Szamos, 1907. március (39. évfolyam, 18-26. szám)

1907-03-17 / 22. szám

2-ík oidaS. SZÁM 0 8 22 szám. uzen a helyen és alkalommal, március idusán, ünnepi beszédet mondjak. —- Ünnepi beszédet arról a napról, mely forduló pontot képez Magyarország történetében, melyen a szabadság !e- beiletétöl megkapott nemzet évszáza­dok mulasztásait tette jóvá. Ünnepi beszéd et arról a napról, amely első bizonyság volt amellett, bogy Ma­gyarország nem volt, hanem lesz ! 1848. március lö-ike nemzeti éle­tünk újjászületésének dicső napja, emlékeidben is áldott légy 1 Honfiúi érzelmünk szent iklettsógével, sza­badságért vágyakozó lelkünk zsolozs­májával köszönthetünk ! A te csókod varázsa deriti fel a szabadság bajualát; a zsarnok önkény bókóiból kivetkőzött milliók hozsán­nája volt a nász induló az egyenlő­ség menyegzőjéhez ! Te törted szét azt a lezárt kopor­sót, melyet bosszú századok titka, kinos szenvedése ólmozott le, mely­ben egy nemzet dermedt, tagjai tom­pán sajogtak mozdulatlanul. Te döntötted le a kasztok falát, a testvériség ölelő karjába emelve né pék, nemzetek szivét! Szenteltessék meg a Te neved ! Hullatja levelét, az idők vén fája. Hatalmas, mohos törzse 59 óv gyűrű­vé. lett vastagabb, a nagy napok óta, melyeknek fényét és dicsőségét a múlt időknek immár vastagodó ködén is érezzük, melyeknek emléke a ki­kelettel óvröl-óvre m^gujhodik s a Kárpátoktól az Adriáig végig zug az ezeréves országon „Talpra magyar, hi a haza“ ! Igen, hi a haza, esküdni keli, hogy rabok tovább nem leszünk ! S ilyenkor az aggok arcán szokat­lan pir gyulád ki. A visszaemlékezés tüze, a régi dicsőség visszfénye, amely oly erős, hogy 59 bosszú év múlva is bevilágítja, a dicsőség fényével árasztja el azt az arcot s belopja ma­gát e fény melege abba a szívbe, amely egykor mindent felajánlott a hazának, annak a hazának, amelynek Nemtője most glóriával övezi a még ólök homlokát s a hallhatatlanság su­garaival aranyozta be a „korhadt fa­kereszteket “ S ilyenkor a férfi karja megacólo- sodtk, erőt merit a további küzdelemre s fogadalmat tesz, hogy övéinek nyomdokain haladva, nem fogja el­hagyni azt az utat, amelyet a szabad­ság tüzcsikokkal jegyzett meg ! És ilyenkor lázba jön az ifjú. — Mesét hab, csodás legendákat, tanul és elkesüi. Megfonja a rajongó haza­szeretetnek és hálának virágaiból a koszorút, leleszi a nagy idők részese­inek, tanúinak és vértanúinak sírjára, leteszi a megrongált fejfákra és fake­resztekre, leteszi az ércre, amely érc­nél ezerszer.e maradandóbb az ige, az eszme, amelyet jelképez ! Agg, férfi és ifjú, gazdag és sze­gény, felekezet és osztálykülőnbség nélkül együtt áldoz a mai napon a szabadság templomában, a honszerelem oltárán ! * Jöjj tehát márciusnak iju leánya, vidd vissza képzeletünket még mesz- szebb : Beregszász piacára, a zborói száz hars alá, a havas tetejű Besz- kidek ölébe, ahol először bontották ki II. Rákóczy Ferencz zászlóit, me­lyeken e két szó ragyogott: ,,pro libertate!“ Megújultak Magyarország sebei, felbugott a tárogató s amerre hang­jai elhatottak, megmozdult a nép, megrendült a föld. Az alföld rónáin lakó tiszta fajmagyar nép nem siet­hetett nagyobb lelkesedéssel a szent zászlók alá, mint a nyelvében idegen, de szivében a honszerelemtöl lángoló ruthón nép. A szegény, földhöz ra­gadt, de becsületes ruthén nép, mely­nek szegénységénél c-ak honszeretete Volt nagyobb. A haza és a lelkiisme­ret szabadságáért kibontot" zászlók varázsa oly nagy volt, hogy rövid idő alatt együtt volt a nagy tábor, leszállha.tott a