Szamos, 1907. október (39. évfolyam, 79-87. szám)

1907-10-20 / 84. szám

XXXIX. évfolyam­SzaiiBár, 1S07. ckíébsr hó 20. (vasárnap)-h 84. szám. / SZAMOS POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szaímármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közölte;: ek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér Előfizetési ár: Ejész érre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákőczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű díja Sí Szatmáron. a í * r kiarióbu'ataiáfeaft fixeten/lófr Az uj cselédtörvény büntetőjogi része. Ritkán alkotnak meg egy tör­vényt oly nagy apparátussal, mint az uj cselédiörvényünket, az 1907. évi XLV. törvénycikket. Volt ahoz hozzászóló annyi, hi­vatott, nem hivatott és miniszter, államtitkár, hivatalnok, képviselő, ügyvéd, gazda és szociálista ve­zér, felhoztak annyi érvet pro és contra, hogy igazán teljes mérték­ben ki lett a kérdés merítve. Hiszen természetes is, mert alig van egy-egy fontosabb és a tár­sadalomnak oly nagy rétegét mé­lyen érdeklő kérdése a cseléd- ügynél. De nem is válott soha jobban be a közmondás egy dolognál sem, mint épen ezen törvénynél, hogy „sok bába közt elvész a gyermek.“ ?. A törvény azon részét tekintve, melyben a gazda és cseléd közötti jogviszonyt, a gazda és a cseléd kötelességeit meghatározza, hatá­rozottan oly magas színvonalon áll, hogy Magyarország arra büszke lehet. Azonban egy nagy baja van e törvénynek, az, hogy a gazdát tel­jesen kiszolgáltatja a cseléd sze­szélyének, minden ok nélkül akkor hagyhatja ott gazdáját a legna­gyobb munka idején, amikor neki tetszik; mert csak nem gondolja talán senki komolyan, hogy az az 50 korona pénzbüntetés, mely tel­jes behajthatatlanság esetén 3 napi elzárásra változik át, elegendő fék a szolgálat folytonosságának biz­tosítására. Mert az az arra hajlandó cseléd, — pedig mennyi van ilyen, — kitelelteti magát és családját s mi­dőn kezdődik a nagy munkaidő, amikor ő maga is többet keres, mint napszámos, hónapos, vagy mint részes munkás, szívesen leüli azt a 3 napot, hiszen több, lega­lább ötször annyi jövedelmet sze­rez vele, mintha szolgálna s télire ismét szolgálatba áll. Igen gyakori eset. Ezért nem ér semmit ez a túl­ságosan is humánus törvény, ezért nem tudjuk annak tekintélyét a cselédség előtt fentartani s köieles- ségtudásra szorítani. Hiszen a sok­kal szigorúbb régi cselédtörvény büntetőrószét is enyhének tartó tűk eddig s erélyesebb rendszabá­lyokat váriunk s ez az uj pedig épen semmit sem nyújt. Azután pedig az mégis csak absurdum, hogy a belső cselédekre sokkal szigorúbb büntetések le­gyenek szabhatók, mint a mező- gazdasági cselédekre, kik az or­szág vagyonosodásának egyik leg­főbb tényezői és eszközeinek, az ország legfontosabb társadalmi osz­tályának a mezőgazdasági terme­lőknek életérdekeibe nyúlnak be, mig a belső cselédek csak ké­nyelmi szempontokat szolgálnak. Egyenesen felháborító és a gaz­daközönségre elkeserítő dolog, hogy mig egy haszontalan kihágásáért (például 1879. évi XL. 104. §.) 200 korona pénzbüntetéssel és 30 napig terjedhető elzárással büntet ia törvény, oly kihágásért, amely I csak szabálytalanság; ily íontos I és az egész országra nézve életbe- i vágó törvény intézkedéseinek te­kintélyét és statuálását csak 3 napi , elzárásra átváltoztatható 50 korona .pénzbüntetéssel tudjuk és akarjuk j biztosítani. Azonban nemcsak a más tör­vényekkel való összehasonlítások­ból, de magában a törvényben is találunk ily absurdumokat, neve­zetesen a törvény szerint az a cseléd, aki egyidőre több gazdához szegődik el, valamint az a gazda, aki máshoz szegődött cselédet, a körülményt tudva, ugyanazon időre i-klíogad, vagy Ígéretek által elcsá­bítani igyekszik; az, aki szolgálati cselédkönyvet, elbocsáto bizonyít­ványt zálogba vesz, vagy arra hitelez stb. (58. §.) kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Hát annyira fontosabbak ezek a szolgálati viszonyból eredő köte- zettségek teljesítése a szolgálat folytatásának biztosításánál, hogy ezen kihágások büntetésének az előbbi kétszeresének kell lenni? Ezért kellett hát ezen törvény­nek annyi bölcs hányattatáson ke­resztül menni, hogy végül erély- telenség és absurdumok folytán az A vőlegény. A szobaleány