Szamos, 1907. október (39. évfolyam, 79-87. szám)
1907-10-13 / 82. szám
XXXIX. évfefyam. Szatmár, 1907. október hó 13. (vasárnap) 82. szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer; vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: K^ész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. mindennemű dijak Szetmaroc, a lap Kiadóhivatalában fizetendő^ HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetiek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A magyar ipar háttérbe szorítása. Nagyon tanulságos dolgokat olvasunk az Országos Iparegyesület választmányának legutóbbi üléséről. Ezen az ülésen szóba került az a gravamen, hogy a hadseregnek való szállításoknál a magyar iparosok, nemcsak a kisiparosok, hanem a gyárosok is háttérbe szorulnak, dacára annak, hogy a delegációkban a közös hadügyminiszter ur s a többi generális urak már sokszor szentül megfogadták, hogy a magyar ipart a hadi szállításoknál a paritás alapján lógják részesíteni. Ez azonban már évtizedek óta csak értéktelen Ígéret; a tény az, hogy a magyar iparral a közös hadügyminisztérium most is ép oly mostohán bánik, mint a nyolcvanas, vagy kilencvenes években, amikor pedig kevesebb volt a kvóta. Történt, hogy az Iparegyesület- nél a hadügyminisztériumnak Magyarországgal szemben tanúsított kedvezőtlen részrehajlását följelentették. Az Országos Iparegyesület ennek alapján megindította a vizsgálatot és kinyomozta a következőket : Egy olyan iparcikkre, amelyet kitünően állítanak elő Magyarországon is, pályázatot hirdetett a hadügyi kormány. Magyar iparosok pályáztak, de az illető hadtestparancsnokság pályázataikat azzal utasította vissza, hogy nincs az ajánlat kellően felszerelve, mert az nem a szükségelt minták szerint van részletezve. A magyar iparosok erre ahhoz a katonai hatósághoz fordultak, amely a minták felett rendelkezik. Innen pedig azt a választ kapták, hogy a minták csak a hadügyminisztérium engedélye alapján szerezhetők be. Minderről természetesen szó sem volt a Magyarországon közzétett pályázati hirdetésekben és a magyar iparosok megunván a türelem fogyasztó huzavonát, nem is pályáztak többé. Mindennél hivebben jellemzi ez az eljárás azt a mérhetetlen rosz- akaratot és elbánást, amellyel osztrák részről a magyar ipar érdekeivel szemben viseltetnek. Hazug ígéretekkel áltatják a magyar közvéleményt, maga a hadügyminiszter is nem áta! a delegációba valótlan kimutatásokkal és Ígéretekkel előhozakodni s amikor a magyar állampolgár e kimutatásokra és ígéretekre építve részt akar venni valamely pályázatban, akkor a legközönségesebb non salans- szal bánnak el vele s kedvét szegik, hogy ne pályázzék. Érthető az osztrák iparosoknak és gyárosoknak mérhetlen felháborodása, mikor az önálló vámterületről van szó. Ezek az urak, kikben Ausztria egész gazdasága nyugszik, készítményeik 50 °/»-át helyezik el Magyarországon és egész hasznukat a magyar piac adja meg s gyilkolni lennének képesek akkor, amikor arról van szó, hogy ezt a piacot elveszítsék. De nekik nem elég, hogy az önálló vámterület ellen mozgósítják minden erejüket, ők a közös vámterületben is egyesült erővel küzdenek a magyar ipar elnyomása és mellőzése mellett. Kár, hogy a magyar iparos és kereskedő világban nincs meg az az egyetértő öntudatosság, amely az osztrákoknál megvan. Ha az egész magyar iparos és kereskedő világ, mely dacára az osztrák ármánykodásnak, már jelentékeny tényező, összefogna és mint egy ember harcolna jogainak és érdekednek megvédéséért az osztrák iparral szemben, akkor lehetetlen, hogy ez a küzdelem meddő ma- i jón, mert a magyar iparosok és kereskedők eODcu a küBd#i#mben maguk mellett találnák az egész közvéleményt. A bírák mozgalma. A szatmárnémeti kir. törvényszék és jbiróság bírái, valamint a kir. ügyészség ügyészei az 1907. évi augusztus 16-án megtartott értekezletükön kimondották azt, hogy a bírák erkölcsi s anyagi helyzetének javítása érdekében megindult országos mozgalom, azonban nem bizalmatlanság az igazs- ságügyi kormány iránt és hogy annak ninos más célja, mint az illetékes tényezők tájékoztatása s az eddigi törvényes intézkedések hiányainak megjelölése, valamint a sérelmek és kívánalmak előterjesztése. Kimondták továbbá azt is, hogy az országos bírói nagy gyűlésnek Szegedre leendő összehívását szükségesnek tartják — s a megtartandó gyűlésen képviseltetni fogják magukat, dr. Matolay Gábor és dr. Ujfalussy Dezső kir. törvényszéki birákkal. Minthogy a kir. törvényszéki elnöki állás tekintélye megkívánja azt, hogy a