Szamos, 1907. március (39. évfolyam, 18-26. szám)
1907-03-28 / 25. szám
XXXIX. évfolyam. Szatmdr, 1907. március hó 28. (csütörtök) 25. szám. SZAMOS. POLITIKAI, szépirodalmi és gazdasági lap A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. fonir 16 a saját gondolkozása, a saját íel fogása, a maga énje szerint jár el az egyoldalú, egyéni nevelést a< gyermekeinek. Hogy a szülő i: tudjon nevelni, hogy minél inten zivebb tudással bírjon a szülő gyér mekei nevelését illetőleg, alakulnál gyermekmegfigyelő, illetve tanul mányi társaságok, melyeknek cJjf a gyermekkedé'yvilág megfigyelési s tanulmányozása alapján miné tökéletesebb nevelést nyújtani í társadalomnak, emberiségnek. Ezen társaságoknak azonbai csak úgy van létjogosultságuk csak úgy állhatnak fenn s csal abban az esetben számíthatnak i társadalom közbecsülésére és elis mérésére, ha működésűk bázisa r hit, az emberszeretet és az erkölcs Kiinduló pontjuk s tovább pedig vezérfonaluk a világ legelső, legnagyobb nevelőjének az istenember nek lenséges eszméje lesz, ami e mai ferde társadalmi nevelési rendszerünk mellett nagyon is kívánatos volna. Hazánkban a fővárosban alakul f meg az első gyermektanulmányi társaság, melynek élén közéletünk ős nevelésügyünk kitűnőségei állanak, mint Teleky Sándor gróf Nagy László a jeles paedagogus, Ranschburg Pál dr., a hires gyer- mek-paedagogus. — Örömmel üdvözöljük e téren az első fecskét hazánkban s reméljük, hogy az intelligens magyar társadalomban csakhamar közkedveltségre fog találni a gyermektanulmányi eszme, amely hivatva van egy szép, nemes, modern haladást jelentő célt elérni: jól, gondosan nevelt gyermekeket, ifjúságot adni a magyar hazának. Marosán János. Néhány megjegyzés. „Kérjétek és megadatik“ cimü kirohanásában a „Szatmár“ c. helyi lap a városi törvényhatósági bizottságot azzal vádolja, hogy az évenkint elintézett ügyeknek huszonöt százaléka tulajdonkép a közérdek leple alatt kielégített magánérdek. A köznapias gondolkozásra valló közleménnyel nem foglalkoznánk, de mert az nyilvános rosszhiszemmel és nagyfokú tudatlan sággal s kétségtelenül a jelenlegi polgármester és tfőügyész személye iránti rosszakarati al és animozitással van megírva, nehogy a dolgokkal ismeretleneket tévedésbe ejtse, — bár arra a közleméuyt alig tartjuk alkalmasnak, — mégis foglalkozunk azzal ne hány sorban. Az igen tisztelt cikkíró ur, a ki valószínűleg a törvényhatósági közgyűlés néma alakja, még azzal sincs tisztában, mi a tulaidonképeni magánérdek és mi a közérdekkel kap- csolatos magánügy ? Szerinte a tisztviselők fizetésjavitás iránti kérelme a szegény ember panasza, a főispáni lakás bebútorozása, a jelen esetben € városra úgy anyagi, mint kétségtelenül erkölcsi előnnyel járó kérdés, — mind-mind csak magánérdekek. Viszont azonban tisztán közérdek, hogy p. o. a Csokonay-utca fedett és ne fedetlen vízelvezető csatornával legyen ellátva s hogy a „Szatmár“ helyi lap szerkesztője is kapjon ingyen vasúti jegyet. Hát a nélkül, hogy megkisór- lenők kitanitani a cikkíróját arra, hogy a városi életben a közérdek a magánérdekkel oly sok oldalon találkozik, hogy a közigazgatás egyik legfőbb feladata épen ezeknek méltányos összeegyeztetésében áll, — csak felhívjuk, hogy vegyen magának egy kis fáradságot s nézze meg az ország többi városainak intézkedéseit, vájjon nem mindenütt hason kérelmekkel találkozunk-e ? Csakhogy többet nem említsünk Bárczy budapesti polgármesternél a I a népszínház elbocsátott színészei a napokban 30.000 korona segélyt kértek Bizonyára ez a polgármester is nagyon jó szivü ?! Legyen nyugodt tehát a kőszívű czikkiró ur -- vannak és lesznek mindenkor még ha ő lesz is a keményszívű polgármester vagy t. főügyész, ilyen magán kérelmek, melyeket felvet az élet, felvet a remélni látszó magánérdek — a melyeket azonban csakis a méltányosság elvei szerint kell és lehet kiegyenlíteni s a mely kiegyenlítést a bizottsági közgyűlés eszközli a maga plénumában függetlenül attól, hogy kemény e avagy lágy-e a polgármester szive ? Egyet azonban az igazság érdekében meg kell jegyeznünk, hogy mindazok az ügyek, a melyek eddig a jelenlegi polgármester rövid hivataloskodása alatt elintéztettek — mind a hivatali elődöktől maradt „örökség“ voltak. Azok az állítások tehát, mintha a jelenlegi polgármester jó szive nyitotta volna meg a kérelmek zsilipjeit — vastag tájékozatlanságon s az abból vett következtetések tendenciózus rosszhiszeműségen alapulnak. Különben újat se mondott a kőszívű czikkiró a polgármesterről, mert hiszen székfoglalójában általános örömet keltve jelezte, hogy hivataloskodását a becsületes munka és szeretet fogja vezetni s kijelentette, hogy ajtaja igenis minden polgárnak mindig nyitva álland és igyekezni fog lehetőleg mindenki baján segíteni. Erre talán esküje is kötelezi a polgármestert. Talán azt szeretné a czikkiró ur, hogy a polgármestert mint