Szamos, 1907. október (39. évfolyam, 79-87. szám)
1907-10-31 / 87. szám
2-ik oldal. SZAMOS 87. seám. És ha eljövend majd, mind kö- réje állunk és a merre szállunk, virágordő támad, győzelmi borostyán, vagy vérrózsák nyílnak. Halni is dicsőbb lesz, mint igy élni, satnyán, renyhe szolgamódon. . . . Csöndes éjféleken, dérlepte mezőkön végig zug egy nehéz) zokogó sóhajtás. Onnan jő felülről, északi tájakról. Mintha a Te lelked sóhajtása lenne, a Te nagy haragod, a Te nagy bánatod, — a mi nagy szégyenünk, a mi vágyódásunk vonaglana benne. A Te megnyugvásod, megen- gesztelósed, — a mi megváltásunk váljon eljövend-e ? i jegyzők. Hatalmas épitméuy a magyar köz- igazgatás, külön nagy tudomány kell hozzá, hogy az ember eligazodhasson benne. Ez a nagy épület egyes-egj'e- dül a községi jegyzők vállain nyugszik. A vármegye, az állam a magas kormány egyes-egyedül csak a jegyzők révén tudják hatalmukat a néppel éreztetni, ami áldást a jó törvény hint, azt a jegyző kezéből kapja a nép, ami kárt a rossz törvény csinál azt is a jegyző közvetíti. 0 intézi a község ügyeit, az ő lelkiismeretére és szorgalmára van bizva a falusi lakosság gazdasági és erkölcsi boldogulása, ő a hangadó vezére a községek társadalmának és mindezen kötelezettségek olyan terheket rónak rá, hogy nap-nap után megfeszített erővel kell dolgoznia. A jegyzők nemrégen gyűlést tartottak Budapesten, amely gyűlésen keserves panaszokat hangoztattak a mostoha megélhetési viszonyok miatt. Azt hittük mindig, hogy a jegyző kiskirály a falujában, aki aunyi pénzt keres meg, amenynyit akar. — És íme most a jegyzők világgá kiabálják nyomorúságukat és függő hely zetükbői fakadó bajaikat, épen Úgy, mint a tanító, vagy akár legutóbb a dijnokok tették. — Egyes jegyzők szájából szocialista izü kifakadásokat hallottunk, — amelyek alkalmasak arra, hogy nyugtalansággal töltse nek el bennünket, — ha elgondoljuk, hogy milyen nagy hatalom van letéve a jegyző kezeibe. Sokalják a munkát és keveselik a fizetést. Mind a két panasz igazságon alapul. — A jegyzőknek rengeteg sok dolguk van, nem is csoda, amikor egy egész községnek gyakran több ezei léleknek minden ügyével-bajával foglalkozniok kell. Az adóbehajtástól a csirkelopá- stg a jegyzőirodát foglalkoztatja minden apró-cseprő falusi esemény, azon felül a katouaügyek a bírósági ügyiratok kézbesítése, születés, házasság és ha’ál. Legtöbb helyütt a jegyző 13’m győzi ezt a munkát, írnokot, vagy segédet tart magának, esetleg többet is s az adókkal túlterhelt községek kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy a segéderőket a község honorálja. Sok helyütt úgy is van, hogy a segéd erőket, a jegyzők kénytelenek a maguk zsebéből fizetni. Es ha a jegyzőknek van okuk a silány fizetés miatt panaszkodni, mennyivel inkább van erre okuk a segédjagy- zőknek és Írnokoknak. Mint minden elégedetlen osztály, a jegyzők is az állam kapuját döngetik jobb fizetésért, nemcsak a maguk, de a segéderők számára is. Igaz, vannak köztük elegen, akiknek kitűnő jövedelmük van, akik nem szorultak állami támogatásra, de ez nem változtathat azon tényen, hogy a jegyzői karnak általánosságban sok jogosult panasza van, amelyek sürgős orvoslást