Szamos, 1907. december (39. évfolyam, 96-103. szám)
1907-12-01 / 96. szám
Szatmár, 1907. december hó 1. (vasárnap) 96. szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Égése évre 8 kér. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcze 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szat maron, a lap kládóhivataUfctan fizetendő^ HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kezdtetlek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Női foglalkozásokról. Irta V-ajna Géza dr. Az úgynevezett haladó kor egyre több nőt vezérel kenyérkereső pályákra. Folyton, rohamosan nő azok száma, akik az életviszonyok nyomasztó kényszere folytán családi otthonukon kívül kénytelenek maguk, vagy családjuk fentartásának anyagi eszközeit megszerezni. Mert nem szenvedhet kétséget a túlzó íeministák és női ssociálisták minden érvelésével szemben a természet és a társadalmi fejlődés törvényein alapult elv, hogy a nőnek igazi hivatása a család, az otthon körében van. Minden eset, amelyben a nő, bármely okból, otthona körén kívül kénytelen létfentartá- sáról gondoskodni, kivétel, eltérés amaz alapelvtől. S ha már a társadalmi fejlődés alakulásai ezeket a kivételeket mind gyakoriabbakká teszik, azt hiszem, sokkal értékesebb szolgálatot teszünk a női nemnek, ha elméleti vitatkozások helyett, amelyek többnyire ama kérdés körül szoktak meddőségükben kimerülni, hogy az erkölcs, a család, vagy a társadalom szempontjából helyes-e a nőknek a kenyérkereső pályákra özönlése; számolva azzal a meglevő állapottal, hogy ezt többé elkerülni, megakadályozni nem lehet, igyekszünk az életviszonyok reális vizsgálatából oly irányelveket leszűrni, amelyek eme társadalmi jelenség egyoldalú elfajulásait csökkenthetik, veszélyeit elhárítani alkalmasak. Társadalmi problémákról az a felfogásom, hogy minél nagyobb, fontosabb valamely kérdés, annál közvetlenebbül, annál intenzivebb ható erővel nyilvánulnak megoldásának irányelvei. A legtöbb kérdést a tudós okoskodás, vagy számító tendenciák teszik nehézkessé, megfejthetetlenné s ha n«m is akarunk a tekintélyek megállapodott elvi igazságaival szemben retinen- sek lenni, igen sok s egyre gyakrabban ismétlődő eset arra a meggyőződésre vezérel, hogy az abszolút igazságok igazságaiban feltétlenül ne higyjünk, — hogy ne csalatkozzunk. így vagyunk a női hivatás, a női életpályák és foglalkozások kérdéseivel is. Abszolút kijelentések, hangzatos elvi igazságok röpködnek szerteszét a társadalom izzó, forrongó légkörében, amelyek talán pillanatokra megragadnak, talán híveikké testnek kis csoportokat, a nőkérdés problematikus ügyét azonban egy lépéssel sem viszik előbbre. Merész kijelentés volna az bárkitől is, hogy e kérdéseket megfejtenie, a minden probléma helyes megoldására alkalmas abszolút elvet, a bölcsek kövét megtalálnia sikerült, épen azért, mivel egy teória sem csalhatatlan, mert abszolút igazságok nincsenek és mert minden igazság csak addig igaz, amíg egy újabb meg nem dönti hitelét. De mert a bölcsek kövét a középkornak megtalálnia azért nem sikerült, mivel misztikus eszközökkel, túlvilág! szellemek segítségével kutattak utána s lehetetlen eredményeket, csodákat reméltek tőié, — a modem társadalom alchimistáira biztosabb eredményekkel kecsegtető jövő vár, ha nem követik elődeik példáját és nem fantazmagóriák, nem rögeszmék, hanem a való élet érzékelhető jelenségeinek igazságait veszik kezükbe világitó lámpásul. Úgy a női foglalkozások minden fajtája ellen tiltakozók — egyébként kisebbségben — levő csoportjának, mint a női emancipáció minden irányú keresztülvitelére esküvő fanatikusoknak túlzó elfogultságára kiegyenlitőleg ható kivezető utat megtalálhatni vélem. Minden túlzásban vannak igazságok, amelyeknek abnormis tultengése épen abban nyilvánul, hogy maguknak abszolút elismerést és uralmat követelnek s hogy érvényesülési törekvésükben többnyire türelmetlenek, — de igazságaikat figyelmen kívül hagyni hiba volna. Az a meggyőződésem, hogy a túlzások igazságai adják kezünkbe a kivezető eszmék fonalát, amelyet oly sokan és oly különböző szerencsével keresgélnek. Abból a feltevésből indulva ki, hogy többségben vannak azok, kik a nők hivatásának, a női tes7ékeny- ség, a női lélek sok, nagy értékű tulajdonainak érvényesülési teréül az otthont, a családi élet körét tekintik, ez álláspontból merítem az emancipácionisták túlzásainak kiegyenlítésére alkalmas alapelvet. A íeministák a társadelhni, sőt újabban az állami élet mindén terén, minden tevékenysége^körében helyet követelnek a nőknek. Humanizmusra, felvilágosultságra, a haladó korra, a férfiak és nők szellemi képességeinek egyenlőségére, a női méltóságra és még sok más egyébre hivatkoznak érv és indok gyanánt. Egyet azonban a leggyakrabban el szoktak hallgatni és ez az a kérdés : vájjon a nő, ha elhagyta az otthon légkörét, ha kiszakítja magát ama falak közül, amelyek, igaz, bizonyos mértékig h&íart szabnak tevékenységének, de amelyek védelmet biztosítanak számára és a legmagaszfosabb hivatás, a hitvesi és anyai kötelességek teljesítésének békés birodal mát alkotják az élet durva, kíméletlen élet-halálharcának küzdelmei között; ha elveti magától azokat a biztosítékokat, amelyeket a társadalmi fejlődés a müveit világrészekben a nő védelmére megteremtett, ami pedig a minden irányú emancipációnak természetszerű következése lenne, vájjon a nő mind ezek ellenértéke fejében boldog, vagy boldogabb lenne-e, mint a múlt és a jelen társadalmi alakulatában ? Erre a kérdésre a feministák nem szoktak felelni. Ők csak jogokat emlegetnek, a nők elnyomatásáról, felszabadításáról, a férfiakkal egyenlő joguakká tételéről, a női foglalkozások szabaddá nyilvánításáról beszélnek. Úgy vélem pedig, hogy ha a nők javáról, érdekéről, jövőjéről szónokolunk, ha ügyüknek apostolaivá szegődünk, nem azt kell keresnünk, mi módon rakjunk minél több terhet, miként hárítsunk az élet nagy, nehéz, a férfiak által viselt gondjaiból minél többet a nők vállaira, hanem annak módjait kell megtalálnunk, hogy miként, mily eszközökkel biztosíthatjuk a nő számára azokat a feltételeket, amelyek mellett boldogságát annak egyedüli helyén, a családi élet körén belül föltalálhatja. A feminzmus elveiből el kell fogadnunk, hogy a társadalmi élet intézményeiben a férfiakéval egyenlő jogokat kell nyújtani. Az ez irányban Való egészséges és fokozatos haladás ellen sem egyik, sem másik oldalról nem is lehet jogos kifogásokat és ellenvetéseket támasztani. Viszont a családi rendszer elvéből kell megalkotnunk azt a határt, amely az emancipáció irányát és mértékét megszabja. S igy a két ellentétes irányzat elveinek összeegyeztetéséből kell megkísérelnünk olyan irányelvek megtalálását, amelyek nem a túlzók elméleti ideáinak, hanem a női természet, a női egyéniség és a női hivatás feltételeivel megegyeznek, azok érvényesülését lehetővé teszik, a nő boldogságának utat, teret biztosítanak. Ezek szerint mondhatjuk tehát, hogy a nő előtt minden oly foglalkozás kapuja megnyitható, amelyet a nő magához méltónak talál, amelyet képességeihez mérve magának alkalmasnak itél és melynek természete az általános társadalmi rend érdekével, a közjó szempontjából a nő egyéniségével, fizikai és lelki tulajdonaival összeegyeztethető. Nem vallom tehát magamat ama elv hívének, amely a nő számára a társadalmi és állami élet minden pontján a férfival egyenlő szereplési kört kíván kivívni. — Egyéb, részben már elmondott okaimon kívül azért sem, mert az a hitem, hogy ha mind, férfiak és asszonyok egyaránt a fórumon való érvényesülésben merítjük ki tevékenységünket, az emberi társadalom nagyon hamar befejezné, tagok hiányában, problémáival együtt pályafutását. Ha tehát a nő számára lehető teljes mértékben egyenlő jogokat, érvényesülési szabadságot biztosítunk, viszont kötelességünk lehetőségeket találni, amelyek mellett a nő nem kényszerül foglalkozásának keresése közben igen sokszor hajlamával, egyéniségével ellentétes ^rtfiRóth Simon nagyválasztéku cipőraktárát W ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. — Szatiaár és vidéke legnagyobb czipőr&ttlra. Míí&tátíídri&f&ZifefShlfc az őszi ®s téli idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, — valódi uÄwiifSnSfSi box és schevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. ------
