Szamos, 1907. május (39. évfolyam, 35-43. szám)
1907-05-02 / 35. szám
. SZAMOST POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASMl LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjsgyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. \ Megjelenek hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. \ |Vd ETÉS ÄjO I Készpénzfizetés fellett a legjutányosa^»é*iran közBltetnei Nyilttér sora 2C-4iié\ Az anró hirdetések között ftninte^zo 4 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 2. sz. Telelőn: 107. «indecnemu dija* Sxittr.aron, a ltp kiacióhiTaialacar, ‘«aendok Előfizetési ár: *gész évre 8 kor. — Télébe 4 kor. — Negyedéire 2 kor. Egyes száw ára 10 fillér. Annak bizonyításivá, snogy a munkáss^erveztítek tmgm'oltódésé- vel csekken a szírajkhapHnaóság is, felhozhatnónk sok auktorittsbak, a Webb-eknek, Fanny Imre, Bernstein, Raynaud, Lotmar, Hüglin és másoknak véleményét, valamint a németje angol sztrájkstatisztika számadatait. Erős munkaadó- és munkásszervezetek tehát legelső előfeltételei békésebb munkaviszonyok megteremtésének ; a kollektiv akarat megszervezése lehetővé teszi a kollektiv munkaszerződések létrehozását. A kollektiv munkaszerződések pedig a békés állapotok oly fontos intézményes szervei, hogy azokat nem ismertethetjük és nem propagálhatjuk eléggé, mert a termelésben most már krónikus jelleggel biró zavarok és küzdelmek rendezését egyes-egyedül csak a kollektiv szerződésektől remélhetjük. Távolról sem állíthatjuk azt, hogy erős organizációk és kollektiv munkaszerződések lehetetlenné, vagy egészen fölöslegessé teendik majd a sztrájkokat. Voltak, vannak és lesznek esetek, midőn a sztrájk az ultima ráció, a háború kikerülhetetlen, midőn az ipar létalapját megtámadó lehetetlen követelésekkel szemben nem marad más ut, mint az erők mérkőzése. De valamint az állam életében casszervezetek egyrészt gyengeségük folytán a munkások egjVtü- •elmetlen kis csoportja által köny- íyebben birhatók sztrájkra, másészt gyengeségüket épen ilyen :rőpróbákkal akarják palástolni és ssetleg sikeres sztrájk utján szer- ;ett érdemek által szervezetükbe íj tagokat csábítani. Ha egy szakmában a munkáiknak csak egy része van szer- 7ezve, a sztrájk rendesen sokkal dkeseredettebb lelolyásu és többé- cevésbé a sztrájkot követő időben ílmérgesitó nyomokat hagy. Ha a szervezett munkásokkal a béke megköttetett, nincsen kizárva, hogy i szervezeten kívül álló munkás- csoportok nem-e nyugtalanítják a helyzetet ? Végűi nemcsak munka- ceszüntetés után fontos, hogy a munkások minél jelentékenyebb részével jött légyen létre a nyugalmat biztositó megállapodás, hanem épen úgy, mint a munkaadókra, mint a munkásokra is 'ái-’i-k, hogy minél jobban, minél nagyobb számban vannak szervezve, annál valószínűbb, hogy munkás bérmozgalmakban a sztrájk kikerülésével is lehetségessé válik a békés megegyezés. Mindéhez járul az az elvitázha- tatlan tény, hogy erős és nagy munkásszervezetek vezetése fele- lőségteljesebb és azért valószínű, hogy komolyabb, higgadtabb is. Ma meg igen ritka eset naiunK, sokkal ritkább mint külföldön, hogy békés megegyezés jönne létre a sztrájk kitörése előtt és ennek íő- oka a munkaadók szervezetlensége. Hiszen természetes és pszihologiai- lag is érthető, hogy azok a munkaadók, kik a mindennapi életben mint többé-kevésbé elkeseredett versenytársak, vagy talán ellenfelek állanak egymással szemben, nem igen egyezhetnek meg közös ellenfelükkel a munkásokkal, midőn a pillanat veszélye őket összehozván, még egymás között sem találják meg egyhamar, egykönnyen a közös érdek fonalát, a konciliáns hangot, a megegyezés lehetőségét. Azt hisszük, hogy felesleges további érvekkel bizonyítanunk a munkaadók szervezkedésének szükséges voltát. Kívánatos azonban, hogy a munkásszervezetek is minél inkább megerősödjenek, még pedig minél előbb. Mindaddig, mig egy szakmában, . melyben a munkások szervezkedése megkezdődött, a munkások összege ! e szervezetbe nem lépett, bizonyos nyugtalanság és izgalom uralkodik, bizonyos terrorisztikus hajlam mu- ' tatkozik a még a szervezeten kívül álló és azokat alkalmazó munkaadók ellen, ami folytonos surlódá- ’ soknak és számos munkabeszün- j tetésnek az okozója. A még meg nem erősödött munA munkaadó* szervezkedése. A munkaadók szervezetlensége, szolidaritás érzékének hiánya egyik legfontosabb oka bérmozgalmaink elfajulásának, mert a jól megszervezett és fegyelmezett munkásszervezetek egyik erőforrása éppen a munkaadók ezen gyenge összetartása ‘és széjjelhuzásában rejlik. A munkaadók erős szervezetei szükségesek nemcsak azért, mert a harcban az egyesülésben van az erő, az összetartásban az önvédelem biztosítéka, hanem