Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)
1907-06-30 / 52. szám
Szstmsr, 1907. <üríus iis 30 (vasárnap) 52. szta. MXIX. évfttijramSZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár; Sgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 8. sz. Telefon ; 107. Sindenoeaűü dijak Sxatjsáron, a lap uadóhiíaiaiautu, íij.; teadok HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutánvosabb árban közöltetaele Nyllttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Pályaválasztás. Az élet nem vet íel uj problémákat. — Amit újnak hiszünk, az érzés, a tett és a tettek rugói, ugyanazok voltak évezredek előtt is s ugyanazok maradnak a jövőben is. Ne mondja tehát senki, hogy unalmas, elcsépelt témával jövünk most is: a pályaválasztás kérdésével. Minden esztendőben, az iskolai év bezárása után, felmerül ez a probléma és ezerféle változásban sürgeti a megoldást. Az élet egyik legkomolyabb problémája, hogy milyen pályára lépjen az ifjú, akinek iskoláztatását befejezték. Évtizedeken keresztül azt hirdették a szülőknek, hogy neveljék gyermekeiket praktikus pályákra, kereskedőknek s iparosoknak, mert a lateiner pálya szerfelett túl van zsúfolva. Ma azonban már nincs igazság ezekben a tanácsokban, nincs pedig azért, mert a kereskedelmi és ipari pálya inkább túl van zsúfolva, mint a lateiner pálya. Kereskedőnek, vagy iparosnak lenni ma nem a legrózsásabb leiadat, aminek az oka abban keresendő, hogy nyomasztók a gazdasági viszonyok. A gyárak, a nagytőke versenye mind nehezebbé teszi az önálló, kis existenciák megmaradását s újabban nagj szerepet játszik az önálló iparosok megrontásában a sztrájk is. Mindezeknél fogva nem ajánlhatjuk a szülőknek, hogy különös előszeretettel viseltessenek ez, vagy ama pálya iránt. Ma már minden pálya nehéz és küzdelemmel teljes azon fiatalok részére, akik nem birnak pénzzel, vagy összeköttetésekkel. Ezekkel a kvalifikációkkal, sajnos, nagyon kevesen birnak. Aki tisztára a maga egyéni, belső értékére támaszkodik, annak napnap után mind több akadály gördül az útjába, ha ember a talpán, ha van benne szaktudás, energia, no, meg ha szerencséje van, boldogulni log, akármilyen pályát választott is magának. Adják a szülők gyermekeiket olyan pályára, amelyhez kedvük van. Ez az igazság. Vizsgálja meg a szülő mindenek előtt azt, mihez van kedve a gyermeknek, másodsorban azt, van-e kellő tehetsége és e szerint határozzon. — Ezerszámra járnak köztünk pályatévesztett emberek, akik más társadalmi, vagy munkakörben a helyükön lettek volna és boldogulni tudtak volna. Akiket a szülők kényszere, vagy beteges ambíciója olyan pályákra terelt, melyekhez sem kedvük, sem tehetségük nem volt. Akik önmagukkal megihasonolva szidják magukat és a v lágot, melyben boldogulni nem tudnak. Ismételjük, meg lehet ma is élni akármilyen pályán, bármennyire is túlzsúfolva legyen. Az akarat, a tehetség és elsősorban a pályára való rátermettség biztosítja mindenkinek a boldogulást, ha csak valami páratlan, vagy szerencsétlen körülmény nem jön közbe. Bízzuk tehát a pályaválasztás kérdését inkább a gyermekre, mint önmagunkra, annál is inkább, mert az erkölcsi felelősség sokkal inkább nehezedik a szülőre, ha gyermekét egy neki nem tetsző pályára kényszeritette. — Induljanak ki a szülők abból a szempontból, hogy minden munka tisztességes és minden munka kenyeret tud adni, ha tudás és szorgalom van. A tanácsból. Névváltoztatás. A belügyminiszter Schwartz Jakab kéményseprő mester vezetéknevének „Szepesi“ re kért változtatását megengedte. A hegyi vasút menetrendje ellen emelt kifogások folytán az államva- butak igazgatósága iludatta a csal, bogy a gőzmozdonyok m^nt ideje órf ' Int 25 kilométerben v < megállapítva e-uélfoj, a addig, mig a mozdonyok nagyobb gyorsaságát a kereskedelmi minisztérium nem engedélyezi, a 6035. és 6036. sz. vegyes vonatok menetideje meg nem rövidíthető. Ez iránt kü'önben az igazgatóság a miniszternek előterjesztést tett. A motoros vonatok menetidejére nézve kért módosításokat a tanács kívánsága szerint elrendelte s már életbe is léptette. Építkezések. A tanács engedélyt adott Mihálka Demeternek Bányai-ut 6. sz. alatt uj lakóház építésre. — Schwartz Albertnek a Károlyi-ház telkén áruraktár óz lakóház építésre. Kalmár Andrásnak a Kis lippán uj lakóház építésre. Sztrájk a Neuscíiloss-féle fűrészgyárban. Az igazgatóság felveszi a harcot a munkásokkal Folyó hó 27-ón lapzártakor ét tesültünk azon bérharcról, mely a helybeli Neuschloss-féle fürészgyárban kitört és igy nem volt alkalmunk ezen üggyel bővebben foglalkozni. A sztrájkot azon körülmény idézte elő, hogy a szervezett munkásság az igazgatósághoz memorandummal fordult, melybeu kérte, hogy a 11 órai rn" tkaidőt 10-re szállítsa le 11 órai munaidö keretében, olyanformán, hogy délelőtt és délután egy-egy negyedórái uzsonna és délben másfél óra ebédidő legyen. Az igazgatóság ezen kóréi net nem találta megadhatónak. Erre a munkásság f. hó 27-ón reggel abbpnhagyta a munkát és csoportosan vonult be a városba. F. hó 28 án a főkapitány békéltető tárgyalást kísérelt meg, mely azonban ere ’ a _.yteien volt. A munkások, kik mintegy 200-an vanned, most már még-20% béremelést is kérnek. Az igazgatóság nem hajlandó sem a munkaidő megrövidítést, sem a bér- em-’cst megadni, sőt amint értesül- ’ ; -k, kész az üzemet hónapokra bevetni. Körülbelül 20 ra megy azok száma, akik nem sztrájkolnak, ezek nagyobb része gépész éa munkavezető. F. hó 3ö-ára a főkapitány ismét békéltetési tárgyalást tűzött ki. Forradalom. Vörhenyeges májusi alkony atban, de nagyon eszünkbe jut minden nyitott sebünk, minden réstöróse az életnek, amelyet nagyon megátkozunk, megfenyegetünk, lebecsülünk, mert olyan nagyon, olyan szent őrülettel és kolduló szeretkezéssel szeretjük, imádjuk, kívánjuk. Májusi vörhenyeges alkonyat, az alkonyok alkonyatja, minden lángcsóva csókolózása, minden csókok nászéjszakája. A vörhenyeges szín beleoson a vér lüktetésébe, csábitó csillagokat szív át, csábitó, de hazug csillagokat, amelyeknek a rövid látás platináját öltötték magukra, mint a hervadó szép asszony a lila- szinü, reggeli pongyoláját. Csapó Balázs szolgája a májusi alkonyainak, a minisztériumban bámulja a májust, mert ott körmölte ki a kenyeret, a keservekkel áztatottat, meg az orvosságot a felesége ágya mellé. Mert volt felesége, szép liliomszál, de törött beteg szál liliom és I nagyon-nagyon szerette. Még a mi- niszteriumbeli dohos levegőt is csak azért szívta, azért a nagyon kevés, de biztos pénzért, csak azért ült naponta az Íróasztalánál, mert felesége vagyon. Csapó Balázs verseket irt azelőtt ; szépeket és sokat. Alkonyi szonetteket, hajnali barkarolákat, de különösen éjjeli csöndes, csengő-bongó, szüzi- tiszta, éjjeli fehér verseket. Leányszobáról, zongora mellett ülő, elomló hajú leányról, szivet hasogató melódiákról, keskeny, áttetsző, vakító kezekről... némán nagyon ... A leány csak szegény leány lehetett, mert a gazdag kisasszonyok szemébe a poéta írnok számba megy, éhenkórász, élhetetlen ember a poéta, a nevetséges a szegény. — Do ő tudta, hogy Balázs poéta, az ö ihletett dalnoka és fiatal ideológiájában úgy élt, mint a glóriás Jézus a pásztorok I szivében. Jézus volt a poéta, uj, nagy hatalmas Jézus, aki fiuom vágású, átokszórással még be nem mocskolt i szájából malasztos, édesen zsongó tízparancsolatokat lehel éjszakánként a fehér függönyös ablak felé. * Ilyen két ember lett eggyé egy szent májusi napon. Tiszta nászra, 8zivbéli igaz gyönyörűségre, emberi szentségre terítették be akkor éjjel a nászi nyoszolyát hófehérre s az a májusi éjszaka viszhangos volt nekik, a kenyérszag nélküli, pénztelen, sze- gónysorsu, de sugaras szerelemtől. Emberek ! A tiszta lány, az áttetsző, alabástrom arcú, nyílt homloku, hazugság nélkül való szemű lány, aki kendőzés nélkül nyitja ránk a pupilláját is, a nyújtott kezünket csak gyengén, finoman, de delejes remegéssel simiija át, — az ilyen lány neveli a poétákat, az igaziakat, — de öli, marja benne magát a félése, a névtelen lelkiálmodása, a végtelen nagy fehérsége, tisztasága. És nem teremtődött arra, hogy mi, bünterhes emberek, bárdolatlan teremtésü férfiak, a feleségünké átkozzuk ! Nem ! A lány, aki azon a májusi éjszakán a nászágyon keresztül átlódult gyermekségéből asszonyiságába, — nagy beteg lett. Belehajolt a hervadásba és, ha az ura megcsókolta, azzal felelt, hogy gyönge, megcsukló hangon elmondta azokat a gyönyöröket, amelyeket azelőtt álmodott, sejtett csókok sziporkázása szült neki. Balázs egy esztendő múlva már nagyon nehezen birta a házasélet p1 apjához a téglákat összehordani, mert a pénz súlyos, nehéz, csakúgy mint az izzadó munkás kezében a megvérező, izzószinü tégladarab. — Balázs hát elhatározta, hogy segít a sorsán. — Előlépteti magát, mert ez igy szokás és mert erre neki szüksége van. A pénzre ! a pénzre ! Hogy gyógyíthassa a feleségét az ő kis angyalát, a tisztát, a fehéret. Tudta, hogy nehezen fog menni, mert a többiek mindig RÓth Simon nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — SzaíMr és vidéke legnagyobb czipiramra. a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermeki-lábbelik, — vaóldi box és sehevraux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben. -------
