Szamos, 1907. július (39. évfolyam, 53-60. szám)

1907-07-21 / 58. szám

XXXIX. évfolyam. Szatmär, 1907. julhis hé 21. (vasárnap) 58. szám. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Stjész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékőczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű díjak Szatmaron,. a iap Jctadöhrvatai&fcai. tenock HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetoet Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Műveltség, haladás, a kor fejlődő eszméinek megértése, befogadása és kultiválása elképzelhetetlen a gondolat szabadsága, lüggetlensége nélkül. A müveit embertől távol állanak, távol kell állániok az avult nézetek és felfogásoknak, azoknak az előítéleteknek, melyek a régiség cime alatt sankcionálnak eszméket, törekvéseket. A gondolat szabad­sága az embernek vele született tulajdona és joga, attól megfosz­tani nem egyéb, mint a fejlődés korlátozása; azt elfogadni, támo­gatni, nem egyéb, mint az embe­riség haladásának szolgálata. Nálunk is van egy szövetkezés, a szabadgondolkodók egyesülete, melynek tagjai a társadalmi moz­galmak irányítására, vezetésére vál­lalkoztak s akiket megszoktunk ma nem tisztán a tudomány, a társadalmi tudomány, hanem az aktuális politika szolgálatában ál­lóknak tekinteni. Az a politika azonban, amelyet a mi szabad­gondolkodóink kolporiálnak, nem örvend valami nagy népszerűség­nek a magyar értelmiség körében. Sajnálatra méltó körülmény. — Igaz, hogy a szabad gondolat tu­dományát nem szabad összeté­veszteni s még kevésbbé azono­sítani a politikával. Mert a szabad gondolat mindenek felett az ember lelkének mivelését és kiképzését jelenti s ha speciális érdekeknek akarjuk lekötni, csak ártunk neki is, meg a politikának is. A legutóbb Pécsett tartott sza­badgondolkodó kongresszus is bele esett a politizálás hibájába. A he­lyett, hogy az ott megjelent tudó­sok, írók, tanárok tudományosan népszerűsítették volna a szabad gondolatot, hevesen politizáltak, amivel pedig legkevésbbé sem jut­tatják előbbre ügyük diadalát, me­lyet pedig a közjó és érdek szem­pontjából egy pillanatra sem volna szabad szemeiül téveszteniük. Elvégre is az ilyen politizálással csak egy kisebb, bár mindenesetre elég tekintélyes osztály érdeklő­dését tudják íelkölteni, a munkás osztályét, ez azonban sem elvi, sem gyakorlati jelentőséggel nem bir, haladást aligha jelent, hiszen a munkások túlnyomó többségben benne vannak a szociáldemokrata szervezetben, amely pedig féltéke­nyen őrködik a fölött, hogy tagjai rajta kívül más, idegen befolyás alá ne kerülhessenek. A szabad­gondolkodók elsősorban az értel­miségre számíthatnak, azokból kell hiveket toborozniok maguknak. Az is nagy hiba, mint előbb is megjegyeztük, hogy a társadalom tudományt összetévesztik a politi­kával, mely csak szenvedélyeket, gyülölséget von maga után az ellentétes véleményekből. Szigorúan tudományos és társadalmi alapon kell maradniok, ha azt akarják, hogy minél szélesebb mederben terjedjen modern irányelvük. Az igaz, hogy a szabadgondol­kodás a ludamentuma annak az eljövendő politikai és társadalmi államformának, amely egy későbbi kor eredménye leend. — De csak hosszas előkészülettel s nem egy­szerre lehet ezt az alapot meg­vetni. Elismerjük, hogy a magyar sza­badgondolkodók közt az európai tudományosságnak hírességei van­nak, épen ezért sajnálatos, hogy engedik mozgalmukat gyülölséget keltő politikai agitációvá fajulni. Igaza van Pikier Gyulának, mi­kor a kongresszushoz intézett le­velében a költő szavait idézi: „Itt a nagy halott előttünk, Kiterítve mereven, A rideg, a sötét éjben, Csillagoitó sötétségben Mi vagyunk csak éberen.“ Ámde akik őrködésre vállalkoz­tak, céljukat tévesztik, ha hangos lármával s nem céltudatos törek­véssel és csendes munkássággal készítik elő a talajt a győzelmes elő«. Orekvésre. — Reklamirozással lehet pillanatnyi hatást elérni, de maradandó sikert csak vállvetett, együttérező, egybeforrt konsentus és törekvés mulathat fel minden téren és itt is. A tanácsból. Közbiztonság a Szatmárhegyen. Dr Lehóczky János hegyközségi elnök Fürdői levél. (Folyt, és vége.) (th.) Pá, kedves gyermekeim, hangzik a recsegésen vibráló hang a fürdő Sárájának ajkiról. — Kellemesen mu­latnak ugy-e? Elhiszem. Hetven esz­tendővel ezelőtt én is tudtam mulatni Most azonban a lábaim és szemeim meggyöngültek, de remélem, hogy a fürdő jót fog tenni s a húsz észtén dővel ezelőtt megkezdett strimphlimet be fogom fejezni. Mert tudják lelkeim, ebben a korban az embernek legked­vesebb mulatsága a stimphli kötés s ha attól is megfosztja a természet, nincs más hátra, mint nyügösködni, a fiatalokat boszantani, tolakodni, kik végre is megunják s menekülnek előle, mint valami boszorkánytól. — Bot­rány, hölgyeim és uraim, óriási bot­rány ! Olvassák kérem ! — Mikszáth Kálmánt plágizálással vádolják ! Pfuj ! Hát már sensatió nélkül nem is lehet lapot szerkeszteni ? A horvátok meg- obstruálják a magyar kópviselőházat, a magyar riporterek megobstruálják a magyar irói hírnevet ; obstrukció, sensatió mindenütt! — Ugyan kérem, ki az a Mikszáth Kálmán, a kiért annyira tüzel ? Hagyd el kérlek, szól az egyik hölgy, az a mi emberünk, jól teszi, ha védi; ha férfi volnék véremmel állanék védelmére, hiszen ö a mi patronusunk, az „Újság“ di­vatreferense. Nem álltam tovább ki a szellemes diskurzust, vigye az ördög a társas szórakozást; még csak egy nehány ilyen s aztán egész biztosra veszem, hogy a gyomrom még jobban elrom­lik, mint a mérges gombától. Külön­ben is az orvos parancsszava végét szakítja a társas szórakozásnak ; 11 óra, ebéd előtt egy órai pihenés, — alvás — van elő Írva, aludni kell mindenkinek, akár tud, akár nem. A kifáradt testnek és szellemnek pihenni kell, uj erőt kell gyűjteni »z ebédhez és az emésztéshez. És én ezt egész természetesnek találom, egész kúrám­ban ez a legkellemesebb rósz, mikor végig heverek kőkeménysógü pamla- gomom s elgondolkozom azon, hogy milyen felségesen gyógyultam és mu­lattam délelőtt. Déli 12 óra. Kész az ebéd. Mintha parancsszóra kellene enni is, úgy siet mindenki az étterembe. Tányér csö­römpölés, futkosás, szitkozódás fokoz­zák az étvágyat s fűszerezik az ebé­det. — Egyik vendég azért szidja a pincért, mert a pecsenyéje nem az orvosi előírás szerint van kisütve, a másik meg azért, hogy ő néki ango iosan kell a sült, a harmadik azért kiabál, hogy ö nem burgonyával, ha nem rizszsel garnirozott szeletet kórt s mindenik azért veszekedik, hogy az már még sem járja, hogy az em bér szeme előtt törlik az evőeszközö­ket és tányérokat, holmi fogyatékos toilettü mosogató fiuk, felgyürt in­güknél piszkosabb törlőkkel. Végre is véget ér a lárma s azzal együtt az ebéd is. Néma csend borul a fürdőre. A vendégek szobájukba vonulnak, — nem aludni, mert aludni csak délelőtt szabad, — hanem pihenni, ébren he verni azért az egyszerű okért, hogy tudvalevőleg az ébrenlétben történő pihenés könnyebben elősegíti a beteg gyomor emésztő képességét, mint alvásközben. Pihenés után jön a délutáni szóra­kozás : tennis, kugli, viztaposás, ki­rándulás stb. Újabb s változatosabb trics-tracs. A coursalonból kihallatszó zongorahangok akkordjai kellemesen vegyülnek össze a nemzeti zenészek hangjaival s a kuglibábok zörgésével. A zongora afelett kesereg, hogy: „Elmennék ón, de nem tudom hova?“ A cigányok azonnal szolgálnak a ref­jelentóst tanácshoz a Szatmárhegy területén tapasztalt s a közbiztonságot veszélyeztető tartha­tatlan állapotokról. A városi tanács csak nem rég irtatott ki egy veszett ebet a hegyen s a pecérrel összefog- dostatta a veszettség-gyanús kutyákat már is újabb panasz merült fel, hogy egy hegyi polgártárs a közutakon legelteti nyáját s hatalmas komondo­rai szabadon terrorizálják a hegyi közönséget, a nagyhegyen szintén szabadjára eresztettek egy kuvaszt, holott a hegyközségi rendtartás sze­rint szigorúan tilos a kutyákat sza­badon tartani. Ugyancsak a Nagyhe­gyen egy csordabeli kivert bika ba­rangol s már bárom embert megker­getett. A Nagylippán ma sincs betömve az a gödör, melybe a múlt évben va­laki belefuít, A tanács meghagyta a szatmárhegyi alkapitánynak, hogy a hegyközségi szabályrendeletnek sze­rezzen érvényt s a panaszolt állapo­tokat azonnal szüntesse meg. Az irgalmas-rend önzetlenül fel­ajánlotta kórházát a városi közkórház túlzsúfoltsága miatt föl nem vehető betegek ápolására. A belügyminiszter jóváhagyta a városi tanács eziránti felterjesztését. A szatmár—mátészalkai va sut költségeikez a város közönsége 225.000 koronával járult hozzá. — Az épitési /állalkozó ezen összeget 60.000 koro­nával fölemelni kéri, tekintettél arra, hogy az érdekelt közegek az általok eszközölt törzs-részvény jegyzésből 20.000 koronát visszavontak, a pályá­hoz szükséges ingatlanokat az elő­irányzatnál jóval drágábban volt kény­telen a vállalat megvenni, azonkívül az épitési anyagárak és munkabérek az engedélyezés óta eltelt 2 év alatt tetemesen felemelkedtek. — A városi tanács a kérelmet a vasúti bizottság­rainnel: „Gyere be rózsám, gyere be 1“ Visszhangképen a gyermekek rögtön­zött bandája rázendíti : „Úgy kell minden fináncnak 1“ és a kuglibábok fölényes kicsinylóssel replikáznak bele a harmonikus összhangba : „Biró uram, panaszom van 1“ — Forti 1 — hangzik egy erőteljes hang, — ennek is maga az oka, ügyetlen, miért en­gedte a földre esni a labdát, a leve­gőben könnyebben elkaphatta volna. — Lyuk 1 — ismétlik chorusban a kuglizók. — Uhu 1 — görgi az ezre­des s rá sokszorosan visszhangozzák a szomszédhegyek : Buhuhuhu 1 Nem tudom, ki tanította meg itt a hegye­ket e szóra, de én úgy képzelem, hogy szándékos gúnyolódás a fürdő­vendégekkel, képzelődő naivságuknak indián hangokon való kinevetése. Móg egy szót egész tisztán vissza tud adni, ezt hogy: birka. Talán a legelésző birkáktól sajátította el,"— vagy pedig attól a recsegő hangú komédiástól, ki egész napon át min­dig csak azt üvöltötte épületes uüán- cirozással : hogy ha bir ka . . . hogy ha bir ka . .. rakterrel. Ámbár az nincs kizárva, hogy ez a szó itt ön­tudatos gúnyolódás velünk, mit abból is következtetek, hogy a múltkor egyik nő-ismerősöm arra kért, hogy RÓth Simon nagyválasztéku oipóraktárát íjánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia1 szálloda mellett.— ,SzaiMr és vidéke legnagyobb czipföútiri. Figyelmeztetés ! az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents