Szamos, 1907. november (39. évfolyam, 88-95. szám)

1907-11-21 / 93. szám

2-i'fc oldal. SZAMOS 93. szám, menyünk épen eklatáns példa erre, de mindenesetre kötelessége mindazon­által a Kaszinó vezetőségének, mely a püspök ur Öméltóságának védnök­sége alatt működik, hogy idejekorán megakadályozzon minden olyan jelen­séget, amely a Kaszinó tekintélyével és erkölcsi színvonalával össze nem fór. Ez alkalommal mi magunk mu­tatunk rá egy ilyennemü jelenségre és várjuk a cáfolatot, annál is inkább, mert oly kiváló a társadalom minden terén hosszú időn át önzetlenül mun­kálkodó három jelölt elejtéséről van szó, akikkel szemben sem felekezeti, sem politikai szempontok irányadók nem lehetnek. A tanácsból. Adómegtérités. A pénzügyminiszter elismerte a városnak adómegtéritéshez való igé­nyét azon a cimen, hogy a Szamos jobb és balparti vódmüvek létesítése által nagy területeket ármentesitett s magasabb földadó kataszteri ősz tályba juttatta. A megtérítés össze­gének megállapítása előtt a miniszter bekérte az úgynevezett kollandálási jegyzőkönyvet és térképeket, amelyek­ből a magasabb adókateszterbe föl­vett területek nagysága és a földadó különbözet kitűnik. A városi tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy a kezelése alatt lévő iratokat terjessze be. Az ipartanács megalakítása. A debreczeni kereskedelmi és ipar­kamara 1908. évre az ipartanács ren­des tagjaiul Jákó Mihályt és Bölönyi Lászlót, póttagokul Páskuj Imrét és Szentiványi Károlyt választotta meg, egyidejűleg megkereste a városi ta­nácsot, hogy a város részéről kikül­dendő tagok és jegyző megválasztása iránt intézkedjék. A tanács a válasz tás megejtésére nézve a közigazga tási bizottsághoz intézett előterjesz­tésében a volt tagokat hozta javas­latba. Jóváhagyás. A belügyminiszter a Szerdahelyi Ágoston által tett 4000 koronás sze­gényügyi alapítványra vonatkozó ok­iratot jóváhagyta. éveken keresztül 4 —500 aktiv részt­vevő tagja volt a társulatnak, kik tagsági dijat fizettek. Mióta ezen dij 1» #-os megyei kulturális adóban ró- vcdik le, megcsappant az érdeklő­dés, megcsappant, kiuek-kioek saját körében való buzgóbb tevékenység és a nemzet kulturális ügyei mellett va;ó crtáiíás is. Az a tér, amelyen a Széchenyi- társulat munkássága mozog, hasonló az előbb említett tölgyfához. Azt nem vágják, nem fűrészelik a faorzók, kik­kel a felháborodott tulajdonos hamar végezne, hanem emészthetik a férgek, melyek sokan vaunak s melyek sok tisztító kezet igényelnek. Most, Logy a 25 éves évforduló közeledik, azonkívül, hogy a társulat működéséről „Emlékkönyvet“ ad ki, melyben részletezve lesz a 25 éves műit, tudtommal egyéb ünnepségekre is készül. Ezeknek programmját annak idején az igazgatóság majd nyilvános­ságra hozza. Ezen esemény kitűnő alkalom lesz arra, hogy azok, kik az élet manapi küzdelmei között, elfeled­keztek a Széchenyi-társulatról, elfe­ledkeztek, hogy a legszerényebb kör­ben is a Széchenyi-társulat céljainak kitűnő szolgálatokat tehetnek, újból s kitartó lelkesedéssel álljanak zász­lója alá. Erre ma nagyobb szükség van most, mint eddig bármikor 25 éven át, a társulat vezetősége mégis merte mindazon bajokat, melyek nem­zeti kultúránkat fenyegetik. Tudja azoknak gyógyító orvoságát is. Sőt annyira amennyire, rendelkezik anyagi erővel is, csak hátra van még a soha sem elég erkölcsi erő és lelkesedés, mely minden lépését fedezze és a si­kert biztosítsa. Azt hiszem elég ha felemlítem a Síéeheuyi-társu atnak egyik iegfon­Szinház. A szombat esti megnyitó előadásra a nagyszámú