igényelnek. Teljes joggal követelik a jegyzők azt is, hogy egy becsületesebb és megfelelőbb szolgálati szabályzatot kapjanak, amely véget vet függő helyzetüknek Valljuk be őszintén, hogy minden jegyző fölött Damokles kardjaként függ a szoigabiró önkénye és szeszélye. Á szoigabiró nemcsak közvetlen, de egyúttal leghatalmasabb fölebbvalója is a jegyzőnek s mindig a szoigabiró egyéniségétől és jóaka- tától függ. Ez a függés bénitóiag hat a jegyző működésére minden tekintetben. Aki ösmeri a jegyzők és szol- gabiráik között fenálló viszonyt, az igazat ad nekünk s indokoltnak tartja a helyzeten való változtatni akarást. A tanácsból. Miniszteri jóváhagyások. A városi közgyűlés annak idején elhatározta, hogy a rendőrségi létszámot öt I. és ct II. oszt. rendőrrel szaporirja, nemkülönben id. Winkler Eerencz kutmester fizetését 1700 koronára emeli fal A beiiigyminiszter mindkét közgyűlési határozatot jóváhagyási záradékkal ellátva leküldótte a város közönségének s a tanács ennek alapján a két határozatra nézve a szükséges intézkedéseket megtette. Állategészségügy. A városi hatóság a száj és körömfájás idejére az állatvásárhoz szerdánként két, mig nagyvásár alkalmával három állatorvost rendelt kiküldetni szakértődül. A hatóság ezen intézkedését a belügyminiszter jóváhagyó tudomásul vette. A mátészalkai vasút. Gregersen Fiai vállalkozó cég, a mely a mátészalkai vasutat ópiti, a város által megszavazott 225 ezer korona hozzájárulást, tekintettel a drága pénzpiacra, már mostan kéri kiadatni, holott a szerződés szerint cask akkor lenne kiadandó, ha már a vasút teljesen kiépítve lesz. A tanács Gregersen cég kérvényét véleménye zés végett a tiszti főügyésznek adta ki Lombtakarmány gyűjtés. A földmivelósügyi miniszter tekintve az idei szárazságot és az ennek folytán előállott takarmány hiányt, elrendelte, hogy a lonbíakarmányt az erdőkből az eddig szokásban levő erdő- hatóságok által kiadott igazolványok mellőzésével bárki is szedheti. Ezen rendeletről a tanács a városi erdészeti hivatalt miheztartás végett értesíteni rendelte Ipariskolai tantitók fizetése. Az iparos tanonciskolákhoz három évre megválasztott uj tanitók részére a szokásos fizetést három évre utal ványoztatui rendelte. Megtagadott hozzájárulás. A mátészalkai vasút építésének költségeit tudvalevőleg a vállalkozó Gre gersen cég tekintettel a megdrágult anyagok és bérfizetésekre, 60 ezer koronával kérte pótlólag felemelni. Városunk közönsége ezen kérelmet méltányosnak találván, megszavazta a bért felemelést, egyben pedig Szat- márvármegye törvényhatóságát megkereste, hogy a 60 ezer korona felét adja mag. A vármegye azonban a kérést nem találta a maga részéről teljesíthetőnek és igy a tanács ezen elutasító határozatot beterjeszti a legközelebbi törvényhatósági közgyűléshez, mikor is a kérdéses 30 ezer korona ügyében határoznak. A Majláth-féle alapítvány kamatai. Nehány évtizeddel ezelőtt néh. gr. Majláth Antal egy alapítványt tett egy hasonszenvi kórháznak az országban való létesítéséhez. Perczel volt belügyminiszter azonban az utolsó órában a tekiutélyes összegű alapítványt nem városuuknak, hanem Bony- hád községnek adta, egy ott építendő kórház céljaira. Most a városi