegye 19, a kecs­keméti 31, a székesfehérvári 22, a oécsi 26, a győri 21, a pozsonyi 26, a selmeczi 19, a miskolezi 21, a kas­Áz öngyilkosok. Irta és a Kölcsey-kör matinéján felolvasta: dr. Tanódy Endre. (▼égé.) A szabad gondolatban pedig valami delejes vágy van arra, hogy a lét ós a nem lét nyomasztó kérdései felé szálljon, azokban pedig gyakran ör­vényes kétségek kavarognak, ame­lyekbe nagyon könnyű beleveszni. Azután pedig az erkölcsi szabályok nyomasztó súlya ellen ott van a katk. vallásban vészszelepnek a gyónás, amely minden alól felold ós lehenge- riti a lólekröl a mázsás súlyokat, amiket a nevelés megfélemlítő mód­szere tesz reá minden szabályellenes cselekedet után a hivő lelkiismeretére. Ez a protestáns vallásnál nincs meg; ott mindenkinek úgy kell ve­zekelni, ahogy tud és nincs kézzel­fogható megnyilvánulása annak, hogy mikor van minden megbocsátva. így aztán az öngyilkosság megfi­gyelése egy nagy, általános igazság megfigyelésére vezet. T. i. az emberi élet vágya, szárnyalása örökös ellen­tétben van azzal a szatócsszerü meg­alkuvással, ami az erkölcsi szabályok­ban lefektetve van. A természet minden mozdulása, a szelek járása, a szív verése, az agy képzelete, minden-minden a világon tiltakozik a szolgaság ellen és annak legmegalázóbb hitelessége: a lemondás ellen. S minél közelebb viszi egyrészt a a szabadabb gondolkodás az embert ehez a legyőzhetlen igazsághoz ós minél inkább szolgáltatják ki az er kölcsi szabályok a lelkiismeret mes­terséges utón előállított morzsoló masinájának : annál inkább emelkedik a valószínűsége annak, hogy az élet­erő megtörik és halni vágy. Miután pedig az erkölcsi szabályok javarésze a vallásokban van lefek­tetve, értehetö, hogy a vallások elter­jedéséhez simul az öngyil kosok arány­száma. Ennek az igazságnak az ellenpró­báját egy más számcsoport is igazolja. A vallás többé, vagy kevésbé sza bad szelleme csak megengedi a kuta­tást, az igazságok felkeresését ; de ő maga még nem ad ilyen rósz igazsá­gokat. Hiszen a vallás épen arról tár­gyal, amit nem lehet tudni, csak hinni. Már most, hogy milyen mértékben élnek az emberek ezzel a szabad ku­tatási engedéllyel, az országok szerint különbözik a műveltségi fok ará­nyában. Spanyolország, Olaszország, Fran­ciaország vidéke, Ausztria kath. álla­mai ós Magyarország messze elma­radnak általános műveltség dolgában Németország, Dánia, Hollandia és Anglia általános műveltsége mögött, amit az Írástudatlanok, az iskolák és más intézmények statisztikájából lehet megállapítani. Az öngyilkosság sta­tisztikája híven követi a müveltság statisztikáját. Szászország és Dánia (Svéd) a leg­magasabb általános műveltségű álla­Rótta Simon nagyválasztéku cipőraktárát Ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a .Pannónia' szálloda mellett. - ^zatmár és litóí legnagyobb cziplrauira. Figyelmeztetés ! az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók

Next

/
Thumbnails
Contents