Szamos, 1907. szeptember (39. évfolyam, 70-78. szám)

1907-09-01 / 70. szám

2-ik oidal SZAMOS 70 szám. oldalrói lett megvilágítva — mondotta a főispán — bogy a bizottság nyu­godt elkiismerettei dönthet; a három ajánlattevő cag között nagy különb ség nincs s a kérdés úgy készíttetett elő, hogy a városnak a iegmagasabb előnyök biztosíttassanak. A megindult vitában elsőnek Cso­rnay Imre szólalt föl: Szóló véle­ménye az, hogy a közgyűlés elé a szakbizottságnak határozati javasla­tot kell terjeszteni, hogy a fölött és annak kapcsán döntsön a közgyűlés Végig hallgatta, úgymond, a pályáza tok ismertetését s az a meggyőződése, hogy a délmagyarországi faipari r.t. ajánlata a legmegfelelőbb. Ez a társa­ság becsületes, jó ajánlatot tett ; a többi versenyző már csak utána in­dult, s valószínűleg abból a szem­pontból, hogy ennek a jóhiszemű ajánlattevőnek az ajáulatát leszorítsa, vagy pedig túlságosan megnehezítse a délmagyarországi társaság helyze­tét. A délmagyarországi társaság vál­lalata teljesen magyar vállalkozás, amelyet nemhogy elnyomni, nemhogy a versenytérről leszorítani hagyni nem szabad, hanem ellenkezőleg tá­mogatni kell. (Élénk helyeslés.) A társaság a biztosítékot letette, a va­sutat kiépíti, már ezzel anyagi ere jérői, megbízhatóságáról bizonyságot tesz ; nagy vagyonú emberek azok, akik ebben a társaságban vannak, tehát a vállalat anyagilag feltétlen biztos alapon áll. Ilyen céget egy idegen bécsi osztrák cégért mellőzni nem szabad. A bécsi cég ajánlatában különben is nagyon sérelmes az a két ezer koronás részlet, amely mint ide dobott „ajándék“ tűnik fel. Inditvá nyozza, hogy a szakbizottság java­solja azt a közgyűlésnek, hogy a dél- magyarországi társasággal kösse meg a szerződést. (Élénk helyeslés.) Dr. Vaj&y Károly polgármester szerint a cégek megbízhatósága, vagy meg nem bizkatósága attól függ, vájjon a közönség érdekében támasz­tott garanciáknak meg tudnak-e fe­lelni. Dr, Frieder Adolf felszólalása után, aki szintén sérelmesnek tartja a vá­rosra nézve az Eisler-cég ajánlatéban foglalt 2 ezer koronás tételt, dr. Ke­lemen Samu beszélt. A főszempont­nak szóló szerint annak kell lenni, hogy a városnak a lehető legjobb anyagi előnyöket biztosítsuk. Aggo­dalmaskodik a felett, hogy vájjon egy olyan részvénytársaság, amely bár hazai és tisztességes egyénekből álló, de csak 120 ezer kor. alaptőké­vel dolgozik, képes lesz-e megfelelni. Mert itt 6—700 ezer koronás befek­tetés szükséges, a kaucióra, a vasút­építésre, a gyártelepekre, a munká­sok fizetésére stb. Ezért azt tartja, hogy a lehető legjobb ajánlatot kell elfogadni. Dr. Tanódi Márton pírlo'ja Csomay Imre indítványát. Már csak a haza fiság is azt követeli, hogy a magyar cég ajánlatát fogadjuk el, amely kü­lönben is mindenkóp megfelelő. Azt a pár ezer korona haszon különböző­iét meghozhatja áldozatul a város a hazai ipar pártolására. (Úgy van !) Dr. Farkas Antal szintén hozzájá­rul a Csomay indítványához. Dr. Keresztszeghy Lajos szerint is nagy befektetésre van itt szükség, tehát olyan céggel kell szerződést kötni, amely garanciát nyújt. A bécsi Eisler-cóget ő sem fogadja el, de itt van az ismert Neuschloss-cég. Dr. Nagy Barna a Csomay Imre indítványát pártolja s a délmagyaror­szági társaság ajánlatát tartja eifoga- dandónak. Fogarassy Sándor cáfolja azt az állítást, mintha itt oly nagy befekte­tésre volna szükség. — A kaució s a vasút építési költségeken kívül ele­gendő 60—80 ezer korona, mert a kitermelés az üzem megindulásakor azonnal jövedelmez. Azért is a leg­jobbnak tartja a délmagyarországi ajánlatát, mert ez a vasutat legkésőbb jövő év májusra kiépíti, -— amit a Neuschloss-cég nem ígért, azután 134—35 ezer köbméter fát biztosit a város közönségének, amit a Neusch­loss-cég szintén nem tesz. A Neusch­loss-cég 10 óv alatt a város közönsé­gének semmi hasznára sem Vt)k, a legmagasabb árakat számította, sőt mondhatjuk, hogy a gilvácsi-cég 20­25 %-al mindig olcsóbb volt a Neusch­loss cégnél. Dr. Fejes István a Neuschioss cé­get pártolja, mint előttünk ismert céget. Kovács Abrahám felszólalása után, aki a dóim agyarországi ajánlatát támogatta, a szakbizottság szavazás­sal döntött a kérdés felett s 27 sza vazattal 10 ellen elfogadta a Csomay Imre indítványéi. Ezután követ­kezett a rendkívüli közgyűlés. * Rendkívüli közgyűlés. A városi törvényhatósági bizottság csütörtökön délután dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott az avasi erdő értékesítése ügyé­ben. A közgyűlés a beérkezeti aján­latok közül névszerinti s avazás után 31 szavazattal 10 ellenében a „Déima- gyarországi faórtókesitő szövetkezet“ ajáulatát fogadta el. Az elfogadott ajánlat szerint 8621 kath. hold erdő után 1 589,256 korona vételár esik, ezenkívül a vállalat köteles 1908. évi május hó 1-ig az iparvasutat kiépí­teni, mely szintén a város tulajdonába megy át. A vételár tűzifában lesz biztosítva éspedig holdanként 3 kocsi vagyis 60 köbméter első osztályú tű­zifában, ami 330 korona értéket kép­visel. Az ezenkívül holdanként kiter­melendő 130 köbméter tűzifából 56% árengedménnyel lesz a város rendelke­zésére bocsátandó. A közgyűlés mind­össze két számottevő ajánlat között döntött, mert az Eisler cég ajánlatát, mint elkésetten beadott ajáulatot már a gazdasági szakbizottság elejtette s különben is, mint osztrák céggel szem­ben a Neuschioss céget és a délma­gyarországit előnyben részesit.endőnek találta. E két utóbbi között aztán a szavazás döntö.t a fenti eredménnyel. Dr. Kelemen Samu indítványára a közgyűlés köszönetét szavazott a fő ispánnak a város ezen rendivül fontos ügye iránti meleg érdeklődéséért s az előkészítő tárgyalások vezetésért. A tanácsból. A hegyi gör. kath egyház önállósítása. A hegyi gkath. egyház önállósítása homlokukat. — S a többiek, akikkel itt-ott szóba állt ? öreg csavargó bá­csik voltak, vagy rekedt hangú, hal­kan hörgő asszonyságok, akik vala­mennyien a halál testvérei voltak már. Mindig ezeket iátta. Otthou a herva- dást, idegenben a pusztulást. Valahányszor itthon volt, mindig olyan szürke volt a világ, az utcák szürke, gyilkos porral tele, a látoga­tók egyhangúak és rejtelmesen sug- daióznak, a kert letarolt, szomorú. — Az ég is csak nagy ritkán mosolygott. Amott a messze idegenben, a perga­ment arcú emberek rideg, fagyos udvariassága köszöntötte. Ez a szín­telen zord élet belevósődött a leikébe, kiölte belőle az ifjúságot, megvóni- tette. És sajátságos félelem fogta el e gondolatoknál. Nem akart a végre gondolni, megdöbbent az enyészettől. Nem akarta elhinni, hogy ez az élet ilyen örömtelen és sivár. Valami sej­tés lopódzott leikébe, hogy az igazi élet nem a tenger szürkesége, nem a