Szamos, 1907. augusztus (39. évfolyam, 61-69. szám)

1907-08-08 / 63. szám

63. szám. SZAMOS 3-ib olda hogy a mozgalom, — bármennyire akarnák is bizouyos körök, — lesze­relhető nem lesz. Nagykároly, 1907. aug 2. N. Szabó Albert. A fenti czikkre dr. Kelemen Samu orsz.- gyül. képviselőtől a következő választ kaptuk: Szabó Albert és társai azt kívánják, fejezze ki a vármegye bizalmatlanságát a miniszterelnökkel szemben, keresse meg hasonló értelmű nyilatkozat tétele iránt az összes törvényhatóságokat és kérje fel a vármegye képviselőit, hogy fejezzék ki ugyanezt az álláspontot a törvényhozásban. N. Szabó Albert és társai vagy akar­ják ennek az akcziójuknak a sikerét vagy nem. Ha akarják, akarniok kell a kormányválságot is, ha nem akarják, akkor akcziójuknak még látszólagos komolysága sincs. Igaz, Szabó ur úgy fakad ki, hogy hadd bukjék inkább az egész kormány. De legyen szabad megjegyeznem, hogy nekűrik és a nemzetnek nem vigasz az, hogy él Nagykárolyban egy ifjú óriás, aki e nagy zűrzavar esetén is hajlandó lesz az ország kormányzását átvenni és akit N. Szabó Albert‘csak szerény­ségből nem nevez meg. N. Szabó ur Andrássy Gyulái, is tetemre hívja. De ime Andrássy meg: maradt a kormány tagjának, Andrássy nem fejezte ki bizalmatlanságát We- kerle iránt, pedig ha bizalmatlan volna nem maradna vele egy kabinetben. 0 úgy látszik rosszabb magyar, mint N. Szabó Albert. Szól N. Szabó ur a szatmárnémetii függetlenségi pártnak és képviselőjének leszereléséről is. Hát minket ez a nag ' hang nem ijeszt meg. Nekem a tör­vényhozásban is volt módom megmu­tatni, milyen „leszerelő“ ember vagyok. Amikor a sajtónak szabadsága meg volt támadva és az akkori igazságügy­miniszter a készülő sajtóreformról olyan nyilatkozatot tett, amely a 48 as sajtó szabadsággal ellenkezik, ötödmagammal nem vettem tudomásul a választ. És mikor egy miniszter diffamáló vádak ellenében nem akart bírósághoz for­dulni, — Nagykáro'y, fájdalom elhunyt képviselőjével együtt igen kevesed magammal azok között voltam, akik ezt nyilatkozatban követelték. Ez pedig azt jelenti, hogy ha ez a követelés nem teljesül, akkor a képviselő levonja be­lőle a következményeket a maga sze mélyére nézve. Csakhogy a szatmárnémetii függet­lenségi párt és csekélységem is meg fontoljuk, mit és mikor kell követelnünk. És nem teszünk úgy mint. az a siró győrinek, akit mikor megkérdeztek, hogy mit akar, hát nem tudott egyebet felölni mint azt, hogy „sírni akarok.“ ártatlanul. Hol az a lány ? Jöjjön be. A következő séta után Horváth Dezsőnek már nem kellett az utca végén elválnia Saroltától s az első vasárnapon már ebédre volt hivatalos Szoltányiéknál Három, négy látoga­tás után pedig megállapították az eljegyzés időpontját is. A fiatal ur szerényen előadott ké­relmét a boldog apa örömmel teljesí­tette. Sarolta sirt. Baby azonban a csalódottak szemrehányó haragjával tekintett Saroltára és panaszosan szólt: — Apa nem szabad igy elkönnyel- müsködui a dolgot. — Mi lesz az én aranyórámmal igy ? De a négyszögletű piros tokocska láttára, melyet a vőlegény az asztalra helyezett, szerette volna megölelni, megcsókolni a vőlegényt. Hanem hát ezt nem lehetett. De egy jelentős, pajkos pillantással mégis jelét adta háládalosságának, ami elől azonban a vőlegény zavartan menekült. Azián Baby fölhúzta az órát s az ici-pici aranyóra vidáman ketyegett Azt hiszem, megérdemeltem, gon­dolta