Szamos, 1907. október (39. évfolyam, 79-87. szám)
1907-10-20 / 84. szám
XXXIX. évfolyamSzaiiBár, 1S07. ckíébsr hó 20. (vasárnap)-h 84. szám. / SZAMOS POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szaímármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közölte;: ek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér Előfizetési ár: Ejész érre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákőczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű díja Sí Szatmáron. a í * r kiarióbu'ataiáfeaft fixeten/lófr Az uj cselédtörvény büntetőjogi része. Ritkán alkotnak meg egy törvényt oly nagy apparátussal, mint az uj cselédiörvényünket, az 1907. évi XLV. törvénycikket. Volt ahoz hozzászóló annyi, hivatott, nem hivatott és miniszter, államtitkár, hivatalnok, képviselő, ügyvéd, gazda és szociálista vezér, felhoztak annyi érvet pro és contra, hogy igazán teljes mértékben ki lett a kérdés merítve. Hiszen természetes is, mert alig van egy-egy fontosabb és a társadalomnak oly nagy rétegét mélyen érdeklő kérdése a cseléd- ügynél. De nem is válott soha jobban be a közmondás egy dolognál sem, mint épen ezen törvénynél, hogy „sok bába közt elvész a gyermek.“ ?. A törvény azon részét tekintve, melyben a gazda és cseléd közötti jogviszonyt, a gazda és a cseléd kötelességeit meghatározza, határozottan oly magas színvonalon áll, hogy Magyarország arra büszke lehet. Azonban egy nagy baja van e törvénynek, az, hogy a gazdát teljesen kiszolgáltatja a cseléd szeszélyének, minden ok nélkül akkor hagyhatja ott gazdáját a legnagyobb munka idején, amikor neki tetszik; mert csak nem gondolja talán senki komolyan, hogy az az 50 korona pénzbüntetés, mely teljes behajthatatlanság esetén 3 napi elzárásra változik át, elegendő fék a szolgálat folytonosságának biztosítására. Mert az az arra hajlandó cseléd, — pedig mennyi van ilyen, — kitelelteti magát és családját s midőn kezdődik a nagy munkaidő, amikor ő maga is többet keres, mint napszámos, hónapos, vagy mint részes munkás, szívesen leüli azt a 3 napot, hiszen több, legalább ötször annyi jövedelmet szerez vele, mintha szolgálna s télire ismét szolgálatba áll. Igen gyakori eset. Ezért nem ér semmit ez a túlságosan is humánus törvény, ezért nem tudjuk annak tekintélyét a cselédség előtt fentartani s köieles- ségtudásra szorítani. Hiszen a sokkal szigorúbb régi cselédtörvény büntetőrószét is enyhének tartó tűk eddig s erélyesebb rendszabályokat váriunk s ez az uj pedig épen semmit sem nyújt. Azután pedig az mégis csak absurdum, hogy a belső cselédekre sokkal szigorúbb büntetések legyenek szabhatók, mint a mező- gazdasági cselédekre, kik az ország vagyonosodásának egyik legfőbb tényezői és eszközeinek, az ország legfontosabb társadalmi osztályának a mezőgazdasági termelőknek életérdekeibe nyúlnak be, mig a belső cselédek csak kényelmi szempontokat szolgálnak. Egyenesen felháborító és a gazdaközönségre elkeserítő dolog, hogy mig egy haszontalan kihágásáért (például 1879. évi XL. 104. §.) 200 korona pénzbüntetéssel és 30 napig terjedhető elzárással büntet ia törvény, oly kihágásért, amely I csak szabálytalanság; ily íontos I és az egész országra nézve életbe- i vágó törvény intézkedéseinek tekintélyét és statuálását csak 3 napi , elzárásra átváltoztatható 50 korona .pénzbüntetéssel tudjuk és akarjuk j biztosítani. Azonban nemcsak a más törvényekkel való összehasonlításokból, de magában a törvényben is találunk ily absurdumokat, nevezetesen a törvény szerint az a cseléd, aki egyidőre több gazdához szegődik el, valamint az a gazda, aki máshoz szegődött cselédet, a körülményt tudva, ugyanazon időre i-klíogad, vagy Ígéretek által elcsábítani igyekszik; az, aki szolgálati cselédkönyvet, elbocsáto bizonyítványt zálogba vesz, vagy arra hitelez stb. (58. §.) kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Hát annyira fontosabbak ezek a szolgálati viszonyból eredő köte- zettségek teljesítése a szolgálat folytatásának biztosításánál, hogy ezen kihágások büntetésének az előbbi kétszeresének kell lenni? Ezért kellett hát ezen törvénynek annyi bölcs hányattatáson keresztül menni, hogy végül erély- telenség és absurdumok folytán az A vőlegény. A szobaleány