benyitott a szobába. Kezében összehajtogatott papírlapot hozott. — Kisasszony, távirat. Olga ijedt mohósággal kapott a blanketta után. — Szent Isten, talán csak .. . Gyorsan fölszakitotta a táviratot. Aztán egyszerre elkomorodott. Lassan letetne a papirost az asztalfő pliis té­rítőjére 8 szomorú, mondhatni fájdal­mas pillantást vetett a kis öreg, olasz társalkodónőre, akinek filigran, rózsás arca ott mosolygott a galambősz haj- tinesek között egy fodros zöld selyem­blúz tetején, átellenben az asztalnál. — Nem jöhet. .. Karácsony éjsza­káján kaszárnya inspekcióa. És ábrándos szürke szemében köny­csepp csillogott, amint ezt mondotta» A társalkodónö ijedten pislogott, a zöld blúz és a fehér haj bodrai kö­zött. — Mit mond, Olgácska ? A főhad­nagy ur ? A Bragácsy-árva halavány arcán két gyöngyszem perdült végig. — Ó, signorina. Pedig .. . pedig mennyire vártam! Ebben a percben a kanári, amelyik eddig vígan csicsergett az ablaknál a sárgaréz kalitkában, hirtelen elhallga­tott. Megrémült a leány hangos zo­kogásától. A távirat küldője t. i. Gyöpössy főhadnagy ur volt, Olga vőlegénye. Már teljes egy esztendő óta járt jegy­ben a kedves és szeretetreméltó árva leánnyal, aki nem volt ugyan valami különös szépség, de a maga becsüle­tes fiatal lelkének egész melegével ragaszkodott a jóképű, csinos huszár­tiszthez és aki ráadásul, — ez a rá­adás pedig a mai világban fontos kalkulus — annyi pénze volt, ameny- nyit a legelőkelőbb kaszinók kártya­szobáiban is csak nagy ritkán nyer­nek el egymástól az éjszakai hazárd. játékon a finom gentlemanek. Úgy volt, hogy a főhadnagy ur, aki Budapesten állomásozott, a kará csonyi ünnepekre Ierándul a meny­asszonyához Szolnokra s a végzetes távirat, most az utolsó percben azt jelentette a leánynak, hogy ebből a karáosonyi látogatásból nem lesz sem mi, mert hát a főhadnagy ur kaszár- nya-inspekciós lesz karácsony éjsza­káján. Hosszú idő telt bele, mig a kanári a rézkalitkában az ablak mellett, újra egész törvény illuminisussá, sőt végrehajthatatlanná váljék és a gazda kezét-lábát gúzsba kötve, megterhelve mindenféle humánus kötelezettségekkel, odadobja, meg­fosztva minden komoly jogsegély­től, a cselédség kénye-kedvének, teljesen megrázván és aláásván legfontontosabb társadalmi és ter­melő osztályunk legevidensebb érv dekeit. Ha pedig tekintjük még azt, hogy a pénzbüntetések a régi cse­lédtörvényben,, az 1876. évi XIII. t.c ben a cselédnél teljes behajtha­tatlanság esetén minden 4 korona 1 napi elzárásra változik át, igy a büntetés maximuma 12 nap; az uj törvényben pedig az 1879. évi XL. t.c. 22. §-a alapján minden 20 korona 1 napi elzárásra válto­zik át, már itt is kitűnik a lehe­tetlen helyzet és a jelen törvény tarthatatlan volta. Ez így nem maradhat, múlha­tatlanul szükséges és pedig minél hamarabb a törvény 57. § I. ré-* szének helyébe egy más § beállí­tása, felemelvén a büntetést az érdekek lontosságának mérvéhez képest. Nem a mindenáron büntetni akaró tisztviselő szól belőlem, de az a tudat, hogy ezen törvény sok jó és méltányos intézkedése, igy jelen alakjában nem biztosít­ható és csak írott jószándék marad.'. Lasin Tivadar tb. szolgabiró. csicseregni kezdett. Most már csicse­reghetett, Olga arcán felszáradtak a bánatos könnyek s a leány már me­gint mosolygott. Mosolygott es mo­solygott. Közben pedig, akárcsak a kanári, folytonosan csicsergett. — Hajnalban, picoola, öt órakor be­fogatunk s hatodfél órakor már vígan robogunk Budapest felé. Kora reggel ott vagyunk, az állomáson a toilette- szobában rendbe hozzuk a frizurán­kat és egyenest odahajtunk Pista la­kására. Hujh, micsoda édes kaland ’ lesz az! Bragócsy Olga, a szolnoki kis hamupipőke és signorina Binca karácsony reggelén nyolc órakor — akkorra már vége lesz a kaszárnya inspekciónak, — vad riadalkiáltással * berontanak, — Jézus Mária, — egy huszártisztnek a lakása 1 A kis olasz, aki szintén lázasan ; Róth Simon nagyválasztéku cipóraktárát -^pjg ajánljak a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást« Közvetlen a Pannónia1 szálloda mellett. - Siatmár és vidéke legnag/obb czipSrakta. az őszi és téli idényre megrendelt úri, női és gyernteít-lábbeiik, — valódi box és schevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents