Szamos, 1907. december (39. évfolyam, 96-103. szám)

1907-12-01 / 96. szám

2-ík oldal. SZAMOS 96. szám. munkakört vállalni. Meg kell ha­jolnunk az élet lekfizdhetlen hely­zetei, kényszerei előtt. Ha a nőt élet- visznyai kenyérkereső munkára terelik, ha maga, vagy családja fentartása a családi élet szokott teendői mellett terhesebb munkát is ró reá, módot kell találnunk, hogy ezt a munkát nőiségének, méltóságának, természetének lehető szemmel tartásával, családjának és a társadalom igen fontos érdekei­nek megóvásával találhassa meg. A szociális irányelv tehát az, hogy a nő ,kenyerkereső munkálkodása közben sem, vagy csak a leg­végső kényszer esetében szakad­jon el a családi tűzhelytől, hogy an­nak oltalmazó keretében nőiessé­gét, méltóságát, erkölcsi integritá­sát, amely a társadalom jövő éle­tének egyedüli szilárd alapja és biztositéka, megőrizhesse. A társadalmi munkamegosztás jelenlegi elrendezése ennek az elv­nek nem kedvező eredményeket tár elénk. A kereső nők nagy több­sége gyárakban, ipari műhelyekben, üzletekben, irodákban dolgozik, amely foglalkozási ágak testi szer­vezetüket rombolva, óriási mérték­ben szaporítják a társadalom beteg lényeinek tömegét s a családi kö­telék meglazitásával nemcsak a családi élet szükségességének szug- gesztiv érzetét gyöngítik a kereső nőkben, de a legtöbbre nézve mind­azokat az erkölcsi veszedelmeket is magukban rejtik, amelyek ellen eddig a családi élet levegője és intézményei nyújtottak a leghatá­sosabb védelmet. — Mindezeknek igazságát majdnem kivétel nélkül statisztikai adatokkal is igazolni lehet. A nő érdekének és a család meg a társadalom javának tehát az a foglalkozási ág íelel meg, amely a nőt nem kényszeríti a családi ott­hon elhagyására, vagy legalább is nem huzamosabban, vagy állandóan. Ilyenül pedig első sorban a há­ziipari logialkozások kínálkoznak. Ennek különböző ágaiban találja meg a nő egyéniségének, ügyes­ségének, bármily magasságban fej­lett Ízlésének tevékenységi körét ; ezekben munkálkodhatik a nő anél­kül, hogy el kellene hagynia ottho­nát, vagy családjának lakóhelyét s ez az a munkakör, ahol az ügyes­ségnek, a női reproduktiv tehetség­nek, az Ízlésnek, a szorgalomnak minden foka méltánylásban és ho­norálásban részesülhet. — És nem szabad ám a háziiparnak akár tár­sadalmi, akár gazdasági jelentősé­gét kicsinyelni. Nálunk, ahoi haj dán minden országrészben virágzó háziipar volt, mig ma csak keres­gélve találhatunk olyan helyeket, ahol igazi háziiparról beszélhetünk, annak fontosságát még sokan nem értik meg. Pedig nem lenne szabad felednünk, hogy azok a nemzetek, amelyeket nagy részben iparuk és kereskedelmük tett naggyá s ame­lyeket, többnyire hibáikban, oly szívesen utánzunk, iparuk tekinté­lyét és uralmát háziiparuk által érték el. A divatos, tehát a pénz- áldozatokat nem tekintő világ által keresett legtöbb értékes cikk és tárgy, hogy csak egy párat említ­sek: a lyoni selyem, a brüsszeli s a hajdan és jelenleg is oly drága velencei csipke, a skóciai gyapjú „zövetek, a kelet íonott, szövött M holmija, a íaragott, vésett, festett, hímzett stb. disztárgvak mind a háziipar, az eleven kéz termékei. A gyári termelés bármily fokozata mellett is biztos a háziipar léte. Az egyéni Ízlésnek, a tinóm, mű­vészi kidolgozásnak mindig csak a háziipar lesz képes eleget tenni. Hazánkban csak szőtt-fonott áruk­ban 450—500 millió értékűt szál­lít évente a külföld, természetesen első helyen Ausztria Kevés kivé­tellel olyan iparcikkeket, amelyek itthon is előállithatók lennének. A gyáripar fejlődésére természetesen befolyást nem gyakorolhatunk, de annál nagyobb tere jut a társadalmi munkának a háziiparnál, ahol min­den legkisebb lépés, minden ered­mény egy-egy téglát jelent iparunk jövő nagyságának épületében. — Ahogy majdnem 900 év előtt Gi­zella magyar királyné koronázási palástot hímzett az első magyar királynak, amiként a középkor szá­zadaiban minden magyar úri ház egy-egy műhelye volt a magyar iparművészet, a magyar nemzeti stilus kifejlődésének, formai meg- nemesülésének, ahogy a nép kuny­hóiban a legújabb jelenkorig, az utóbbi évtizedek romboló eredmé­nyeinek elkövetkeztéig élt, virágzott és a nemzeti stílusok összetartó erejével hatott a népipar, legyen úgy a jövőben is. A háziipar az ország legnagyobb részében kipusz­tult, ahol még él, kiveszőben van. De még él belőle annyi, hogy alapja lehet az uj jövőnek, anyagot, for­mákat, mintákat adhat az uj házi­ipar megteremtéséhez. Belátja en­nek szükségét a kormány is. -- Munkaeszközök, segélyezések kiosz­tásával, tanfolyamok ingyenes ren­dezésével igyekszik a társadalom reorganizáló munkáját megkönnyí­teni. De eredménye csak úgy lehet az állami akciónak, ha maga a társadalom buzgólkodik első sorban saját javán. A háziipari foglalko­zások megkedveltetése, iparágak bevezetése, minták és anyagok, eszközök beszerzésének megköny- nyitése, vezetés irányítás és a ter­melt áruk értékesítésének biztosí­tása, azok a módok, amelyekkel a müveit társadalom s ennek erre első sorban hivatott tényezői, a női egyesületek a magyar háziipart megteremthetik. Ilyen akció Erdély­ben, a székelyíöldön indult és foly intenzív erővel. Eredménye minde­nütt a vezetők lelkességétől függ, Mintákkal, formákkal szolgál min­den iparágban Erdély, Kalotaszeg vidéke, a székelyföld, a felsőma­gyarországi megyék, a Dunántúl, Torontál és még sok más hely. Csak a kezdet nehéz, de az ered­mény, a siker telmagasztositó. És ha lesz nálunk, magyar föl­dön is magyar háziipar, ha a mil­liókat nem az idegennek, de vére­ink leányainak, asszonyainak adjuk tisztességes munkálkodás gyümöl­cseként, akkor magától íog, lega­lább nálunk, megoldódni sok—sok probléma, elenyészni sok szociális nyavalya és akkor nem lesz a magyar nőre nézve a szenvedések, a megaláztatások, az elzüllés útja a kenyérkereső munka. Ennek a jövőnek megteremtése pedig a ma­gyar asszonyok kezébe van letéve CS«^»c*s£<3 A tanácsból. A felső kereskedelmi iskola, ügye. Dr. Vajay Károly polgármester a városi kezelésbe vett felső kereske­delmi iskoia szervezési munkálatával elkészült s azt a városi tanácshoz be terjesztette előkészítés és a legköze­lebbi közgyűlésen való tárgyalás vé­gett. A városi tanács a szükséges in­tézkedéseket megtette s egyszersmind tudomásul vette a közoktatási minisz­ter leiratát, mellyel a kereskedelmi iskolának a nyilvánossági jogot meg­adta. Közegéézaégi statisztika. Dr. Jáger Kálmán tiszti főorvos jelentése szerint november hó első felében 4 ditteritisz, 23 vörheuy, 1 kanyaró és 7 tifuszus megbetegülés fordult elő. Október hó második felé­ben kezelés ala^t maradt 10 vörhe- nyes és 5 tifuszos beteg. Őjszesen 50 hevenyfertőző beteg közül meggyó­gyult 23, meghalt 6 és kezelés alatt maradt 21 beteg. Uj állattenyésztési felügy élőség. A fölmivelésügyi miniszter Nyír- egyháza székhellyel uj állattenyész­tési felügyelőséget állított fel s Szat- már városát az állattenyésztést érintő ügyekben december hó 1-től kezdve ezen felügyelőséghez utaba. A tanács a rendeletet az előadókkal közölte. Egy kötelékkel ismét kevesebb, ami váro­sunkat Dsbreczenhez köti. De vájjon nem lett volna-e lehetséges Szabolcs helyett Szatmárba áttenni ezt az uj felügyelőséget ? Háziipari tanfolyamok. Az annyiszor és annyiak által han­goztatott „iparfejlesztés“ ügye sokkal lassabban megy előre, mint azt eze­lőtt nehány évvel, a mozgalom ele­jén hittük. A magyar társadalom ebben sem bizonyult elég kitartónak, állhatatos­nak, lelkesedése most is csak szalma- lángként lobogott föl s a sok gyüié- sezós, ankettezés, szónoklás és irkálás eredménye — néhány millió koroná­val megerősítése Ausztria iparának s az agitáló tömegekből nehány lelkes harcosa az ügynek, akik nem szűn­nek meg tovább is folytatni azt a munkát, amelynek sikerét, eredmé­nyességét szilárd hittel remélik. Mint újabban miuden téren, úgy az iparfejlesztés ügyében is szeretjük az államra hárítani a teendőket. Ez a legkényelmesebb. S megvan az a mo­rális előnye is, hogy a felelősség el­kerülésével, megmarad nekünk, a tár­sadalomnak a kritika joga és gyö­nyöre. Mert kritizálni szeretünk. Fő­leg az állam intézményeit. Amelyek nekünk mindig rosszak, de amelyeket mégis mindig sürgetünk, akciók és segélyezések alakjában s amelyekkel sohasem vagynuk elégedettek. Már pedig sem az ipar, sem egyéb gazdasági ág fejlesztésében nem ér­het el semmit az állam a társadalom hozzájárulása, együttműködése uélkül. Naponkint látjuk ennek beigazolását. Hogy a sok eset közül a legközelebb fekvőt idézzük, itt van például a Szatmáron néhány nap előtt megnyílt állami szalmafoüó tanfolyam. — A szalmafonás iparának megismertetése, megkedveltetése és meghonosítása céljából rendezi az államkormány nagy kéltséggel és nagy alaposság­gal. Az idei nem is az első itt, meg­ismétlése a tavalyinak. Tudvalevő, hogy a szalmafonás egyike azoknak a háziipari ágaknak, amelyeknek nagy előnye, hogy könnyen megtanulhatók, bárki — asszony, gyermek — által bárhol folytathatók, bárhol üzhetök és az anyag olcsósága, könnyen be- szerezhtő volta is mindenképen né­pünk téli foglalkozásául ajánlja. Saj­nos, nincs igy. A tavaly talán 25-ön, az idén eddig 14-eu jelentkeztek. Majdnem fele a tanulóknak az úri osztályból kerül ki. Téves pedig az a felfogás, amit igen előkelő, értelmes embereknél is tapasztaltam, hogy a szalmafonás nem életképes iparág. Akik igy gondolkoz­nak, azok nem ismerik a szalmafonás használhatóságát és alkalmazásának módjait. Nincs olyan használati, vagy dísztárgy, az asztaltól a képkeretekig, amelyen a szalmafonat-diszitóst alkal­mazni és pedig igen ízléses, iparmű­vészeti értékkel biró formákban ne lehetne. Nem a szalmakalap-kötés tr • hát az a tér, amelyen ez az iparág, amely keresetforrás számba vehető, hanem a díszítő ipar minden ágában helye és tere van. A tanfolyam egyedüli hibája, hogy kissé hosszasan — 6 hónapig — tart s ez alatt a tanulók keveset keres­hetnek és hogy bevégeztóvel nincs magán vállalkozó, vagy társadalmi szervezet, amely a terme és folytatá­sához szükséges kelendőséget a mun­kások készítményei számára biztosí­taná. így aztán a legtöbben abban hagyják a munkát, mert készítmé­nyeiken nem, vagy csak nehezen tud­nak túladni, további vezetésben, irá­nyításban nem részesülnek s irry a tanfolyam, az állam sok költekezése kárbavész. Az ilyen tanfolyamok eredményét tehát, czak a magánosok, vagy tár ­sadalmi szervezetek által átvett üzleti támogatás biztosíthatja. Ez már iga­zán nem az állam feladata, hanem a társadalomé, melynek illetékes ténye­zőit érdeklődésire és cselekvésre hív­juk föl. (—na) Színház. „Fátum “ Zsíros István 3 felvouá- sos színmüve. A Nemzetiben nagy sikerrel adták és több előadáson át melegen tapsolták a lámpák előtt frakkban hajlongó tüzórfőhadnagyot. Meg is érdemli a tapsot, mert dr - ' ja nemcsak relative mint katouasz- /.ő müve, hanem a maga abszolút m vi­tában is mólyenjáró tartalmú, jó ma­gyarsággal inegirt, hatásos színdarab. Szép lelkű, idális gondolkozásu, nagy érzésű emberek és egy hamiskártyás kalandor, ezek játszák le az érdekes, figyelmet lekötő darabot. A „Fátum** szerdai előadásáról sok dicsérettel lehet szólani. Megemberelték magukat színészeink. Kellően betanult, jól folyó előadást láttunk, melynek Takács M volt Kovács Margit szimpatikus sze­repében legnagyobb erőssége. Igazán átórzett játéka, az érzések skf'áján való finom nüauszirozás, közvetlen, csak ritkán szavaló beszéde a sikert biztosították neki. Verő J. is szopom játszotta meg nehéz szerepét. Tőle is egészen természetes, őszinte hr r kát halottunk. Gyenis játszotta a hőst és nagy igyekezete s fel-felcsillémló tehetsége ellensúlyozták a szerepnek előtte leküzdhetlen nehézségeit. Ba­lázsi és Vidor értelmes beszédjükkel és szép megjátszásukkal nem kis mér­tékben voltak elősegitői annak . /. általános jó véleménynek, amit a i • zönsóg az előadásról magának alko­tott. Az orvos pár szavas szerepében egy karbeli fiatalember meglepően helyes beszélőkópessógéröl tett bi­zonyságot. — Ilyen előadásokat! ny. Csütörtökön „Szép Ilonka“ került harmadszor előadásra. Színészeink e gyenge darabot nagy igyekezettel játszották. A zenekarnak sikerült a darabot még jobban elrontani. Péntek este félhelyárakka! a „Két árva“ került színre, egybevágó s él­vezhető előadásban. A címszerepet Takács és Andai játszották. Sikerült alakításukért sok tapsot arattak. Ki­váltak még Tihanyi és Tárnái. Balá­zsi egy neki nem való szerepet ját­szott keresztül. Mn. Színházi műsor. Vasárnap délután „Csizmadia mint kisértet,“ este „A kis trafikos leány.“ — Hétfőn „Vig özvegy“ zóna. — Kedden „Az ördög.“ — Szerdán „Fá­tum.“ — Csütörtökön „Akis trafikos leány.“ — Pénteken „Táncos regi­ment“ zóna. — Szombaton „Vicze admirális.“ Szabó Géza Kazinczy-utcai fű­szer- Ó3 csemegeüzletóbe a legfrissebb kassai és szepesi virsli és hideg felvágottak kaphatók mindennap.

Next

/
Thumbnails
Contents