Szamos, 1907. november (39. évfolyam, 88-95. szám)

1907-11-28 / 95. szám

2-ifc oldal. SZÁMOS 95, szám. kevesebb jelölt van rajta a szük­ségesnél ; megválasztva pedig azok lesznek, kik az összes kerületekből a legtöbb voksot kapják. 3. A Szatmárhegy a lakosság számarányában legyen képviselve a közgyűlésen, mert a mai állapot absurdum; 3—4000 ember fizeti a város közterheit s sorsának inté­zésébe bele nem íolyhat közvet­lenül és a pótadó ellenértékéül alig kap valamit. Teljesen függetlenné keli tenni a II. kerülettől, mert igy csak arra valók, hogy itt egyik­másik jelöltet ellátás és íuvar fejé­ben támogassák ; de nekik csak az üresen hagyott ígérettel kell beérniük. Szégyen, gyalázat igy bánni el velük! 4. Minden rendű és rangú taní­tással foglalkozó egyént pedig arra kérek, hogy tantárgya keretében több szerénységre, több tisztesség érzetre tanítsák növendékeiket, mert ahol az erkölcs elvész, az állam is utána pusztul. Tanítsuk a közért fáradok önzetlen munkáját megbe­csülni, mert ha nem tudjuk meg­becsülni az önzetlenséget, a köz­érdekében díjtalanul teljesített szol­gálatot: vége az önkormányzatnak, amiről pedig a közelmúltból tud­juk, hogy mennyit ér! 5. És végül, egy város önkor­mányzatában nem okvetlenül az szükséges, hogy csak minél több ügyvéd legyen benne, hanem ok­vetlen szükség van arra, hogy jóravaló gazdálkodóink, iparosaink — Tudom, nincs hijja. Jó gazda a tekintetes ur,, tud, vigyázni a pénzre. Aztán ismét ráparancsolt a szolgá­lattevő betyárra: — Emeld vissza az ülést Ferkó, igazitsd el rendesen. Hiba ne legyen, nem szeretném, ha a tekintetes urnák panassza lenne reánk. Mig a betyár az ülés visszahelye­zésével vesződött, az öreg Madarassy valamit motyogott a foga között.: — Egye meg a fene az egész min- denséget, oda a böcsület... Elek István hallotta a motyogást. Érdeklődve kérdezte : — Kinek a böcsülete, tekintetes uram ? — Az enyém : Madarassy Istváné. Eddig a betyár lóháton volt, hirte­len leugrott a lóról s oda lépett az öreg Madarassyhoz. — Már mint a böcsülete, tekintetes uram? Tyü'h, az áldóját, a’ nagy sor. Aztán mi erányában, ha nem sérteném meg a kérdéssel. Hiszen megkövetem aláson, druszák is lennénk. Madarassy uram egy darabig vono- gatta a vállát, mint aki haszontalan munka előtt áll. Aztán mégis csak válaszolt: — Ha tudni akarod megmondhatom. A szentgyörgyi tavaszi vásár al­kalmával Debreczenben tizenkétezer pengő forintot kértem kölcsön a görög Lázártól. Szavamat adtam, hogy a kisasszonynapi vásárra meghozom, írást is csináltunk róla. lit van nálam a zsebemben. (A régi magyar hitel­műveleteknél az történt, hogy az adós levelet az adós hordta magánál, nem a hitelező. De jó lenne azt a régi kultuszt föleleveniteni!) Meg is vittem és kereskedőink, mint akik amúgy is nagyobb részét teszik a polgár­ságnak, a köztehernek pedig a túl­nyomó részét viselik, megfelelő számarányban legyenek képviselve. Thurner Albert. *) Közöljük e cikket, mert közérdeket kivan szolgálni, bár nem mindenben osztjuk az iró felfogását. Ami a kortes­kedés szertelenségeire tett észrevételeit illeti, mi is helyeseljük s lapunk előbbi számaiban mi is ostoroztuk. De bocsánat, egy pár ember csúnya okvetetlenkedése miatt az egész választást perhorreskálni nem lehet s ha egy pár érdemes tag meg nem engedett eszközök alkalmazása miatt kimaradt, — mindenesetre sajná­latos, talán jellemző is, de semmi esetre sem jog arra, hogy cikkiró „az egész választást ostorral intézze el.“ Mégegyet; azt Írja, cikkiró, hogy nem szükséges annyi ügyvédet választani, az iparosok, gazdálkodók és kereskedők rovására. Itt azt hiszem az ügyvéd szó alatt, va­lami más tágabb értelmű fogalomra gon­dolt, hiszen a megválasztott huszonegy képviselő között, csak három ügyvéd van, iparos meg négy. (Főszerk.) A tanácsból. Jóváhagyás. A városi közgyűlés a szatmár-- má­tészalkai h. é. vasút céljára megaján­lott hozzájárulás törlesztésére az 1905. évi pénztári maradvány terhére 30 000 koronát előirányzott. Ezen határoza­tot a belügyminiszter jóváhagyta. Tanműhely kibérlése. Az állami faipari szakiskola részére gyakorló műhelyül Fogarassy Sándor mérnök felajánlotta üákóczi-uteai há­zának szmerén helyiségeit évi 480 kor. bérért. A városi tanács az aján­latot elfogadta. volna neki, ha utamba nem kerültök Csapjon belé a tnénkö E A hires betjTár a torkát köszörülte : — Jó, jó, tekintetes uram, —- mon­dotta — nem kell azért mindjárt káromkodni. Megértem ón szép szó­ból is az indebindejét. Úgy ? Hát mostanra ígérte a görögnek ? — Mostanra. — No hát akkor vigye is el neki Isten hírével. Már csak nem hagyom a becsületét sárba akadni. Ne járjon annak a görögnek a szája, hogy igy meg amúgy . . . Intett a betyárnak : — Ferkó, tedd csak vissza azt a kis aprópénzt oda, ahhonnan elöke rült. Egy, kettő ! Ne vágj olyan ke­serves pofákat, mert a nyakad közé csörditek ! Mikor az ülést eligazították, Elek István ujfent megszólalt: — így, tekintetes uram, csak haj­tasson nyugodtan. A határig elkísér­jük, nehogy valami kapcabetyár kárt tegyen a tekintetes ur böcsületében. Mikor a határon elváltak, az öreg Madarassy hálálkodásra fogta a dol­got : — Hótig megemlegetem, Pista öcsém . . . — Nem oda Buda ! — mondotta a betyár. — Puszta szóval nem lehet a szememet kiszúrni. Adjon a tekin­tetes ur egy pipa dohányt, Tudom, jó verpelétit szi. Elek István megtönate makrapipá ját, rágyújtott, illedelmesen köszönt és azután elnyargalt bandájával . . . (Vége köv.) Szeméthordás beszüntetése. A Kossuth-kert mögött lévő vasúti hozzájáró at, az Attila-utca meghosz- szabbitása és az udvari ut által ha­tárolt mélyebb fekvésű terület feltöl­tése céljából a város területéről trá­gyát és szemetet hordtak és raktak le huzamosabb idő óta. Miután ez a hely betöltöttnek lett nyilvánítva s miután az uj közkórházat is ide ter­vezik, a városi tanács beszüntette ezen teleknek szeméttel való feltől tó - sót s utasította a kapitányi hivatalt, hogy a szemét és trágya kihordást terelje más irányba. Színház. Szombaton és vasárnap este „Szép Iioukát“ játszották, ezt a Királyszin- háztól levetett gyengeséget. Vörös- marthj' bájos históriája van az ope rett prokurestesi ágyában 3 üres fel­vonássá nyújtva s leöntve egy kü­lönben ügyes muzsikus Szabados Béla igénytelen zenei szószával. De hogy a darab itt is megbukott, annak csak százegyedik oka volt az operett gyen­gesége. Mert ilyen előadás mellett megbukott volna akár a „.Varázs­keringő,“' vagy bármelyik operett is. Mert igazán érdekes krokit lehetne irni ezzel a cimmel: „Andai, mint primadonna.“ — Volna a „Szép Ilonka“ első felvonásában egy hárfadai, talán a legsikerültebb rész az egészben. Hát- a hárfát, azt láttuk, de a kisasz- szony éneke, meg a zene játéka vég- től-vógig külön utakon kalandoztak. A zene ment az egyenesebbiken, Na és a koloratur énekesnő ! Tavalyi, azelőtti, mégazelöttibb és legazelőt- tibb, az elmúlt századbéli vidéki éne­kesnőt, ti, akiket annyit szidott a közönség és a kritika, — engeszte- lődjetek. Nagyok és dicsők voltatok ti, két fejjel és sok hanggal nagyob­bak, mint amilyen énekes nőt elég­nek tart Krémer nekünk. Ne írjunk inkább róla. Fátyolt, fátyolt, igen sok fátyolt reá ! Az egész elo&dadás- bó! Komáromi ügyes táncait és Ti­hanyi ötletesen mulatságos kántori alakítását lehet megdicsérnünk. A karénekek is jók voitak. (sn.v.) Vasárnap délután ifjúsági előadásu: fólhelyárakkal „Ocskay brigaderos“ ment. A darabról ezúttal véleményt, nem mondunk, hisz mindenki tudja, hogy az örökbecsű. Ami az előadást illeti, mondhatjuk, hogy az általában kifogástalan volt — A címszerepet Vidor játszotta sok igyekezettel és akarattal, de tökéletes Ocskayt még sem tudott bemutatni. Mellette Verő (Tisza Ilona) jeleskedett. Ez az in­telligens színésznő ezúttal is bebizo nyitotta, hogy drámai talentum. Sze repét átórzi, átgondolja s tanulmá­nyozza