benyitott a szobába. Kezében összehajtogatott papírlapot hozott. — Kisasszony, távirat. Olga ijedt mohósággal kapott a blanketta után. — Szent Isten, talán csak .. . Gyorsan fölszakitotta a táviratot. Aztán egyszerre elkomorodott. Lassan letetne a papirost az asztalfő pliis térítőjére 8 szomorú, mondhatni fájdalmas pillantást vetett a kis öreg, olasz társalkodónőre, akinek filigran, rózsás arca ott mosolygott a galambősz haj- tinesek között egy fodros zöld selyemblúz tetején, átellenben az asztalnál. — Nem jöhet. .. Karácsony éjszakáján kaszárnya inspekcióa. És ábrándos szürke szemében könycsepp csillogott, amint ezt mondotta» A társalkodónö ijedten pislogott, a zöld blúz és a fehér haj bodrai között. — Mit mond, Olgácska ? A főhadnagy ur ? A Bragácsy-árva halavány arcán két gyöngyszem perdült végig. — Ó, signorina. Pedig .. . pedig mennyire vártam! Ebben a percben a kanári, amelyik eddig vígan csicsergett az ablaknál a sárgaréz kalitkában, hirtelen elhallgatott. Megrémült a leány hangos zokogásától. A távirat küldője t. i. Gyöpössy főhadnagy ur volt, Olga vőlegénye. Már teljes egy esztendő óta járt jegyben a kedves és szeretetreméltó árva leánnyal, aki nem volt ugyan valami különös szépség, de a maga becsületes fiatal lelkének egész melegével ragaszkodott a jóképű, csinos huszártiszthez és aki ráadásul, — ez a ráadás pedig a mai világban fontos kalkulus — annyi pénze volt, ameny- nyit a legelőkelőbb kaszinók kártyaszobáiban is csak nagy ritkán nyernek el egymástól az éjszakai hazárd. játékon a finom gentlemanek. Úgy volt, hogy a főhadnagy ur, aki Budapesten állomásozott, a kará csonyi ünnepekre Ierándul a menyasszonyához Szolnokra s a végzetes távirat, most az utolsó percben azt jelentette a leánynak, hogy ebből a karáosonyi látogatásból nem lesz sem mi, mert hát a főhadnagy ur kaszár- nya-inspekciós lesz karácsony éjszakáján. Hosszú idő telt bele, mig a kanári a rézkalitkában az ablak mellett, újra egész törvény illuminisussá, sőt végrehajthatatlanná váljék és a gazda kezét-lábát gúzsba kötve, megterhelve mindenféle humánus kötelezettségekkel, odadobja, megfosztva minden komoly jogsegélytől, a cselédség kénye-kedvének, teljesen megrázván és aláásván legfontontosabb társadalmi és termelő osztályunk legevidensebb érv dekeit. Ha pedig tekintjük még azt, hogy a pénzbüntetések a régi cselédtörvényben,, az 1876. évi XIII. t.c ben a cselédnél teljes behajthatatlanság esetén minden 4 korona 1 napi elzárásra változik át, igy a büntetés maximuma 12 nap; az uj törvényben pedig az 1879. évi XL. t.c. 22. §-a alapján minden 20 korona 1 napi elzárásra változik át, már itt is kitűnik a lehetetlen helyzet és a jelen törvény tarthatatlan volta. Ez így nem maradhat, múlhatatlanul szükséges és pedig minél hamarabb a törvény 57. § I. ré-* szének helyébe egy más § beállítása, felemelvén a büntetést az érdekek lontosságának mérvéhez képest. Nem a mindenáron büntetni akaró tisztviselő szól belőlem, de az a tudat, hogy ezen törvény sok jó és méltányos intézkedése, igy jelen alakjában nem biztosítható és csak írott jószándék marad.'. Lasin Tivadar tb. szolgabiró. csicseregni kezdett. Most már csicsereghetett, Olga arcán felszáradtak a bánatos könnyek s a leány már megint mosolygott. Mosolygott es mosolygott. Közben pedig, akárcsak a kanári, folytonosan csicsergett. — Hajnalban, picoola, öt órakor befogatunk s hatodfél órakor már vígan robogunk Budapest felé. Kora reggel ott vagyunk, az állomáson a toilette- szobában rendbe hozzuk a frizuránkat és egyenest odahajtunk Pista lakására. Hujh, micsoda édes kaland ’ lesz az! Bragócsy Olga, a szolnoki kis hamupipőke és signorina Binca karácsony reggelén nyolc órakor — akkorra már vége lesz a kaszárnya inspekciónak, — vad riadalkiáltással * berontanak, — Jézus Mária, — egy huszártisztnek a lakása 1 A kis olasz, aki szintén lázasan ; Róth Simon nagyválasztéku cipóraktárát -^pjg ajánljak a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást« Közvetlen a Pannónia1 szálloda mellett. - Siatmár és vidéke legnag/obb czipSrakta. az őszi és téli idényre megrendelt úri, női és gyernteít-lábbeiik, — valódi box és schevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.