tanács elhatározta, hogy miután egy nagy szabású és modern kórház építését vette tervbe, feliratban arra kéri a belügyminisztert, hogy ha már a tökét nem is, de az alapítvány karna tait, mely elég tekintélyes összegre tehető, adja át városunknak, ezáltal is könnyítse meg az amúgy is nagymérvű kiadásokat, melyek az uj közkórház építésével járni fognak. HÍRROVAT. Halottak napja. Gyászol a 'érmé zet, árvák rónák, bércek ; halotti szemfedő a néma vidéken. Temetőkertnek látszik a tér mésze . Es mégis. íme, megelevenednek a hangtalan temetokerrek, szebb nól-szebb koszorúkkal diszilvék a si- rok, fényes lángtenger világit mesz- szire. Élet a temetökertban, emlékezés az embervilágban . . . Egy nap az esztendőben, amikor mindenkinek eszébe jut az elmúlás, a — hálái. Kinek elhunyt, kedvese van, sírjához zarándokol s ott egy halkan elrebegett imában esd nyugalmat a megboldogultnak ; a csendes fohász sóhajtásait szárnyára veszi az őszi szellő, szerte viszi s csendes meg nyugvás kél a természeti és ember világban egyaránt. Akinek nincs halottja, e napon ön- kánytelenül is a temetőkért feié fordul gondolatban; eszébe jut a; örök rendelés és lelke nemes érzelmek ha- ‘tása alatt jótékonyságra indul. Mindenki érzi a halai félelmes erejét, mellyel szemben hasztalan a rideg ész és elme okoskodása; megnyugszik a változhatian végzeten és jótékonyságra indul az emlékezés hatása alatt. Koszorúkat adunk a halottaknak. Nemes és tiszteletreméltó megnyilvánulása a kegyeletnek. De ne feledkezzünk meg az élőkről sem. Az élő halottakról ! Egy szál virágért esde- nek csupán a koszorúk erdejéből! Érző szívvel ugyan ki tagadhatja meg e szerény kérést ?! A „József kir. herceg Szanatórium- Egyesület“ szegánysorsu tüdőbetegei számára e napon könyöradomáuyokat gyűjt. A halottak nevében, az emló kezes, a kegyelet és szeretet nevében áldozzunk filléreinkkel ez élő halottaknak, a halál jegyeseinek . . . „Egymásnak terhét hordozzátok.“ „Ki felveszi gondját a nyomorultaknak, az ón nevemben teszi azt, — mondja az Ur Jézus — s annak része leend az örök boldogságban.“ 'SS*'*?®' * Október 31. Fenáliásának 415 éves évfordulóját ünnepli ma a protestáns egyház. — Nálunk is kegye- letes em ókünnepólyeket rendeztek a ref. templomokban, a ref. főgimnáziumban, a prot. leányiskolában és a tanitónőképzőben ; es e pedig a Lo- rántffy-egyesület tartja első estélyét. * Esküvő. Papp Aurél a kir. kath. főgimnázium rajztanára nov. 10-én tartja esküvőjét Madzsar írónké kisasszonyai Madzsar János takarékpénztári pénztáros bájos leányával. * Eljegyzés. Dr. Vájná Géza helybeli ügyvéd vasárnap tartotta eljegyzését Biki Károly ref. esperes kedves leányával Kornélkával. A kérő násznagyi tisztet Deák Lajos kir. tanácsos, Marostordamegye tanfelügyelője végezte, ki ebből az alkalomból három napig időzött városunkban s itt szerzett kedvező benyomásainak több Ízben kifejezést adott. Társaságában volt dr. Vájná Elemér nyárádszeredai ügyvéd is, a vőlegény testvére * Egyházi kinevezés. Dr. Borom- issza Tibor püspök a helybeli zárda superiorává Pemp Antal praelatus- k&noDokot nevezte ki. * Kinevezés. Az igazságügyminiszter Letlinger Jenő szatmári kir. törvényszéki dijnokot