és úgy lép a színpadra. Ba­lázsi (vikárius), Gyenis (Sándor) jók voltak. Taps volt bőven, a lelkes ifjú­ság még vastapssal is megtisztelte Vidort. (Mu) „Válás után“' francia vígjátékot adták hétfőn. A darab bolond, ferde helyzeteinek kacagtató hatását még az a betanulatlan, figyelmetlen és fe­gyelmezetlen játék sem tudta tönkre­tenni. Az ilyen előadás pofoncsapása a közönségnek. Kedden a „Vig özvegy“ ment ha­sonlóan szánalmas, sőt boszantóau rósz előadásban. Hiszen kérem, ha nem is hasonlítjuk előadásainkat első rangú színpadokéhoz, de még csak a tavalyi itteni előadáshoz képest is a keddi „Vig özvegy“ nem javulást, hanem nagy visszaesést mutat. Sze­reptudás, összjátók, figyelem a zenére. botránj-os volt. Csak Komáromi volt a régi, jó és kedves Hanna. Már part­nere Tihanyi nem ért föl a tavalyi Tihanyival. — Ilyen előadásokból nem kérünk és már most figyelmeztetjük az igazgatót, hogy jó lesz hamarosan egy nehány uj, de megfelelő tagot szerződtetnie. — A komoly darabok felvonásközeiben pedig inkább ne le­gyen zene, mintsemhogy hol négy bom- bardista, hol meg esetleg majd négy nagybőgős fújja, vagy huzza a fü­lünkbe a recsegőset. (dv.) Színházi műsor. Csütörtökön „Szép Ilona.“ — Pénte­ken „Két árva,“ zónna — Szomba­ton „Vice admirális“ Operette. Szabó Géza Kazinczy-utcai fű szer- és csemegeüzletóbe a legfrissebb kassai és szepssi virsli és hideg felvágottak kaphatók mindennap. HÍRROVAT. Választások után. (Dr. Ií.) Az e muit vasárnap meg­ejtett városi képviselői választások őszintén szólva jó eredménnyel vég­ződtek. A város választó polgárai alig ta­núsítottak a közel múltban egy-egy választásnál nagyobb érdeklődést és eltekintve egy-kót esettől nagyobb Ítélő képességet a jelöltek megválasz­tásánál, mint most. J.ó lélekkel elmondhatni, hogy ér­demtelen ember nem jutott ahhoz a városi képviselői mandátumhoz, amely a megválasztottak polgári erényeinek kétségtelenül legszebb jutalma a pol­gártársak részéről. Pedig ha valaha, ugjT a most meg ejtett választásokon a jelöltek egész raja lepte meg a polgárságot a maga akarnomoskodásával. Ez a betegség azonban nagyon kemény leckét ka­pott. A kár csak az, hogy ennek a leckének az örve alatt s az önjelöltek túlbuzgósága miatt, — hellyel-kózel olyan egyének is szenvedtek a válasz­tásnál veszteséget, a kiknek a kima­radása városi törvényhatósági képvi­seletünkre egyenes veszteséget jelent. Minden személyes animozitás nélkül .-./.egezzük le ezt a tényt, mint egyik jelenségét a lefolyt választásnak. — Fiatal, ambiciózus és tagadhatatlanul agilis emberek, de akiknek még a polgárság nagy rétegében épen f’a- taíságuk miatt nagy ismeretségük nem lehet arra, hogy stanta pede a városatyaság szegfűjét akarják apó. gársággal keblükre tűzetni. Az eredmény aztán az, hogy né!,a nagy erőfeszítések árán bejutnak, igen gyakran pedig magukkal rántanak olyan jelölteket is, akiket úgy a köz­életben, már eltöltött eddigi munkás óletök, mint egy és más irányban kifejtett szakképzettségük egyenesen praedestinálnak a városi képvis-lő- sógre. , A magunk részéről különösen Teitel- baum Hermannak a kimaradását saj­náljuk. Sajnáljuk pedig nem csak azért, mert őt mindnyájan mint egy rendkívül szorgalmas s a város érde­kében mindig becsületes önzetlenség­gé! szolgáló tagját ismertük a kép­viselő testületnek, de azért is, mert különösen pénzügyi dolgokban történt felszólalásaival nem egyszer adta fra- nujelót kiváló szakképzettségénél . Az ő kimaradásával épen a gyerge ol­daláról, érte veszteség törvényhatósági képviseletünket, mert a pénzügyi dol­gokban való szélesebb körű jártasság K SS K SS Tüdőbetegségek, hurutok, szamár» köhögés, skrofulozis, influenza-ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérje* „RoeA«“ eredeti c*omagoÍáMt. F. HsfntHn-La Reche A Cs. Basel Emeli az étvágyét ét • testsúlyt, megszOB- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást

Next

/
Thumbnails
Contents