Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)

1907-06-27 / 51. szám

4-ik oldftl SZAMOS 51. szám. Huszt. * Rákóczi — Iluszton. Huszt vá­ros közönsége még a múlt év októ­berében, a nagy fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából elhatározta, hogy a város főterén levő Rákóczi- házat,, amelyben II. Rákóczi Ferencz 1710-ben az erdélyi követekkel ta­nácskozott, emléktáblával jelöli meg. Az emléktábla leleplezését vasárnap tartották meg hazafias ünnepség ke­retében. Az aranybetüs fekete emlék­táblán a következő felirat van : „E házat, melyben dicsőséges feje­delmünk II. Rákóczi Ferencz 1710. év május havábau az erdélyi urakkal tanácskozott, szent hamvainak haza­hozatala idejében, 1907. október ha vában örök emlékezetül megjelölte Huszt város közönsége “ Lippó. A magyar nyelv terjeszkedése. Áskálódó oláh pópa. Mint túdósitónk jelenti, Ilosvay István igazgató-tanitó vezetésével a lippói áll. iskolában az idén volt az első évzáró vizsgálat megtartva. Kü­lönösen említésre és dicséretre méltó körülményt kell ez alkalomból föl­említenünk. Ugyanis eddig magyar nyelvet nem beszélő román gyerme­kek az összes tantárgyakból magya­rul feleltek és hazafias dalokat éne­keltek. E téren elért haladás különö­sen Nagy Péter áll. tanító érdeme, ki előzőleg a g k. iskolánál működött. Hiába való volt tehát az ottani oláh pópa szószékből való áskálódása az állami tanítók ellen, akiket az egy­szerű nép előtt, hogy népszerűtlenné tegyen, „ördög fiainak“ nevez, mert ezek derekasan teljesítették köteles­ségüket. Hogy mennyire nem tetszett ez a g.kath. lelkész urnák, mutatja az a körülmény, hogy sem ő, sem az egyház részéről nem jelent meg senki a vizsgálaton. A megütközés azonban még inkább az keltette, hogy a kir. tanfelügyelőség részéről sem jelent meg kiküldött * Temetkezés a templom mellé Lippón a napokban meghalt Tárcza György 72 éves gk. jómódú paraszt- gazda, ki összes vagyonát az egyház­nak hagyta. Az egyház pópája hálá­ból a templom mellé temette el a jámbort. Ezen ósdi szokás azoubau a mai kor szellemével már össze nem fér, sőt a büntetőtörvénnyel jön el­lentétbe s igy történt aztán, hogy a lelkész ellen a csendőrség megtette a bűnvádi feljelentést. Csenger. * Téves hir. Lapunk zártakor ér tesülüuk, hogy azon hir, — mintha Csengerben földmunkás szí 'ájk volna kitörőben, — alaptalan. Nevetlenfalu. * Egy család tragédiája. Tóth Fe­rencz jómódú nevetlenfalusi gazda, ez év tavaszán kivándorolt Ameri­kába, hátrahagyva fiatal feleségét és kis gyermekét. Úgy látszik, az uj vi­lágban nem nagy szerencsével köthe tett ki, a kincs után vágyódó ember, mert eltávozása óta, még életjelt sem adott magáról. Tóth Ferenczné pár nappal ezelőtt hirtelen megbetegedett kis gyermekével együtt. A g3rermek másfél, az asszony három nap múlva meghalt. A halmii kir. iigyószóguek gyanúsnak tűnt fel a kis család ily gyors s titokzatos halála és a hullák felboucolását elrendelte. A boncolás kor kitűnt, hogy Tóth Ferenczné phosphor mérgezésnek lett áldozata. Megállapították azt is, hogy a sze- rerencsótlen asszony 4—5 hónapja áldott állapotban volt. Szigorú vizs­gálatot indítottak, vájjon öngyilkos­ság, vagy bűntény esete forog-e fenn. Batiz. * Betörés. Grosz Sámuel batizi la­kos lakószobájának ablakát Kupán János és Éles Borbála csavargók sár­ral bekenve betörték és ilyen módon azután behatolva, az ezüst, arany ék­szereket és ágyneműt elemelték. A mikolai csendőrség hosszas kutatás után elfogta a tetteseket és beszállí­totta a ki*. törvényszék fogházába. Avasfelsőfalu. Véres lakodalom. Gyilkosság féltékenységből. Hol is történhetett volna másutt, mint az Avasban, ahol oly olcsó az emberélet és oly könnyen mozgásba jön a kés. — Lakodalmát ülte f. hó 21 én Bogya Mihály Berinde Mária val. Ott volt a falu sziue-java. A legények és lányok járták a szilaj román táncot. Ilyenkor a különben is féltékeuykedö fiatalság vére még for­róiban pezseg és hajlandó azt, ki szive választottjára szemét reá meri vetni, egy jól irányzott szúrással a másik világra küldeni. Oly gyakori ez az Avasban, hogy alig múlik el tánc- mulatság embervér nélkül. így tör­tént e hó 21 én is. Fedorka Mihály táncolt Berinde Mihály szeretőjével, emiatt Berinde oly dühbe jött, hogy rögtön késhez nyúlt és össze-vissza szurkálta ellenlábasát, úgy, hogy az óletbenmaradásához kevés a remény. Ugyanekkor Zsurzsa Vaszil és Ba- rinde Grigor is összevesztek és sú­lyos sérüléseket ejtettek egymáson. Sima. * Jégeső. Sima, Sárköz és Palád községekben s határukban a napokban óriási vihar dühöngött. A diónagyságu jég oly nagy mennyiségben hullott, hogy lapátolni lehetett, mely tetemes kárt okozott a vetésekben s a gyü­mölcsben. Katona Pál simái gazdának vagy 30 libáját verte agyon a jég. Nagyszőlős. Vérengző katonatiszt. (Saját tudósítónktól.) Nagyszöllős városát kínos eset tartja napok óta izgalomban. Egy katona­tiszt megfeledkezve magáról, súlyos következményekkel járó tel tre ragadta magát. Részletes tudósításunk a következő : Egyik nagyszőllősi szálloda étter­mében vig társaság mulatott, pár nap­pal ezelőtt, nagyobbrészt helybeli hivatalnokok, kik asztalukhoz meg­hívták Váradi Sándor, a szatmári 12-ik honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó s Nagykárolyban állomásozó honvéd tisztet. — A katonatiszt elfo­gadta a szives meghívást és egy ideig kellemesen szórakozott a fiatal emb. rekkel. Később, mikor már a hangu­lat meglehetős élénk vo’t, oly módon viselkedett, hogy a társaság felkelt az asztaltól és egy1 másik szobába vonult. Erre Yáradi legazemberezte a társaságot, a válasz erre egy pofon volt, mit Niezky Sándor vármegyei tisztviselő adóit. Váradi kardot rán­tott és támadójára rohant. — Óriási botrány támadt, a tisztet a társaság lefegyverezte, elvevén kardját. Váradi kényes helyzetében kérésre fogta a dolgot és visszakapta oldal­fegyverét. A társaságnak a történtek után nem volt többé kedve mulatni, kocsira ültek és elbújtatni készültek. Az indu'ás pillanatában Váradi ki­rántotta kardját és a kocsi hátulsó részén ülő Kovács Tivadar fejére súj­tott, úgy, hogy azt menten elöntötte a vér. Ez annyira kihozta a társasá­got, a sodrából, hogy leszálltak a kocsiról és Váradit sem kiméivé, a kardját összetörték. — Az eset ért­hető kínos feltüuóst keltett az egész városban. Lapunk zártakor értesültünk, hogy az illető nem katonatiszt és úgy lát­szik, az egyenruhát jogtalanul hasz náita. A katonai hatóság a vizsgálatot ellene megindította. KÖZGAZDASÁG. Egy modern gazdasági gépgyár. Hogy olvasóink, különösen gazda közönségünk némileg tájékozva le gyen a Hofherr és Schrantz gépgyár óriási üzeméről, közöljük az alábbi levelet : Hofherr és Schrantz mezőgazdasági gépgyár Tek. Igazgatóságának Budapest. Folyó hó 9-én kelt becses levelében a tekintetes igazgatóság avval a kéréssel fordult hozzánk, hogy a 6 pontba foglalt állítások va ódiságáról kispesti gyártele­pükön tartandó helyszíni szemle utján személyes meggyőződést szerezzünk s a pontokban foglalt állításokat magunk ré­széről is megerősítsük. Megkeresésüknek engedve f. hó 16-án, 19-én és 25-én kiszálltunk a kispesti gyár­telepükre s miután ott műhelyeiket isme • telten megszemléltük, üzleti könyveikbe, nevezetesen leltár-, raktár- és számla­könyveikbe seb. kellő betekintést nyer­tünk s a gyárat jelenleg vezető Hoínerr Albert társtulajdonos úrtól minden hozzá intézett kérdésünkre hitelt érdemlő mó­don teljesen kielégítő felvilágosítást kap­tunk, a 6 pontban foglalt állításokra nézve teljes meggyőződést szereztünk. Meggyő­ződtünk nevezetesen arról, hogy: ad. 1. IIoí cerr és Schrantz gazdasági gépgyár és vasöntöde budapesti cégnek az 1900. évben Kispesten épült s az 1902. évben üzembe helyezett gyártelepe a le­folyt négy év alatt eszközölt folytonos kibővítésekkel oda fejlődött, hogy a gyár telkét képező 22.648 négyszögöl bekerí­tett területen emelt gyári épületek, u. m.: gép- és kazánházak, vasöntöde, fémün- tőde, kovácsmühely, kazánkovács-, gép­lakatos-, esztergályos-, asztalos-, szíj­gyártó-, lokomobil szerelő- és cséplő-sze­relő műhelyek, próbaterem, mázolómühely, cséplőgépraktár és egyéb raktárak, to­vábbá az irodaépületek, valamint a mun­kások étterme és fogyasztási csarnoka már-már összesen körülbelül 21.596 négy­zetméter területet foglalnak el s a gyár­ban alkalmazott munkások létszáma, mely f. hó 16-án 1016 volt, ac ezeret túlhaladta. ad. 2. Hofherr és Schrantz cég kispesti gyártelepének berendezése, tekintve töb­bek között az elektromos munkaátvitelt az egész gyártelepen, a formázó gépek kiterjedt alkalmazását az öntődében, a hydraulikus szegecselő berendezést a ka­zánkovács műhelyben, speciális sajtókat és kovácsológépeket a kovácsmühelyben s egyéb legmodernebb szerkezetű külön­leges szerszámgépek nagyszámát a többi műhelyekben teljesen modern színvona­lon áll és kivéve az összehasonlításból a lokomotiv-gyártással és vasszerkezetek előállításával is foglalkozó Máv. gépgyá­rat, úgy a beépített mühelyterületet, mun­káslétszámot, mint előállitóképességet te­kintve, a hazai gazdasági gépgyárak kö­zött a legnagyobbnak mondható. ad. 3. A Hoínerr és Schrantz cég kis­pesti gyártelepe a lefolyt 1905. évben, dacára a 10 hétig tartott sztrájknak 345 drb különböző lóerőszámu lokomobilt, 435 drb különböző nagyságú cséplőgépet, 121 drb lóhere-kidörzsölőgépet, 217 drb tüzifecskendőt, 151 drb járgányt, 1332 drb sorvetőgépet, 258 drb szóróvetőgépet, 260 drb gabonarostát, 563 drb rópavágót, 2072 drb szecskavágót, 337 drb boronát, 66 drb henger, 1929 drb ekét, 163 drb szénagyüjtő gerebjét, 307 drb szőlőzuzó gépet, 268 drb szőlőprést, 177 drb tize­des mérleget és 162 drb szalmakazalót állított elő, amely mennyiség nemcsak fedezte hazai keresletüket, de amelyből még 900 ezer koronát jóval túlhaladó értékű gazdasági gépet lehetett exportálni Ausztriába, Olaszországba, Szerbiába, Romániába, Oroszországba, Bolgáror­szágba, továbbá Török- és Görögországba. A bécsi törzsgyárból, a kispesti gyárnak a mull évben átutalt 296 ezer korona ér­tékű készárufélgyártmány és nyersanyag mennyiséggel 536 ezer korona értékű készáru-félgyártmány és nyersanyag­mennyiség áll szemben, mint amelyet a kispesti gyár küldött át a bécsi gyárnak, úgy hogy a bécsi törzsgyárral fennálló forgalom tekintetében nem behozatalról, de határozott kivitelről lehet szó. ad. 4. Az üzemhez szükséges hajtóerőt jelenleg a nagy gép- és kazánházban 3 drb egyenkint 66 négyzetméter fűtőfelü- letü gőzkazán és két szelepes vezérmüvü összesen kb. 400 lóerős gőzgép, a kis gépházban pedig egy a túlhevítőjével együtt 100 négyzetméter fűtőlelületü és kb. 200 lóerős lokomobil szolgáltatják. A három gőzgép három darab 220 voltos és összesen 1350 ampéres dynamót hajt s az üzemhez szükséges hajtóerő a há­rom dynamo közvetítésével elektromos utón jut az egyes műhelyekben elhelye­zett elektromotorokhoz. A gyár faraktá­rában a leltár szerint a múlt év végén 638 ezer korona értékű faanyag volt fel­halmozva, amely készlet ez év első hó­napjaiban még tetemesen nagyobbittatott. A készlet többszörösen fölülmúlja az évi szükségletet, bizonyítékául annak, hogy a gyár a faanyagot saját telepén is több évig heverteti, hogy igy műhelyében lehetőleg száraz fát dolgozhasson fel. A napi 140—152 q anyag feldolgozására berendezett vasöntöde, a tágas kovács­mühely 42 tűzzel különleges sajtókkal és és kovácsoló gépekkel, a nemkülönben tágas kr zánkovácsmühely hydraulikus szegecseléssel s a speciális szerszám gé­pekkel bőven felszerelt egyéb műhelyek lehetővé teszik, hogy a gazdasági gépek minden részükben kevés kivételtől, mint pl. dobverősinek, szántóvas stb. eltekintve a nyersanyag feldolgozásától a teljes ki­készítésig, magában a kispesti gyárban állíttassanak elő, sőt a szükséges kovács­szegeket, kazánszegecseket, csavarokat és csavaranyákat’ is nagyrészt házilag készítik. — A kispesti gyártelep tehát a szerkezeti rajzok készítésétől eltekintve független a bécsi gyártól, sőt mivel a kispestigyár berendezése modernebb, egyes géprészek és géptypusok itt elő­nyösebben és megfelelőbben állíthatók elő, mint a bécsi gyárban, minek követ­keztében a kispestigyár kész lokomobi- lokban, cséplőkben, kazalozőkban és más­féle gépekben, nemkülönben nyers haj­lított tengelyekben s egyéb félgyártmá­nyokban jóval többet ad át a bécsi gyár­nak, mint a mennyit utóbbitól kap. ad. 5. A kispesti gyártelep egyébként még mindig fejlődésben van s most épen újabb 5111 négyzetméter területen uj kazánházat, asztalosmühelyt és egy ki­sebb raktárt építenek a már meglevő műhelyekhez. A megnagyobbított üzem számára egy 1000 lóerejü gőzgépet ren­deltek Lang L. budapesti gépgyárában, továbbá még 3 kazánt á 66 négyzetmé­ter fűtőfelülettel és 6 túlhevítőt á 34 négy­zetméter fűtőfelülettel Eisele Józseftől, valamint egy 925 Kw. elektromos gene­rátort és több megfelelő erősségű elek­tromotort Ganz és társa budapesti cégnél. A kispesti gyártelep és a bécsi gyár között nagyság tekintetében csak akkor tehetnénk összehasonlítást, ha a bécsi gyárat ép annyira ismernénk, mint ameny- nyire alkalmunk volt a kispesti gyárat megismerhetni. ad. 6. A helyszíni szemlék alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a kispesti gyárban előállított gépek első minőségű anyagból és szolid kivitelben készülnek s a versenyt véleményünk szerint bár­mely belföldi, vagy külföldi gyártmánnyal minden tekintetben felvehetik s tekintve a belföldi forgalmat s a külföldre irányuló tetemes kivitelt, eredményesen fel is veszik. Budapest 1906, május hó 31. Lázár Pál műegyetemi ny. r. tanár. Karkovány Ákos okleveles gépész mérnök, műegyetemi adjunktus. Gabona-piacról. Budapest. 1907. junius 26. Készáruüzlet : változatlan. Határidőüzlet. Délután 4 és fél órakor zárul. 1907. októberi búza — 10 26 „ „ rozs — 833 „ ,, zab — 7-38 „ júliusi tengeri — 5 83 Szatmári jegyzéseink. Irányzat csendes, üzlettelen. Búza 77 — 8-40 Rozs 71 — 7-10 Tengeri vörös — 5-70 sárga — 5-60 Zab la. — 7-— h. m. Tojásárak. Bécs, junius 24. Jelenti M. Medák, XVI—2. Neulerchenfelderstrasse 6. Szalmakocsi tojás 39 db 2 K I. a. Hordó tojás 40 „ 2 „ II. „ „ 41 . 2 „ Bácskai tojás 1440 db 70 „ Bánáti „ „ „ 68 „ Tiszamenti „ „ 67 . Felsőmagyarországi 67 Erdélyi 68 „ I. a. Galíciai „ „ 65 „ Főszerkesztő: Osváth Elemér. Főmunkatárs: ör. Veréczy Ernő. Felelős szerkesztő: Ifj. Litteczky Endre.

Next

/
Thumbnails
Contents