írnokká nevezte ki. * Gyászhir. Özv. Félegybázi Fe- renozné szül. Szilágyi Mária folyó hó 28- án 85 éves korában meghalt. Temetése tegnap délután ment végbe nagyrószvót mellett. * Kinevezés. Az igazságügy miniszter Bilás Béla rozsuyói kir. tszéki átalakító dijnokot. a helybeli kir. törvényszékhez Írnokká nevezte ki. * Katonák esküje. Az idén bevonult újoncok holnap délelőtt 8 órakor teszik le a szokásos ünnepélyes esküt. Ez alkalommal a Deák-téren tábori mise lesz. * Gyászllir. Ifj Rácz István kereskedő és neje Altneder Jolánt súlyos csapás érte, Sárika nevű 4 éves kis leánykájuk elhunytával. A gyermek hirtelen halálát a skarlát okozta, mely még mindig kérlelhetlaaül szedi áldozatait. Temetése ma délután 3 órakor lesz. * Halálozás. Borgida Sámuel né Schönfeld Ida. életének 45 évében, pár napi súlyos szenvedés után e hó 29- én meghalt. Az elhunytat férjén kívül tizenegy kiskorú gyermeke gyászolja. Temetése tegnap ment végbe nagy részvét mellett. * Uj vasúti orvos. A kereskedelmi miniszter dr. Weisz Károly szatmári orvos', a helybeli vasúti pályához orvossá nevezte ki. * Uj ügyvéd. Dr Grosz Albert a napokban tette le az ügyvédi vizsgát a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt,. Irodáját Szatmárou nyitja meg. * Esküdtek kisorsolása. A jövő hóban megtartandó esküdtszéki tárgyalások alkalmára az esküdteket e hó 26-án sorsolták ki dr. Róth Fe- rencz kir. törvéuyszéki elnök vezetése alatt, mikor is jelen voltak : Kölcsey János és dr. Horváth Benő tszéki birák, Jákó Sándor kir. alügyósz, Korányi János ügy véd, kamarai elnök. A jegyzői tisztet Abaházy József aljegyző töltötte be. Rendes esküdtekül kisorsoltattak : Lévay József mészáros, Háberfeid Jakab terménykereskedő, Erdélyi Imre főgimu. tanár, ifj. Egresi Lajos Csizmadia, Fried Emil birtokos, Schréter Adolf keresk., Liuaea- feld Mór szatócs, Diószegi Károly ács, ifj. Hármán István birtokos, Megyesi Fereucz keresk., Pap Mihály földbirtokos, Radó Bsrtalan bizt. titkár, Rezu'sek Antal bankpónztáruok, Le- bovios Sámuel füszerkeresk, Jurcsó József órás Szatmár, Spitz Jenő gőzmalomtulajdonos Fehérgyarmat, Trep- iovios Márton keresk. Nagybánya, Pál Jenő birtokos Kispeleske, Schwsrcz Bertalan birtokos Nagybánya, ifj. Jtiger Kálmán birtokos Szamoskóród, Fritsch Sámuel keresk. Nagybánya, Glaviczky Károly keresk. Nagybánya, Pucser István iparos Nagykároly, Mandel Sándor földbirtokos Száraz berek, Reketes József szatócs, Rusu- lán József keresk., Kovács Elek fényképész Nagybánya, Botka Béla földbirtokos Nábrád, Szarka Gyula fóld- mives Fehérgyarmat, Gulácsy László földbirtokos Fülpös. — Pótesküdtek: Erdélyi István városi főmérnök, Bakk József gazdálkodó, Beer Vilmos kereskedő, Schik Aurél ny. urad. számvevő, Oroszi István asztalos, Csetnek József gazdálkodó, Freund József,ke reskedő, dr. Harcsár Géza ügyvéd, legifj. Hirmán István timár és Hukk András cipész szatmári lakosok. I MIT IGYUNK ? ■ hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas vizek — királya : a mohai Millenniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor és gyógyvíz a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz ! = Olcsóbb a szódavíznél! ------ Mindenütt kapható !
