Szamos, 1907. szeptember (39. évfolyam, 70-78. szám)

1907-09-19 / 75. szám

2-ik oldal. SZAMOS 75 szám. helyezkedik: nálunk is, épp úgy, mint a szomszéd megyékben, aka­dálytalanul halad az oláh terjesz­kedés. Pedig a közhivatalnokok közül pl. egy alispánnak, szolga- birónak, tanfelügyelőnek, rendőr- kapitánynak, pénzügyigazgatónak száz és száz módja van az állam- ellenes izgatásoknak és az elbiza­kodott bujtogatóknak a nyakára hágni! Cato. Megfigyelések. (th) Suum cuique. — Régi mon­dás, örök igazság. Az erkölcsi világ­rend ősrégi alapelve, a társadalmi morál legelső princípiuma. Már a bibliairó igy szól: „Valamint akarod, hogy az emberek veled cselekedjenek, úgy cselekedj te is velük.“ Más szó­val: „Do, ut des, facio, ut facias!“ Sajátságos, hogy a politikai élet­ben mennyire másként ítélnek az em­berek. Mintha a politika egy oly an fogalom volna, amely egyenesen ki­zárja az etikai következetességet, mintha morálja, — ha már lehet benne szó morálról, — ezt az elvet vallaná és valósítaná: „Ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes!“ Ma arcul ütlek, mert rászolgáltál, de ne félj, rr.ert esetleg holnap ép azon a helyen foglak megcirógatni. Nem véletlenül jutottak e gondo­latok eszembe. Olvasom Szatmár- és Maros-Torda vármegyék legközelebbi közgyűlésének referádáját. Előttem áll a nemzeti küzdelem az alkotmáuy- talan kormány ellen ; ott látom a küzdelem élén ezt a két vármegyét, egymás mellett, egj'mással, kitartva a legvégsőig; azután előttem áll ma egy óriási ellentét a kettő között, egy érthetetlen s indokolatlan távol­ság. Amott a darabont-korszak szen­tesített fegyverével, a szuronnyal akolbolitják ki a vármegyeházából a darabont-világ kreatúráit, pellengére állítják az egész ország előtt, állá­saiktól fosztják meg mindannyit ; — emitt csendes resiguációval nyugosz- nak bele egy már változhatatlannak kijelentett darabont kinevezésbe s a politikai bizalmatlanság és kifakadás egyik-másik hullámverése gyanús, párt- és kormányellenes törekvésnek bélyegeztetik. Aki szükség szerint szokott politi­kailag vedleni, lehet számitó, a jö­vőre építő, talán okos ember is, de semmiesetre sem olyan, akit jutal­mazni kell. Hogyan lehet itt indo­kolni a megbocsátást, vagy amott a szuronyt ? Hát nem egyforma mér­tékkel szoktak a politikai életben az emberek mérni ? Suum cuique. — Vagy rászolgáltak a kilöketésre mind­annyian s akkor nincs kivétel, vagy nem s akkor meg kell bocsátani mind­annyinak. Politikai magasabb érdekekre való hivatkozással nem lehet a követke­zetlenséget indokolni; a közvélemény itt is, ott is egy, a régi, amely ki­tartott az erőszak ellen, de tiltakozik az egyenlőtlen mértékelós és ítélke­zés ellen. Itt szuronnyal mentek neki annak idején a nemzeti felbuzdulás­nak s a hazafias törekvéseknek, — amott csak csendesen, minden erő­sebb emóció nélkül fogadták a király­biztosi intézkedéseket, a végrehajtást nem intézték, igaz, nem is tagadták meg 8 mégis mily óriási a különbség az Ítélkezésben. Hol itt az igazság ? A kettő között melyik hát az igaz ? Azt hiszem egyik sem. Ha az egyik­nek az erőszakos kenyér esett jól, keresse, várja továbbra is ott, az el­jövendő erőszakos világban; ha a másiknak az alkotmánytalan rendszer alatti