Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)
1907-06-02 / 44. szám
XXXIX. évfolyam.-,. Szatmar, 1907. junius hó 2, (vasárnap) 44. szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: ígész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcz# 9. sz. Telefon: 107. ttindenaeuiü dijak Szatmaron, a lap siadohivaiaial»i. íu ténuck HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Kollektiv munka-szerződések. A kollektiv munka-szerződések nagy horderejét iparosaink még nem ismerték fel. Sokszor valóságos ellenszenvet tapasztalunk a kollektiv munkaszerződések ellen, ha pedig ily kollektiv munkaszerződés mégis létre jött a viszonyok nyomása alatt, mély elégületlenség nyilvánul a munkaadó körökben, melynek nem annyira anyagi oka van, hanem inkább lélektani forrása; ugyanis, az az érzés, az a tévhit, hogy a kollektiv munkaegyezmény bárminő legyen tartalma, lealázó volna, kapitulálást jelentene a munkaadók részéről. Azt hisszük, felesleges lesz rámutatni arra, hogy a patriarchaliz- mus eltűnésével, a munka viszony attól egészen elütő, Üzletszerű jelleget öltött, a munka, áru és igy az emberi munkaerő szállításának szerződéses szabályozása inkább megfelel az emberi méltóságnak, mint az annak hiányában szokásos esetről-esetre való alku, mester és minden egyes munkása között. A kollektiv munkaszerződés tulajdonképpen oly szerződés, mely a munkaadó és a vele megállapodott munkások összesége közötti viszonyt szabályozza; fontosabb, gyakoribb és a jövőben nagyobb szerepre hivatott azonban a kollektiv munkaszerződésnek az a válfaja, mely tarifa-szerződés, vagy mint nálunk kezdik nevezni, munkadij- szabály egyezmény név alatt ismeretes, A tarifaszerződés ugyanis egy bizonyos időre szabályozza egyrészt azon munka feltételeket, melyek mellett a munkáltató egyáltalában munkáltatni fog, másrészt megállapítja, hogy a munkások az egyezmény ideje alatt ezen feltételeket megbolygatni, megváltoztatni nem fogják. A tarifaszerződés tehát nem munkaszerződés, hanem az egyes munkaszerződésekre irányadó feltételek megállapitása. A tarifaszerződésnek számos, az ipari békére fontos előnyei közül csak egy néhányat fogunk megemlíteni. Ha a munkaadó, a munkafeltételek megjavításában elment a végső határig, ha talán hosszú zavarok, bérmozgalmak és sztrájkok után munkásaival békét kötött, akkor reá nézve kiváló fontossággal bir, hogy egy időre legalább ismét nyugalmat szerezzen, a termelés zavartalanságát és folytonosságát biztosítva, a tarifaszerződés egy bizonyos időre lévén kötve, igy ezen idő alatt megbízható számokkal és az előállítási áruk ismeretével termelhet, mi minden ipar megélhetésének előfeltétele. A tarifaszerződés egy má9ik nagy előnye abban áll, hogy a munkaadók versenyviszonyát egymásközt megjavítja, enyhíti, szabályozza, mert legalább a mnnka ára dolgában egyenlővé alakítja az előállítási költségeket s igy egyenletesebbé teszi a versenyképességet. A tarifa szerződésnek nagy hatása van továbbá a tisztességtelen verseny kiküszöbölésénél, midőn elejét veszi a tanonc munkával űzött visszaélésnek s a munkaerő túlságos kiaknázásának ; megszünteti azt az állapotot, hogy egyes munkaadók olcsóbb munkaerőt szerződtetve, olcsó kontár munkával űzzenek tisztességtelen versenyt. A tarifaszerződésnek egyik jótékony hatása, hogy a munkaadó és munkások közötti osztályHlentéte- ket és küzdelmeket is enyhi i s bizonyos érdekközösséget és szorosabb viszonyt teremt közöttük, me. í ha a munkaadó elvenni kivánja az egyezmény nyugodt viszonyokat teremtő hatását, természetesen saját érdekében a vele szerződött műnké-szervezet munkásait fogja előnyben részesíteni, sőt amint gyakran megtörténik, magát kötelezni lógja, hogy csakis e szervezetbe tartozó munkást tog alkalmazni és igy a munkássáervezet jóakarójává lesz, mig másként a szervezett munkás természetesen a tarifaszerződés által kötelezett munkaadót fogja előnyben részesíteni. A tarifaszerződésnek egyik leg- üdvösebb hatása abban áll, hogy ha az abban meghatározott időben, vagyis lejárta előtt nehány hónappal fel nem mondatik, automatikusan tovább érvényben marad. — Az előre látott, kellő időben történő felmondás pedig lehetővé teszi, hogy a szerződés-munka feltételeit még oly időben veheti a két fél revízió alá, az esetleg indokolt változásokat akkor beszélheti meg és határozhatja el, mikor a munka a régi árszabály alapján még rendben folyik, midőn a szenvedélyek egy küszöbön levő küzdelem valószínűsége által még fel nem keltettek. Aki ismeri bérmozgalmaink keletkezését és lefolyását, az tudja, hogy a sztrájk rendesen az egyik, vagy másik tél meggondolatlansága, vagy hebehurgyasága és türelmetlensége folytán áll be és nagyon gyakran volna elkerülhető, ha a felek határozataikat nem elsietve, nehány óra alatt, vagy a pillanat felhevülésében, hanem alapos, higgadt megfontolás után hoznák. Azt biztosítja éppen az eredmény felmondási kikötése, Az ily tariíaegvezmény, továbbá a munkafeltételeknek pontos és részletekre menő megállapitása r al megkünnyiti az esetleg felni rülő differenciák kiegyenlítését is, ba e célra egy alkalmas forum teremtetik. Csak nehányat hoztunk fel a kollektiv munkaszerződés számos előnyei közül, de már ezekből is kiviláglik, hogy az ily egyezmény tényleg alkalmas az ipari békét, a Szegény emberek szerelme. Irta : Vértesy Gyula. Karcsú, okos arcú, nagyszemü leány volt. Valamelyik szinikópez- dóbe járt ő is, de ez sem a modorán, sem az arcán nem látszott meg. És a ruháján sem! Egyszerűen minden feltűnés nélkül öltözködött; az olcsó szövetekből maga varrta meg a ruháit, minden cicoma nélkül, de Ízlésesen. Óriási tollbokrétás vörös kalapokat nem hordott, sem a mellére nem tűzött ki egész virágos kertet. Es sáros időben a ruháját nem emelte úgy, hogy a harisnya- kötője is kilássák. Szóval szolid és tisztességes leány volt, akit még a sziniiskoláknak bűnös miazmákkal teli levegője sem tudott elrontani. Annyira ártatlan volt, hogy még abban sem talált semmit, hogy éjszakának idején a színházból egyedül menjen haza, valahová a Tavaszmező-utca végére. Az édesanyja nem kísérhette el és ő akaratoskodott, hogy azért el akar menni. — A Lilit tanulom ón is, meg kell néznem Küryt ebben a szerepben ! — Megnézheted máskor. — Mamuskám engedj el ! Hidd el, bátran elereszthetsz. — A férfiak tolakodók, szemtelenek, miattuk nem lehet éjjel egyedül járni egy nőnek. — Dehogy nem ! Ha megszólítanak felelek én nekik, de úgy, hogy nem köszönik meg! Csak bizd reám a dolgot anyácskám, elbánok én velük. S aztán az történt, hogy Ilonka kisasszony bizony nem tudott velük elbánni és nagyon kellemetlen helyzetbe került. Zimankós, hideg téli este volt, mikor kijött a színházból. Alig ért az utcára, egy fiatal ember csatla kozott hozzá. És sehogysem akart mellőle tágítani. Sőt annyira ment, | hogy már ölelgetni is kezdette a szegény leányt, amint a kőrútról befordultak egy sötétebb utcába. A leány segítségért kiabált, de a néptelen utcában, a szél sivitása közben bizony nem hallotta a kiáltásait senki. A férfit arculütötte, de az csak annál szemtelenebb lett: — Pofonért csók jár! S ajkai már a kimerült leány arcára tapadtak, mikor egyszerre csak a kapu alól kiugrik valaki és a férfit hátulról megragadva, betűszója az ut szelén garmadában álló hóba s azután odafordulva a leányhoz, bemutatja magát : — Sándor Géza vagyok, hírlapíró, engedje, hogy hazakisérhessem, mert különben ez az ur még tovább is tolakodnék. A fiesur akkorára már kitápász- kodott a hóból és neki akart menni Sándornak, de jól megnézve a hatalmas erős, tagbaszakadt legényt, nem mert vele mégsem kikezdeni. — Majd holnap számolunk — vetette oda és a kabátjában mintha névjegy után keresgélt volna. — Csak adja ide, legalább megírom a lapban a dolgot, a nevével együtt; aztán szívesen a rendelkezésére állok, sok gyönyörűséggel fogom önt megfaragni. Az erélyes szavakra ezonban a névjegy csak nem akart előkerülni, és az urfi csendesen elódalgott. A leány hálálkodva kapaszkodott kísérője karjába és az izgatottságtól elfogódva, alig bírta szívességét meg is köszönni. — Köszönöm uram, köszönöm! Mivel hálálhatom meg szívességét ? — Elég jutalom, hogy hazakisér- hetem ! Bizony isten, ma reggel még nem gondoltam volna arra, hogy estére oly kedves kis kalandom lesz. — De hátha baja lesz miattam? — Azzal ez urfival ? — kacagott RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czlpSraUira. a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyerrnak-lábbelik, — valódi box és sehevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. -=
