Szamos, 1907. november (39. évfolyam, 88-95. szám)
1907-11-24 / 94. szám
SZAMOS 94. szám. telén mindenét kockára tenni, s az uzsora karmai közé menekülni. Várunk, remélünk, csak türelmes várakozásunkat s reményünket kellemetlen csalódás ne váltsa majd fel! Marosán János 2-ik oldal „Az adóhivatali sikkasztás epilógusa.“ Ezzel a címmel legközelebb megjelent egy cikk, a melyből a közönség megtudja, bogy az adóhivatalnál elkövetett sikkasztásért ne fájjon senkinek a feje, mert a magas kincstáré se fáj. Az elsikkasztott 12208 korona ugyanis megtérül nem ugyan a sikkasztó adótárnok vagyonából, mert annak sem ingó, sem ingatlan vagyona nincs, — különben ha lett volna nem is sikkasztott volna, — hanem két olyan, a tekintetes adótárnok, hivatali főnök urnák nagyon is alárendelt, becsületes törekvésű tisztviselők magánvagyonából, a kik elég bátrak voltak évtizedeken keresztül azért koplalni, hogy családjuknak egy kis ingó-bingó vagyont össze takarítsanak. A magas kincstár most megdörzsöli a markát és ráteszi azt a markot arra a keservesen félre-kuporgatott va gyonra, amely két család existenciá- jának volt éltető eleme, megtakarított gyümölcse Ha az ember elgondolja, hogy két szegény, becsületes munkában kifáradt tisztviselő, a ki a főnökével szemben függőségi, tehát nagyon is alárendelt viszonyban van, nem meri a főnök urat. naponként vexálni azzal, hogy a zsák számra levő tekercseket egyenként felbontsa, mert hiszen erre fizikai ideje sincs, — akkor az ember ezt olyan termószetasnek találja, kü- Ionosén, ha elgondoljuk még azt is, hogy 5—6 éven át a rovancsoló bi zottságot is minden esztendőben kétszer épen ilyen módon találják rendben a tárnok ur szénáját. Hát ezek a rovancsoló bizottságok anyagilag nem felelősek ? Ezek igazán jó példát statuáltak arra, hogy mint kell egy pénztárt 5 éven keresztül állandóan jó karban találni. Mindettől ha eltekintünk is, azok, ságos No !-t azt nem tudtam eldispu- tálni tőle. De úgy emlékszem, azt hiszem, nem is akartam komotyan. Minek is vettem volna el tőle azt a kis furcsa valamit, amit Isten tudja, hol szerzett ? Figyeld meg csak, ha érdemesnek tartod megfigyelni, hogy a virágok akkor ontják legédesebb illatukat, amikor a lenyugvó napot búcsúztatják. Nem tudom miért van ez igy, de igy van. Talán a halálsejtelem az, ami kicsalja apró kelykükböl illatos lelkűket. Nyaranta is volt mellettem a kis No! mindennap. Dédelgettem reggel- tői-alkonyatig, de alkonyaikor, Isoeu bocsássa meg, megfeledkeztem róla. A fiatal álmok megölték a gondokat. És én nem bírtam megfékezni őket gyilkos munkájukban, de kegyetlenül megbünhödtem gyengeségemért. A kis leány, ha mondtam neki, hogy most viselje jól magát, ón lemegyek kissé sétálni a jegenyesbe, azt felelte unott, koravén arccal, fáradt közönnyel :- No! Hanem egyik nyári estén mégis csak a kis jószág lett úrrá az oktalan fiatalkori álmok felett. akik a szatmári adóhivatal helyiségét ismerjük, rá kell hogy mutassunk a magas kincstár garasos eljárására a miatt, hogy mig a tárnok urat egy külön főnöki szobába helyezi el, addig az ellenőr el van dugva egy ketrecbe s ott az akták közül ki sem látszik, mert a főnök urnák szüksége van rá, hogy ki se lásson. Igazán e mellett a rendszer mellett csak az a csuda, hogy 5 éven keresztül csak 12208 korona a hiány. Ne ezt a hiányt igyekezzék a kincstár becsületesen maradt koldus tisztviselői félrerakott garasaiból tüzön-vizen megmenteni, hanem ezt a gyalázatos rendszert változtassa meg nem holnap, de ma. — Mi megvagyunk győződve, hogy Pap Gyula maga is nagyrészben ennek a rendszernek az áldozata. Tessék a főnököt ellenőrié tenni s a pénztárnok urat alárendelni a minősítő hata lommal felruházott főnöknek, akkor 5 éven keresztül nem sikkaszthatnak egy adóhivatalnál se. A kincstár pedig a maga kártérítési igényével csak hagyjon fel. Mint tanúság többet ér ez az eset a kincs tárnak