Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)
1907-06-16 / 48. szám
XXXIX. évfolyam. Szsímar, 1907. juntos hó 16. (vasárnap) 48. szás, SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LA A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Sgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre *2 kor. Egyes szám ára IQ fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utczs 9, sz. Telefon: ‘07. Mindennemű dijak Szatinaron, a lap iiadóhivaiaiatht: futte&aojb HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közOitetceí. Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A középosztály és a közgazdasági pályák. Egy pár nap múlva ismét bezárulnak a tudomány csarnokai, bogy a tanitók és tanulók egyaránt élvezzék a szünidőnek jól megérdemelt kellemességeit. A gondos szülők örömmel zárják keblükre a családi körbe visszatérő gyermekeiket, ha az iskolák által nyújtott kedvezményeket saját jövőjük kialakítására kellően kihasználták. — Ilyenkor lép előtérbe sokaknál a pályaválasztás problémája, mely, mivel az ifjú egész életére döntő befolyású, nagy körültekintést és megfontolást igényel. Városunk a középfokú iskoláztatás tekintetében azon kellemes helyzetben van, hogy a tanulni vágyó fiatalságnak több irányú szükségleteit már ez idő szerint is kielégíteni képes. A gyakorlati és közgazdasági oktatásnak hatalmas térfoglalását jelenti a í. év őszén megnyíló faipari szakiskola s a szép reményekkel biztató másik újabb alkotás a felső kereskedelmi iskola. E két iskolának egyik főfeladata lenne az életpályáknak eddig nem tapasztalt egyenletes megosztása, melyet nemcsak e város és vidéke, hanem az egész ország közvéleménye elsőrangú szükségletnek tart. Számtalanszor hangzik fel a panasz, hogy hivatalnok-nemzet vagyunk, hogy a gyakorlati életpályákra csak a végső szükségben adjuk gyermekeinket. Nemcsak a közép, hanem az alsóbb osztály is az egyedül üdvözítőnek képzelt tudományos pályákra előkészítő iskolákba adja gyermekét, nem is kutatva, hogy rendelkezik-e úgy ő, mint gyermeke azon teltételekkel, melyek egy hosszú életpályának elvégzéséhez szükségesek. Ebből származik a szellemi pályák túlzsúfoltsága, ez osztályok nagymérvű elszegényedése, mely mai társadalmi szervezetünknek egyik legnagyobb rákfenéje. Nem is szólok azon félbenmaradt existenciák- ról, kik a középiskoláknak immel- ámmal elvégzése után, egyetemi tanulmányaikat be sem fejezvp, mint félig kész emberek, a züllött társadalom veszélyes alakjait szaporítják, akiknek neve, összeköttetése és protekciója is elegendő ahoz, hogy a legtöbb pályán az igaz törekvésű, alapos képzettségű, de közönséges halandókat megelőzzék. — Sajnosán tapasztaljuk, hogy a lateiner pályán, de még a közgazdasági intézmények irodáiban is igen gyakran többet ér egy címeres név, mint a tehetség és tudás címer nélkül s az ipari és kereskedelmi vállalatok sokszor keresik a fényes nevet cégérül. Nem tudom, ha a „legnagyobb magyar“ mai viszonyaink között élne és látná ezt a vakságot, amit csökönyös magyar konzervativizmusnak nevezünk, remélné-e országunk egykori bizonyos fellendülését ? Nem hiszem! Ő mondta,1 hogy: „Az igazi hazafiak azok, kik nem fényleni, hanem használni akarnak.“ Már pedig a magyar középosztály még ma is középkorba képzeli magát, amikor lenézi és származásán alulinak tartja az ipari és kereskedelmi foglalkozásokat ; amikor még mindig abban a hitben van, hogy ő neki a haza mindennel tartozik, de ő semmivel sem a hazának, még munkával sem. A magyar társadalom csak ok. yr fog megváltozni, előnyösen átalakulni, amikor az úri és polgári munkát elválasztó két íelíogást a demokrácia arany-hídjával sikerül összekötni. Hogy a magyar „urnák született“ s hogy a munka és a spekuláció nem neki való, azt napjainkban emlegetni bűnös könnyelműség. Pénzt szerezni, az ország egyetemes érdekeinek hasznára lenni, ipari és kereskedelmi foglalkozással nagyon is lehet. Nem egy példáját látjuk annak, hogy a gyakorlati pályákon eltöltött munka vagyont, tiszteletet és becsülést szerzett a név érdemes viselőjének. Az idők jele arra int, hogy a kereskedelmi és közgazdasági képzés nemcsak a szabad foglalkozásokban, hanem az állami és közhivatalokban is tágabb munkakört fog lefoglalni, mert az ezt követelő reális érdekek szavát elhallgattatni nem lehet. Aki a gyakorlati pályán sikerrel akar működni, komolyan dolgozni, annak nem elég a gimnázium elvégzése után nagyurasan beleszagolni a közgazdasági tanulmányokba ; annak hazulról kell magával hoznia azt' a meggyőződést, hogy minden munka, ami a haza javára szolgál, tisztességes s hogy kiki annyit ér, amennyi értéket magának tehetségével és becsületes munkájával szerzett. Ha ezen meggyőződéshez a megfelelő értelmi képesség, egészséges érzék és szi'árd akarat járul, a gyakorlati szakiskolákat végzett, reális tudományokkal felvértezett ifjú Fűit... Irta : Papolczyné Bartók Ida. Olga egyre, kettőre bevágta ez algebrát, vagy 15-ször elhadarfc egy limonádé izü német verset és rebene gesta, lecsapta a könyvet. Aztán felkelt az asztaltól, mely egy miniatűr egyetemet képviselt, rengeteg füzetekkel és könyvekkel megterhelve s a szobája ajtaját belülről magára zárta. Most már ur vagyok, mondta, miközben megnézte óráját, két és fél óráig, tehát este fél hétig, igazán derék ! Megállott a nagy tükör előtt, (fiatal leányok szobájába miért is nagy tükör ?) s lassú rythmikus mozdulattal valami tánc lépésbe fogott. Nyúlánk, fejlődésnek indult, csinos falusi szépség vagy, mondta az önzetlen tükör, a fejed mintha Murilló fantáziája után volna alkotva, fürtös hajjal, nyilt tekintetű kék szemekkel, a magas tiszta homlok s a gyermeteg nevetésre csúcsosodó piros ajkak, valóban bájossá tesznek. — A termeted karcsú, pálma növésed van s most pedig úgy nézel ki, könnyű, lenge, nyári ruhádban, — mint egy táncoló bajader az ezeregyéj regéiből. A lábacskád egy-egy kis költemény, piciny, formás — hizelgett tovább a tükör, kár lesz az élettövisein járni vele, inkább csak a rózsákon ... A leány leikébe utat talált e hangtalan vallomás, mert mintegy önmagához szólva mondta: de jó volna csak ró zsák között, csak rózsákon járni a míg élek ! E közben az ablak alatt könnyű léptek zaja hallatszott. Olga csöndesen az ablakhoz sompolygott s egy halk „Ah !u után nesz nélkül visszahúzódott onnan. Magas, barna fiatal ember jött végig a fehér kavicsos kerti utón s mint ki jól tudja már itt a járást, egyene sen a lakás felé tartott. — A leány előbb azt gondolta, hogy elé szalad, az első lelki impresszió igy parancsolta, de most az egyszer okos maradt. Ott a mamám, mondta halkan, csak hadd fogadja ő most ! Aztán nyugodtan vissza ült az asztalhoz és elővette a naplóját. Mivel Olga és a naplója ez idő szerint még egy fogalom voltak, illő, I hogy ez utóbbival is foglalkozzunk keveset. Mint 5 krajcáros igénytelen, sárga fedelű diktandó kezdte meg pályafutását, idővel azonban az Olga élményei folytán egyre urasodott s a sárga fedél helyett is, alakjához és korához méltó szürke fedelet kapott, szóval hasonlított egy igénytelen vékony fiatal leányhoz, aki világos ruhában, boldogan nevet a világba s idöjártával egy megtestesedett, szürkeruhás nénike lett belőle. Én mindég bizonyos pietással szemlélek egy-egy bakfis irta naplót, tudom, érezem, emlékezem reá, hogy mikor jó magam is, régen, nagyon régen itju leány voltam, egy-egy ilyen napló rejtette magába lelkem, szivem és érzelmeim összes féltve őrzött kincseit. Az Olga szemében is bizonyos ihletett fény csillogott, a mint a tele írott lapokat végig mustrálta, igaz, hogy csak két év óta napló képes, a mint a barátnői mondják, de azért ez a két éves múlt tulajdonkópen a kezdete az életének, vagy is az átélt események, melyek reá vonatkoznak, innen érdekesek csak. Sorrendben szépen következtek az események, a sori diktálta, a leány irta-rőtta egymásmellé a mozaik kockákat s ha több is lett benne sötét, mint az élénk szinü, gyermeki játszi kedélyén nyomot sem hagyott. Talán nem is igen figyelte. — Mégis egy, vagy két eseményt: Pl. Először is az apa halála, kinek a legjobb szive volt másokhoz, csak épen saját magához volt rossz, egy éjjel hirtelen megölte. A mama felmondta a lakást, Pestről, hol atyja fényes hivatalt viselt, eljöttek hárman ide, ebbe a kies városba, hárman, mert a hűséges alterégo, a drága frájla, dehogy is maradhatna el tőlük. Itt is jól megy a sorsuk, szép házat vettek, úri berendezésük van, a kert valóságos paradicsom, Ádám nélkül. A mama és leány egy évig ki sem mozdultak a portájukról, ha csak valami elhalaszthatatlan kötelesség nem szólította őket a városba, akkor is úgy néztek ki mélységes gyászukkal, mint a megtestesült fájdalom. Idővel egy-egy intimebb vizitet adtak és kaptak, el-el mentek egy-egy Lázi mulatságra, melyek egyikén megismerkedtek Szabó Miklóssal. (Vége köv.) non nagy választékú cipőraktárát W ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ,Pannónia1 szálloda mellett. — Szatmár és vidéke le^aagfobb czipfaaxüra. Mlán»frmÜt- a tavaszi és nyári idényre megrendeit úri, női és gyermek-lábbelik, — valódi box és sehevraux bőrbői készült czipők a legdivatosabb kivitelben.