büszkén Baby s mindnyájuk közt ő volt a legboldogabb. Hartyáni Béla. A függetlenségi főispánnak pedig nehézségeket teremteni akkor, mikor a szomszédos kerületben képviselő vá­lasztás előtt állunk és ott előrelátha­tóan függetlenségi és néppárt ütköznek egymással össze, minden lehet, csak nem czéltudatos függetlenségi poli­tika. Ezt vármegyei elvbarátainknak is meg kell érteniök velünk együtt. Dr. Kelemen Samu. Gazdasági szakbizottsági tílós. Városunk törvényhatóságának gaz dasági szakbizottsága e hó 5 én d. u. 3 órakor, a városháza nagytermében dr. Vajay Károly polgármester elnök­lete alatt ülést tartott, mely a halom­mal a következő tárgyak kerültek napirendre : A Rákoczi-utcai állami ovoda tetőjavítása. A szakosztály a gazd. tanáosos ja vaslata alapján a nevezett ovoda te­tőzetének p'éhlernezzel való fedését elrendelte. E munkálatok költségeire 423 kor. 62 fillért javasolt a bízott ság kiutalni. A Kossutli-kevt világítása. A villamvilágitási igazgató előter­jesztésére a bizottság egyelőre a fő utakra négy villamos ivlámpa felál­lítását javasolja, egyben a többi uta­kon is váleménj'ezi a villamos vilá­gítás kiterjesztését. A járvány kórház átalakítása. Köztudomású dolog, hogy Nímeti- részen az 1893 iki kolerajárványkor épült^ járványkórház csak nyári idő­szakban használható, mivel a kórház falai egyszerű vékony téglafalból készültek, úgy hogy ott télen beteget elhelyezni nem lehet. — A bizottság javasolja, hogy a járvány kórház fa­lsity még egy sor téglával rakják be s az ablakok kettős táblákkal látas- sauak >1, E/.en munkálatok költsé­geire a mérnöki hivatal által készí­tett terv és\ költségvetés alapján 845 kor. 13 f. összeget javasol a bizott­ság kiutalványoztatni. Az utcaseprők fizetési ■ idézésé. Az u'caseprők fizetése évi 600 K végösszegben állapíttatott meg. A városi kutmester fizetése. Id. Winkler Ferencz városi kut­mester évi átalányát a szakbizottság 200 koronával javasolja fölemelni. Segély a Németi-részi g. kath. egyháznak. A Németi részi g. katb. hitközség részére 300 kor. segélyösszeg meg­szavazását javasolja a bizottság. A pöcegödrök tisztítása. A pöcegödrök takarítására öt aján­lat érkezett be. A három legolcsóbb ajánlattevő Weisz Sámuel, Kinczler József és Sóváradi Biró Géza (Deb- reczen) voltak. Az első hektoliteren­ként 32, a második 33 és a harmadik 34-fül. egységárral hajlandó az ürü­léket kihordani. Ez utóbbi még azon ajánlatot is tette, hogy minden egyes árnyékszékbe a takarítás után 50 kg. tőzegport szórat, ami a levegőre tisz­titó hatással van; továbbá kilátásba helyezi, hogy 600 kor. lefizetése után az ürülékeket egy felállítandó mű­trágyagyár részére évenkint megvá­sárolja. A gazd. szakbizottság ezen ajánlatot nem látja teljesen tisztá­zottnak, miért is dr. Tanódi Márton és Pethő György biz. trgokat Deb- reczenbo küldeni javaso ja, hogy az ajánlattevőnek az ott már használatba vett módszerét .bírálat,alá vegyék és arról tegyenek’""jelentésit. A villamvilágitási gépész fizetésrén dezése. Ifj Winkler Ferencz villamvilági­tási gépész évi 1400 K fizetését 300 koronával javasolja a bizottság föl- eme'ni. Személyes pótlék. Makay Elek szatmárhegyi ev. ref. lelkész kéri évi személyes pótlékát : 800 koronát kiutalványozni. A gazd. szakbizottság a kérelmet teljesíthe­tőnek találta s ily értelemben teszi meg javaslatát a közgyűléshez. Belépés a Tulipán-szövetségbe. Az országos Tulipán-szövetség, mely a magyar ipar támogatására alakult, feli Ívta a városi hatóságot, hogy öt évre, mint pártolótag, lépjen be a szövetségbe. Tekintve az évi tagsági dij csekély voltát, a 20 K összeget, a bizottság javasolja a belépést HÍRROVAT. * A hátralékos dijakat kéri kiadóhivatalunk haladéktalanul beküldeni, különben a lap kül­dését beszünteti. * Személyi hir. Bakcsy Domokos fogorvos fürdői és külföldi tauulmány- utjáról hazaérkezett a működését már megkezdette. * Esküvő. Barger József a helybeli felső kereskedelmi iskola, tanára f. hó 27-én tartja esküvőjét Weisz Aranka kisasszonnyal Nagykállóban. * Házasság. Földényi Mihály cs. és kir. főhadnagy e hó 6-án esküdött örök hűséget özv. okolicsnai Okoli csányi Béláné urhölgy leányának Ida kisasszonynak. * Eljegyzés. Ifjú Rubinszky Fe­rencz helybeli műasztalos e hó 4-éu jegyezte el Winkler Mihály helybeli polgár leányát, Lujza kisassszonyt. * Eljegyzés. Schwircz Gyula sályii körjegyző eljegyezte Schwarcz Ignác földbirtokos leányát, Rózsikat, Gé- resen. * Gyerineklialál Tihanyi Vilmost színtársulatunk volt jeles tagját és nejét Komáromy Gizellát nagy bánat érte Ibolyka nevű kis leányuk hirte­len elhunytéval. * Áthelyezés. A vallás és közokta­tásügyi miniszter Veszprémy Dezső csiksomíyói kir. kath gimnáziumi ta­nárt, a helybeli kir. kath. gimnázi­umhoz helyezte át. * A jogügyi szakbizottság f. hó 6-án ülést tartott. Tárgya volt a ha­tósági cselédszerző intézet felállítása, mely ügyben azonban nem döutött s újabb előkészítés végett kiadta a vá­rosi tanácsnak. A főkapitányi hivatal által a vásárvám és helypéuz szedés tárgyábau beadott javaslatot elfo­gadta és beterjeszti a közgyűléshez. * Károlyi István gróf végrende­lete. Gróf Károlyi István általános örökössévé leányát te:le meg, mig fia Károlyi György gróf, csak a kö­teles részt kapja. Károlyi Istváu gróf nak ez a végrendelkezése valóságos szenzáció számba megy. A dúsgazdag four végrendeletében mellőzte egyet­len fiát Károlyi György grófot, aki­nek Frank Boriakéval, a polgári csa­ládból származó szinészuővel való házasságát az utolsó pillanatig nem tudta megbocsátani, a családi hagyo­mányaira büszke ember. Ismeretes dolog, hogy Káro yi István gróf test- véröccse, Károlyi Gábor gróf szintén polgárleányt vett nőül s ezzel a cse­lekedetével annyira elidegenítette ma­gától bátyját, hogy ez még akkor sem támogatta elszegényedett testvérét, mikor az kórházba került. Sőt halá­lával sem tudta Károlyi Gábor gróf­nak a ballépést megbocsájtani, engedte, hogy a hitelezők árverésen kótyave­tyéljék el a Károlyi Gábor gróf után maradt ingóságokat. Ez a törhetetlen rideg büszkeség még saját szülöttjé­vel szemben sem hagyta el. Tudva levő, hogy Károlyi György gróf atyja életében még a Frank Boriskának megitélt tartásdijat sem bírta megfi­zetni, mert édesatyja mindennemű anyagi segítséget megtagadott tőle, valami csekély apanázson kívül. Most, hogy Károlyi István gróf elhunyt, Károlyi György grófon végrendeleté­ben is mellőzte. Vagyoua általános örökösévé nem fisarját, hanem leányát nevezte meg. Károlyi Melinda grófnő ilyenformán kilencmillió korona ér­tékű vagyon tulajdonossá lett. A helybeli mészárosok panasza. A VittfKi husbehozatat megszorítása. Izsák Herman és társai kérvényt adtak be a fökapitányi hivatalhoz, hogy a vidékről, különösen Zsadány és Batizról naponkint bejövő 80—100 kg. hús behozatalát nehezítse meg, egyrészt azért, mert adózó voltukat sérti, másrészt pedig, mert könnyen megtörténhetik a beteg állat húsának behozatala. Különben pauaszuk főoka abban rejlik, hogy erős versenytársra találnak a vidékiekben, kik majdnem 40 fillérrel adják olcsóbban a húst, mint a helybeiiek. Kérik továbbá, hogy a behozott hús jobb ellenőrzése céljából a leölt állat tüdejét és belét is hozzák be a vidéki huskereskedők, miután ebből a legjobban meg lehet állapítani, hogy borsókás-e a hús, vagy sem. Á fókapii ányi hivatal válemóuyezés végett kiadta az ügyet az állatorvos­nak ki a következőket terjesztette be: Tény az, hogy a hús csakis a belső szervek látásával vizsgálható meg és tekintettel a fellépett gümő- kórra és lépfenére, kéri a nevezett hivatalt, hogy a hús csak akkor le­gyen a városba beszállítható, ha szár­mazási helyén állatorvos által meg lett vizsgálva és erről a szállitók bi­zonyítványt mutatnak fel. Sőt még ebben az esetben is szükségesnek véli, hogy a tüdő, szív, lép, vese, máj a testtel természetes összefüggésben, az itteni vágóhídra hozassák be. A kér. betegsegélyzö pénztár gyógyszer­szállítása története. 1906. rnárc. 4-éu a kér. betegsegélyzö pénztár 6 évre szerződést kötött Un­ger Ullman Sándor gyógyszerészszel a gyógyszer szállításra vonatkozólag olyan formán, hogy a nevezett gyógy­szerész a gyógyszerek árából 40 %-ot engedélyez ; szemben Bossin József, Rohrlich Sámuel, Horvát József és Rajzinger István gyógyszerészekkel, kik előzőleg ajánlatukat csak 30 °/0 engedménnyel adták be. Tette ezt különösen azért versenytárgyalás nél­kül, mert a gyógyszerészek ksrtellben vokak és Ullmannal a szerződést kar- teilen kívül kötötte meg, mely a pénztárra nézve aunyival is előnyösebb volt, mivel az előbbi években csak 10 °/o engedményt voltak hajlandók a gyógyszerészek Dyujtani és külön­ben is Ullmannal szemben kötelezett­ségben volt. Erre Bossin József és társai uj ajánlatot adtak be, mely szerint 60 °/0 engedményt hajlandók nyújtani és kérik Uugerrel a szerződés felbontá­sát. Az igazgatóság tekintettel arra, hogy a szerződés már meg van kötve és hogy Bossinék ajánlatukban időt nem tesznek ki, melyre ajánlatukat kötelezővé teszik és félve attól, hogy ha a szerződést felbontja, még a 40 % engedményt is elveszítik, a szer­ződés fenntartását határozta el. Erre Bossin József és társai a fő- kapitáuyi hivatalhoz fordultak orvos­lásért, jelezve felebbezésükben azt, hogy az egyoldalulag kötött szerződés ellenében megadják a 60 % enged­ményt, sőt az idő tartamot a négy évet is megjelölték, amire vonatkozó­lag a betegsegélyzö őket meg sem kérdezte. Ok is hiteleznek és hitelezni fognak a pénztárnak, tehát ez nem előnye Ungemek. Kijelentették, hogy Ungert is beveszik a gzálütásba, (Hadd jussod neki is a 60 %-ból. Szerk.) csak rendelje el a hatóság a SXSrső- dés felbontását. A főkapitány ezen ügyben tárgj'a lást tartott, melynek folyamán Unger kijelentette, hogy a szerződéstől vissza lép ha az előbbi állapot (25 % en­gedmény) visszaállittatik és követelése azonnali kiegyenlítést nyer. Végered­ményül a főkapitányi hivatal Bossin- ékat eluoasitoíta felebbezésükkel, fe- lebbezési határidőből való kiesés és illetékesség meg nem állapithatása miatt. Bossin József és Társai erre a tanácshoz fordultak jogorvoslásért. A

Next

/
Thumbnails
Contents