Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)

1907-06-27 / 51. szám

XXXIX. évfolyam. Szatmar, 1907. juntas hé 27. (csüfdrfdk) 51. SZá4R. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Sgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉ G és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. •■ttíndieGoeiGÜ dijak Szatmaron, a lap - ladotiva’.ataLRr íía<. ter-aok HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéin«* Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Szünidei fürdőkonviktusok. Köztudomású dolog, hogy zsú­folt iskoláink légköre nincs hasz­nára a tanulók egészségének. — Diákjaink, főleg a nagyobb váro­siak, kevés kivétellel, csaknem mindnyájan sápadtak, véznák, fony- nyadtak. Mikor aztán az iskolai év letelt s beköszönt a várvavárt va­káció, bizony kevésnek jut a sze­rencse, hogy fiatal tagjait, horpadt tüdejét a természet virágos ölén megreperálhassa. — A jómódúak mennek, utaznak, látnak, élveznek ; a szegények továbbra is kénytele­nek a városi romlott levegőt szivni. Humánus lelkű paedagogusok újabban az úgynevezett szünidei lürdőkonviktusokkal segítettek rész­ben a bajon. Szegény diákok igen olcsón, vagy teljesen ingyen, ta­nári felügyelet mellett, néhány hétre letelepedhetnek egy-egy szép, egészséges tájon és me^edződhet- n’ek, erőt gyűjthetnek a következő : tanévre. Az eszközök csekélysége, a társadalom áldozatkészségének hiánya egyelőre korlátok közé szo­rítja a nemes akciót, de remélhető, hogy a szép intézmény mihama­rabb megtízszerezi híveit. A' szünidei fürdőkonviktusok esz­méjének cs intézményének jóra- valóságát és diadalát mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a körül­mény, hogy az intézmény meg­valósítását az üzleti vállalkozás is megkísérelte. Amit mi a kevésbbé tehetős s szegény gyermekek szá­zai és ezrei részére tervezünk, azt ott megtalálhatják a vagyonosabb szülők gyermekei korlátolt szám­ban. Intézményünkkel rokon az a „Diák-menedékhely“ is, amelyet Hanvay igazgató tervez Dobsinán, mely azonban csak alkalmi ingyen szállásul szolgálna a kiránduló ifjúságnak. Szívesen emlékezünk meg itten két hasonló tervről és vállalatról, melyek a miénket időrendben meg­előzték. Tudomásunkra jutott utó­lag, hogy az „Orsz. Középiskolai Tanárgyesület“ már évek előtt meg­kísérelte egy uj konviktusnak szer­vezését, mely azonban csak két évig tartotta magát. Egy másik, felette érdekes kezdeményezés az ismert emberbarát, Glück Frigyes nevéhez fűződik, aki még 1901-ben kidolgozta és kinyomtatta a „Bu­dapesti gyermeknyaralók egyesü leté“-nek alapszabály-tervezetét, mely eszméjét a budapesti VIII. kér. iskolaszék egyhangúlag és lelkes örömmel magáévá tett. Úgy tud­juk, hogy ez a terv szélesebb ala­pokra fektetve s a szünidei fürdő - konviktusok eszméjével egybeforrva nemsokára fel fog támadni. A konviktusok eddigi működé­séből származó s előrelátott egyik legfontosabb tanulság az, hogy az intézmény sikertS fejlődésének és az egész országra való kiterjesz­tésének egyik alapfeltétele az érde­kelt minisztériumok, az iskola fen- tartók és a városi s más hatósá­gok anyagi és erkölcsi támogatása. (Az utóbbiaknál az Orsz. Balneo- logiai Egyesületre, a Balatoni Szö­vetségre, az Erdélyi, Dunántúli és a Felvidéki Közművelődési Egye­sületekre gondolunk elsősorban.) Az eddig elért eredmények, melye­ket egy-két áldozatkész és buzgó ember önzetlen tevékenységének tudhatunk be, sejtetik, hogy mit és mennyit lehetne az említett té­nyezők közreműködésével elérni. Ebbéli céltudatos küzdelmünk­ben erőt s hitet meríthetünk azon biztató jelenségekből, hogy a val­lás- és közoktatásügyi minisztérium érdeklődését és részben támogatá­sát már is sikerült megnyerni és hogy a konviktusok ügyét hatha­tósan felkarolta az Orsz. Gyermek­védő Liga. Valóban, ha hazánk főnemessége tudomást venne erről az alkotás­ról, láthatta volna az ott üdülő gyermeksereg családias együttlétét, mely minden nemes szívnek gyö­nyörűséget szerzett, — lehetetlen, hogy ez a példa követés nélkül maradna. Mily számosán vannak azok, akiknek rengeteg birtokain parlagon hevernek a teljesen fel­szerelt lakóházak és kastélyok, a melyekben az üdülésre szoruló gyermekek százai és ezrei talál­hatnának kényelmes otthont. Bízunk benne, hogy eljött már az ideje és