az elsikkasztott összegnél. — Magánjogi igényeit pedig ártatlan családokon ne igyekezzék érvényesíteni, mert ez egyrészt lelketlensóg is, másrészt egy az itteni körülményeket szabadon mérlegelő bíróság előtt bizonnyal célra se fog vezetni. A kincstárnak különben anyagi kára nincs, mert a sikkasztó tárnok nyugdíj igény jogosultságától elesvén az igy kiadandó összeggel az elsikkasztott összeg bőven fedezve van. A tanácsból. Orsz. Selyemtenyésztési felügyelőség városunkban. A nyíregyházai selyemteuyésztósi felügyelő 2000 darab eperfa csemetét utalványozott a zsibói áll. faiskolából a szatmárhegyi ut beültetetlen 12 kilométeres szakaszának befásitására. Ezen alkalomból értesítette a felügyelő Bartha Kálmán gazdasági tanáososr., bogy a foldmivelósügyi miniszter 1908. évi május 1 -tői országos selyemte- nyésztósi és beváltási felügyelőséget szándékozik városunkban felállítani. Játszottam vele egész a késő délutánig. Akkor odaadtam a cselédleánynak, hogy viselje gondját, magam meg lementem sétálni a jegenyesorba, amelyik iehuzódik egészen a folyóig. És amint ott jártam-keltem és tó- pegettem az utszóli halavány, napégette kis világokat, egyszerre csak ijedt sikoltozást hallottam a hátam mögött. A cselédleány jött lélekszakadva és azt hebegte nagy ijedten': — Kisasszony, kisasszony ! A No! leesett a lépcsőn ! Vér jön a szájából! Akkor éreztem először azt, mintha valami vasmarok ragadná mag az ember szivét. Hazasiettem és azonnal elküldtem Perlakyért, az orvosért. Csakhogy n természetesen nem volt otthon. Valószínűleg fontos dolga akadt, valamelyik páciensével okvetlenül meg kellett beszélnie a jegyzőnó uj' kalapját. Odahivattam a gyermek apját is, de az akkor is holt részeg volt és csak annyit mondott nagy bölcselkedve : — Megesik, megesik ! Én is lepoty- tyantam egyszer ! Mikor is ? Hja igen !.. . A... Cholnoky László. A tanács tudomásul vette a gazdasági tanácsos jelentését, egyszersmind megadta a felhatalmazást az eperfa csemeték ültetéséhez szükséges gödrök ásatására. A vasúti állomás világítása. A városi tanács a villamvilágitási bizottság javaslatára elrendelte a vil- lamvilágitásnak az állomásfőnöki lakásba, áruraktárba és vendégszobába való bevezetését s a pályaudvaron még két ivlámpa szerelését. Az összes munkálatok 2199 koronába kerülnek. A felszerelések a városé maradnak, az elfogyasztott áramot pedig az ál- lamvasut fizeti. Közélelmazés. Az élelmiszerek beszerzésének köny- nyitése céljából a tanács olcsó tengeri halhús forgalomba hozatala iránt lépéseket tett. Értesítette az „Adria“ debreczeni halkonzerv gyárat, hogy hajlandó a tárgyalásokat egy fiók-üzlet nyitása tárgyában megkezdeni. Drága tarifa. A nemrég megtartott vasúti tárgyaláson a helyi érdekű vasutak részéről egy kocsi farakomány szállítási dija a szentvér állomástól a villamtelepig 8 koronában, egy kocsi-szón rakományé 12 koronában állapíttatott meg. A város képviselői a tárgyaláson is kifogásolták e díjtételt s a tanács megbízta most a polgármestert, hogy a debreczeni üzletvezetőségnél tegyen lépéseket e túl magas díjtétel mérséklése iránt. Színház. Érdeklődéssel néztünk „Az ördög“ szerdai előadása elé. Vártuk, valljuk meg, félve vártuk, hogyan fogják a Krómer emberei a szatmári közönségnek lenyelhető formában beadni Molnár Ferencz darabját. Semmi helye sincs itt annak, hogy magáról a darabról való véleményünkek betüfor- mát adjunk és nyomdafestékkel kenjük azt be. Hiszen a legkiválóbb magyar kritikusok, még olyanok is, kik nem akartak meghódolni „Az ördög“ ultraliberális és ultramodern tendenciája előtt, azok is jóleső örömmel s egyhangúlag hirdették, hogy ezzel egy európai nívón álló magyar darabot alkotott Molnár Ferencz. A fiatal iró, akinek & neve anélkül is már az emiegetettebbek közé tartozott, ezen darabjával legkiválóbb íróink közt is az elsők sorába lépett. „At ördög“ pergő dialógusai, maga a szenzációs