bérlökön kívül is sok ember gyűlt össze, csaknem telt ház. A .Barnát“ ment. Haltai Jenő nyári darabja, nyárinak inkább téli, télinek elég nyári. Kacagni, mulatni mérték nélkül lehet rajta. Két szóval : hálás darab. Az előadással tökéletesen meg lehetünk elégedve. A jobb vidéki színházak előadásainak színvonalát megütötte. Kiállítás, rendezés, beta­nulás kívánni valót nem hagyott fenu. A közönség tapsaiban menyilatbozó sikerben Barnát és Bernátnó szemé- lyesitői Rátkai és Takács Mariska joggal ozztozhattak. Rátkaiban egy jó felfogású, intelligens színészt is­mertünk meg, aki, e három-négy elő­adás után elfogulatlanul Ítélve, túl­zástól mentes diszkrét komikumával, jóizü, természetes játékával erősen kiválik összes társai közül. Bemátja pedig igazán hangulatos és jó klasz- szisu alakítás volt. Takács Mariska értelmes beszédű, szép kiejtésű, jó alakú, fess leány, akinek még sok sikert jósolunk Temperamentumos játékával és szinpatikus megjelenésé­vel rászolgált az elismerő tapsokra Gyenis mint ügyes, színpadra termett siheder színész mutatkozott be, csak arra kell vigyáznia, hogy színpadi naivsága modorosságba ne csapjon át. Győry Emil egy kisebb szerepet ját­szott s jó beszédű embert sejtet. — Végül Komáromi Giziről és Tihanyi­ról kell megemlékeznünk. Utolsó he­lyen csak azért, mert amúgy is régi ismerősei, sőt kedvencei a szatmári közönségnek, kiket legelőször is me leg taps fogadott a színpadon. Ko­máromi Cziczai Pannája kellemes és ügyes volt, szóval olyan, mint maga Komáromi Tihanyiról pedig csak azt a régi impressziónkat tudjuk újból elmondani, hogy egy megfizethetlen hasznavehető színész, egyik föerös- sége a társulatnak. Vasárnap délután a „Koldus gróf“- került színre, amelynek egy-két uj szereplőjéről az esti előadások során mondunk véleményt. — Este „Ber- nái“-ot ismételték telt ház előtt. Hétfőn a „Csöppség“ ment felárak mellett. Andai Terka kedves megje­tosabb és legkiterjedtebb működési ágát, a gyermek-óvást. Évek óta kó szén állunk, mint egy jól szervezett hadtest, de legnagyobb részt magyar területen. A társulat uj igazgatójának programmja és nagy ambíciója, hogy ezen hadállást feltolja a nemzetiségi területekre. Ez oly szép és nemes eél, melyért lelkesedni, fáradni és dolgozni hazafias kötelesség. — Ezt azonban sikeresen nem viheti keresztül a leg­ideálisabb lelkületű igazgató és Széc henyi-társulati igazgatótanács sem, ha áldozatkészséggel és buzgó ügy­szeretettel nem szegődik hozzájuk a megyének minden számot tevő tagja, akiben csak egy kis magyar lélek van. Mi, akik a kultúra mezején kosz szabb ideje munkálkodunk, tudjuk, hogy minden lépésért, amit előre te szünk, mii}' fáradságot kel! kifejtenünk. Ezen fáradságot lényegesen megköny- nyiti sokszor a társadalomnak jó eső, segítő keze. 25 év múltán áldozni kell a Társu latnak azok emlékének is, kik abban az időben bele vitték egész tudásokat, lelkesedésüket és munkásságukat, hogy a Társulatnak a nemzet előtt fényt, dicsőséget és tekintélyt biztosítsanak. Hogy kik voltak, még mindnyájan tudjuk, hogy hányán voltak, de ma nincsenek, csak emlékük él közöttüuk, akkor borzadunk meg, ha névsorukat lapozgatjuk. Nemzeti erénye ez a magyarnak, hogy halottairói sem feledkezik meg. A 25 éves évforduló, jól jött alkalom lesz ezen ősi erénynek gyakorlására is. Az igazgatóválasztmány mindent meg fog tenni ez emlékezetes évfor­duló méltó megölésére s igy reméljük, hogy müveit társadalmunk is, ki veszi a maga hathatós részét. Marosán Kornél. jenesével, póz nélküli játékával, ked vés, üde