azok, akiket illet, meg­értik, hogy a megpendített eszmé­nek megvalósításával nem csupán a gyermekvédelem ügyén lendíte­nének, hanem egyúttal hathatósan elősegítenének egy másik társa­dalmi problémát, amelynek sikeres és rázkódtatásokíól ment, sürgős megoldása mindnyájunknak nagy nemzeti érdeke. A szünidei fürdőkonviktusok nagy és az egész országra kiterjedő mé­retekben való megvalósítására még két mód kínálkozik. Az egyik, a természetesebb és kevésbbé költé- ges az lenne, ha erre a célra fel­használhatnék azokat az iskolákat, amelyek alkalmas fekvésük mellett egyúttal kellő berendezéssel és fel­szereléssel rendelkeznek (interná- tusok, konviktusok). Ezeket a nagy szünidőben 4—6 hétre, a nagy tisztogatás veszélyeztetése nélkül lehetne átengedni. A konviktusok felvirágoztatásá­nak másik, költségesebb, de egy­úttal állandóbb módja abban nyil­vánulna meg, hogy hazánknak erre felette alkalmas vidékein: a Bala­ton és az Adria mentén, a Tát­rában és Erdélyben egy-egy állandó konviktust állíthatnánk, amint az pl. a Budapesti szünidei gyermek­telep-egyesületnek évtizedes műkö­dése után Hegybányán, Zebegény- ben és Delién sikerült. A konviktusok egyik nem ki­Modern történetek. i. — Áh, áh Kézbőr ur, hol nyaralt az idén? Nagyszerűen letetszett sülni. — Köszönöm kérdését, Szerecsen ur, a Lidón voltam. És ön ? — A Genfi tavaknál. — Meglátszik önön, a tó melletti ózondus levegő használt önnek. — Jó napot, jó napot 1 Hát mi új­ság Osztendében Néger ur? — Voltunk ott néhány százan ma­gyarok. ön persze a Balaton mellékén üdült. Na, hanem jó színben van. — Hát még ön, hány kilót tetszett hízni ? — Csak ötöt! — Alászolgája öreg ur! Hiszen ön, megfiatalodott, talán csaknem a?... — De igen ! Csakugyan ott voltam. Nekem csak az Északi tenger használ. — Ah, én már ezt vallom : Abbá­ziánál nincs jobb hely a föld kerek­ségén. Egészen újjá születtem. — Ni, ni, ni! Ha nem csalódom, Kövér úrhoz van szerencsém. Mily előnyös változáson ment keresztül, mi történt önnel ? Marienbadban voltam. De ön sem panaszkodhatik. — Hát ami azt illeti, be kell is­mernem, hogy Gleichenberg nem utolsó hely, pedig már nagyon kínozott az asztmám, odáig voltam. — Szervusz Amice! Micsoda karok: micsoda mellek, csak nem akarsz dij- birkozni Lurich-csal ? — Nem Norderneyben töltöttem a nyarat, voilá tout. Hanem a mi a karokat illeti ... — No igaz, nekem sem kell szé­gyenkeznem, sokat eveztem a nyáron Lellén. — Tanár ur, tanár ur ! Bon jour ! — Igen a Tátrában s ön ? — Czirkveniczán. — Pompás színben. Ah, ah, Keichenhallban ! — Palicson . . . — Borszék . . . — Remek 1... — Jó szin ... — Mens-sana . .. — In corpore sano, . . — Isten önnel 1 — Jaj a tyúkszemem! (A nagykörút és Andrássy-ut sar­kán nagy csoportosulás. A nyaralás ból visszatért emberek egymás lábát tapossák s miután agyondicsérték egy­más jó színét, pompás kinézését, ti­tokban fölkeresik a házi orvosukat és őszintén elmondják, hogy ott vannak, ahol ma ama bizonyos Mádi polgártárs.) II. Hangos Attila kezébe veszi Ma­gyarország választási térképét, egy álmodozó tekintetet vet a nappára, aztán behunyja a szemét és gombos­tűvel babonásan beleszur találomra a térkép szélébe. Izgatottan nyitja ki a szemét és nézi, hogy hová szúrt a gombostűvel. Sillabizálva olvassa : — Gyertyánfalva. Hangos Attila elgondolkozik. Sohse hallotta ezt a nevet. Azt se tudta, hogy ilyen nevű hely van-e egyálta­lán a világon ? Úgy látszik van. Va­lahol Erdélyben. Mindegy. — Hangos Attila határozott. Hangos Attila levele Érchegyi Dá­vidhoz : „Kedves Érchegyi Ur! Még egyszer és utoljára kérem, kölcsönözzön nekem száz koronát. Sürgős szükségem van rá. A száz koronáról szóló váltót itt küldöm. Életem forduló pontja előtt állok. — Hive stb.“ III. Hangos Attila zsebében egy 12 ko­ronás másodosztályú jeggyel és 88 korona papír és rézpénzzel, Gyertyán­falva felé robog. IV. Távirat. „Országos Függetlenségi Pártkör, Budapest, Erzsébet-körut, Mm Róth Simon nagyválasztéku cipóraktárát Ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia1 szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaítira. a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyér mák-Lábbelik, — vaőlii «6box és sehevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. ■■

Next

/
Thumbnails
Contents