szolgálat tetszett, ám várjon reá, mig ismét érvényesülhet. De ki­vételt tenni, nem helyes politika. Egyenlő mértékkel kell mérni min­denkinek s ha ez a mérték a meg­bocsátás, mindenkinek meg kell bo­csátani ; ha pedig az elítélés, akkor mindenkit el kell Ítélni. Itt, ismét­lem, kivétel nem lehet. Ezt kívánja a politikai őszinteség és következe­tesség, ezt kívánja a mindennapi élet egyszerű, de örökórtókü s az egész társadalmat mozgató és fentartó igaz sága : Suum cuique ! HÍRROVAT. Meghívó. A Szatmárvármegye ez. hivatalos lap a szeptember 5 iki gyűlés után egy becsületemben, pártállásomban sértő, gyalázó valótlanságokkal teljes czikket irt ellenem. Megindítottam a szerkesztő ellen a sajtóügyi eljárást. A czikk czélja: lehetetlenné tenni az én pártelnökségemet. 1875. óta vagjmk tagja a függetlenségi pártnak. Küzdöttem úgyszólván egyedül a sza­badelvű párttal évtizedekig, mig csak a függetlenségi párti megyei kópvi selők száma egyről hatra nem emel­kedett. Egy vagyont költöttem el pártunk érdekében s most ezt is ellenem for­dítja nemtelenül a támadóm. így akarnak lehetetlenné tenni a párt elnökségben. E gyalázatos támadás ellen a vármegyei függetlenségi párt­hoz fordulok elégtételért. Nem tudom elhinni, hogy nekem, ki úgyszólván egész életemet a függetlenségi párt érdekeinek szenteltem, pártom igazat ne adjon. E czélból szeptember 26-ikán d. u. 2 órára függetlenségi pártunk köz­gyűlését összehívom Fehérgyarmatra a Társaskör helyiségében Fölkérem párunk t. tagjait, hogy a gyűlésen minél számosabban jelen­jenek meg. Hazafiui üdvözlettel: Luby Géza megyei pártelnök. * Tanári kinevezés. A keresk. miniszter dr. Vajay Imre kerületi főorvost a szatmári faipari szakiskola orvosává és az egészségtan tanárává nevezte ki. * Kinevezés. Az igazságügyminisz­ter Bretán Sándor halmii kir. járás birósági joggyakornokot Szatmárra aljegyzőnek nevezte ki. * Esküvő. Dr. Neuwirth Alfréd m. kir. honvédelmi miniszteri fogalmazó vasárnap esküdött örök hűséget Pat­tantyús Gizella kisasszonynak, Pattan tyus Ábrahám főtörzsorvos bájos le­ányának Budapesten. * Eljegyzés. Gerber Béla szinér váraljai g\ógyszerósz jegyet váltott Szatmáron Szűcs Ibolykával, Szűcs Gyula volt hegyi kapitány, jelenleg képviselőházi terembiztos leányával. * Tanítói és tanítónői kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Pircsi János nagynyiresi és Váss Ká­roly hagymásláposi áll, elemi iskolai tanítókat, — úgyszintén Petruska Katalin Margit és Homola Elvira oki. tanítónőket a nagybányai áll. elemi iskolához helyezte át. + Eljegyzések. Dr. Poszvék Ödön vasárnap, szept 15-én tartotta eljegy­zését Jamnik Et.uskával, Jamnik Vik­tor kincstári főpénztári ellenőr leá­nyával, Nagybányán. — Tatay Kál­mán helybeli jónevü cipésziparos e hó 14-én eljegyezte özv. Erdey Lá- josné ieáuyát Juliskát. * Angol tanárok látogatása a hely­beli ref. főgimnáziumban. F hó 17-én délelőtt György Endre, volt földm. miniszter útmutatásával két angol tanár: Ohar a. Buchmasle és J. S. Dymond, látogatták meg a ref. fő­gimnáziumot, kiket közoktatási kor­mányuk a dólafrikfti búr középiskolák uj szervezésével bízott meg s e célból a középfokú városok iskoláinak felsze­reléseit tanulmányozzák. — Az angol látogatók megtekintették a Kölcsey- kör múzeumát is s általában több érdekes feljegyezni valót találtak. * Halálozás. Hunyadi László göz- fürész állomási felvigyázó, ki az el­múlt héten mellbe lőtte megát f. hó 15-én elhunj't. * Köszönetnyilvánítás. Mindazon ismerősöknek és jóbarátoknak, kik férjem temetésén megjelentek és fáj­dalmunkat ez által is enyhíteni igye­keztek, ezúton fejezzük ki köszöue- tünket, özv. Vas Károlyné és gyer­mekei. * Egyházmegyei gyűlés. A szat­mári ref. egyházmegye őszi rendes közgyűlését f. hó 26-án tartja Fehér- gj^armaton, 27-én a birósági ügyek kerülnek elintézés alá. * Dalestély. A szatmári iparos dal egyesület f. hó 25-iki fehérgyarmati jótékony célú dalestólyére a meghívók a napokban szót bocsáttattak. — A mulatság iránt vidéken és városunk­ban is nagy érdeklődés mutatkozik. A végleges műsort a rendezőség már megállapította, az énekkar három énekszámmal vesz részt, szavalni fog Kacsóh Juliska urleány, felolvasást Osvátk Elemér ref. főgimn. tanár, egyesületi titkár fog tartani. * Villák a Szentvérben. Azon kon- zorium, mely a Szentvérbaen telkeket vásárolt össze és parcellázta, még az idén 6 villaszerű épületet is hoz fe­dél alá. A lakáshiányon nagyon fog segíteni ezen építkezés és ezúttal előbbre fogja vinni ezen városrész további fejlődését is. * Éjjeli gyűlés. Mint a Népszava Írja, „a szatmári épitőmunkások, kik­nek szakegyletét az uszítok denun- ciáiása következtében felfüggesztet­ték, f. hó 14-én éjjel a ref. temető­ben sikerült gyűlést rendeztek, ame­lyen elhatározták, hogy okt. 10-én munkaszüaetet tartanak.“ Vármegyei telephon. Folyó hó 18-án a közigazgatási bi­zottságnak ülése volt. Szóba került ezen a gyűlésen a vármegyei telefon ügye, melyre vonatkozólag az érde­kelt községek a hozzájárulást megta­gadták, szóval ezen fontos, modern intézmény, melyért különösen váro­sunk kereskedő és iparos osztálya annyira áhítozik, levótetett a napi­rendről. Meg pedig bizonytalan időre, megtörve a maradisággal párosult indolencián és szükkebíüségen. Beve­zettük városunkba a telephont és ma­gas dijat fizettünk azon reményben, hogy nehány óv alatt, csak sikerülni fog kibővíteni hálózatunkat és elérni a távbeszélőnk tulajdonképpeni célját, & vidékkeli összeköttetést. És ettől most talán messzebb vagyunk, mint ezelőtt, mert legalább akkor remél hettünk. Azt hittük dr. Falussy Ár­pád nevéhez fog fűződni ezen intéz­mény létesítése, de igen csalódtunk, pedig milyen szép köszönetnyilvání­tást -- akár közgyülésileg — fejez­tünk volna ki neki. A közigazgatási bizottság most felirt a belügyminisz­terhez, hogy a telephon hálózatot a főszolgabírói székhelyektől a megye központjáig államköltségen csináltassa meg. * Közgyűlési megbízottak Az uj munkásbizlositási törvény életbelép­tetése folytáu szükségessé vált a be­tegsególyző pénztárak közgyűlési meg- bizottainak számát, úgy a munkaadók', mint az alkalmazottak részéről egyen­lővé tenni. Mivel pedig 21 volt külömb- ság, az iparhatóság vasárnap délelőttre választó gyűlésre hívta a munkaadókat, azonban senki sem jelent meg, minek- folytáu a törvény értelmében az ipar­hatóság kinevezte a következőket : Teitelbaum Herman, Losonczy József, Páskuj Imre, Wallon Alajos, Lengyel Imre, Hosenfeld Miksa, Mertz József, Fógel Károly, Schwartz Albert, Perge Gyula, Róth Gyula, Szenti vány i Kál­mán, Diószegi István, Beke Sándor. Vajnay Lajos, Bottyán István, Lénárci Károly, Mónus Lajos, Papp Endre, Mátyus István, Horváth Gyula mun­kaadókat. Sajnos, hogy az érdeklődés egyáltalán nem nyilvánult, de remélni lehet, hogy a jövőben ’ez is megvál­tozik. * A lionvédzenekar elhelyezése. Városszerte hírlik, hogy a honvéd- zenekart városunkból elhelyezik. Nem tudjuk, hogy mennyire bir alappal ez a hir, de bizonyára oknélkül nem indult volna meg. — El nem tudjuk képzelni, hogy mivel szolgáit rá vá­rosunk erre a katonai demonstrációra, hiszen a zenekar fenntartására olyan nagy áldozatokat hozott, hogy annál többet még kívánni sem lehet. Min­denesetre, ha lény ez a hir, jellemző és intő példa lehet más városoknak, hogy lehető óvatossággal hozzák meg áldozataikat s ne legye nek kitéve ilyen esetleges meglepetéseknek, mint mi most, mikor nem sokára a színi évad is kezdetét veendi. Ezzel kap­csolatban említjük meg, hogy a bel­ügyminiszter az országos színész egyre- sület felterjesztésére, jövőre a katonai zenekaroknak a színházban való ját­szást nem engedélyezi. * Keresztéuy szocialista egylet. A szervezetlen munkásokat az „Építő iparosok“ titkárja Polonyi Albert, a többség kívánalmára „Keresztény szo- ciálista egyesület“ cím a!att tömörí­teni igyekszik. Ezen célból felhívja mindazon iparos ifjakat, kik hozzá csatlakozni akarnak, jelentkezzenek mielőbb, miután lehetséges, hogy mar vasárnap megtartják az alakuló köz­gyűlést. * Értesítés. A szaunárnómetii felső keresk. iskolában lehető magánvizs­gálatok kérvényei szept. hó folyamába nyújtandók te az igazgatósághoz. Az elkésve érkezett folyamodványokat az igazgató hivatalból fogja vissza­utasítani. — A kereskedő-tanoncisko­lába még be nem irt tanoncok foly­tatólagos beírása a kir. katk. főgim­náziumban történik a rendes előadási órák alatt. * Árpád-ünuep. Honszerzö Árpád­nak emlékünnepét ülte meg a magyar nemzet vasárnap, halálának ezredik évében, Szeged közelében azon a he­lyen, amelyet az első országgyűlés emlékére mai napig Szeripusztának hívnak. Az ünnepély nagy és méltó volt Árpád emlékéhez Jelen volt azon az egész magyar nemzet, képviselve a kormány, az országgyűlés mintkót háza, törvényhatóságok, vármegyék és városok, egyesületek és testületek, kulturális és politikai társaságok és összeseregletl az alföli magyar nép­ből több ezer. * Egy panasza zó, a közönség kö­réből. Amióta a szatmárhegyi vonat abban a kétes szerencsében részesült, hogy az államvasutak kezelésébe ment át, abban olyan változások állottak be, hogy a közönségre nézve, tel­jességgel elviselhetetlenek. A helyett, hogy az ügykezelésben rendszeresség és szabályozottság lépett volna életbe, valóságos sülyedés és züllés tapasz­talható, úgy hogy az ember borzongó háttal goudol arra, hogy esetleg ismét megtenni kényszerül az utat Szatmár­MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölül­múl hazánk természe­tes szénsavas vizek — királya : a mohai forrás. Millenniumi nagy érem­mel kitüntetve. Kitűnő asztali bor és gyógyvíz a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz ! - Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható !

Next

/
Thumbnails
Contents