Szamos, 1908. január (40. évfolyam, 1-9. szám)
1908-01-09 / 3. szám
2-ík oldal. SZAMOS 3 szám lette sokféle társadalmi egyesület, kör, szövetkezet stb., amelyeknek céljai különben sok tekintetben egyezők, sőt a magasabb nemzet- társadaimi szempontokból egyeknek kellene lenniök, közös céljaik megvalósítására csak a legritkább esetben egyesülnek, egymásról tudomást alig vesznek, sőt sokszor a legkicsinyesebb okokból ellentétbe helyezkednek egymással s az építő munka hely - tt rombolnak. Az eddig elmondottakból én azt a következtetést vonom le, hogy hazánk szellemi és anyagi megerősödése s jövője feltétlenül megköveteli, miszerint úgy a meglevő, mint a még ezután létesítendő társadalmi egyesületi szervezetek, saját különleges céljaikon és feladataikon felül s amennyire csak lehetséges, — egymással karöltve és harmóniában, közös erővel munkálják a demokratizálódó magyar társadalom egységét és jólétét. Ez nagyobb városokban, véleményem szerint, akként lenne megvalósítható, hogy az illető városban levő összes társadalmi egyesületek, körök. szövetkezetek stb. között a kölcsönös támogatás, illetve együttes akció szempontjából, bizonyos, közösen s mintegy szervezetileg megállapítandó és állandósítandó érintkezési pontok létesittetnének, melyeknek értelmében az összes társadalmi szervezetek vezetői, — mint állandó közjóléti bizottság, — évenként, annyiszor, amennyiszer, közös értekezletre jönnének össze, melyen a közös eljárás, illetve a kölcsönös támogatás módozatait közösen megállapítanák. Hogy ez eljárás társadalmunk egységét, erejét s nagyszabású akciókra való képességét mily nagymértékben mozdítaná elő, úgy hiszem, fölösleges bővebben fejtegetni. Egy szállóigévé vált mondás került nem olyan régen forgalomba : „Nem boldog a magyar!'4 — Hát ez bizony találó a mai viszonyokra. Egy ideálja is van a magyarnak : szabad hazában boldog magyar nemzet. Ez az ideál azonban csak úgy fog megvalósulni, ha mindazok, — egyesek úgy, mint testületek, — kik akár hazafias érzelmeiknél, akár hivatalos állásuknál fogva arra hivatottak, az államhatalom bizonyos mérvű közbejötté mellett, az egész vonalon mielőbb, a nemzeti állam érdekeinek megfelelő, egységes s össz— Elküld a mérnök, mert . . . . mert nem akarok ............a kedvére lenni. — Hát a mérnök is ? dörmögte a szálas György. Egyebet nem szólt. Csak a szemei beszéltek. De jó, hogy Vera nem lát'a, milyet villantak a sötétben. Elrémült volna tőlük. Hogy hazaki- sérte a leányt, elindult a hegyek közé friss levegőt színi. Azon éjszakán nem tért haza az odújába. Mikor pedig másnap reggel a munkások lebocsátkoztak a bányába, ott találták a fekete homokban a Fehren mérnök véresre zúzott hulláját. Nyilván vizsgált valamit hajnalban a felső karzaton — gyakran, szokta — 8 onnan zuhant le véletlenül a mélységbe. A szálas György nyomtalanul eltűnt a vidékről. Senki se gondolt rá, hogy köze lehetne a mérnök vesztéhez Vera pedig nem beszélt, csak könnyezve imádkozott. Halász Zsigmond. hangzó elvek szerint szervezik, tömörítik s ezzel úgyszólván megteremtik az egységes, életerős és hatalmas magyar társadalmat s ha ezen a réven utat nyitnak közéletünkben egy hatalmas, produktiv élet megindulásának s társadalmunk szellemi, erkölcsi és anyagi újjászületésének s konszolidációjának, amit életképes és erős társadalom nélkül semmiféle államhatalom sem lenne képes egyedül megvalósítani. Hazánk sok tekintetben átalakulás előtt álló viszonyaival szemben szükséges, hogy ma még, kivált kisebb községekben, általában szervezetlennek mondható magyar társadalom a nemzeti állam érdekeinek megfelelő, egészséges és a lehetőségig egységes szellemű szervezése és vezetése érdekében úgy az arra hivatott egyesek és testü- letak, mint maga az áll«m is mielőbb megtegyék az egész vonalon a kellő lépéseket. Nemzeti társadalmunk jövője a társadalmi nevelés és vezetés kérdésein fordul meg; ennek előfeltétele pedig az egészséges és lehetőségig egységes szellemű országos szervezkedés. Biztató jel ez irányzat megvalósulására nézve, hogy már közművelődési egyesületeink is a közös és egységes szellemű akció