mert a béke gyorsabb létrejöttét is csak azok biztosítják. — A munkaadók erős szervezetei ritkábbá teszik a sztrájk kitörését, mert a munkások erős ellenféllel állván szemben, inkább meggondolják, hogy könnyelműen próbálkozzanak-e egy kilátástalan bérharccal. A munkaadók erős szervezetei eredményesen végig küzdve egy, a munkások tul- követeléseivel szemben szükségesnek bizonyult bérharcot s igy intő példát statuálva, hosszabb ideig biztosíthatják magukat egy újabb, könnyelmű, meggondolatlan sztrájk kitörése ellen. Végül pedig, de legelsősorban a munkaadók erős szervezetei szükségesek azért, hogy bérmozgalmak mutatkozván, a sztrájknak elejét vegyék békés tárgyalások s a kél felet kielégítő békés megegyezés Álfái volt Bors hadnagynak, amikor egy napon a községben találtatott összes koldusukat összefogatta, a hajukat szakállukat egy kecskenyiró ollóvá sorra levágatta s a folyóban vala mennyit megfürdette. Ezt a zseniális közigazgatási em bért valami feljelentés kapcsán éper e két ténye miatt fegyelmi eljárás alt fogták. — Mikor a fegyelmi birósáj megkérdezte Bors hadnagyot, hogy i hadházi vásár napján mért záratta l a cigányokat anélkül, hogy azok va lami rossz fát tettek volna a tűzre Bors hadnagy fensöbbséggel mondta — Eérem a közigazgatási törvén’ preventív intézkedéseket ir elő. E: az volt ! — Hát a koldusokat mért nyiratt le és fürdette meg ? — A köztisztaság okából. • Bors hadnagy zsenialitását azonba: nem méltányolták s a jeles közigaz gatási tudóst, akiből annyi van Ma gyarországon, nyugdíjazták. Pakocs József. i a» ^T*>ogj|«s > Bors hadnagy elgondolkozott. Mit is kellene csinálni, hogy ezeket a hosszú körmü cigányokat meglehessen rendszabályozni ? — Cigányt lopáson érni lehetetlenség. i.pen olyan nehéz, mint a higanyt arra bírni, hogy el ne fusson. Bors hadnagy felütötte a közigaz gatási törvényeket és újra tanulmányozta. Pedig már kis ujjábán volt az egész. Egyszerre csak diadalmasan ütött a homlokára. Utána szalasztott a bíróért : — Biró uram van elég börtöne ? — Hát van kérem egy tömlöcöm a községházán. — Hány ember fór el benne ? — Harminc. — Az kevés. Micsoda más mellék- helyiség találtatik a községben ? — Fáskamra, pince. — Helyes, jó erős lakatot csináltasson rájuk. Azok is börtönök lesznek. A hadházi vásár hajnalán pedig Bors hadnagy razziát tartott a vásáron s ahány cigány csak akadt ott, mind elfogta és lezárta. Csak a vásár után engedte őket szabadon. Nem is tűnt el azon a vásáron még egy gombostű sem. Másik nevezetes közigazgatási ténye Megette a fene az ilyen életet dör- mögte magában Bors hadnagy napról • napra elégedetlenebbül és miután sok , ideje volt, tanulmányozni kezdte a • közigazgatási törvényeket. Hát hiszen nagy tudomány rejtőzik ■ azokban. Egy kicsit nehéz ugyan rá- ! találni, de aki egyszer fülön csípte, abból mindjárt főispán is lehetne. — 1 Bors hadnagy nem akart főispán lenni, hanem azért a közigazgatási törvé- 1 nyékből sokat tanult. Ezt a tudományát aztán hamarosan értékesítette is. Hadházáról egy napon nagy ins- 1 tanciával állott elő a biró. , Most következik az országos vásár, j könyörgöm, ha netalán kifundálna valamit a hadnagy ur, mert az akasztófára való cigányok miatt ide s tova , senki se fog többé ellátogatni a had- ’ házi vásárra. — Hát aztán mért nem ? i — Tetszik tudni könyörgöm, a kör■ műk miatt. Olyan körmük van azoknak, kérem, hogy a mit egyszer meg» kaparintanak, azt még egy éneklő , barát sem tudná kikántálni belőlük. : — Szóval lopnak. —• Lopnak azok, lopnak. Nincs tőlük biztonságban még a kálvinista , templomtorony rézgombja sem!-. TTm hm I Közigazgatást tudós. Bors Gergely háború kedvelő ember volt. Gyöngy élet a huszár-élet de olyan időben, mikor a kerek világon a békéről papolnak, átkozottul unalmas. Bors hadnagynak pedig még a hefedizigleni ősei is hadakoztak, hol a törökkel, hol a némettel, hol az adósságokkal, — Azok a bizonyos Tugger nevű izmaeliták tudnák meg mondani, hogy az adósságok terén is vitézül harcoltak a csikszentmártom Borsok. Bors Gergely hadnagy szóval unta a cifra, de tétlen huszáréletet és átlépett a csendörséghez. Ott gyorsabt az előhaladás. Lovasesendőr lett Bors hadnagy, egy alföldi csendőrkülönit- mény hadnagya. Akkortájt ismét zsiványkodtak az alföldi homokbuckák közt a szegény- legények. Idekívánkozott a csikszent- mártoni Borsok ivadéka. Hadakozni akart, háborút viselni, lázasan lobogott benne a Borsok vére.^ Mikor Bors hadnagy uj hivatalál (mert ez már hivatal volt) elfoglalta mintha csak összebeszéltek volna azok a gaz futóbetyárek, egy álló észtén deig a Hortobágytól Kistelekig egyet len egy fia lovat el nem kötöttek egyetlen egy tanyát ki nem raboltak