kir. törvényszékek elnökei állásukhoz méltó ranggal és fizetéssel rendelkezzenek s tekintve, hogy az elnököket ezen álláshoz mért represen- tálással járó költségek is terhelik; minthogy az első folyamodásu bíróságok bírái és ügyészei nagy része, ha bár kiváló képzettséggel és lankadatlan munka-szorgalommal bírnak is, a felsőbb állások csekélyebb száma miatt magasabb állásba elő nem léphetnek, de meg az első folyamodásu bíróságok és ügyészségek magasabb színvonalon való tartása is megkívánja azt, hogy a kiváló képzettséggel és munkabírással rendelkező s magasabb állásra érdemes furák és ügyészek nagyooD rangosziályoau BZi iVljmm modásu bíróságoknál, illetve ügyészségeknél megtartassanak ; minthogy kétséget nem szenved az, hogy a birói függetlenség anyagi része végleg is oly mérvben rendezendő, hogy e rendezésben az első folyamodásu bírák és ügyészek teljesen megnyugodjanak és ez által megszabaduljanak az anyagi gondoktól, teljes mértékben hivatásoknak élhessenek és hogy teljesített fontos munkájuk kellő képen honorálva legyen ; annálfogva a szatmárnémeti kir. törvényszék és járásbíróság bírái, vaA Yén harangozó. — Enyje, enyje, Török Gerő bátyám uram, mit nem kell kelmédről hallanom ? Hogy kiadta kezéből a döbrösi öreg harang kötelét, azt, akit olyan nagyhiába kértem vásott diák pajtásaimmal, de gondolom, tiz év óta, mióta az eklézsia bizalmából állandóan a kegyelmed gondozása alatt áll, hiába kérte azt minden kósza, semmirekellő oskolás gyerek, úgy a vasárnap délelőtti beharangozáskor ; hát még ha valakinek az utolsót csőu- ditette ! — No, no gyerekek, mindjárt hátul kötöm a sarkatokat ! kongassátok csak azt a kisebbiket, ide ember köll, ehhöz nem értetek, mondta ki álha- tatos következetességgel mindig a sentenciát, a mi ellen tudtuk, nincs app^elláció. És nem elég, hogy most egyszerre olyan könnyen kiadta, hanem egyenest azért adta ki, hogy mindjárt először is saját maga fölött kongassanak vele hármat . . . Na már Gerő bácsi, tisztelet, becsület, de ez nem volt okos cselekedet kegyelmedtől. Ebadta ! aki ísaszegnél majdnem elfogott két német generálist, Májlandban és Pádován meg aajátkezüleg három taliánt akasztatott fel egy pomeráns fára, annak még sem kellett volna az előtt a zörgős csontu főmarsall előtt ilyan hirtelen kapitulálnia ! Hát nem érezte, hogy megest puskaporszag van a levegőben ? De hiszen leckéztethetem én jó Török Gergőt, ha már hármat kon- ditottak ősz feje fölött, ha elbucsuz- tatta a tiszteletes, amint hogy tegnapelőtt délután négy órakor meg is cselekedte és ha már elsiratta . . . no, ezt legfölebb a csípős északi szél tette meg, amely a Bakonyból jövet épen akkor vette útját a döbrösi temetőn keresztül. Pedig valakinek, de meg kellett volna siratnia a vén harangozót . . . * Török Erzsi kisasszony, te vagy az a valaki! Neked kellett volna megsiratni a vén harangozót. Ott kellett volna keservesen zokognod a döbrösi kis temetőben tegnapelőtt délután négy órakor, mikor a fagyos, nehéz göröngyök dübörögve szakadtak a koporsójára. Mert tudod-e ki fekszik abban a koporsóban ? Az édes apád fekszik ott, Erzsi, a jó édes apád, aki — emlékszel ? mikor mér a libaterelgetósből kinőttél, hogy az orcád szép fehér bőrét meg ne pirítsa a nyári nap heve s a gyönge kis kacsóidat fel ne törje a kapa, meg a sarló nyele, eljáratott a kis púpos Kégli szabó feleségéhez, hogy ott megtanulj varrni s amikor megtanultál, akkor a keserves verejtékkel ösz- szekuporgatott pénzéből masinát is vett neked. Az édes apádat temették tegnapelőtt, Erzsi kisasszony, a szegény, becsületes édes apádat, aki, mikor Kógliék felköltöztek Budapestre és váltig biztattak, hogy ott lehet ám még csak tenger pénzt keresni, hát akkor téged is felküldött velük, meg a varróma&inádat is. Még úgy vitte el szegény öreg a hátán az állomásig, a fene nehéz gépet és csak arra kért szépen, hogy azután jól viseld magad és meg ne feledkezzél öróla. Mig a masinádra szükséged volt, addig engedelmeskedtél kérésének, csakhogy arra nem sokáig volt szükséged. Az ilyen fitosorru, babaarcu kisleányoknak itt Pesten, nem kell épen reggeltől estig a varrógép előtt görnyedniök, ha nem akarnak és neXíjj Róth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk a t. vevő—közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ,Pannónia' szálloda mellett. — Bzatmár és vidéke legnagyobb czip irakira. MfíriiífrwftfhlK az őszi és téli idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, — valódi box és schevraux bőrből készült «zipők a iegdivatosabb kivitelben. =
