Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)

1907-06-23 / 50. szám

2-ik oldal. SZÁM O H 50. szám. lőtt hosszú és fáradságos utjokai megkezdenék, de ugyanekkor ke­gyetlen számadásra is kell vonni, hogy gondosan meglömött zsebe­ikből nem hiányzik-e valami, nem felejtettek-e otthon egvetmást. — Nem, a gimnázium nem ilyen ös- meretekkel felszerelő intézet. Két­ségtelen, hogy az innen kilépni szándékozó ifjútól e! lehet és el is keli várni a tájékozottságot a meg­szabott ismeretkörökön belül de ép úgy meg kell követelni azt is, hogy szerzett ismereteikkel kap­csolatban. vagy azok alapján ina­inknak a lelke valami magasabb, nemesebb erkölcsi tartalommal tel­jék meg, olyannal, ami megnyug­tató záloga lehet annak, hogy fel­sőbb tanulmányaiknak és később az életnek szabadabb levegőjében fejük meg nem szédül, az elsajá­tított tudás nemes tartalmát nem fordítják majd nemtelen célokra: lábbal tiprására mindannak, amit az életben a szép, jó, nagy, nemes eszmék piedesztáljára emelve tisz­telünk. Ámde az emberi lélek olyan, mint a mélységes víztömeg, mely­nek tükre átlátszó ugyan, de mé­lyében zökkenőket, titkos örvénye­ket, nem sejtett áramlatokat takar. Ki vállalkozhatnék hát felelősség­gel annak megállapítására, hogy ennek, vagy annak az ifjúnak a lelke minden naivsága és ártatlan megjelenése mellett, szendergő ádáz bűnöket, sarjadzó gonosz indulato­kat nem rejteget-é ? Minden ember egy világ. — tartja egy olasz köz­mondás ; de annak az ifjúnak lelki világa, aki az érettségi bizottság elé lépve mintegy jogosítványt kí­ván szerezni magának arra, hogy az életben érvényesülhessen, nyolc éven át tanárainak ápoló keze alatt fejlődött, izmosodott, akik ép ezért ismerhetik, ismerni tartoznak lega­lább felvonásaiban ezt a mikrokoz­moszt, mert hiszen a szeszélyesen csapongó csermely az ő szemük láttára növekedett ifjúi hévvel ro­hanó folyónak áradatává. Méltányos kívánság, jogos kö­vetelmény tehát, hogy a gimnázi­umból kilépni készülő ifjú ne csak elméleti ismereteinek mértékével, hanem lelkének erölcsi tartalmával is beszámolva kapja meg a bizo­nyítványt, amely tudásbeli érett­sége mellett erkölcsi érettségéről is tanúságot tegyen. Mert ha ko­runk életviszonyainak sajátságos alakulása egy olyan néposztályt termelt, amely proletárnak nevezve magát, a tömeg erejével ostro­molja a társadalmi rend bástyáit, az iskolák feladata elejét venni annak, hogy szellemi proletárok ne támadjanak, akik a tudás fegyve­reivel állanak élén az erejében el- bizakodott tömeg rohamának. Kár is volt a történelemnek kijegecesi- tenie az Aikibiades typusát, ha semmikép sem akarunk okulni e végzetes embernek élete folyásából, akiről föliegyzi a história, hogy nemes származás, roppant vagyon meiiett a testi s leiki javak mér­hetetlen özönével halmozta el a természet, de lelkének erkölcsi tar- talmatlansága miatt ő, aki büsz kesége lehetett volna, átka és rom­lása lett szülőhazájának Pedig e typus, persze a mi korunk ruháit öltve magára, a mi sajátos viszo­nyaink közé illeszkedve, itt él kö­zöttünk, ugyanazon fegyverekkel harcol, amelyekkel mi s az aiapos tudásnak komoly palástjába bur­kolózva. szépszámú tanítványt is gyűjtött maga köré, de mihelyt a tudás otthonos mezőiről az erköl- csiségnek idegen területére téved, bántón üti meg füleinket tanításá­nak disszonáns hangja, amellyel azt hirdeti, hogy a vallás hiú nép- ámitás, a haza üres fogalom, hogy történelmünk tiszteletreméltó, ha­gyománya sutba való dib-dábság, hogy a társadalmi rend a kifejlett erőn alapul, nem pedig az isteni s emberi törvények által megsza­bott fundamentumokon nyugszik s hogy ne a jónak és szépnek a kultusza, hanem a gyomornak és zsebnek megtöltése legyen vezér­elve az emberi éietnek. Akik e tanokat hirdetik, azok egykor épen úgy, sőt még talán kevesebb munkával szerezték meg azt a jogot, hogy végzett tanul­mányaik alapján a legfelsőbb ta­nulmányok főiskoláin és azután egyik-másik életpályán boldogul­hassanak s csak amikor már késő, derül ki, hogy kár volt a tudás­nak veszedelmes fegyvereivel föl­szerelni azt, akinek leikében erkölcsi alapot teremteni nem sikerűit, K—r. HÍRROVAT* Előfizetőinkhez! A II. évnegyed végével tisz­telettel felkérjük mindazokat, kik a lap dijával hátralékba vannak, az esedékes összeget beküldeni, illetve előfizetni szíveskedjenek. A „Szamos“ kiadóhivatala. * Személyi liir. Halász Ferencz valiás és közoktatásügyi miaiszteri tanácsos e hó 21-én városunkban idő­zött, mely alkalommal a helybeli ál­lami népiskolákat látogatta meg. * Esküvő. Treiszig István nyug. honvéd kapitány f hó 22-én tartotta esküvőjét özv. R°izer Jánosué úrnő­vel. * Elhunyt posta-tiszt. Farkas Gerö m. kir. posta és távirda tiszt, hosszas szenvedés után e hó 21-én, életének 24-ik évében elhunyt. A szép remé­nyekre jogosító fiatal embert tüdővész ölte meg. * Gyászhir. Barazsu Pál theologus f. hó 21-én elhuuyt. Temetése 23-án ma vasárnip lesz Udvariban. * Halálozás. Özv. ebesfaivi Tevrevk Imróné sz. tiszaujhelyi Újhelyi Cze­chia úrasszony e hó 19-én Sarudon, hova öccsét, Újhelyi Lajos ottani es­perest látogatni ment, 80 éve3 korá­ban, szivszélhüdés következtéje011 hir­telen elhunyt. A megboldogult úrnő nagy népszerűségnek örveudett jóté kouysága és műveltsége által Halála gyászba borította lapunk egyik muu katársát, Özv. Buday Síndorné Írónőt is, kinek az elhunyt apai nagynénje volt, gyászolják továbbá a Buday, Tevrevk, Király, Zichy, Zoltán, Jé key, Okolicsányi, Miketz, Barna, Sző gyéuyi, Kallós, Vasady és Kosvay családok. Temetése e hó 22-én ment végbe Sarudon, nagy részvét mellett. * Katonai szemle. Loskay Gábor vezérőrnagy, a kassai III. houvédke- rület parancsnoka e hó 20-án a hely­beli m. kir. 12. honvéd gyalogezredet megszemlélte s a legénység kiképzése felelt Osanády Frigyes ezredparancs­nok előtt teljes elismerését nyilvání­totta. * Kinevezés. Csáké Lajos m. kir. csendörőrmester törzsőrmesterré ne­veztetett ki * A tanácsból. — Telek vétel. Dr. Vajay Károly polgármester indítványt terjesztett be a tanácshoz Szerdahelyi Ágoston Rákóczi-u. 12. sz. telkének megvásárlása iránt. A telek vételara 80.000 korona. Erre. valamint a szom­szédos zeneiskola telkére tervezik az uj posta és táviró hivatalt, a kir. adóhivatal, esetleg az Osztrák magy. bank épületét. A tanács az előterjesz­tést a gazdasági szakbizottsághoz tette át. — Bába összeírás, A szülésznők összeírása a következő eredménnyel végződött: A városban 21, a hegyen 5 bába működik. — Adományok. A tanács Szász Szeut-László község tűz károsultjai javára 10 koronát, a tö­rökbecsi Leiningen szoborra 15 koro­nát adományozott. — Polgármeste­rek értekezlete. A polgármesteri ér­tekezlet ez évben Pécsen lesz meg­tartva Esetleges indítványok tétele céljából a tanács felhívja a hivatal főnököket hogy tapasztalataik alap ján tegyenek javaslatot olyan közér­dekű ügyekben, melyek az értekezlet elé vihetők. — Építkezések. A kül­területen is kezd lendületet venni az építkezés. A tanács pénteki ülésében négy kültelki uj lakóház építését en­gedélyezte, mig belterületen egy uj házra sem kértek engedélyt. * Tanárválasztás. A helybeli ref. főgimnázium fentartótestülete e hó 27-án töltötte be a classica philologiai rendes tanári állást, mely a néh. Bor­sos Benő elhunytéval megüresedett. A fenti tanszékre pályáztak: Birta István rendes, Kegyes István, Kánya Gyula és Kiss Albert helyettes taná­rok, kik közül a tanári kar és igaz­gatótanács, a legmagasabb képesítésű Birta Istvánt jelölte első helyen. — Jóllehet, mind a négy tanár jelölve volt, a küzdelem mégis csak kettő Bírta és Kegyes István körül folyt. Beadatott összesen 109 igazolt szava­zat, melyből 77 Birta Istvánra s 32 Kegyes Istvánra esvén, igy Birta István 45 szótöbbséggel rendes ta­nárrá megválasztatott. Birta István 1878-ban született Fehérgyarmaton, mint a tiszántúli ref. egyházkerület ösztöndíjasa 4 óvet töltött az Eöt- vös-kollegiumban s oklevelét dicsére­tes eredménnyel megszerezvén, egy évet mint ösztöndíjas külföldön töl­tött, egy évig a budapesti miutagim- náziumban volt, jelenleg a kiskunha­lasi ref. főgimnázium tanára. * Az érettségi vizsgálatok ered­ménye a kir kath. főgimnázium­ban. F. hó 20-án dr. Mázy Engel­bert kassai főigazgató elnöklete mel­lett ment végbe a szóbeli vizsgálat a következő eredménnyel. Jelesen érettek (15) Czier Antal, Gruber Már­ton, Kubányi Károly, Láug György, Mondics László, Marincsák Bálint, Mátyás Lyjo*, Radó Gyula, Rákosi Ferencz, Rothman Mór, Schultz Ká­roly, Szabó Jenő, Szilágyi Gzbor, Vávi Emil, Zsilinszky István. Jól érettek (12) Bérezi Sándor, Bolkis György, Diczig Bála, Hirschberg Jenő, Imredi Dezső, Koványi Jenő, Márkus Lász'ó, Schroff Béla, Szacsvai Sándor, Tóth József, Ujlaky János, Varga Endre. Érettek (14) Hageu János, Horváth György, Keller Rudolf, Kucseri Au­tal. Kőim Sándor, Krausz Zsigmond, Laurits Géza, Láday Dezső, Papolczy Albin, Radó Marczell, Rezutsek La­jos, Rimits Antal, Steinberger Vil­mos, Suta János. * Társas összejövetel. A kir. kath. főgimn. érettségit tett iíjai e hó 21-én este a Kossuth-kerti kioszkban tár­sas összejövetelt rendeztek, mely al­kalommal legtöbb ifjúnak a szülei is megjelentek. A lakomát számos felkü- szöntö fűszerezte. Vacsora után az ifjuságBunkó Viucze zenéje melle t ráncra perdült s fiatalos hévvel járta a csárdást a reggeli órákban is. * II Rákóczi Ferencz arcképe. Városunk közgyűlése elhatározta, hogy a uagy fejedelem emlékét megörökí­tendő, életnagj'ságu portrait-ját ta­nácsterme számára egy nevesebb fes­tőművésszel elkészítteti. — E célból hívta fel ajánlattételre az országos mintarajz iskola egyik kiváló művé­szét Hegedűs Lászlót, ki 2000 korona tiszteletdijat kór a kép megfestéséért. Ezenkívül beadta pályázatát egyik igeu kiváló fiatal festőművészünk Pap Bertalan, ki az arcképet 800—1000 koronáért hajlandó elkészíteni. Külö­nösen ezen fiatal embert ajánljuk a bizottság figyelmébe, ki teljes garan­ciát fog nyújtani egy magas művészi niveaun álló kép megalkotására. Van még nehány pályázó, kik azonban fi­gyelembe sem jöhetnek. * A nagybánya—felsőbányái h. é. vasút szárnyvonallal bővül ki legkö­zelebb, mert a 24—25 szelvényből kiindulólag Alsófernezelyig szárny va­sutat épiltett a vasutrószvóuytársaság. Az erre vonatkozó engedélyokiratot a kereskedelemügyi miniszter már kiadta, a melynek értelmében az épí­tési és beruházási költségek 540.000 koronában vannak megállapítva. * Máramarossziget városa a kul­túrpalotáért. Ifj. báró Parányi Zsig­mond főispán, mint a vármegye közmű­velődési egyesületének elnöke a Szige­ten emelendő kuitur palota ügyében, a közoktatásügyi kormányhoz felter­jesztést intézett, melyben elősorolja azon okokat, melyek a várost a pa­lota létesítésére predesztinálják. Hi­vatkozik a nemzetiségekre, melyek fogékonysággal viseltetnek a magyár kultúrával szemben (?) Máramarosszi- getet az iskolák városának nevezi, „hol több intézménye vau a magyar kultúrának, mint az ország bármely más hasonló lakosságú városában.“ És fő argumentumul 80 — 85000 kor. értékű vagyont említi fel, mely a kul- tur palota létesitésére rendelkezésre áll a városnak, úgy hogy csak csekély 115 000 koronát kérne a kormánytól. Szóval Máramarossziget már üti a va­sat, vajon városunk érdekében buzgól- kodó főispánunknak eszébe jutott-e az, hogy talán Szatmár érdekében is le­hetne tenni valamit ? * Iskolai értesítés. A szatmárné­meti felső kereskedelmi iskolában az 1907 — 908. iskolai évre, a tanulók szabályszerű felvétele jul. 1 — 4-én d. e. 8—11-ig és d. u. 2—5-ig a Keresk. és Gazdasági Csarnok helyiségében tartatnak. Szeptember hó elején csak az esetben lesz beírás, ha az osztályok létszáma, egy osztályra 40 tanulót MIT IGYUNK? hogy égészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk forrást, ha gyomor*, bál- s légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ág Rés-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogra nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év éta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől it, mint typhus, cholera, megkimél- tettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnss-vizzel éltek. Legjelesebb orrest szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értéki mesterségesen sénsavval telitett víznél, sőt a . _ , ., , szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-ftrrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, K.0QV0ll UOTVÍZ * ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható A forráskozelőség. — Kapható minden füszerüzlatbeu és elsőrangú vendéglőben.

Next

/
Thumbnails
Contents