Szamos, 1907. július (39. évfolyam, 53-60. szám)
1907-07-11 / 55. szám
XXXIX. évfolyam. Szaimar, 1907. július hó 11. (csütörták) 55. szám. \p SZAMOS. / __POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Sgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG ée KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 1C7. Mindens s 32 ö dijak Szatmaron, a iap KiadöhiVRiaiai-üi. fí^c teotick HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a iegjutányosabb árban közölteteí»is Nyilttér sora 20 fliiér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Yárosi közgyűlés. A városi törvényhatósági bizottság hétfőn délután tartotta havi rendes közgyűlését dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt. A tárgyalás rendkívül nyugodt volt, mindössze egy tárgynál oszlottak meg a vélemények, a többi javaslatot vita és szavazás nélkül fogadta el a közgyűlés. A bizottsági tagok sorai megritkulva, nyomasztó hőség és bágyadt hangulat. Ez a nyári közgyűlések rendes szignaturája. Havi jelentés. A polgármester havi jelentésének első része a törvényhatóság hivatalai szerveinek félévi működéséről ad számot, mely szerint az összes közigazgatási ágazatok ügyforgalma meghaladta a 34,000 ügydarabot s több ezerrel felülmúlta a múlt év első félének forgalmát. A hivatalok és egyes előadók munkássága kielégítő volt s a nagy munka-szaporulat dacára számbavehető elintézetlen hátralék nincs. — A jelentés többi része a Rákóczi utcai Szerdahelyi-féle telek megvételével s a Szentvér állomás közelében faraktár céljára szükséges terület megszerzésével foglalkozik. Közgyűlés a telekvétel iránt tett tanácsi intézkedéseket jóváhagyta és a jelentést tudomásul vette. Tanácsi javaslatok. A közgyűlés annak idején a Kossuth-kerti vizvezetékre 20,999 koronát, a szatmár—mátészalkai h. é. vasútra 30,000 koronát és a városi színház átalakítására 10,000 koronát szavazott meg az 1905 évi pénztári maradványból. A belügyminiszter azonban nem elégedett meg ezen összegeknek a zárszámadásba történt egyszerű beállításával, hanem azt kívánta, hogy a közgyűlés külön-külön hozzon alakszerű határozatot a jelzett beruházások iránt. Minthogy az 1905. évi pénztári maradványt a város ezen célokra félretette, a közgyűlés a miniszter kívánságához képest meghozta formális határozatait, egyszersmind a Kossuth-kerti vizvezetékre nézve felhatalmazta a tanácsot, hogy Bründl János vállalkozót, aki ajánlatát julius 9-ikén déli 12 óráig tartotta fenn, távirati utón értesítse annak elfogadásáról. — Dr. Heller Gyula és Iinglik Pál kérelmére a közgyűlés megengedte a Vörösmarty-utcai 32. számú telek kettéosztását. Szakosztályi javaslatok. A közgyűlés elhatározta, hogy II. Rákóczi Ferencz fejedelem élet- nagyságú képét Hegedűs László festőművésszel festeti meg. — Az avasi erdő értékesítése és a tur- völgyi iparvasut kiépítésére a közgyűlés versenytárgyalást rendelt. A zárt ajánlatok aug. 8-ig adandók be s az augusztusi közgyűlésben elbirálandók. A feltételek szerint a kitermelés legkésőbb okt. 1-én kezdetét veszi. — Szerdahelyi Ágoston 4000 koronás alapítványáról szóló alapító-okiratot a közgyűlés elfogadta s az alapitónak köszönetét fejezte ki. — Ä hivatásos tűzoltók lakbérét a hizottság évi 120 koronában állapította meg. — A kereskedő és iparos tanonc- isko a 1907/8. évi költségvetését elfogadta s azt határozta el, hogy az államsegély fölemelését s a megtagadott keresk. és iparkamarai segély visszaállítását fogja kérni. — Schöberl Ferencz főispáni írnoknak a városra vonatkozó főispáni irodai teendőkért szavazat- többséggel évi 50 kor. tiszteletdijat szavazott. — A fegyvertartási szabályrendeletet elejtette a közgyűlés, a közpénzek gyümölcsöz- tetésére nézve pedig kimondotta, hogy 50%-os biztosíték mellett ad Kölcsönöket, a kötelezvényekre nézve pedig kimondotta, hogy csak •5000 koronán felül kötelező a közjegyzői okiratba foglalás, azon alul pedig csak az aláirás közjegyzői hitelesítése szükséges. Hatósági átiratok. A hatósági átiratok közül Somogy- és Győrvármegye átiratait fogadta el a bizottság, a többit tudomásul vette. Somogyvármegye az egy-gyermek rendszer ellen, mely a dunántúli részeken veszedelmesen terjed, úgynevezett paraszt hitbizományok létesítését, a véderő törvény módosítását, a több gyermekű szülők adó és egyéb közterhek alóli mentesítését, illetőleg kedvezményben való részesítését javasolja. Az első pont kivételével közgyűlés a javaslatot magáévá tette s hasonló szellemű felirattal pártolni rendelte. Győrvár- megye április 11. helyett március 15-ikét kívánja nemzeti ünnepként törvénybe iktatni. A közgyűlés ehez is egyhangúlag hozzájárult. Magánkérelmek. A közgyűlés Kertészfy Gábor pénztárosnak, dr. Lénárd István közgyámnak, Flontás Döme számtisztnek, Koós Gábor kiadónak, Nagy József Írnoknak, Bura Sándor végrehajtónak 4—4 heti szabadságidőt engedélyezett. A tanácsból. A mértékhitelesités szabályozása. A kereskedelmi miniszter rendeleti utón intézkedett, hogy azen iparosok és kereskedők, akik hosszmértók, mér- leg, gázóra, kőolaj mérő készülék és cukormérö készítésével, vagy másutt készült mértékek forgaiombahozatalá- val rendszeresen foglalkoznak, junius 26-tól számított 4 hó alatt minden hitelesítési kényszer alá eső mérték szerkezeti rajzát és műszaki leírását kötelesek a kereskedelmi miniszterhez bejelenteni. A tanács a rendelet foüj élet, Ott állt a koporsó az ormótlan bérkaszárnya udvarán. Sokan voltak a résztvevők, még egy miniszter is megjelent. Az asszonyok sírtak, a férfiak szemében is ott csillogott a legnemesebb nedv, amikor a pap megható búcsúztatóját elrebegte. — Csak én nem könyeztem. Két nap alatt kiapadtak könyeim. Azután kivitték az utcára a koporsót, amely az én büszkeségemet, az én legdrágább, legféltettebb kincsemet, az édes apámat ölelte körül, feketén, könyörtelenül, örökre ... A koporsót feltették a hatlovas, díszes halottas hintóra s a sok cifra szalagos koszorút ráaggatták a koszorús kocsikra. A gyászmenet megindult. Hosszú sor fényes fogat s ezernyi tömeg zarándokolt ki velem együtt a sirkertbe, a végtelen, a lélektelen csend birodalmába. — Gyönyörű temetés volt! — mondogatták az emberek. (Ez különben nemzeti speciálitás, megélni nem tudunk, de a föld kerekén senki szebben nem hal meg a magyarnál.) Elhantoltuk apámat. Minden rög, amely koppant a koporsón, egy-egy ökölcsapás volt a szivemre. Amikor hazaértem a temetőből, üresnek találta a lakást, az egész világot. Fásult közönnyel bontottam fel otthon a töméntelen kondoleáló levelet. Nem érdekelt egy sem. Azaz mégis .... Nem az előkelő urak értékes auto- grammja, hanem egy kis leány gyöngy- betüs írása. A sok között ott volt az is. Kétszer is elolvastam. Az a pár egyszerű szó olyan jól esett nékem abban a gyilkos komorságban. „Remélem, legközelebb meglátogat, hogy személyesen is vigasztalására siethessek a sötét órákban.“ így végződött a levél, amely mind közül a logbecsesebb volt nekem. Tehát ö is velem érez a szomorú percekben, ő, a büszke, hideg, zárkózott urileány, aki engemet mindig egy gőgös tündérkiasszonyra emlékeztetett. Másnap elmentem hozzá. Szülei véletlenül nem voltak otthon. Emmi egyedül fogadott bájos kis szalonjában, amelynek halványkék selyem- bútorai, kedves csecsebecséi elragadó keret gyanánt vették körül az ö csodás egyéniségét. Hozzáférhetetlen, rátartó volt ez a leány. Senki meg nem közelíthette, rózsás sövény védte öt, amelynek tövisein mindenki megvérezte magát. És én, amikor egy bálon bemutattak neki, úgy éreztem, hogy én vagyok az a mesebeli királyfi, akinek a varázslatot meg kell törni. De eddig a bübáj erősebbnek bizonyult nálamnál. Most azonban megacélozott a halál beárnyékolta bánat. Én elvesztettem mindenemet, ez a leány érdekes dacosságával fájdalmamat már nem tetézheti. Ezek a gondolatok kóvályogtak az agyamban, amikor a szűzies, illatos szobába beléptem. Szent áhitat fogott el ebben a tiszta légkörben. — Oh, mennyire különbözött ez attól a füstös, egésszségtelen levegőtől, amely azokat piszkos büntanyákat betölti, ahol a nőket, a kifestetteket, a rosz- szakat megismertem. Emmi apró, finom kacsóját nyújtotta felém 8 tekintetében az igaz részvét tükröződött. Megragadtam kicsiny kezét s hálásan meg akartam csókolni, de ő gyengéden visszahúzta: — Leányt nem illet kézcsok. Helyeslöleg bólintottam, de magamban elátkoztam az etikett-nek ezt a csúnya, rideg szabályát. Leültünk. Emmi a kis pamlagra, én meg vele szembe egy filigrán karosszókbe. A beszélgetés nehezen indult. A leány nem akarta fölfrissiteni azokat a bus emlékeket, amelyeket a sors kegyetRÓth Simon nagyválasztéku cipóraktárát Ji ajánljuk: a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaíüra. MfoaíÉufcalkflfcwfaftlk a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, — vaőldi box és sehevraux bőrbői készült czipők a iegdi vaíosabb kivitelbea. ■—