beszédével igen jó hatást tett. Verő Janka, Tihanyi, Rátkai és Radványi segítették igyekezettel a darabot. Külön sort érdemel Balázsi tisztelendője. Ennek az embernek minden szavából, minden mozdulatá­ból ki lehet venni, hogy elsőrangú, jeles színésszel van dolgunk. De a Csöppség-beli tisztelendője, mely sze­rep tulajdonkópen komoly alaphangú, beleveszett egy komikus alakítás ha­tártalan túlzásába. Kedden a „Milliárdos kisasszony“' szép közönséget vonzott. De arról kellett meggyőződnünk, hogy Andai Terka otthagyta a maga szerepkörét és subretteskedni próbált. Hamar kisasszony, vissza, vissza a Csöppség­hez, mert abban jó naiva, de prima­donnának bizony — csöppség. Pataki Vilma szép alakjával és jó játé­kával nem tévesztett célt. Győri Emil ellenben, hogy is mondjam, gyönge volt. Radványi igazi szerepkörében úgyszólván most mutatkozott be és úgy ónekbeu, mint játékban elfogad­hatót nyújtott. Barna Andor most is szépen énekelt. Rátkai és Tihanyi jó kedvvel mókáztak és sok kacajt fa­kasztottak. — Az előadáson egy-két kisebb döcceués volt észrevehető. Színházi műsor. Csütörökön „Barnát.“ — Pénteken zóna „Betyár kendője.“ — Szómba ton „Szép Ilonka.“ — Vasárnap d. u. zóna „Ócskái brigaderos.“ Este „Szép Ilonka.“ Szabó Géza Kazinczy-utcai fű­szer- és csemegeüzletébe a legfrissebb kassai és szepesi virsli és hideg felvágottak kaphatók mindennap. HÍRROVAT. * Személyi llir. Somlai Szilágyi Ödön m. kir. csendőr-őrnagy, kerületi helyettes parancsnok, a szatmári csen­dőr alosztályt e hó 18-án megvizs­gálta és a tapasztaltak felett megelé­gedését nyilvánította. * Esküvő Dr. Skik Elemér ügy­véd f. hó 23 án tartja etkü vőjét Fo- garassy Annuska kisasszonnyal, Fo- garassy Sándor mérnök leányával a szatmárrészi ref. templomban délelőtt 7212 órakor. * Esküvő. László Andor, a bereg­szászi Neuwelt-gőzmalom könyvelője f. hó 17-én tartotta egybekelési ün­nepélyét Weisz Márton leányával Etelkával. * Téves llir. Egyik helyi lapnak azon híresztelése, hogy Kiss Aron a tiszántúli ref. egyház püspöke hal­doklik téves információn alapszik, amennyiben, mint a tegnapi napon legilletékesebb helyről értesültünk, az agg püspök állapota tekintettel a magas életkorra jónak mondható. Teg­napelőtt, 93-ik évének évfordulóján, a tisztelgő küldöttségeket fogadta. * Közgyűlés. A keresk. és gazd. csarnok f. évi decz. ho 1-én délelőtt 11 órakor a kör helyiségében évi közgyűlést tart, melyre az összes ta­gok ez utón is meghivatnak. * Változás a választási elnökség­ben. E hó 24-én megejteudő községi választáson az I. kerületbeit szavazat szedő bizottság elnökségében válto­zás történt, amennyiben Jákó Sándor egészségi állapotára hivatkozva, az elnökségről lemondott. A polgármes­ter dr. Antal Sándort bízta meg az elnöklóssel. Ez alkalomból a válasz­tási jegyzők helyetteseiül I. kerület­ben Majdik Árpád, II-ikban Oláh Miklós, III-ikban Székely Endre és a IV-ben Góczy Istvánt rendelte ki. * Lorántffy Zsuzsáim;» estély. E hó 23-án d. u. 6 órakor a ref. főgim­názium tornatermében tartja meg a Lorántffy Egyesület felolvasó estélyét. A németi dalárda meguyitó és bezáró énekszámával, dr. Vájná Géza felol­vasással, Vad Viola monológgal, Ba­ranyai Kálmán zongora játékkal vesz­nek részt. Belépődíj 40 fill., gyerme­keknek 20 fillér. * Megliivó. Az I. kerülőt t vá­lasztó polgárait pártkülönbség nélkül ezennel meghívom az 1907. nov. hó 21-óu csütörtök délután 5 órakor a Vigadó nagytermében tartandó gyű­lésre. Tárgy az I. kerületi biz. tagok választása. — Tisztelettel Csomay Imre ügyvéd, a