doktorok komorsága s nem az őt mindig körülölelő hangulat, a pusz­tulás haugulata. Nem az örök képze­lődés s az ismeretlen semmitől való lelketórlö rettegés. Élni, élni, mondo­gatta magában, élni akarok, de nem itt az öregek között, sem ott a ködös tengeren. Hol az élet ? Az életet ke­resem. A hűvös szól végig nyargalt a ker­ten. — Az ég is megfázott, magára vonta takaróuak a felhőket. Az öreg vígan pipált s azt mondta az- ezüsth&ju néninek, hogy a gyerek már nem kívánkozik a tengerre. A néni királyi étkekről gondoskodott s szigorúan korholta a lustálkodó cse­lédeket. A gyerek meg állandóan a kerti lugasban lakott. Már nem merült gondolataiba, ha­nem folyton a szomszéd kertbe te- kintgetett. Várt valakit. Az arca piros volt, szeméből hiányzott a bágyadtság. Nyár végén a csodás változás. — Amikor az emberek szomorúak s bus lélekkel törődnek bele a pusztulásba. Amikor az ifjút hazakergette a vágy, hogy éljen, mert az idegen éghajlat üdesóge, friss illata, a természet gyó gyitó ereje mind jobban megsorvasz­totta. Haza sietett a megunt világból, mintha megsejtette volna, hogy az élet itthon virul, elrejtetten, titokza­tosan, csak rá kell bukkanni. Mert a lélek sajátságos sejtésében gyakran tündöklő igazságok fakadnak. Az ifjúság jelent meg neki. Az ifjúság, amelyet soha nem ismert, amelynek lángolása, rajongása, per­zselő tüze mindeddig nem égette a lelkét. Az öregség bus lemondásába, miként a villám hasított az ifjúság fényessége, elkergette a ködöt, üde virulást varázsolt a szürkeség helyébe s fölperzselt mindent, ami bzáraz, ki- aszott és vén volt. Tizenhótéves leány volt, üde, mint a hasadó bimbó, meleg, mint az éltet adó napsugár. A szomszéd kertben öntözgette a hervadó virágokat. Az ifjú szivébe eddig soha nem érzett tűz lopódzott, úgy érezte, hogy kora vén lelke megifjodik a leány tekin­tésétől, miként a fonnyadt virág, amelyet öntözgat. Nézte a hajladozó leányt s mintha minden ujja született volna körülötte. A nap sütött, a virá­gok újra kinyíltak, a kert zöldbe bo­rult s a bokrok nem sóhajtoztak be­tegen. De a múlt is az ifjúság cifra köntösében jelentkezett. A doktorok nevettek, a kacér kis villák ablakai­ból gyönyörű lányok integettek feléje. A tengeren ezernyi hullám karikák csókolóztak s a fakó arcú bácsik ug­rándoztak a szemórmetes öreg asszony­ságok körül. S leste, várta miudennap a leányt, izgatottan, a feltámadt ifjúság szen­vedélyével, lázas lelkének minden tü- zóvel. Eltemette, elfeledte a múltat, a melyben nem ólt s örült a jelennek, amely megtanította élni. Mindennap a kertben voltak, még nem beszéltek, de megértették egy­mást. Az ifjú a kerti lugasban ült a leány a palánk mellett öntözgette a virágokat. Nem megyek a tengerre, mondta vigan az ifjú, itthon maradok. Az öreg gyorsan kiszívta a pipáját s újra megtöltötte. Miért olyan busák nyár végén az emberek ? Miért irtóznak annyira a jövőtől? Mert nem látják mt-g a beköszöntő őszben az ifjúságot. Berkes Imre. ügyében hozott közgyűlési határozat feDőbb jóváhagyásáról hivatalos érte­sítés mindezideig nem érkezett. A városi tanács a felsőbb hozzájárulás­ról magán utón szerzett értesülés alap­ján felhatalmazást kórt a belügymi­nisztertől & határozat végrehajtására annál inkább, mert a felterjesztéstől számítva 40 nap rég eltelt s igy a határozat törvény szerint is jogerős. Egyszersmind átirt a nagyváradi gör. kath. püspökséghez a lelkészi állásra vonatkozó pályázat meghirdetése iránt. A Kossuth-kert világítása. A Kossuth-kert számára megrendelt 4 iv lámpát a villamvilágitási igaz­gató előterjesztésére városi tanács a következőkép rendelte elhelyezni : egyet a gőzfürdő előtt, egyet a kioszk utjának elágazásánál, egyet a játszó­téren és egyet a dombon. A lámpák 1977 koronába kerültek. A téli legeltetési dijak tekintettel a gyenge makk termésre, valamivel magasabb összegben álla­píttattak meg. A tanács az erdész által beterjesztett ja vaslatot gazdasági szakbizottsághoz tette át. A város jövő évi költségvetése. A városi tanács pénteki ülését csak­nem kizárólag a költségvetés tárgya­lása foglalta le, melyre nézve a t,a nács elhatározta, hogy szakosztályi és közgyűlési tárgyalás előtt kinyo­matja s a bizottsági tagoknak kiosz­tatja Amint a főszámvevő javaslatá­ból kitetszik, a községi pótadó nem fogja meghaladni a 66%-ot az ipán és keresk. tanonciskolái 2% pótadó- vai együtt. Az ávasi erdőből várható mintegy 40.000 kor. rendkívüli bevé­tel a vízvezeték és csatornázásra lesz befektetve, ez tehát nem esik a pót­adó javára, HÍRROVAT. * Személyi hir. Dr. Fejérpataki László a múzeumok és könyvtárak országos felügyelőségének egyik tagja aug hó 29-ón városunkba érkezett a részletesen megvizsgálta a Kölcsey- kör múzeumát s az ott tapasztaltak felett legnagyobb elismerésének adott kifejezést. * Kinevezések. A vallás- és köz­oktatásügyi : miniszter rendes taná­rokul kinevezte Hatvani Bélát, ref. főgimnáziumunk jeles tanárát, Ke­gyes Istvánt, és Osváth Ödönt, mind­kettő a ref. főgimnáziumnak volt jeles növendéke. — Kinevezésük al­kalmából mi is őszintén gratulálunk. A tanügy három fiatal, kiváló mun­kaerőt nyert bennük, tudásuk s erős munkabírásuk hasznos eredményekre nyújt biztos reményeket. * Tanító választás. Az iparos ta- nonciskolai bizottság csütörtök dél­után tartott ülésében a tanonciskolá­nál megüresedett 8 közismereti taní­tói állásra György Mózes, Hofmáu József és Némethy Sándor tanítókat választotta meg. * Könyvelő választás. A Szatmári Gazdasági és Iparbank r. t. segéd- könyvelőjét Kászonyi Bélát a Nagy- károlyi Takarékpénztár Egyesület könyvelőjének egyhangúlag megvá­lasztotta. * Helyettesítés. A főispán a Bé- késsy Géza elhalálozásával megüre­sedett árvaszóki ülnöki állásra annak szabályszerű betöltéséig Árokháty Vilmos közig, tanácsost helyettesítette. * Érettségi vizsga. A ref. egyház- kerület püspöki hivatala szeptember­ben a ref. fógimn.-ban tartandó ja­vító és pótló vizsgálatokra elnökül Biki Károly esperest, kormány kép­viselőül pedig a vallás- és közokta tásügyi miniszter ismét dr. Major Károly budapesti tanárt küldte ki. A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert „J Ó K A r-féle törlőgum mi és rajzeszköz egyedül nálam kapható. A m. t. igazgató urak által 1907/8-ik tanévre előirt uj bekötéssel ellátott használt tan- és segédkönyvek szép, tiszta állapotban, félárban; valamint mindenféle papír-, iró- rajz- és festő­szerek a lehető legolcsóbban kaphatók Weisz Izsák könyv- és papirkereskedésében Szatmáron, Deák-tér 22. szám, a „Fehér-ház“ alatt. Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban meg vétetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents