Szamos, 1908. január (40. évfolyam, 1-9. szám)

1908-01-16 / 5. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkiní kétszer: vasárnap és csütörtökön. XL. évfolyam. Szatmar, 1908. január hó 16. (csütörtök) Előfizetési ár: Ufész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rskóczy-utcza 9. sz Telefon: 1C7. Min4eanemü dijak fontamról!, a lap Uadóhivavalábao lUateo.^ HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutánvosabb árban közöltét! ek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 filiér. Yárosi közgyűlés. Elhalasztott választás. Az újjá alakult törvényhatósági bizottság héttőn délután tartotta első közgyűlését dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés megnyitása után a polgármester kijelentette, hogy a napirendre kitűzött községi biró választást nem ejtheti meg, mivel a főispán közbejött akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg a köz­gyűlésen s az idő rövidsége miatt nem adhatott szabályszerű felha­talmazást a választás megtartására Mátray Lajos bizottsági tag in­dítványára a bizottság jövő havi közgyűlésének napirendjére tűzte ki a választást s telhivta a polgár- mestert, hogy a főispán netaláni akadályoztatása esetére kellő idő­ben szerezze meg a szükséges fel­hatalmazást. Ezután a bizottsági tagok egy része, kiket a választás vonzott a közgyűlésbe, csalódottan távozott s meglehetősen kevés érdeklődés mel­lett folyt le a napirend letárgyalása. Polgármester jelentése. A fölolvasott polgármesteri jelen­tés rövid áttekintést nyújt a múlt év történetéről s a törvényhatósági hivatali szervek tevékenységéről. A múlt év íontosabb eseményei igazolják, hogy a város tejlődése egy pár lépéssel ismét előbbre ha­ladt s a törvényhatóság jövőjére kiható nagy feladatok megvalósí­tására a kezdeményező lépések megtörténtek s tolyamatban van­nak. Mint a fejlődés leghatalmasabb eszközét, a műszaki hivatal újjá­szervezését s általában a szerve­zési szabályrendelet módosítását emeli ki, mert csak jól szervezett tisztikarral lehet a jövő nagy fel­adatait munkálni. Ma a tisztviselők ambíciója abban merül ki, hogy a felszaporodott temérdek folyó ügyet restáncia nélkül földolgozza. A mai ügyforgalmat már nem lehet a 20 év előtt szervezett tisztikarnak úgy lebonyolítani, hogy amellett a város fejlesztésére irányuló öntudatos és sikeres tevékenységet is fejtsen ki. Az ügyforgalom évről-évre jelenté­kenyen emelkedik. A tanács és a rendőrkapitányi hivatal ügyforgalma az 1906. évi eredményéhez képest 2000—2000 ügydarabbal szaporo dott, az elnöki osztálynál pedig rövid 8 év alatt megkétszereződött a munka s ez igy van az egész vonalon. Annak konstatálása után, hogy a múlt év hátralékok nélkül zárult le, a polgármester azon kéréssel fejezi be jelentését, hogy az erőben és tekintélyben meggyarapodott uj törvényhatósági bizottság őt törek­véseiben támogassa. Tanácsi javaslatok. Az uj közkórház tervpályázatá­nak elbírálására kiküldött bizottság jelentéséhez képest a küzgyülés hozzájárult, hogy a két pályanyer­tes terv közt 1800 kor. pályadij egyenlően megosztassék, a ^Nap­kelet“ jeligéjű pályamű pedig meg­vétessék. A borital és husfogyasztási adó beszedésének 1908—1910. évekre való biztosítása tárgyában a kincs­tárral kötött szerződést a közgyű­lés elfogadta, mely szerint a város évenkint 115,000 koronával váltja meg a fogyasztási adókat. A nagyiparosok vállalatának íe- lebbezését a közgyűlés elutasította s a rendőr és szolgaszcmélyzet részére szükséges ruhák szállítása iránt Ingük József által tett aján­latot elfogadta. A nagyváradi postaigazgatóság értesítette a város közönségét, hogy az I. sz. postahivatal épületének városi közcélra megszerzése ügyé­iben előterjesztést tett a keresk. •íóniszternek. Közgyűlés az érte­sítést tudomásul vette.. Szakosztályi javaslatok. Gazdasági szakbizottság javasla­tára a közgyűlés 1908. évre meg­állapította az erdei termékek egy­ségárait s a tűzifa eladás azonnali megindítását elrendelte. (Az árak kimutatását legközelebb közöljük.) A járványkórházi gondnok fize­tését a közgyűlés havi 20 koro­nával fölemelte. Hatósági átiratok. Végül a közgyűlés néhány ha­tósági átiratot tárgyalt le, melyek közül Kecskemét városa átiratával foglalkozott behatóbban és elhatá­rozta, hogy a közadórendszer át­alakítására vonatkozó töryényjavas- lat ellen hasonló szellemben fölir a képviselőházhoz. Színház. Színházi műsor. Ma, csütörtökön „Varázs keringő,* pénteken „Katalin“ (zóna), szombaton először „Nászinduió.“ Szombaton este premiere-szagra gyűlt S íztmár kandi népe. A „Varázs keringő“ került el hozzánk. — Azzal kell kezdeni, hogy Bécsben 300-ob, Budapesten pedig, ahol csak nemrég adták először, 50-en felül emelkedett már előadásainak száma. Nagy siker, Vig özvegyet döngető siker, taps, ba­bér, varázskeringo-mámor jár nemcsak a nyomában, hanem ritmusos lépteit megelőzőleg is. S olyan az ember, különösen, a magyar, hogy a rákiéin, a jói megcsinált hangulat teljesen beleül a gondolatába és ritkán törté­nik meg, hogy a látottak után ke­resztül látna azon a rózsaszinü mű- feüegen, amelyet a hangulatcsicálók vetítettek a szemlélendő dolog és önálló Ítélőképessége közé. Ezeket nem azért mondom, mintha az volna a véleményem, hogy a „ Varázsgeringő“ nem érdemli meg azt a sikert, amit aratott. Ilyen merész kijelentést csak úgy elhajítani nem lehet. Hanem mé­gis feltűnik a szemlélődének, hogy mennyire nem vagyunk önállóak, mennyire befolyásol bennünket a más véleménye, pláne egy erősen kialakult közvélemény, egy színdarabnak más helyen — természetesen elsőbbrangu Az utolsó magyar óra. Irta és a Társaskör 1907. évi Szilveszter­estélyén felolvasta: Szabados Ede. Mintha kihalt volna az iskola terme, Olyan mélységes csend uralkodott benne. Pedig máskor milyen zenebona járta! Messze kihailatszott a százhangu lárma, Mig görnyedt alakja az öreg mesternek Az ajtó küszöbén csoszogva jelent meg S feddő nézésére, korholó szavára Lassanként szétterült a nyugalom [szárnya. Szótlaii komolyságban ültek a diákok, Mintha egy váratlan, kárhozatos átok Nehezedett volna mindnyájuk lelkére : Átok, melytől megfagy a szív forró vére, Kővé mered az arc, ajkon a szó derme d, Börtönébe zárva a dúló keservet. Kinyílott az ajtó, jött az öreg mester Lassú lépésekkel, görnyedező testtel. Ily ünnepi színben még sohase látták: Díszruhát öltött ma, legszebb atilláját. Arca szomorú volt, szemén könycsepp [rezgett, Amint körüljárta a csendes nagy termet, Majd szoborként állt meg a padsorok előtt S hogy beszédbe kezdjen, kereste az erőt. Megnyílt ajka végre, halk, remegő hangja, Lelke minden buját híven visszaadta: „Látom arcotokon, ti is hallottátok, Mily szomorú napok szakadtak reátok, Tegnap este jött le Bécsből a rendelet: Meg akarják ölni honi nyelveteket. Szigorú a parancs, kegyetlenül hangzó: E teremben többé ne zengjen magyar szó, Az a szó, amelyet szerető szülőtök Legdrágább kincs gyanánt ősitől öröklött, A melyet éltetek hajnalától kezdve Oltott lelketekbe a haza szerelme, Hogy e drága kincset féltve őrizzétek S tőletek vegyék át késő nemzedékek. Ma utólszor vagyok e házban veletek ; Holnap, tudja isten, üiár hol, merre leszek. Más tanítót kaptok, tán jobbat, bölcsebbet, A kit, lehet, nálam jobban megszerettek, A ki, mig én messze, messze földön járok S vérező kebellel gondolok reátok, A múltak emlékét mind kiirtja innen, Uj világot teremt, nem kiméivé mitsem. Lehet, hogy nem igy lesz s szivetekbe [vésve Marad mindörökre tanítótok képe S hiába forgat fel idegen kéz mindent, Nem öli ki mégsem, ami lángol itt bent. Igen, úgy kell lenni, nem is lehet másként: Szivetek dobogni fog e szép hazáért S bár idegen nyelvvel törnek nyelvetekre, Nem lesz ki elvesse, közületek egy se. Uj könyvetek is lesz s a régi barátok, Mikre olyan gyakran átkotok szórtátok, Akkor lesznek majd csak kedvesek, [meghittek, Hogy beléjük tilos lesz minden tekintet; Akkor érzitek meg, bennük mily varázs [van, Hogy bár ellen kénye pusztít e hazában S a magyar szabadság rabbilincsben [senyved, Nem lehet megölni, mi éltet, a lelket S nem lehet megölni hazánk édes nyelvét, Melynél szebbet az Ur sosem teremtett [még, Mely, ha hű szivetek féltve őrzi, ójja, Börtönötöknek lesz majdan megnyitója. Ma tartom utolsó órámat veletek; Kiűztek, válnom kell, fiaim, tőletek. Ma tartok utólszor magyar órát néktek, Aztán nem hallik itt honi szó, csak német. Most csak arra kérlek : jusson eszetekbe, Ki könyörtelenül idegenbe vetve, Nyugovást nem lelhet, akárhova fordul, Mert sziveszakad mega nagy fájdalomtul, i Mert lelkét szüntelen egy gondolat bántja: Hátha végkép sirba hanyatlik hazája !“ Zokogásba fuladt remegő beszéde, Fejét betemette mind a két kezébe, Majd meg fölemelte s könyező szemével RÓth Simon nagy választékú cipőraktárát ^§p|| átüljük a t. vavő-közönségnák, mint Isgoloaólulj báváslflási f3ú. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Siatmfcr és Yiáéke legnag/obb cziplraláifi. Figyelmeztetés ! az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók

Next

/
Thumbnails
Contents