függetlenségi és 48-as párt elnöke. * Cáfolat. A városi képviselőtestü­let bizottsági tagjainak választása alkalmából egyesek azt a téves hirt korpoltálják, mintha dr. Kelemen Samu városunk orsz. képviselője az I. kerületben történt megválasztására nem reflektálna, mert adóalap foly­tán úgy is tagja a (örvényhatósági képviselőtestületnek. E hírrel szem­ben illetékes helyről nyert értesülés alapján a leghatározottabban megír­hatjuk : a függetlenségi párt ragasz­kodik ahoz, miszerint képviselője az I. kerületi választópolgárok bizalma és választása folytán legyen tagja a kommunitásnak, már csak azért is, mert az adóslap nem állandó. * Esküdtbirósági elnöki kijelölés. A debreczeni Ítélőtábla elnöke a szat­márnémeti törvényszéknél működő esküdtbiróság elnökévé az 1908. év tartamára Papoiózy Gyula dr. kir. Ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel fölruházott törvényszéki bírót, helyet­tes elnökévé pedig Szabó Józzef tör­vényszéki bírót jelölte ki. * Uj rend az adóhivatalnál. Mint már múlt számunkban jeleztük Papp Gyula volt adótárnok helyére Plaehy Gyula kir. tanácsos p. ü. igazgató rendelkezése folytán Szűcs Károly nagybányai adótárnok lett ideiglene­sen keiyettesitve. A pénzkezeléssel Berey Károly adótiszt lett megbízva. Rupprecht Sándor, aki eddig a jöve­dék; osztályt kezelte, az illeték ügy­osztályba osztatott be. Kádas József továbbra is az ellenőri teendőket látja el. * Az adóhivatali sikkasztás epiló­gusa. A szatmári adóhivatali sik­kasztás ügyében a kir. kincstár kép­viseletében Plaehy Gyula kir. taná­csos péuzügyigazgató kérvényt inté­zett a szat. tkvi hatósághoz a Papp Gyula adótárnok által elsikkasztott s összesen a kimutatás szerint 13208 korona 65 f.-re menő összegnek a Ká­das József ellenőr tulajdonát képező templomközi 4 számú és a Rákóci- utcai 42 számú, valamint Csányi La­jos adóhivatali segéd tulajdonát ké­pező szatmári 5843. sz. tjkvi ingatla­nokon való jelzálogi biztosítása vé­gett. Az elsikkasztott összeg erejéig az 1881. évi 60. te. 227. §. értelmé­ben Kádas József ellenőr mint fele­lős számadó, Csányi Lajos adóhivatali segéd, mint aki hivatalánál fogva 1901 óta az ellenőrt több ízben helyet­tesitette, Pap Gyula sikkasztó pénz­tárnokkal egyetemlegesen felelősek. Mivel Pap Gyulának sem ingó sem iugatlau vagyona nincsen, a kir. kincstár a nevezetteken veszi be az elsikkasztott összeget. A sikkasztás­ból a kir. kincstárnak kára nem lesz, mert a fent jelzett ingatlanok bősé­gesen fedezik a hiányzó összeget. A kimutatás a hiányt következőképen számítja fel. 1. Készpénzben 10394 borona 60 fillér. 2. A szat. közp. ta­karék pénztártól Pap Gyula által 1907. jul 17-én felvett 716 korona tőke biztosítékául letett 1000 kor. névértékű magy, kor. járadék köt­vény kiváltásáért fizetett tőke 716 korona s 4 korona 60 fillér kamat, összesen 720 korona 60 fillér. 3. Pap Gyula által a szatmári gazd. és ipar­banknál 700 koronába elzálogosított 1000 kor. névértékű 4 százalékos mag}', kor. járadék kiváltásáért fize­tett 700 kor. 4. Az orsz. magy. ált. tisztviselő egyesület által egyes tiszt­viselők fizetéséből letiltott a kir. adóhivatal által levont, de kiadásolás dacára Pap Gyula által el nem kül­dött összeg 373 kor. 65 fillér: 5. Az irodai fő és fűtési átalánynál megál­lapított készpénz hiány 19 kor. 80 fill, összesen 12208 korona 65 fillér. A rovancsolás még most sem nyert teljesen befejezést. * Ünnepély. Árpádházi Sz, Erzsé­bet- születésének hétszázados évfordu­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents