Szamos, 1908. február (40. évfolyam, 10-17. szám)
1908-02-02 / 10. szám
í FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer*: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: E^ész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZSRKE'S Z TŐSÉG és KIADÓHIVATAL:' Rákóczy-utcze 9. sz. Telefon: 107. JliEdenoíMnti dijak SzatBaaroa, a lap kiadóhivatalat'HE fUuteodo^ HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosaib árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden s/.ó 4 fillér. Nagy átalakulások előtt. Fontos s messze jövendőre kiható politikai események előtt áll az ország. Úgy mondják, hogy már javarészben készen vannak az uj választási törvények s nemsokára a Ház asztalára kerülnek. Nem lehetünk — a dolog természeténél íogva — abban a helyzetben, hogy érdemlegesen foglalkozzunk velük, legfeljebb feltételesen kockáztathatunk meg egy s más észrevételt. Ezt is inkább általánosságban s inkább társadalmi, mint politikai szempontból mérlegeljük a kérdést. Előrebocsátjuk, hogy ha ebből a készülő törvényből kiirtanak mindent, ami eddig a magyarságnak s a társadalmi rendnek ártalmára volt, korszakalkotó hatása leend, mert beleviszi közéletünkbe az egészséges demokrácia szellemét, amelyet most vajmi nehezen nélkülözünk. Szomorú jelenség, hogy a szo- ciálisták már most előlegezik a tömegsztrájkot, ha a törvény nem olyan lesz, mint a milyennek ők akarják. Sajtójuk izzó már a tűz- től, üres feltevésekből indulva ki, előlegez olyanokat, amikről szó sincs s amiket nem is tudhat. De még akkor sem járna el helyesen, ha valóban megközelítené azt az ellenőrizhetlen híradást, hogy plurális választói jog lesz. Mintha ez kivételes helyzetet teremtene s jog csorbitássai járna. Mert azok közt, akiket megilletne a kettős szavazat, ott vannak, ott kell lenniök a kisbirtokosoknak is, továbbá az iparosoknak, kereskedőknek is, kik megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Már pedig a demokrácia a maga egyszerűségében az egészséges nemzeti szellemtől áthatott s munkaszerető, megélhetését — a lehetőséggel számolva — nem más érdekeinek megcsonkításában, de a saját tisztességes munkájában kereső iparosnál, kereskedőnél, kisgazdánál épen úgy meg van, sőt talán érintetlenebből, mint magasabb minősítésű foglalkozásoknál. Ha valaki nem bir az ő minősítésükkel, azért nincs kizárva, hogy egy szavazata ne legyen, sőt lesz is, de ebből sérelmet kovácsolni izetlen és jogosulatlan eljárás. Az ország magyar lakosságának legalább 70 százaléka bir a plurális választói jog kellékeivel és e mellett a szervezett munkásságnak is a szine-java jó magyar. — Hol várható itt a sérelem ? Ami pedig azt a íenyegatésüket illeti, hogy tömegsztrájkkal válaszolnak a törvényre, az ma már naiv hiszékenységgel biró embereiét ijeszthet meg csupán. A múlt év október 10 én láttuk, hogy mi is az az általános sztrájk ? Egy jarádés munkaszünet, amelyen a vezetők jól kibeszélik magukat és azután osztozkodnak a dicsőségen s a jól megszolgált salláriumon. Jelszavakkal ma dobálózni lehet, de komoly hitelre számítani nem s még kevésbé lehet holmi kosmo- politisztikus elvek szolgálatába belehajszolni az embereket, akiket a keserű kiábrándulás megtanított arra, hogy mi különbség van az önzés diktálta követelés és a lehetőség között? Ne előlegezzünk tehát. Várjuk meg a törvénytervezetet, s tartsuk íenn arra az időre bírálatainkat. Feltevésekkel ugyan hogy lehet kritikát gyakorolni olyan valamiről, amiről semmit se tudunk ? Azt az egyet sejtjük, reméljük s szeretjük tudni, hogy a választói jog kiterjesztése nem fogja szem elől téveszteni a magyarság érdekeit. A nemzeti gondolatnak, a nemzeti souverenitásnak érvényesülni kell benne s bizonyára érvényesülni is log. Ezt az érvényesülést pedig a nemzet egyeteme garantirozza, a mé'y nem ismer speciális kiváltságokat ; ismer nemzeti jogokat, melyeket részrehajlatlanul kell biztosítani minden magyar állampolgárnak s ismer kötelességeket, melyeket teljesítenie kell minden hazáját szerető embernek. Az idők nagyot változtak. Változtak főleg abban, hogy nekünk magyaroknak, ma inkább, mint valaha, meg kell egymást értenünk, ha valami előnyre számítunk. Halálos vétket követ el az, aki a széthúzásra hinti a magot. A becsületes szociális törekvésnek nem lehet más célja, mint a nemzeti eszme szolgálatába szegődni, a nemzeti érdeket munkálni, mert azzal nyer értékében az egyén érdeke is. Aki ez ellen dolgozik, ki kell lökni a nemzet testéből, a társadalomból, •í^kélyda? ypfía, mely nemcsak bűzös,^or,“ftgad is. A ragály ellen pedig óvszerekről gondoskodni közérdek. A közel jövő meg fogja hozni azt, amit most joggal remélünk. Ez a reménység egyesítsen minden magyar embert egy táborba, mert „Concordia parvae rés crescunt, discordia maximae dilabuniur.“ Politikai hírek. A kópviselőház általánosságban és részleteiben elfogadta az erdélyi birtokrendezésről szóló törvényjavaslatot. A legközelebbi ülésen a bírói és ügyészi szervezet módosításáról s több vicinális vasútról szóló javaslat s különféle mentelmi ügyek kerülnek tárgyalás alá. Az általános válssztói jogról szóló törvényjavaslat még március hó folyamán a Ház asztalára kerül, mint a fővárosi lapok írják. Ezzel kapcsolatban egy választókerületi beosztást is közölnek, melyet az „Uj Szemléljen Balogh Pál tervezett az általános választói jogon nyugvó kerületi térosztásról. Szerinte 440 kerületre kell beosztani az országot, ebből 200-ban a városi, 240-ben a vidéki választ. A íerületek 18 választómegyóben sora- ioznának, amelyek a következők: Budapest (30 mandátum), a maros- vásárhelyi választómegye 19, a kecskeméti 31, a székesfehérvári 22, a oécsi 26, a győri 21, a pozsonyi 26, a selmeczi 19, a miskolezi 21, a kasÁz öngyilkosok. Irta és a Kölcsey-kör matinéján felolvasta: dr. Tanódy Endre. (▼égé.) A szabad gondolatban pedig valami delejes vágy van arra, hogy a lét ós a nem lét nyomasztó kérdései felé szálljon, azokban pedig gyakran örvényes kétségek kavarognak, amelyekbe nagyon könnyű beleveszni. Azután pedig az erkölcsi szabályok nyomasztó súlya ellen ott van a katk. vallásban vészszelepnek a gyónás, amely minden alól felold ós lehenge- riti a lólekröl a mázsás súlyokat, amiket a nevelés megfélemlítő módszere tesz reá minden szabályellenes cselekedet után a hivő lelkiismeretére. Ez a protestáns vallásnál nincs meg; ott mindenkinek úgy kell vezekelni, ahogy tud és nincs kézzelfogható megnyilvánulása annak, hogy mikor van minden megbocsátva. így aztán az öngyilkosság megfigyelése egy nagy, általános igazság megfigyelésére vezet. T. i. az emberi élet vágya, szárnyalása örökös ellentétben van azzal a szatócsszerü megalkuvással, ami az erkölcsi szabályokban lefektetve van. A természet minden mozdulása, a szelek járása, a szív verése, az agy képzelete, minden-minden a világon tiltakozik a szolgaság ellen és annak legmegalázóbb hitelessége: a lemondás ellen. S minél közelebb viszi egyrészt a a szabadabb gondolkodás az embert ehez a legyőzhetlen igazsághoz ós minél inkább szolgáltatják ki az er kölcsi szabályok a lelkiismeret mesterséges utón előállított morzsoló masinájának : annál inkább emelkedik a valószínűsége annak, hogy az életerő megtörik és halni vágy. Miután pedig az erkölcsi szabályok javarésze a vallásokban van lefektetve, értehetö, hogy a vallások elterjedéséhez simul az öngyil kosok arányszáma. Ennek az igazságnak az ellenpróbáját egy más számcsoport is igazolja. A vallás többé, vagy kevésbé sza bad szelleme csak megengedi a kutatást, az igazságok felkeresését ; de ő maga még nem ad ilyen rósz igazságokat. Hiszen a vallás épen arról tárgyal, amit nem lehet tudni, csak hinni. Már most, hogy milyen mértékben élnek az emberek ezzel a szabad kutatási engedéllyel, az országok szerint különbözik a műveltségi fok arányában. Spanyolország, Olaszország, Franciaország vidéke, Ausztria kath. államai ós Magyarország messze elmaradnak általános műveltség dolgában Németország, Dánia, Hollandia és Anglia általános műveltsége mögött, amit az Írástudatlanok, az iskolák és más intézmények statisztikájából lehet megállapítani. Az öngyilkosság statisztikája híven követi a müveltság statisztikáját. Szászország és Dánia (Svéd) a legmagasabb általános műveltségű állaRótta Simon nagyválasztéku cipőraktárát Ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a .Pannónia' szálloda mellett. - ^zatmár és litóí legnagyobb cziplrauira. Figyelmeztetés ! az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók
