Szamos, 1908. január (40. évfolyam, 1-9. szám)

1908-01-09 / 3. szám

2-ík oldal. SZAMOS 3 szám lette sokféle társadalmi egyesület, kör, szövetkezet stb., amelyeknek céljai különben sok tekintetben egyezők, sőt a magasabb nemzet- társadaimi szempontokból egyeknek kellene lenniök, közös céljaik meg­valósítására csak a legritkább eset­ben egyesülnek, egymásról tudo­mást alig vesznek, sőt sokszor a legkicsinyesebb okokból ellentétbe helyezkednek egymással s az építő munka hely - tt rombolnak. Az eddig elmondottakból én azt a következtetést vonom le, hogy hazánk szellemi és anyagi meg­erősödése s jövője feltétlenül meg­követeli, miszerint úgy a meglevő, mint a még ezután létesítendő társadalmi egyesületi szervezetek, saját különleges céljaikon és fela­dataikon felül s amennyire csak lehetséges, — egymással karöltve és harmóniában, közös erővel mun­kálják a demokratizálódó magyar társadalom egységét és jólétét. Ez nagyobb városokban, véleményem szerint, akként lenne megvalósít­ható, hogy az illető városban levő összes társadalmi egyesületek, kö­rök. szövetkezetek stb. között a kölcsönös támogatás, illetve együt­tes akció szempontjából, bizonyos, közösen s mintegy szervezetileg megállapítandó és állandósítandó érintkezési pontok létesittetnének, melyeknek értelmében az összes társadalmi szervezetek vezetői, — mint állandó közjóléti bizottság, — évenként, annyiszor, amennyiszer, közös értekezletre jönnének össze, melyen a közös eljárás, illetve a kölcsönös támogatás módozatait közösen megállapítanák. Hogy ez eljárás társadalmunk egységét, ere­jét s nagyszabású akciókra való képességét mily nagymértékben mozdítaná elő, úgy hiszem, fölös­leges bővebben fejtegetni. Egy szállóigévé vált mondás ke­rült nem olyan régen forgalomba : „Nem boldog a magyar!'4 — Hát ez bizony találó a mai viszo­nyokra. Egy ideálja is van a ma­gyarnak : szabad hazában boldog magyar nemzet. Ez az ideál azon­ban csak úgy fog megvalósulni, ha mindazok, — egyesek úgy, mint testületek, — kik akár haza­fias érzelmeiknél, akár hivatalos állásuknál fogva arra hivatottak, az államhatalom bizonyos mérvű közbejötté mellett, az egész vona­lon mielőbb, a nemzeti állam érde­keinek megfelelő, egységes s össz­— Elküld a mérnök, mert . . . . mert nem akarok ............a kedvére lenni. — Hát a mérnök is ? dörmögte a szálas György. Egyebet nem szólt. Csak a szemei beszéltek. De jó, hogy Vera nem lát'a, milyet villantak a sötétben. Elrémült volna tőlük. Hogy hazaki- sérte a leányt, elindult a hegyek közé friss levegőt színi. Azon éjsza­kán nem tért haza az odújába. Mikor pedig másnap reggel a munkások lebocsátkoztak a bányába, ott találták a fekete homokban a Fehren mérnök véresre zúzott hullá­ját. Nyilván vizsgált valamit hajnal­ban a felső karzaton — gyakran, szokta — 8 onnan zuhant le vélet­lenül a mélységbe. A szálas György nyomtalanul el­tűnt a vidékről. Senki se gondolt rá, hogy köze lehetne a mérnök veszté­hez Vera pedig nem beszélt, csak könnyezve imádkozott. Halász Zsigmond. hangzó elvek szerint szervezik, tö­mörítik s ezzel úgyszólván meg­teremtik az egységes, életerős és hatalmas magyar társadalmat s ha ezen a réven utat nyitnak közéle­tünkben egy hatalmas, produktiv élet megindulásának s társadalmunk szellemi, erkölcsi és anyagi újjá­születésének s konszolidációjának, amit életképes és erős társadalom nélkül semmiféle államhatalom sem lenne képes egyedül megvalósítani. Hazánk sok tekintetben átalaku­lás előtt álló viszonyaival szemben szükséges, hogy ma még, kivált kisebb községekben, általában szer­vezetlennek mondható magyar tár­sadalom a nemzeti állam érdekei­nek megfelelő, egészséges és a lehetőségig egységes szellemű szer­vezése és vezetése érdekében úgy az arra hivatott egyesek és testü- letak, mint maga az áll«m is mie­lőbb megtegyék az egész vonalon a kellő lépéseket. Nemzeti társadalmunk jövője a társadalmi nevelés és vezetés kérdésein fordul meg; ennek előfeltétele pedig az egészséges és lehetőségig egységes szellemű országos szervezkedés. Biztató jel ez irányzat megvaló­sulására nézve, hogy már közmű­velődési egyesületeink is a közös és egységes szellemű akció állás­pontja felé tartanak; igy még a folyó év első felében az összes közművelődési egyesületek együt­tes kongresszust fognak tartani az egység elvek szerinti eljárás meg­állapítása céljából. Egy másik jele ez irányzat előrenyomulásának a közoktásügyi kormányzatnak &.s a megvalósulás felé közeledő terve, mely szerint a néptanítók iskolán- kivüli népnevelői és vezetői társa­dalmi feladatait, munkásságát az eddiginél szélesebb körre kiterjesz­teni, szervezni és támogatni kí­vánja. Mindezek, — mondom, — biz­tató jelek, de az érdekelt és hiva­tott magyar társadalom minél hat­hatósabb támogatása és közre- munkálása nélkül óhajtott ered­ményű valósággá nem válhatnak. Korunk jelszava a szervezkedés, ennek kell az egész vonalon s min­den téren érvényesülnie; csak ezen az alapon épülhet fel a nemzeti közművelődés s a társadalmi jólét valósága. Károlyi Sándor. Kérelem a nagy közönséghez. A fővárosi lapok elrémitő példa­képen sorolják fe! a rossz alapokra helyezett nem elég körültekintéssel vezetett közöskonyháknak feloszlását, de sohasem emlékeznek meg azokról, melyek kiváló sikerrel szolgálják ki­tűzött céljukat. Csodálatos, hogy a mikor a drágaság mindenfelé majd­nem egyforma, egyik közöskonyha életképes, a másik pedig bomlásnak indul. El kell hinnünk, hogy a házbér, a cseléd s általában minden szükség­let Budapesten a legdrágább 3 mégis a tisztviselői telepen fennálló, — vagy az aradi, vagy a nagyváradi közös­konyha, — közmegelégedésre szol­gálja a közönséget. Mi sem természe­tesebb, hogy ott, ahol 1000—2000 K lakbért fizetnek, hogy ahol 100 koro­nás szakácsnókat, cukrászokat tarta­nak, nem lehet fentmaradni, mert minél nagyobb a fentartásí, kezelési költség a kiszolgáltatandó élelem mennyiségének és minőségének rová­sára tudandó. Föl kell tárnunk, hogy a mi közös­konyhánknak egy eredeti baja van és ez az, hegy nem jelentkezett elég számú tag, aminek következménye abban fog mutatkozni, hogy a keze­lési költség kevés tagra esik s igy ez a költség erősen megrövidíti a kis számú keretben kiszolgáltatott étada­gok mennyiségét és minőségét.Ezen ag­gályokat nem azért említjük fel már ele­ve, hogy ezekben megrendítve látnánk a közöskonyha prosperálását, de m9rt célunk hogy a közöskonyhánk minta­szerű kezelésébe a legkényesebb igény is kielégítést nyerjen, oda iparkodunk törekedni, hogy közöskoayl ánk ez idő szerinti 4» tag helyett legalább 60—80 tagot számláljon, mert a kezelési költség 80 tag mellett is épen annyi lesz, mint a jelentkezett 45 tagnál. Rámutatva ezen eredeti gyarlóságra, úgy tagjaink, mint a nagyközönség bizalmára számitva azon kéréssel for­dulunk a még mindig habozó, de szövetkezetünk iránt érdeklődő kö­zönséghez tegyék lehetővé a közös­konyhának példás s minden igényeket kielégítő működését az által, hogy nem várva a fejleményeket, már most, de legkésőbb január 20-ig a szövet­kezet igazgatójánál tagokul beirat­kozni szíveskedjenek. Szatinár-Németi, 1908. január 6. A szatmári első H^ősHonyha szüVetKezet igazgatósága. A tanácsból. Miniszteri jóváhagyás. A városi közuti-alap számadásait a belügyminiszter jóváhagyt a. A száma­dások végösszege 186,709 kor. 06 f. Segély a járványkórháznak. A belügyminiszter a helybeli jár­vány-kórház céljaira a múlt óv okt. havában ápolt betegek után 122 K-t utalványozott az országos betegápoló alap terhére. Madarak védelme. A városi tanács elrendelte, hogy a madarak védelme szempontjából a madármenházikókat negyvennel sza­porítani fogja s e célra 150 koronát utalványozott. Himlőoltás. A belügyminiszter értesítette a városi hatóságot, hogy a kerületi or­vosok részére a himlőoltások dijául 181 kor. 21 fillért utalványozott. Színház. Színházi műsor. Csütörtökön „Salome“ és „Pillangó kisasszony.“ Pénteken „Tolvaj.“ Szombaton „Josette kisasszony, a feleségem“ került színre premier elő­adásban. Gavarilt és Charvay francia társszerzők valóságos mesét szőnek, mert bizony az életben aligha törté­nik meg, ami előttünk a színpadon lejátszódik. A tárgy mesterkóltsógóvel szemben bőven kárpótolja a néző kö­zönséget az a sok ötletes mondás és fordulatos jelenet, melyeknek köz pontja mindig a — hálószoba. A szereplők játékukkal csak elősegítet­ték a darab sikerét. A címszerepben Andai Teréz ügyesen mutatta be a bázasélet intimitásairól mit sem sejtő fiatal asszonyt. Vidor nagyon jó part­nere volt, bár néhol hiányzott játé­kából a kívánatos élénkség. Pompás alakítást nyújtottak Rátkai és Pataki Vilma az após és anyós rövid szere­pében, elismerő tapsot kaptak is érte bőven. Tihanyit egy pár túlzott jele­netétől eltekintve szintén dicséret il­leti. Általában a többi szereplők is alakításukkal ügyesen beleilleszkedtek a mulatságos darab keretébe. (Dr. K.) Vasárnap d. u. ifj. előadásul „V-ik László“ került színre. Csak helyeselni tudjuk az igazgatónak azon eljárását, hogy ifj. előadásul történeti színmű­veket adat elő, melyek igen alkalma­sak arra, hogy hazánk egyes históriai alakjait, eseményeit az ifjúság fogé­kony leikében megörökítsék. Az elő­adás maga is az eddigi zónaelőadások közt talán a legjobb volt. A címsze­repet Gyenis Ede játszotta elég jól. A szerep azonban meghaladja Gyenis erejét, mindazonáltal elismeréssel va­gyunk Gyenis igyekezete s törekvése iránt. Vidor (Hunyady László szere­pét helyesen fogta fel s jól játszotta el. Takács M, (Mária) különösen a vizió-jelenetben igazolta szép drámai tehetségét. Verő Janka (Ronow Ág­nes) szerepét juttatta érvényre, de a többi színészek is mind hozzájárultak az előadás sikeréhez. Kár, hogy az ügyetlen rendezés egy pár jelenetnek a hatását teljesen elrontotta; erre bizony több gondot is fordíthatnának. A színház ezut'al is zsuffolt volt (Mn.) Vasárnap este a „Nebáutsvirágot“ elevenítették fel. Jói esett már egy kis vérbeli operettmuzsikát hallgatni a sok minden tákolmány után. Az előadás is egészen elfogadható volt. Komáromi Gizi, Barna Andor és Rát­kai szolgáltak rá az elismerésre. A második felvonásbeli kulisszák mö­götti jelenet meglepően sikerültnek mondható. Hétfőn felárban „Snlamith“-ot ját­szották. Mányay még csak énekelt, de szerepének beszélő részeit nagyon is elejtette. Kedden mutatkozott be leendő uj szubrettünk, Haller Irma, aki több elsőrangú vidéki színháznak volt már a primadonnája. Kellemes megjelenésű, ügyes, hercig nő, nem nagy hangon, de csinosan énekel, tánca is formás. Szóval zajos helyesléssel kisérjük szerződtetését, noha nem írjuk alá azokat a tirádákat, amiket néháuvan róla, a csodanöről, a tüneményről zengedeztek. Bizonyos, hogy kedvence lesz a közönségnek, még pedig ha­marosan, hiszen már első estéjén is sok tapsban, vasajtót nyitó tapsban, volt része. Nem szabad említés nél­kül hagyni, hogy az „Aranyvirág“ keddi előadásán a vendégmüvésznő mellett is megállta helyét és feltűnően biztosan énekelt Andai. Radványi is jó partner volt Beppó szerepében, Tihanyi pedig ügyesen táncolt, (nv.) hírrovat. 5za<tttárVármegyc CMtgyziK*! és naptára kapható a „Szamos“ kiadóhivatalában és Huszár Aladár könyv- és papirkereskedésében — Szatmáron. — Ára í korona. * Honvédségi kinevezés. A hon­védelmi miniszter dr. Róth Imre ügyvédjelölt tartalékos hadapród őr­mestert tiszthelyettesé ne vezte ki. * Esküvő. Frank Ferenc a Szat­mári Bank r.-t. főkönyvelője január 14 én tartja esküvőjét Silberstein Szeréna kisasszonnyal Nyíregyházán. * Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Debreceny István uagykárolyi polgármestert Szatmárvármegye iga­zoló választmányának elnökévé ne­vezte ki. * Egy tisztviselő ünneplése. Nagy Tamás nagy károlyi pénzügyi titkár­nak igazgató-helyettesé történt, kine- veztetése alkalmából, a pénzügy- igazgatóság tisztikara fényes ban­kettet rendezett a kinevezett tiszte­letére. A banketten meleg ovátiók- ban részesítették az ünnepeltet, ki tiszttársai becsülésóre hosszú szolgá­lata alatt méltán rá is szolgált. * Doktorrá avatás. Dr. Kiss Rezsőt a kolozsvári egyetemen az elmúlt hé­ten a jogtudományok doktorává avat­ták. * Esküvő. Homoky Pál elektrotech­nikus, ma délelőtt esküdött örök hű­séget Kikeli Mariska urleánynak. * Eljegyzés. Firák József cipész­mester eljegyezte Varga András pol­gártársunk leányát, Rózsikat. * Hymen. Krausz Menyhért keres­kedő, a Krausz Lázár nagykereskedő cég beltagja Sárospatakról, eljegyezte Grossmann Sárika kisasszony t Szá­mos-becsről.

Next

/
Thumbnails
Contents