Szamos, 1907. július (39. évfolyam, 53-60. szám)
1907-07-04 / 53. szám
XXXIX. évfolyamSzatmsr, 1907. jylias hé ^ (csötőrteX) 53. szám. SZAMOS. ÍTIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Sgész évre 8 kor. — Félérre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 19 fillér. SZERKESZTŐSÉG és K s A D 0 H I V A T A L : Rákóczy-utcza 9. sz. ' eiefon : 1C7. Mindtnmraiá dijak SsatCDkroo. a lap adóhivatalai sr fia. Lnoi-k HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutánvosabb árban közöltetrsr Nyilítér sorB 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A kivándorlás okai. Felette tanulságos az a jelentés, amelyet legújabban az Országos Iparegyesület adott ki. Szól pedig ez a jelentés arról, hogy micsoda véleménnyel vannak az ország nagyiparosai a kivándorlás okairól, következményeiről és a magyar munkásosztály helyzetéről. — Az iparegyesület ugyanis kérdést intézett ebben az irányban az ország gyárosaihoz. A beérkezett válaszok közül tanulságul közlünk egy nehányat. A diósgyőri ra. kir. vas- és acélgyár azt mondja : „A kivándorlási mozgalom munkásaink között 1901. év óta az általános pangás folytán beállt munkahiány s ebből folyó kedvezőtlenebb kereseti viszonyok következtében, emelkedik.“ — Egy másik nyilatkozat: „A kivándorlás oka íőképen az élelmi cikkek és italok drágaságában rejlik.“ — A „Nezsideri Papírgyártó r. t.“ azt mondja: „A kivándorlás leggyakoribb oka a szegénység és a kevés kereset.“ — Az oláhláposbányai bánya- és kohóvállalat szerint: „A bizonytalan munka és időközönkénti munkahiány a legfőbb oka a tömeges kivándorlásnak.“ — A m. kir. államvasutak budapesti gépgyára a következőleg indokolja: „A kivándorlást csökkentené, sőt teljesen meg is szüntetné az arról való gondoskodás, hogy a vagyontalanok elegendő munkához és megfelelő keresethez jussanak s azonkívül a megélhetés olcsóbbá tétessék.“ — A zólyombrezói m. kir. vasgyár: „A helyes birtok- politikát, az adóügy rendezését, a kereseti források állandó és megfelelő biztosítását kívánjuk.“ Látható ezekből, hogy a legilletékesebb tényezők eltérés nélkül mindannyian egy véleményen vannak a kivándorlás okait és következményeit illetőleg. iMikor a képviselőházban, vagy az egyes törvényhatóságoknál szóba kerül a kivándorlás, folyton csak azt emlegetik, hogy a szociális izgatok és a kivándorlási ügynökök lelkén szárad a magyar nép e nagy vér- vesztesége. Ez azonban nem igaz. Akik szemtől-szembe látják a bajt, akiknek naponta a munkások ezreivel van dolguk, azok emlitést sem tesznek sem a szocialista iz- gatókról, sem a kivándorlási ügy- nökökről, hanem beszélnek a munkanélküliségről s a megélhetés nehézségeiről. Nem helyes utón jár az, aki nem ezekben látja a valódi okot. És a kivándorlásnak gátat vetni nem fogunk tudni soha, ha az óvintézkedések megtételénél csupán csak erre reflektálunk. Alárendelt szerepet játszanak ezek a kérdés igazi megítélésénél s nagyon csekély hatásuk van a vérveszteség előidézésénél.. A törvényhatóságok által kontemplált óvintézkedések is csak ré: Jeges megoldást tartalmaznak, alkalmasak részben arra, hogy a kivándorlást megnehezítsék s ezzel a kivándorlók számát csökkentsék, de nincs meg bennük az az irá nyitó vezéreszme, amely mellett kizárt legyen az anyagi, a megélhetési kényszer. Hangzatos szólam, az erkölcsi kötelezettségre való hivatkozás ott és akkor, ahol és amikor a mindennapi kenyérről van szó, a helyzeten nem sokat változtat a külső intézkedések által való rendszabályozni akarás. — A becsületes munkás méltán számíthat munkája után tisztességes bérre, joggal várhatja a gondoskodást megélhetésének biztosítására, nem kegyelem és alamizsna nyújtás árán, hanem munkásságának megfelelő tér és alkalom nyújtásával. A magyar nép lelke, gondolkozása mindig távol állott attól a kozmo- poli isztikus elvtől: „Ubi bene, ih‘ ■ Tia,“ de ha a pátriájában nem tudja érvényesíteni erejét, munkáját, ott keresi megélhetésének feltételeit, ahol a tapasztalat szerint meg tudja találni. Nem disztingvál, nem okoskodik sokat, hanem minden külső izgatás és biztatás nélkül is elmegy oda, ahol tisztességes megélhetését, sőt vagyoni elhaladását biztosítottnak látja munkája révén, — távol idegenbe is. Iparfejlesztés, szociális intézmények, adó- és földbirtokpolitikának gyökeres megváltoztatása lehet csak hatásos intézkedés a kivándorlás meggátlásában. A cselédtörvényhez hasonló kényszerintézkedések eredményre csak akkor vezetnek, ha e kényszert a kor szellemének megfelelő jótékony alkotásokkal ellensúlyozzuk. Az önkéntesi jog. A Magyar Kereskedelmi Csarnok, Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Országos Iparegyesület, Fővárosi Kereskedők Egyesülete, Kiskereskedők és Kisiparosok Országos Csarnoka, Kereskedelmi Alkalmazottak Orsz. Egyesülete, Magyarországi Kereskedő Utazók Egyesülete, Kereskedő Ifjak Társulata és a Magántisztviselők Orsz. Szövetsége együttesen petíciót intéztek a képviselőházhoz, melyben arról vau szó, hogy úgy, mint Németországban és Olaszországban már meg van, az önkéntesi jog négy elemi és négy középiskolai osztály (gimnázium, reál, vagy polgári iskola) sikeres elvégzése után megadassák. A kérvény részletesen kirejt: ennek a reformnak közgazdasági jelentőségét. A kérvény főbb pontjai a következők : „A véderőről szóló 1889. évi VI. tcz. 25. §-a értelmében : egyrészt nemzetgazdasági érdekekből, másrészt, hogy a hadseregnek szükséglete tisztekben, orvosokban stb. biztosíttassák, béke idején belföldi honosoknak, akik bizonyos előfeltételeknek megfelelnek, az egyévi önkéntesség kedvezménye biztosittatik. A szükséges előfeltételek leglényeÁbránd ~ álom. Mécsem kialvóban . . . Még nehányat lobban . . . Azután elalszik. Elaludt. Körötte Tanyáját ütötte A néma sötétség. Oly bűvös! Olyan szent! S elfeledtet mindent! Körül e méla csend. Fájdalmim nem érzem S gonddal terhelt fejem Mély álomba szédül. Elosonok messze, De vájjon ott lesz-e ? Az én bájos Ellám ! Oh ! ha nem ? Jaj ! ha nem ? Nem! Ez lehetetlen! Hisz ö szeret engem ! Bár tüskés s rossz az ut, Rajt* mégis végig fut Végtelen szerelmem! Végre céljához ér. Drága érte a bér : Ellácskám vár reám ! Csokimmal köszöntőm . . . Szavam csókba öntöm . . . S csók a búcsúm végül. Vissza felé menet A hajnal már dereng . . . Ébred lassan minden. Mire haza érek, Lelkemben az élet Kihal, — felébredek. Álmom elmuíóban, Vágyam újra lobban ! Ölelni! Csókolni! Szatmár-Németi, 1907. jun. 12. Jenik Béla. A karriér, Rendes ebédutáni feketekávénkat szürcsölgettük a kávéház egyik sarkában. — Olvastad a mai hivatalos lapot? kérdezte hirtelen Mónessy Aladár. — Nem láttam még. Mi van benne? — Babolcsay Tibort kinevezték államtitkárnak. — Tüneményes karriért csinált, — konstatálta vóleménykülömbség nélkül ez egész társaság. — Hát olyan tehetséges ember ez a Babolcsay ? Kérdeztem én. — Tehetséges ember, monda Mónessy, de a karrierjét nem a tehetségének köszönheti... Én Istenem, ha minden tehetséges ember oly szédületes gyorsasággal emelkednék, mint ő, a talentum nélkül szükőlködők kénytelenek lennének dinamit-bombá- kat gyártani s a tehetséges embereket egyszerűen a levegőbe röpíteni, hogy ne zárják el előlük az emelkedés lehetőségét. — De hogy ha nem a tehetségének köszönheti Babolcsay a gyors emelkedését, hát minek ? Vagy kinek ? — tettem hozzá halkabban. Ménessy ajka körül titokzatos mosoly játszadozott. Látszott rajta, hogy várta ezt a kérdést. — Ennek különös története van, amely küriilbelül tíz esztendőre nyúlik vissza. — Hiteles ? — Babolcsay egyik legintimebb barátjától, Saskeőy Sándortól hallottam, aki, mint tudjátok két évvel ezelőtt egy szerencsétlen végű párbaj áldozata lett. — És érdekes is ez a történet ? — Érdekes annyiban, mert újabb bizonyságot szolgáltat amellett, hogy az ember életét véletlenségek láncolata kormányozza. Mindennek a véletlen a forrása. — Egyik emberből államtitkár, vagy miniszter lesz — véletlenül; a másikból legjobb esetben dijnok, szintén véletlenül. Némelyek a véletlennek köszönhetik a boldogságukat, egy imádandó feleséget és egy csomó bájos gyermeket, mások a véletlen folytán lesznek egész éléajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipfoaaira. IfetlSfeSiÜi. a tavaszi és nyári idényre megrendelt ári, női és gyér nek-iábbelik, — vaőldi box és sehevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. —
