Szamos, 1907. augusztus (39. évfolyam, 61-69. szám)

1907-08-01 / 61. szám

Szatmar, 1907. augusztus 1)6 1. (csütörtök) El. szám. POLI TIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGÉ LAP A „Szatmármegyei Községi- é? '’jegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik /ffe* >r: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Stgénz évre 8 kor, — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcze 9. sz. Telefon: t07. Mindennemű dijak Sxatmaron, 8 lap Kiadóhivatalát*?; tU< tencok HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A közvélemény forrongása. (th.) Sajátságos jelenség a ma­gyar politikai életben, hogy ha akár engedményekről, akár viv- rnánj okról történik említés, a köz­vélemény soha sincs tisztában az­zal, hogy tulajdonképen mit is kell adnia, vagy mit fog kapni. Hang­zatos jelszavak, csábitó Ígéretek hangzanak országszerte és nem vesszük észre, hogy a politikai kétszínűség évtizedek, évszázadok éta áltatja a nemzeti közvéleményt, mely épen ezért nem tud soha elég őszinte lenni. Nálunk a jogi álla­pot és helyzet soha sem fedik a tényleges állapotot, főleg országos érdekű kérdéseknél. A hatalmat kezelő intéző körök fel és lefelé, király és nemzettel szemben soha sem tudhattak, talán hagyományos megkötöttségüknél fogva, elég őszinték lenni s ez az oka annak, hogy nemzeti vívmányokat csak nagy áldozatok árán kaphattunk s másfelől a közvélemény zűrzavaros lármában volt kénytelen mindig megnyilatkozni, de egységessé ala­kulni nem volt képes soha. A legkönnyebb dolog a világon a magyar ember hiszékenységére appellálni s arra építeni ; sokszor személyi motívumok elegendők arra, hogy vitális érdekeknél ele­gendő biztosítékot találjon és lás­son s csalódása sem érinti elég érzékenyen arra, hogy el tudjon tekinteni ezektől a személyi motí­vumoktól s a közérdek szempont­jából tudja mérlegelni, az. esemé­nyeket. Ha valahol a világon van jogosultsága a közvélemény ob- strukciójának, úgy első sorban a fontosabb politikai kérdéseknél bir azzal; csendes megalkuvással ön­magát nyűgözi le; egységes tilta­kozásával irányt mutat s törvé­nyes jogot biztosit, mely ha egy­szer beleélte magát a nemzeti köz­tudatba, onnan semmiféle kétszínű alakoskodással kiirtani nem lehet. Nálunk még nagyon fiatal a köz­vélemény obstrukciója, de fiatal­ságában is elég erős arra, hogy ósdi rendszereket romba döntsön s újabbakat inauguráljon. Előttünk a világos példa: követel általános választóijogot, sürgeti a kiegyezést, a munkáskérdés és a kivándorlás rendezését, íöldparcellázást, ipar és kereskedelmi újabb törvényeket stb. Nem tartozik ezúttal ide annak a megítélése, hogy vájjon e köve­telések mennyiben fognak az or­szágra haszonnal járni. Engedjük meg a legjobbat. De az már mé­gis önállóságunk rovására esik, hogy bár alkotmányos nemzet va­gyunk, alkotmányos parlamenttel törvénykezünk, egyik-másik kér­désnél nemcsak az initiativa, de a létesítés is idegen beavatkozásra vall. Ám, maradjunk az általános választói jog kérdésénél. Ugyan kik sürgetik ezt ma leghangosab­ban? Alkotmánytalan kormányunk beledobta a jelszót a társadalomba, a közéletbe, annak még ideje sem volt rágódni felette s már is kia- laküt egy közvélemény, mely a jelenlegi kormány intencióját is kötni kívánta s ma, mikor alapos tanulmányozása és megfontolása tárgyát képezi, valóságos hübele- balázs módjára való létesítését kö­veteli. S kik