Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)

1907-06-02 / 44. szám

2-ik oldal

SZAMOS

44 szám

szakmában hosszabb időre helyre állítani.

A kollektiv' munkaszerződések biztosítására törvényes eszközöket is kell követelnünk, bár az erős munkaadó-organizációk egy magukban is garanciát képeznek.

A kollektiv munkaszerződéseket tehát joghatályunkká kell tenni.

Ennek első és legfontosabb elő* feltétele, hogy a munkás és mun kaadó szervezetek törvényesen elismertessenek, törvényben szabályozni kel! a szervezetek jogi képességét, jogokkal kell azokat felruháznunk, hogy kötelességet róhassunk rájuk. A szakszervezeteket felelősekké kell tennünk vagyonjogiig az általuk kötött szerződések pontos betartásáért, nyilvános számadásra kell őket kötelezni ó.$ hatósági felügyelet alá helyezni. A szervezetek vezetőit felelőssé kell tenni a íelbujtások által bekövetkezett szerződés szegés által okozott kárért.

Végül pedig, hogy a kollektiv egyezmények az ipari békére gya- korlandó jótékony' hatásait élvezhessük. szükség volna egy o’y intézményre, mely bérmozgalmak esetén az egyeztetés fontos feladatat hathatósan és a mai tisztán formalisztikus eljárásnál sikeresebb módon teljesítheti. Úgyszintén szükséges egy oly fórumnak a megalkotása, mely kollektiv munkaszerződések körül felmerülő különbözeteket, vitás eseteket bírói döntés által elintézi.

E két feladat teljesítésére a német ipari bíróságok intézményét keliene nálunk meghonosítani, mert ezen német ipari bíróságok teljesen beváltak, paritásos szervezetüknél fogva nagyban hozzájárultak az osztály-ellentétek enyhítéséhez és az összes érdekeltek valóban méltó elismerését kivívták.

Az ipari bíróságok Ugüdvösebb tevékenysége abban áll, hogy a kollektiv munkaszerződések körül támadt dillerenciákat Ítélettel dönti el. A legtöbb sztrájk és kizárás nem is nagy kérdésekből ered hanem a kollektív szerződések be nem tartására s többnyire kicsinyes zsörtölő- désekre hatalmi zsarnokságra és hiúságra, nagyon gyakran egészen jó hiszemü félremagyarázásokra vezethető vissza. Talán egészen más képet alkotnának maguknak iparosaink a kollektiv egyezmények értékéről, ha ily ipari bíróság eldön- tené azokat az aprólékos differenciákat, melyek nálunk az értelmi színvonal alacsonyabb voltánál fogva, talán gyakoribbak, mint másutt, miért az ily ipari bíróságokra is nagyobb szükségünk van.

HÍRROVAT.

* Személyi hir. Dr. Faiussy Árpád főispáu és neje tegnap és teguapelott városunkban időztek.

* Kinevezés. Boromissza Tibor szatmári püspök Eudersz Frigyes Dobsina város főerdészét, püspöki uradalmi fÖerdészszé nevezte ki.

* A szatmárhegyi lelkészi állást, melyre Makay Elek fenesi lelkész leit- megválasztva, julius 1-én foglalja el.

* Bimbó hullás. Boros Dezső II. sz. posta és távírda főnököt és nejét Iosvay Annát súlyos csapás érte két éves JAaő nevű gyermekük május 31-én vörbenyoen meghalt. A mélyen sújtott szülök fájdalmát növeli azon körülmény, hogy pár héttel ezelőtt e veszélyes kór, a vörheny már egyik gyermeküket megölte.

* Uj elnökök a Szatmári Ipari Hitelszövetkezetben. A Szatmári Ipari és Hitelszövetkezet folyó évi május hó 31-én tartott igazgatósági ülésében a Bakó Ignácz vasúti igazgató-mérnök eltávozása által megüresedett elnöki állásra egyhangúlag Ferenczy János igazgatósági tagot, és az Iuczédy Márton Vámos-orosziba megválasztott ev. ref. lelkész eltá vozása folytán megüresedő alelnöki állásra, szintén egyhangúlag Nyisztor János igazgatósági tagot választották meg.

* Tíz éves találkozó. A szatmári kir. kath. főgimnáziumban . 1897-ben érettségeit tett volt tanulótársak ez év julius 1 ón Szatmáron találkozót rendeznek Demkö Sándor törvh. aljegyző ez utón is kéri volt tanuló- társait, hogy a találkozó megtartása végett ebbeli Ígéretüknek megfelelően szándékukat vele közölni szivesked-- jenek.

* Iskolai ünnepély. A helybeli

ref. főgimn. f. hó 9 óu, d. e. az istentisztelet után tartja a toruaesar uokbau az ifjúsági önkópzököri záró ünnepélye, és ezzel kapcsolatosan a zene- és éuekvizsgát,. melynek mü sora a következő : 1. Dalár induló, énekli a főgimn. énekkar. 2 Titkári jelentés, a főgimn. ifj. önképzőkör 1903—7 évi állapotáról, tarija Varga Gyula VIII, o. t. 3. „Keresem az Isient“ Ábrányi E tői, szava'ja Kürthy Zoltán VIII. o. t. 4 Nép dalegyveleg Előadja a főgimn zenekar. 5. Búcsú beszéd, tartja Csépke Zoltán VIII. o. t. 6 „Az obsitos“ Garay J.-tóJ, szavalja Ary Lajos VIII. o. t. 7. Közének. Előadja a főgimn. énekkar. 8 Iudu'ó. E’öadja a főgimn. zenekar. 9. Jelentés a pá 3'ázómuukákról és a jutalmak kiosztása 10. „Gőzhajón.“ É íekli a főgimn. énekkar.

* A tanácsból. A hajdúböszörményi Bocskai szobor mai leleplezésén a város közönségét a tanács irrézkedése folytán hat tagú küldöttség képviseli és koszorút helyez a szoborra. — A küldöttségben részt vesznek dr. Vajay Károly7 polgármester, Taukóczi Gyula főkapitány, Bariba Kílmáu gazd ta nácsos, Csornay Imre, dr. Haraszthy Béla és O svát iá E emA biz tagok. — Erdösi Imre brauyiszkói hős emlékét SelmeczbiíUya város táblával örökíti meg s a leleplezési ünnepélyre meghívta városunkat is. A tanács megköszönte a szives meghívást, miuthogy azonban az ünnepé y összeesik a mi közgyűlésünkkel és közigazgatási bizottsági ülésünkkel, tudatta, hogy' részt nem vehet. — Pap I oua a uéh. Pap Géza polgármester által a nyugdíjalapba befizetett járulékok kiutalása iránti kérelmé: vissza vonta, ennélfogva az nem kerül a közgyűlés elé azon alakjában sem, hogy ezen a költségen az egykori polgármester emléke megörökittessék. — A főkapitány kenderáztató helyül a Lókert melletti vizes gödröt jelölte ki. A ta uács ezt az intézkedést jóváhagyta. — A Kossuth-kertet junius 9-ikére a i nöegyletnek átengedte kerti ünnepély rendezése céljából. — A szatmárvár megyei gazdasági egyesület kérelmére a tanács fölirt a pénzügyminiszterhez, hogy a dohánybeváltó hivatalhoz tervbe vett iparvágány sürgős kiépítése iránt intézkedjék. — A délmagyarországi faipari és kiviteli társaságnak a lurvölgyi iparvasut kiépítéséi e vonatkozó ajánlatát a tanács ki- adta a főerdésznek jelentéstétel végett. — A földmivelési miniszter tudat'a a városi tanáccsal, hogy a deb reczeui kerületben, melyhez városunk

is tartozik, az állategészségi felügyelői teendőket Tátray János budapesti kér. felügyelőre bízta.

* A közkórházi bizottság május 29-éu dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyben megállapította az építendő uj közkórház terveire vonatkozó pályázati feltételeket. Az uj közkózház 200 ágyra lesz berendezve s az építkezési költség telek és felszerelés nélkül 600.000 koronáig terjedhet. A bizottság fölkéri a püspököt és főispáut, valamint Szatmárvármegye közönségét, hogy ezt a humanitárius vállalkozást támogassák.

* Községi és körjegyző közgyűlése. A „Szatmárvarmegyei Községi és Körjegyzők Egylete“ 1907. évi junius hó 10 ón délelőtt 10 órakor Nagykárolyban, a vármegyeház földszinti kistermében rendes közgyűlést tart A gyűlés tárgyai : 1. Elnöki jelentés. 2. A fehérmegyei segédjegyzők emlékirata. 3 Jandrik Viktor fehérmegyei községi jegyző iudit- váuya a községi , kör- és segédjegy- zők fizetésének erae óse tárgyában. 4. Szabó Dezső körjegyző előterjesztése az általa készített egyesített adó- könyvecske elfogadása és ajánlása iránt.

* A zeneiskolai igazgatótanács

pénteken d. u. dr. Vajay Imre elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározta, hogy megsürgeti a kultusz miniszterhez intézett felirat elintézését, miután eddig nem érkezett értesítés a zenevizsgálatokra kért orsz. zenakadémiai képviselő kiküdése tárgyában. Ez után a junius 8-áu rendezendő színházi hangverseny iránt szükséges intézkedéseket tette meg. A többek közt elhatározta, hogy a zeuiskolai növendékek számára 30 filléres zártszók- és 20 filléres karzatjegyeket bocsát ki.

* Vizsgálatok sorrendje a rkath. finépiskolában. A helybeli rom. kath. iskolaszék Hehelein Károly praelatus kanonok elnöklete alatt tegnap ülést tartott, mely alkalommal megállapító ta a vizsgálatok sorrendjét: Junius hó 19-én d e. V. és VI. oszt.. 20 áu d. e. a IV. o. d. u a III, 21-én d. e. a II. d. u. az I. osztálybau tartatnak a vizsgálatok, d. e. 8, d. u. 2 órai kezdettel A vizsgálatokon az iskolaszék kiküldött tagjai is megjelennek. Junius hó 23-án reggel 8 órakor „Te Dsumu és az értesítők, bizonyítványok valamint a jutalom könyvek és dijak kiosztása.

* Ipari szakiskola. Szatmárémeti városban 1907. évi szeptember 1-én

fel a fiatal ember — legyen nyugodt az kerülni fog engem, ha meg tudja a nevemet. Eléggé ismeretes vagyok arról az oldalról, hogy nem jó ve lem párbajozni. Nem mintha valami hires vivő volnék, de nem félek sohasem. Az életemmel nem sokat törődöm, elszánt, bátor vagyok és azt hiszem, enu?k köszönhetem, hogy még sose kaptam ki. Nem adok az életemre egy fityiuget sem, én nem ragaszkodom hozzá, hát ö ragaszko dik hozzám.

Könnyedén, természetesen beszélt a fiatal ember és a leány, mikor egyik lámpa alá értek, gyönyörködve látta, hogy milyen csinos legény a kiséróje.

Az arca egészséges, piros volt a legénynek és a szeme, mig beszólt, jókedvű vidámsággal, barátságosan ragyogott a leányra. Kis szőke bajusza szép érzésű piros szájat árnyal és beszéd közben ajkai közül egészséges fehér fogsor villaut elő.

Az egész legény csupa fiatalság, csupa erő és csupa kedély volt. Igazi fesztelen, vig bohém legény, tele jó iedvve1, poéziesal, könnyelműséggel, de amellett életfilozófiával is.

— Nem adok semmire semmit és nem veszek komolyan semmit! Az élet komédia, bolond aki komolyan veszi! Egy darabig játszik velünk a sors, azután lesöpör a földbe. «Ostobaság miuden ! Igaz hol laknak ?

A Tavaszmező-utcában.

— Mindjárt ott leszünk ! Pedig kár! Szívesen mentem volna még tovább Önnel. Nem bók akar ez lenni ! Csakugyan úgy érzem.

— Én is meutern volna! — mondta halkan a leány. A fiú felkacagott:

— Istenemre mi összeillenénk ! Hanem aztán komolyan hozzátette:

— Bocsásson meg! Eljárt a szám ! Da lássa, én már ilyen vagyok ! Ami a szivemen, az a számon. Úgy beszélek, ahogy órezek. Pedig ez nagy vakmerőség egy ilyen magamfajta koldustól, aki a mások pénzéből eszi a kenyerét.

— Itthon vagyunk — szólalt meg a leány egy kis földszintes ház előtt.

— Jó éjszakát! Ha nem kellemetlen magának, néha találkozhatnánk ! Csak igy elbeszélgetni. Esetleg elkísérem valahová, vagy hazakisórem.

— Először is jöjjön be !

— Most! tizenegykor éjszaka?

— Mindegy, A mama még nem alszik.

— Én bemegyek. Ha a mama kidob, ki leszek dobva.

Bementek. A mama nagyot nézelt, mikor a leányát egy ismeretlen fiatal emberrel látta bejönni Hanem Ilonka hamarosan megértette vele a helyzetet.

— Sándor ur egy tolakodótól mentett meg! Mamám ha láttad volna, hogy lökte a hóba !

— Szót sem érdemel! — vágott közbe Sándor — minden tisztességes ember azt cselekedte volna az én helyemben.

A mama elragadtatással köszönte meg a fiatalembernek azt, amit a leányért tett.

— És most velünk teázik Ilonka gyújtsd meg a gyorsfűzőt.

A fiatal ember még csak nem is szabadkozott. Sőt a regényes kis palotában, az öreg néni és a fiatal leány között, előtte a párogó csészével oly jól találta magát, hogy meg tizenkét óra felé is alig aka- ródzoit neki elmenni a szerkesztőségbe.

— Ha nem kellene menni, bizony maradnék még!

— Jöjjön el holnap, vagy holnapután, amikor ráér !

— Jó, eljövök !

Ilonka kikisórte a kapuig :

— De eljöjjön ám !

— Eljövök! Olyan jól éreztem itt magam ! Maga mintha a húgom lett volna s a mamája az éu édes jó anyám! Még hasonlít is hozzá ! Miuden hasonlít! Még a szegénységünk is egyforma. 0 is olyan szobá ban lakott, mig élt. Együtt laktunk. Az jó világ volt. Akkor még volt valakim, most már senkim sincs! Jó éjt!

Gyorsan távozott, kezdte észrevenni, hogy elérzékenyül, és érzékenységét úgy restelte ez a nagy fiú, mintha valami nagy büue lenne.

De miért is órzékeuy'edett el ? Mig beért a szerkesztőségbe, mindég azon gondolkodott. . Sőt még ott bent is. És arra az eredményre jutott, hogy az a kis lány volt reá nagyobb hatással, mint kellett volna.

Igen, az volt. Még most is egyre rágondol! És a kőnyomatos újságok hirei közül rámosolyog az ő szép kék szeme és mig a híreket Írja, és nyírja, úgy érzi, mintha a háta mögött állna a leányka és siettetné :

— Siess, siess és eredj haza és álmodj rólam !

S csakugyan álmodott is róla! Talán éppen abban az órában, amikor Ilonkára rászólt az anyja, hogy ne hánykolódjék már az ágyában, hanem aludjék. Ha mert volua ! De amint behunyta a szemét, rögtön maga előtt látta a szép, szőke fiút, aki föléje hajolt és meg akarta csókolni. S ö úgy félt tőle. Arcocskája lángolt és a haja csupa viz volt az izzadtságtól. Végre is az álom győzött. S mintha ajakára csókot lopott, volna a fiatal legény, úgy érezte és kimerülve elalélva, eialudott.

{(Folytatása következik.)}