valami dalai lámát a polgárok csak madártávlatból ismerjék, a kihez legfeljebb a kősziyü czikkiró urak férkőzhetnének ? Avagy talán azt szeretné a cikkíró ur, ha a polgármester a közgyűléshez címzett kérvényeket á limine eltávo- litaná? A kinek egy kis érzéke van a hivatalos kötelességek teljesítése, vagy egy gyüszünyi tudása eme kötelességek egyenes megsértésével járó következmények iránt, az ilyen köRoth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ,Pannónia1 szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyermek-lábbelik, — valódi |jOX £S schevraux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben. __ Gye rmektanulmányi társaságok Olvasni «egyik lapban, ho)*-y-mily szép érk^icsi. közhasznú eredményt ért el á rm évben egy gyermektanulmányi M saság — Franciaországban. H/áb Franciaország, Németország, Sva e három ország Európa kultu haladásának irányadója; a töb állam, köztük mi is, csak hal dunk, hol baktatunk utánuk. Hog mi még nem állunk közművelődé téren ott, ahol ezek a nyugati á lamok, megmagyarázható, mert magyart ezer éves életén át se csapás érte. A 150 éves tőre uralom, a német érvényesülési ii tenció, a 30 éves hit- és vallá villongások, a belforradalmak ol állapotokat teremtettek az ország ban, amelyek nagy, sőt teljese megbénító okai voltak kultúrál hátramaradásunknak; addig a töbl államokban a nép élvezve a be és külbéke áldásos mivoltát, halac tak előre a tudományban, felvilí gosodásban, mely egyik alapfólti tele valamely ország, nemzet bo dogulásának. Ma már, hála Istennek, mi is béke, a nyugalom és a szaba munkálkodás idejét éljük, amikc minden alkalmat íel kell haszná nunk arra, hogy lépést tartsun közmövelődésünk fejlesztésében, sí iparkodni kell arra is, hogy a mu tak hátrányait eltüntessük, hogy magyar Európa egyik legcivilizá tabb nemzete legyen s tőle má államok is példát vegyenek. Számos eset, alkalom kinálkozi arra, hogy közművelődésünk« előbbre vigyük; csupán a magya társadalom energiájára van szűk ség, meg arra, hogy a társadalon az iskolával egyetértsen s annal munkájában segítségére és nen ellenére legyen. ' A gyermektanulmányi társaság eszméje nem uj, de annál üdvö sebb, mely hivatva van a szociál paedagogia alapján a társadalma a közművelődési tényezőkkel ősz szeforrasztani. Sokkal könyebb 10 gyermeke eltartani, mint egyet nevelni s a: is igazság marad örökké, hog) nevelni tudni kell, A szülőre a nevelésben fontos szerep jut; nerc elég, hogy gyermekeinek megszerz a mindennapi kenyeret és a ruhát hanem a nevelésről is gondoskodnia kell azok számára. Azt szokták mondani, hogy „nem messze esik az alma fájától“ s hogy olyan fesz a gyermek, aminőnek nevel /jük. Hát nem egészen igy van / általánosságban fel lehet állitan s ezt a tételt, de a gyakorlati éle t ellenkező példát is tud felmutatni * Ugyan melyik józanul gondolkozi , szülő nem akarja azt, hogy gyér 3 mekéből minél tökéletesebb ember- formáljon, melyik szülő az, ak i gyermekét a társadalom diszén- emelni nem akarná, csakhogy a; 7 élet, annak viszontagságai, körül i ményei óriási befolyást gyakorol- nak a nevelésre. A társadalombar i köztiszteletnek és becsületnek őr c vendő szülőknek is lehetnek, de c vannak is, rossz erkölcsű gyér ■ mekeik, kikben egyáltalán nem ta- i lálható fel a szülői karakternek eg) 7 atomja sem. És viszont a demo ■ ralizált szülőknek lehetnek kifogás » tálán erkölcsű gyermekeik. > A tiszta erkölcsi hajlam Ister i adománya, melyet fejleszteni, töké- létesíteni kell; erkölcsi hajlamma ■ mindnyájunkat megáldott a természet kisebb-nagyobb mértékben,- csak azt kell szem előtt tartani, ■ hogy az erkölcsi fejlődés célját ne tévessze. Az okos szülő nem nei vei egyoldalulag, hanem gyerme- 1 két megfigyeli, tanulmányozza és • a megfigyeléshez s tanulmányozás■ hoz mérten alkalmazza nevelési : eszközeit. Igen, a gondos szülő : nem támaszkodik kizárólag az iskolára, hanem maga is hatéko. nyan siet a nevelésben az iskola segítségére. Az a levegő, környe- í zet, melyben a gyermek legtöbb idejét tölti, a szülői ház és tájéka, ez a levegő, ez a környezet legyen tiszta az erkölcsi romlottságtól. Ha megfigyeljük gyermekeinket, tapasztalhatjuk, hogy koruk változásával kedélyviláguk is változik 8 ami ma örömet szerez neki, már holnap az hidegen hagyja, amit még ma örömmel megtett, már holnap húzódik attól. Ehhez képest kell a szülőnek is alkalmaznia nevelési eszközeit. Csak az a szülő képes helyes nevelést adni gyermekeinek, ki ismeri gyermekét, ki meg tudja bírálni a helyzetet, midőn nevelői munkával foglalkozik, ki le tud ereszkedni a gyermek kedély világába s ottan minden lépést biztos alapra tesz, ki különbséget tud tenni a cselekvések közt s azok következményeire súlyt fektet. Mindazon szülő, ki ezeket figyelembe nem veszi, vagy a másutt tapasztalt jó nevelést még nem szívleli, hanem a nevelésben o-vermekeivel szemben