ötlet s az azon felépített órdekfeszitö mese, a színpadi technika s a személyeknek, különösen pedig az ördög szájába adott aforizmák, nagy értékű és nagyhatású színjátékká avatják „Az ördog“-öt. S a Molnár Ferencz mondásai nem olyanok, mint a Wilde Oszkár beteges lángelméjének piuce- szagu aforizmái, amelyek nagyot pukkannak, megcsodáljuk s újra elolvassuk őket, — hanem frissen röppennek széjjel, kergetik egymást, mint a rakéta egyik csillagja a másikat s ami fő, csillognak, fényt, szint, derűt lövellnek, sőt gyújtanak is és amellett jóleső meleget árasztanak. Nem kívánhattunk előre sem egyebet a szatmári színtársulattól, mint hogy jól betanult szerepekkel elmondják nekünk a darabot. Ennél a darabnál megját-zásra, olyanra, amely a szöveghez méltó, nem is számítottunk. S becsületére legyen mondva színészeinknek, derekas előadást pro dukáltak, a darabot élvezhetőén mutatták be és fogadtatták el a közön- séggel. Ebben a munkában feltétlenül első heiyeu kell megemlíteni Takács Mariskát, aki fárasztó szerepében jót, várakozáson felül jót adott. Helyesen fogta fel szerepét, átórezte és átjátszotta azt. Második felvonásbeli levól- irásbeli jelenete, ez a nehéz vizsga a némajátékból, őszinte elismerést érdemel. — A cimsz.erepet egy uj ember, Vidor játszotta. Az ő mai alakításáról nehéz helyes véleményt mondani. Lehetnek olyanok, akik nagyon jónak s lehetnek szigorúak, akik elég gyengének minősítik játékát. Elfogulatlanul azonban meg kell állapítanunk, hogy benne igen értékes színészi kvalitások rejlenek. Nemcsak rejlenek, hanem ki is csillámlanak. Különösen, ha belemelegszik szerepébe. Mert bizony főhibája, hogy nagy fiatalságával egyenes arányban áll a színpadon való járatlansága is. Fellépése, mozdulatai — úgyszólván semmi. Hanem értelmes, intelligens fiatalember. Mikor elkezd beszólni, álheviti őt a száján át kiömlő beszéd mélységes értelme s magával ragadja partnereit és a kissé elnéző közönséget. Kemólhető, kogy idővel csiszolódik, mozdulatai gömbölyödni fognak, játéka rutinosodni, biztosságban nyerni fog. Próbára tette erősen ez a nehéz, bár hálás szerep és nem is csoda, ha éppen az ördög szerepében nem tudott némi póztól szabadulni. Tény az, hogy sikere volt. A közönség sok tapssal jutalmazta. Gyenis játszotta Jánost, a festőt. Ez már igazán erejét meghaladó és nem neki való szerep volt. Mégis dicséret illeti, mert voltak alakításának sikerűit részei is. Andai Terka, Pataki Vilma, Tihanyi nagy igyekezettel játszottak s beillettek a jó keretbe. — Az est a siker jegyében folyt le. (nv.) Csütörtökön „Bernát“ ment harmadszor, az előbbiekhez hasonló sikerült előadásban. Pénteken Abonyi régi, sentimentá- lis 4 felvoüásos népszínműve „Betyár kendője* került színre zónában telt ház előtt. Az előadás a jobbak közé sorozható. ítadványi (Gyuri Bandi) érzéssel és szépen játszott. Verő J. (örzse) szép sikert ért el. Jeles drámai színésznő, szép alakja s tehetsége nagy jövőt biztosit neki. Szükséges azonban, hogy teljesen kiforrjon. — Szépen énekelt egy pár népdalt Pataki V. (Buzi Zsófi), de a népszínművekbe nem tud belehelyezkedni, az operettekbe jobban beilleszkednék. Jó volt Tárnái (Kulcsárnó). — Szerep nemtudásban leiedzett Gyenis (András.) Színházi műsor*. Hétfőn „Válás után“ vígjáték. — Kedden „Víg özvegy.“ — Szerdán „Fatum“ színmű, nagy újdonság. — Csütörtökön „Szép Ilona.“ — Pénteken „Két árva,“ zónna — Szombaton „Vice admirális“ Operette. Szabó Géza Kazinczy-Utcai fűszer- és csemegeüzletébe a legfrissebb kassai és szepssi virsli és hideg felvágottak kaphatók miudenuap. HÍRROVAT. * Kinevezés A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Uager Béla helybeli kir. járábirósági díjtalan joggyakornokot díjas joggyakornokká kinevezte. * Áthelyezett segédlelkészek. Dr. Boromissza Tibor püspök Sepsy Károly fehérgyarmati és Ling Pál kál- mándi sögédlelkószeket kölcsönösen áthelyezte