álláspontja felé tartanak; igy még a folyó év első felében az összes közművelődési egyesületek együttes kongresszust fognak tartani az egység elvek szerinti eljárás megállapítása céljából. Egy másik jele ez irányzat előrenyomulásának a közoktásügyi kormányzatnak &.s a megvalósulás felé közeledő terve, mely szerint a néptanítók iskolán- kivüli népnevelői és vezetői társadalmi feladatait, munkásságát az eddiginél szélesebb körre kiterjeszteni, szervezni és támogatni kívánja. Mindezek, — mondom, — biztató jelek, de az érdekelt és hivatott magyar társadalom minél hathatósabb támogatása és közre- munkálása nélkül óhajtott eredményű valósággá nem válhatnak. Korunk jelszava a szervezkedés, ennek kell az egész vonalon s minden téren érvényesülnie; csak ezen az alapon épülhet fel a nemzeti közművelődés s a társadalmi jólét valósága. Károlyi Sándor. Kérelem a nagy közönséghez. A fővárosi lapok elrémitő példaképen sorolják fe! a rossz alapokra helyezett nem elég körültekintéssel vezetett közöskonyháknak feloszlását, de sohasem emlékeznek meg azokról, melyek kiváló sikerrel szolgálják kitűzött céljukat. Csodálatos, hogy a mikor a drágaság mindenfelé majdnem egyforma, egyik közöskonyha életképes, a másik pedig bomlásnak indul. El kell hinnünk, hogy a házbér, a cseléd s általában minden szükséglet Budapesten a legdrágább 3 mégis a tisztviselői telepen fennálló, — vagy az aradi, vagy a nagyváradi közöskonyha, — közmegelégedésre szolgálja a közönséget. Mi sem természetesebb, hogy ott, ahol 1000—2000 K lakbért fizetnek, hogy ahol 100 koronás szakácsnókat, cukrászokat tartanak, nem lehet fentmaradni, mert minél nagyobb a fentartásí, kezelési költség a kiszolgáltatandó élelem mennyiségének és minőségének rovására tudandó. Föl kell tárnunk, hogy a mi közöskonyhánknak egy eredeti baja van és ez az, hegy nem jelentkezett elég számú tag, aminek következménye abban fog mutatkozni, hogy a kezelési költség kevés tagra esik s igy ez a költség erősen megrövidíti a kis számú keretben kiszolgáltatott étadagok mennyiségét és minőségét.Ezen aggályokat nem azért említjük fel már eleve, hogy ezekben megrendítve látnánk a közöskonyha prosperálását, de m9rt célunk hogy a közöskonyhánk mintaszerű kezelésébe a legkényesebb igény is kielégítést nyerjen, oda iparkodunk törekedni, hogy közöskoayl ánk ez idő szerinti 4» tag helyett legalább 60—80 tagot számláljon, mert a kezelési költség 80 tag mellett is épen annyi lesz, mint a jelentkezett 45 tagnál. Rámutatva ezen eredeti gyarlóságra, úgy tagjaink, mint a nagyközönség bizalmára számitva azon kéréssel fordulunk a még mindig habozó, de szövetkezetünk iránt érdeklődő közönséghez tegyék lehetővé a közöskonyhának példás s minden igényeket kielégítő működését az által, hogy nem várva a fejleményeket, már most, de legkésőbb január 20-ig a szövetkezet igazgatójánál tagokul beiratkozni szíveskedjenek. Szatinár-Németi, 1908. január 6. A szatmári első H^ősHonyha szüVetKezet igazgatósága. A tanácsból. Miniszteri jóváhagyás. A városi közuti-alap számadásait a belügyminiszter jóváhagyt a. A számadások végösszege 186,709 kor. 06 f. Segély a járványkórháznak. A belügyminiszter a helybeli járvány-kórház céljaira a múlt óv okt. havában ápolt betegek után 122 K-t utalványozott az országos betegápoló alap terhére. Madarak védelme. A városi tanács elrendelte, hogy a madarak védelme szempontjából a madármenházikókat negyvennel szaporítani fogja s e célra 150 koronát utalványozott. Himlőoltás. A belügyminiszter értesítette a városi hatóságot, hogy a kerületi orvosok részére a himlőoltások dijául 181 kor. 21 fillért utalványozott. Színház. Színházi műsor. Csütörtökön „Salome“ és „Pillangó kisasszony.“ Pénteken „Tolvaj.“ Szombaton „Josette kisasszony, a feleségem“ került színre premier előadásban. Gavarilt és Charvay francia társszerzők valóságos mesét szőnek, mert bizony az életben aligha történik meg, ami előttünk a színpadon lejátszódik. A tárgy mesterkóltsógóvel szemben bőven kárpótolja a néző közönséget az a sok ötletes mondás és fordulatos jelenet, melyeknek köz pontja mindig a — hálószoba. A szereplők játékukkal csak elősegítették a darab sikerét. A címszerepben Andai Teréz ügyesen mutatta be a bázasélet intimitásairól mit sem sejtő fiatal asszonyt. Vidor nagyon jó partnere volt, bár néhol hiányzott játékából a kívánatos élénkség. Pompás alakítást nyújtottak Rátkai és Pataki Vilma az após és anyós rövid szerepében, elismerő tapsot kaptak is érte bőven. Tihanyit egy pár túlzott jelenetétől eltekintve szintén dicséret illeti. Általában a többi szereplők is alakításukkal ügyesen beleilleszkedtek a mulatságos darab keretébe. (Dr. K.) Vasárnap d. u. ifj. előadásul „V-ik László“ került színre. Csak helyeselni tudjuk az igazgatónak azon eljárását, hogy ifj. előadásul történeti színműveket adat elő, melyek igen alkalmasak arra, hogy hazánk egyes históriai alakjait, eseményeit az ifjúság fogékony leikében megörökítsék. Az előadás maga is az eddigi zónaelőadások közt talán a legjobb volt. A címszerepet Gyenis Ede játszotta elég jól. A szerep azonban meghaladja Gyenis erejét, mindazonáltal elismeréssel vagyunk Gyenis igyekezete s törekvése iránt. Vidor (Hunyady László szerepét helyesen fogta fel s jól játszotta el. Takács M, (Mária) különösen a vizió-jelenetben igazolta szép drámai tehetségét. Verő Janka (Ronow Ágnes) szerepét juttatta érvényre, de a többi színészek is mind hozzájárultak az előadás sikeréhez. Kár, hogy az ügyetlen rendezés egy pár jelenetnek a hatását teljesen elrontotta; erre bizony több gondot is fordíthatnának. A színház ezut'al is zsuffolt volt (Mn.) Vasárnap este a „Nebáutsvirágot“ elevenítették fel. Jói esett már egy kis vérbeli operettmuzsikát hallgatni a sok minden tákolmány után. Az előadás is egészen elfogadható volt. Komáromi Gizi, Barna Andor és Rátkai szolgáltak rá az elismerésre. A második felvonásbeli kulisszák mögötti jelenet meglepően sikerültnek mondható. Hétfőn felárban „Snlamith“-ot játszották. Mányay még csak énekelt, de szerepének beszélő részeit nagyon is elejtette. Kedden mutatkozott be leendő uj szubrettünk, Haller Irma, aki több elsőrangú vidéki színháznak volt már a primadonnája. Kellemes megjelenésű, ügyes, hercig nő, nem nagy hangon, de csinosan énekel, tánca is formás. Szóval zajos helyesléssel kisérjük szerződtetését, noha nem írjuk alá azokat a tirádákat, amiket néháuvan róla, a csodanöről, a tüneményről zengedeztek. Bizonyos, hogy kedvence lesz a közönségnek, még pedig hamarosan, hiszen már első estéjén is sok tapsban, vasajtót nyitó tapsban, volt része. Nem szabad említés nélkül hagyni, hogy az „Aranyvirág“ keddi előadásán a vendégmüvésznő mellett is megállta helyét és feltűnően biztosan énekelt Andai. Radványi is jó partner volt Beppó szerepében, Tihanyi pedig ügyesen táncolt, (nv.) hírrovat. 5za<tttárVármegyc CMtgyziK*! és naptára kapható a „Szamos“ kiadóhivatalában és Huszár Aladár könyv- és papirkereskedésében — Szatmáron. — Ára í korona. * Honvédségi kinevezés. A honvédelmi miniszter dr. Róth Imre ügyvédjelölt tartalékos hadapród őrmestert tiszthelyettesé ne vezte ki. * Esküvő. Frank Ferenc a Szatmári Bank r.-t. főkönyvelője január 14 én tartja esküvőjét Silberstein Szeréna kisasszonnyal Nyíregyházán. * Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Debreceny István uagykárolyi polgármestert Szatmárvármegye igazoló választmányának elnökévé nevezte ki. * Egy tisztviselő ünneplése. Nagy Tamás nagy károlyi pénzügyi titkárnak igazgató-helyettesé történt, kine- veztetése alkalmából, a pénzügy- igazgatóság tisztikara fényes bankettet rendezett a kinevezett tiszteletére. A banketten meleg ovátiók- ban részesítették az ünnepeltet, ki tiszttársai becsülésóre hosszú szolgálata alatt méltán rá is szolgált. * Doktorrá avatás. Dr. Kiss Rezsőt a kolozsvári egyetemen az elmúlt héten a jogtudományok doktorává avatták. * Esküvő. Homoky Pál elektrotechnikus, ma délelőtt esküdött örök hűséget Kikeli Mariska urleánynak. * Eljegyzés. Firák József cipészmester eljegyezte Varga András polgártársunk leányát, Rózsikat. * Hymen. Krausz Menyhért kereskedő, a Krausz Lázár nagykereskedő cég beltagja Sárospatakról, eljegyezte Grossmann Sárika kisasszony t Számos-becsről.