csinálták ezt a köz­véleményt ? Kívülről az osztrák eszméken lovagoló bécsi politika s bmt a nemzetiségek és s nemzet­közi szoeiálisták. Ma már annyira kiéleződött ez a kérdés, hogy hallgatással odázni, vagy mellőzni eminens veszélyek­kel jár. Épen egy egységes nem zeti közvélemény kialakulása érde­kéből is szükséges az őszinteség. Vagy szükség van reá s akkor nyiit és egyenes törekvéssel kell tájékoztatni a még most csendesen hallgató és váró közvéleményt; vagy nincs szükség reá s akkor le kell törni a közvéleménynek az ilyen részleges és mesterséges erő­szakoskodását. Lehet egy harma­dik eset is: létesíteni e reformot, de nem úgy, amint ezt az idegen beavatkozások követelik, hanem amint a szükség s az ország ér­deke parancsolja ; ám obstruáljanak akkor a nemzetiségiek és a nem­zetközi szoeiálisták, maguk akar­ták, maguk követelték s az ország nem tartozik saját gyermekeinek és ellenségeinek egyforma mérték­kel mérni. Ám, terjesztessék ki a választói jog census alapján, de a jog gyakorlása köttessék a haza­fiassághoz, minden nemzetellenes érzésű és törekvésű ember záras­sák ki e jog gyakorlásából. Nézzünk egy másik kérdést — Régi gyakorlat, hogy a kiegyezés tárgyalásainál még a parlament sincs kellően tájékoztatva, kész és befejezett tények kerültek a nem­zet elé s azokon változtatni poli­tikai válságok nélkül nem lehetett. Ma is úgy áll a dolog. Bizonyos követelésekre nézve kialakult az egységes közvélemény, azóta tü­relmesen vár s tájékozatlanságában meglepetésekre is el van készülve. Lehet, hogy országos érdek, bizo­nyos íoku indiscrecio, de a teljes titokzatosság és tájékozatlanság ingadozóvá teszi a közvéleményt, kételyeket támaszt, elégületlenséget ébreszt s a nemzetiségek áskálódó tondorlatainak utat nyit, csábitó aspirációkra ingerli s konspirációkra ad alkalmat. Egy erős és nemzeti alapon majdnem egységesen kialakult köz­vélemény állította a kormányzás élére kormányférfiainkat. Joggal várhat tehát tőlük nyíltságot s ha jövő működésükhöz erőt, támpon­tot kívánnak létesíteni, nem hagy­hatják sokáig tájékozatlanságban. Már is tapasztalható bizonyos in­gadozás, bizonyos kétely, csendes Fürdői történet. A délutáni nap bőségesen szórta izzó sugarait a kurszalon bádogtete­jére, fénylő fehér reflexet vetve a porondra, mig a terrasz zöld repké­nye mögött a vidám fürdőközönség trécselve űzte magától az unalmat, a legfőbb speciálitását a nyaralásnak. Folyt a beszéd, ömlött a szóáradat össze-vissza. Az érdekes, sápadtképü, borzas hajú Dáni Margit vőlegényé­vel perelt, aki a table d’üote alatt azt a hallatlan vakmerőséget követte el, hogy Szentmarjai Juditot kiáltotta ki a legszebb asszonynak, ezt a ne­vető szemű, gömbölyű idomú, örökké izgó-mozgó fiatal özvegyet, aki körül a fürdőző férfi-nép állandó udvart formált érthető irigységére a köszvó- nye8 öreg uraknak, megbotránkozá­sára a lányos mamáknak, és bosszan­tására a mamás leányoknak. Szegény Sárdi Pista hiába esküdözött égre földre, Logy ő nem tartozik a nagy tömeghez, egyáltalán nem hódol meg a Szentmarjainé szépségének, ez a mondás is csak úgy véletlenül csú­szott ki az ajkán, mint viszhangja a többi elfogultak nézetének. Margit hajthatatlan maradt, éppen tizedszer esküdött meg a végzetes table d’ho- te-on, hogy nem lesz egy ilyen ször­nyetegnek a felesége és ha az ujján fénylő karikagyűrű aranyértékét nem sajnálná, a jegygyűrű már régen ott pihenne valamelyik bokornak árnyé­kos tövében. Hogy szavainak nyoma- tékot adjon, idegesen húzogatta le vékony ujjairól az ártatlan kis gyűrűt, mely néma megadással tűrte, engedte magát megszokott helyéről ide-oda ráncigáltatni. Szegény Pista homlo­kán kiült a veríték, úgy érezte ma­gát, mintha egy perc alatt eltűnt volna az árnyékot adó zöld repkény és az a mosolygó piros nap odafent az égen, kiszámított maliciával összes égető sugarait az ő árva fejének irányította volna. Szerencséjére e percben egyik öreg ur hatalmasan elásitotta magát, azt pedig tudjuk, hogy az ásitás a leg- ragadósabb betegség és igy történt, hogy a kurszalon egy pillanat alatt valóságos ásító teremmé változott, ami aztán a beszélgetés irányát is uj térre terelte. A közvélemény rövid időn abban koncentrálódott, hogy ez a fürdő végtelen uaalmas fészek, ahol semmi szórakozás, semmi mulatság nincs és ha ez tovább is igy tart, ök bizony felszedik a sátorfát és szépen tovább állanak. Erre meg a doktor és a fürdőigaz­gató kezte törölni a homlokáról az izzadtság cseppeket. — Mi lesz, ha a vendégek csakugyan beváltják fenye­getésüket és itt hagyják őket a für­dővel egyetemben, mint Szent Pál az oláhokat ? Nagyot fohászkodva vétó fel szemeit a doktor a felhőtlen égre, onnan felülről várva a segítséget és ime beteljesedett az Írás szava, mely szól: „kopogtassatok és megnyílnak nektek,“ mert egyszerre nagy robaj jal fordult be az országutról az ár nyékos fasorba egy tarka foltokkal díszített ekhós szekér és alóla egypár borzas fej dugta ki magát, a köréje sereglett fürdőközönség előtt. Időt sem engedve a találgatásnak, kimászott a kocsinak legborzasabb alakja, hóna alatt színes plakátokkal s a következő percben a mulatságra éhes közönség mohó étvággyal olvasta, hogy a halhatatlan Boskó 18-ik fia és világhírű akrobata társulata átuta zóban rendkívüli, érdekes díszelőadást lesz szerencsés tartani a nagyérdemű közönség előtt, a legnagyobb akrobá- cia, fizika és magika köréből, stb. — Az előadás kezdete este 8 órakor vacsora után, szabad bemenet, stb. No ez volt a Pista szerencséje, mert az imént még engesztelhetetlen gyű­lölettől égő Margit egyszerre kezes báránnyá változott és legszeretetre méltóbb mosolyával kérdezte Pistától: ugye elmegyünk édes ? Pista felelet helyett, mintha ágyúból lőtték volna ki, úgy rohant a trupp igazgatójához, hogy jó előre lefoglalja a legjobb helyet, de fájó szívvel vette tudomá­sul, hogy a tisztelt cimü publikum oda ül, ahová akar és annyit fizet, amennyi jól esik. A férfiak ezalatt vállukra emelték a fürdő orvosát és mintegy győzelmi jelvényt, zugó éljenzés közt hordoz­ták körül, mint aki nekik ezt a ka- pitoüumi élvezetet szerezte és egy­hangú határozati javaslatot hoztak, hogy ezen élvezetes estén mindany- nyian jelen lesznek. Este nyolc után már együtt ült az egész díszes társaság, a hevenyészett ponyva sátor alatt, mely felett, mint százkaru szörnyeteg, némán, feketén terültek el a százados tölgyek szerte- hajló ágai, kísértetiesen világítva meg a sátor négy oldalán leszúrt olajlámpa veresen kiömlő fényétől, mig a sátor belsejében füst és pára között, mint mozgó lidérofény imbolygóit a kacagó úri társaság. M hí Rótta Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia1 szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legaag/otab cziporaktara. Figyelmeztetés ! az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents