Szamos, 1907. május (39. évfolyam, 35-43. szám)
1907-05-30 / 43. szám
XXXIX. évfolyam________Szatmar, 1907. május hó 30, (csütörtök)_________ / ^ SZ AMOS. 43. szám. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Igész érre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindenoemd dijak Szatmaron, a lap íiadóhivaiaiaorc (U »enu< k HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinél Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A pécsi kiállítás. A politikai fontosabb s megnyugtató megoldásra váró kérdések között állandóan napirenden van az önálló vámterület, a gazdasági kiegyezés kérdése. Akik a teljes különválásnak ellenzői, (elég sokan vannak,) vagy legalább is pesszi- misztikus kételyekkel viseltetnek iránta, mindig arra hivatkoznak, hogy Magyarország ipari, kereskedelmi és gazdasági termékei nem versenyképesek, nem állják ki a versenyt a külföld, közelebbről Ausztria termékeivel. Ám facta narrant; — akinek ilyen kételyei vannak, nézze meg a pécsi kiállítást, mely részleteiben úgy, mint egészében fényes bizonyság arra, hogy a magyar ipari, kereskedelmi és gazdasági produktivitás nemcsak hogy kételyekre, hypothetikus aggodalmakra nem ad okot, sőt ellenkezőleg, jogos alapja s erős biztositéka a különválási reményeknek, aspirációknak s a biztos fejlődésnek. A dunántul e szép, gyönyörű fekvésű városa olyan kiállításban mutatja be az ország termelő képességét, mely méltán bámulatba ejtheti a legvakmerőbb skepszist is s jóleső érzéssel töltheti el azokat, akiknek érzése és törekvése egybeforrott a nemzeti termelés rohamos s számitó fejlődésével. A kiállítás nemcsak nagy terjeRégi levelek. Elmondok egy történetet abbéi a kis utcából, amely nincs többé, de a hová még most is visszaszáll az emlékezetem s gondolni fogok rá mindig. Hogy miért, azt hagyjuk most, annak is meg van a maga története, de én most másról beszélek. A magam históriáját ne kérdezzétek soha. Emlékszem reá nagy volt a riadalom a kis utcában, amikor hire jött a nagy rendezésnek, hogy lebontanak mindent, ki kell hurcolkodni a kis házakból, majd nagy köpaloták készülnek a helyükbe. Az én házigazdám csak a három nagy platánfát siratta, ami az udvaron állt. Csodálatos három fa volt ez. Alkonyatkor, ha a budai hegyek felől átcsapott a szellő, titokzatosan suttogott, szinte lángban remegett minden levél. Ez a levélsuttogás, de sokat is hallgattuk valaha ! Az udvar sarkában, arasznyi kis delmével imponál, hane n látni és tanulni valóival is. Bár még nem lehetett alkalmunk teljes áttekintést szerezhetni, 8—10 pavilion még csak épülőfélben van, de a készen- levők tartalmukkal együtt méltó büszkeségei lehetnek a nemzeti ipari, kereskedelmi és gazdasági termelő képességnek. Nem sovinizmus s felületes megfigyelés által sugalt s azon alapuló kritikát gyakorolunk akkor, amikor párhuzamba állítjuk a legközelebbi bukaresti és milánói kiállításokkal, sőt a pudapesti ezredéves kiállításai is —■ és a pécsi kiállításnak, bár sokkal kisebb terjedelemben, de szebb s gazdagabb tartalomban előnyt nyújtunk. — A részletes ismertetés még most lehetetlen a fentebb említett ok miatt is, de az egyes teljes készenlétben levő pavillonok tartalmát a következőkben ismertethetjük. A textil-pavillon berendezése valóságos remeke a magyar iparnak. Az egyik kiállító képekben is be mutatja a gyártásnak különféle fázisait. Itt van bemutatva a Fürst cég produktivitása is, melynek évi termelése 15 millió méter. A kiállítás legnagyobb épülete a mezőgazdasági pavilion. Itt vannak elhelyezve a Magyar Államvasutak Gépgyárának, az Első magyar vas- és acélöntő gyár, az M. Cormick Harvesting Machine Comp, s több más gyár gazdasági gépei szobában, magányos, csöndes ember lakott évek sora óta. O is a platánok alatt üldögélt estenként. Csak annyit tudtunk róla, bogy Bara Péternek hívják, egyebet semmit. Nem szeretett beszélni, de én láttam rajta, hogy bizony volna mondani valója, lia egyszer megszólalna. Évek suhantak, még egyszer aztán behivatott magához, hogy beszélni akar velem, épen abban az időtájban esett ez, amikor napok múlva bur- colkodni kellett volna, mivel hogy a kőművesek a túlsó végén már bontogatták is csákánnyal a régi házak köveit. Késő este vort, mélységes csönd tanyázott a kis utcában, csak a mi udvarunkon bólingattak, susogtak az öreg platánfák. — Bara Péter, amikor beléptem hozzá, egy csomó régi levélközt kutatott az íróasztala fiókjában. Látszott rajta a szomorúság, a levertség. — nagy változatosságban és remek kivitelben. Egyik legszebb pavilion az iparcsarnok, mely gazdag tartalmával és változatosságával valósággal ki- merithetlen. A vas-, fa- és fémipar bámulatos termékei, a ruha-, bőripar, házi berendezés minden elképzelhető szükségletei, a különféle hangszerek, ékszerek, kereskedelmi fontosabb cikkek stb. raindmegannyi fényes bizonyítékai, hogy müipa- runk olyan magaslaton áll, ahol bizvást versenyezhet a nyugat termékeivel. Látványosság számba jönnek a hygieniai, a Brázay, a borászati, közlekedési, élelmezési, vadászati, a Duna-gőzhajózási társaság, a Ganz-féle villamos gépek, az egészségügyi, közoktatási pavillonok, a halászati csarnok. A közoktatási pavillonban hü képét látja a néző a kor paedagogiai nélkülözhetlen szükségleteinek, az egyes szertárak, — személtető eszközök, könyvtárak, tanszerek, segédeszközök, kézimunkák stb. felszerelésében és bemutatásában. Hosszú volna még csak névleg is elősorolni a kiállítás minden egyes pavillonját s azok tartalmi ismertetését. — Még csak annyit, hogy jóleső érzéssel és büszkeséggel tölthet el, hogy vármegyénkből is akadt kiállító, Kun István Nagykárolyból, kinek pinceberenEgyidejüleg hallgattunk mind a ketten, aztán megszólalt ő : — Lássa uram, az ember azt hiszi, hogyha elvonul a világtól, ide a nagy magányba, négy fal közé, itt megmaradhat békén az emlékeivel, amig ki nem viszik pihenni a földbe. Mert innen is elűznek s én kénytelen voltam kezembe venni ezeket a régi leveleket, amelyekhez nem nyúltam, nem mertem nyúlni soha. Most aztán felujult a régi seb, amelyet érzem, hiába gyógyitgattam. Tenyerébe hajtotta fejét és felsóhajtott. A régi levelek közt babrálva, folytatta aztán a beszédet : — Nem voltam én mindig ilyen hallgatag és bús. Nagyra készültem, de kitépték a szárnyaimat. Megtudtam aztán, hogy Bara Péter, amikor egész fiatal korában fölkerült ide vidékről a fővárosba, elköltött egy szép vagyont. Nem törődött vele, hogy szegény lett, munkához fogott Magam is emlékeztem néhány érzésdezési tárgyai igazi látványosságai a kiállításnak. Megemlítjük még, hogy ki van állítva a szatmári ev. ref. egyház uj, a Rieger-cég által készített, orgonája is, mely nemcsak dekorative jöhet látványosság számba, hanem hangszerelésénél fogva is városunknak egyik nevezetessége leend. — S ezzel nagyjában áttekintést nyújtottunk a pécsi kiállításról az érdeklődőknek. Még any- nyit jegyzünk meg, hogy a kit igazán érdekel az ország ipari, kereskedelmi és gazdasági produktivitása, az a pécsi kiállításon mindannyinak hü képét találja meg. Dr. Kelemen Samu beszéde a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslatról. T. képviselőházi (Halljuk!Halljuk!) Ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása a különlegesség jellegének jegyében folyik. A többség pártjai a törvényjavaslat részletes tárgyalásának elnapolását már eleve elhatározták és ezzel szinte akaratlanul is oly útlevéllel látták el azt, a mely a letelepedni készülő idegent, a ki a magyar törvénytárba való felvételét kéri, már eleve nem teljesen megbízhatónak tünteti fel. Maga a vita is nemcsak az ellentéteknek, de az egyoldalú különleges álláspontoknak az összeütközését mutatja. A képviselőház tagjainak egy része kizárólag a gazdák álláspontjáról birálta a törvényjavaslatot, tagjainak másik része pedig kizárólag a sei teli költeményre, bus novellára, amit irt. — És akkoriban esett meg rajta, hogy meglátott egy leányt A történet egyszerű. Megismerkedtek, megszerették egymást s tervezgették, hogy egy pár lesz belőlük. De a sors máskép határozott. A leánynak férjhez kellett menni egy gazdag emberhez, hogy meg mentse a szüleit, akik tönkre jutottak börze spekulációk révén. Bara Péter sajgó szívvel állott félre az útból. Hogy asszony lett a lány, titokban mégis leveleztek, találkoztak véletlenül az utcán, de nem beszéltek. De mégis egyszer. Akkor azt mondta az asszony : — Magát szeretem, várjon, ha a szüleim dolga rendeződik, elválok az uramtól, a magáé leszek, ha szerény kenyéren is. Mert az asszony fényesen élt. Hanem egyszer aztán történt yalami. A férj oda tévedt a kártya asztalhoz, játszott sokat és egy szép napon, mint koldus állított be a feleségéhez. És Mm RÓth Simon nagyválasztéku cipóraktárát s) Jj ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ^Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipMÜra. a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, SÄwiSürSÄ box és schevraux bőrből készült czipők a legdivatosabb kiviteli — valódi kivitelben. ■■ —