síkságra és megkezdte azt a nagy mythosi h<reot. Győzelmet győzelemre, dicsőséget dicsőségre aratott a kuruc; de végre a majtónyi síkon lehanyatlott a ku­ruc zászló, elnémult a tárogató és hosszú, sötét éjszaka borult drágra hazánkra. És Magyarország szive soká vér­zett, sokáig zokogott; —- de volt is miért! Siratta a régi s az újabb sé­relmeit. Hiszen csaa nem feledhette el, hogy Básta és Karaí'fa magyar vérben tobzódtak, hogy Zrínyi és Frangepán életét hóhórpallos oltotta ki, hogy Thököly után maga a feje­delem II. Rákóczy Ferencz, a gazdag nagy ur száműzi magát örökre, sem­hogy hűtlen legyen az eszmékhez, melyért közel egy évtizeden át küz­dött s amelyre felesküdött. S hogy a nemzet fájdalma még elviselhetet­lenebb legyen, egy törvénycikkben a mindenre kapható hyperlojalis szolga­had öt közönséges pártütőuek és ha­zaárulónak nyilvánítja s törvénybe igtatja, mely törvénycikk a múlt év őszéig, tehát csaknem két évszázadig szennyezte be a magyar törvény- könyvnek lapjait. 1735-ben Rodostó felett lehullott egy fényes csillag a Márványtenger hullámaiba, örök állomra huuyván le szemeit II Rákóczy Ferencz. Ezt a csillagot láttuk feltűnni a múlt óv október utolsó napjaiban, sokat szén vedelt, hazánk égboltján, amikor egy nemzet méla gyásszal és megillető déssel fogadta a 171 év óta számki vetésben porladó szentel;, hamvakat és siratta benne a multat s a füget- len Magyarország letűnt csillagát. A nemzet ekkor már megkötötte a pragmatika-szankciót ; Mária Terézia megvédésére életét és vérét felajánlva, alkalma volt bemutatni a magyar hadi virtust a bámuló Európának. Utódja, II József, a zseniális kala pos király, már meg sem koronáztatta magát. — Ideálja egy egységes, erős Ausztria volt, amelynek a 800 éves magyar alkotmányt martalékul dobta. (Folyt, köv.) hírrovat. * Esküvő. Medveczky Andor muu- kács-egyházmegyei tanulmány végzett papnövendék f, hó 14 én esküdött őrök hűségei özv. Hrabár Emilné szül. Kiss Irén urhö'gy hányának Maris kának, Szatmáron. * Március 15. A Kölcsey-Kör a városi színház falai között, ünnepelte meg a szabadságharcának évforduló­ját. Az ünnepséget a Dalegyesiilet és az Iparos ónekegylet nyitotta meg a Hymuusszal. Sajnos, a dalárok közül alig huszau jelentek meg. Az elhang­zott ének után Fábián Lajos szavalta el a „Talpra magyar“-t lelkesen és jó készültséggel. Dunay Sándor felső keresk. iskolai igazgató szép emlék­beszédét, amelyet lapunk mai száma részben közöl, figyelemmel kísérte a nagyszámú intelligens közönség és tapsviharral fejezte ki tetszését a kifogástalan előadásért. Kerónyi Adél urhölgy nehány müdalt énekelt, tisz­ta csengésű hangjáról és bámulatos iskolázottságáról elragadtatással ir hatunk. Dr. Lánárd István „Kossuth“ c. hazafias költeményét lelkesedéssel szavalta el. Hatalmas hangja vissz­hangra talált a honfiúi szivekbeu. A lelkesedés tapsvihara jutalmazta egy személyben a szerzőt és szavalót. — Váradi Márton szintársulatuuk kitűnő baritonistája „Napnyugatról, messze földről“ c. dalt énekelte el érzéssel. A programm végső száma „Leborulok e nemzet nagysága előtt“ alkalmi kép voll az ,,Arauylakodalom“-ból. Előadták a színtársulat tagjai, leg­jobb tudásuk szerint. — Az iparos Otthon-bau társasvacsora volt, ame­lyen ezúttal igeu sokan vettek részt. Az ünnepi beszédet Ferei'czy János szerkesztő szándékozott megtarts ni, azonban beteg-éga miatt azt Fábián Lijos oivasta fel Maruska János a „Talpra magvar“-t szavalta e. párat­lan hévvel és telve hazafiul érzelmek kel. Néhány alkalmi pohárköszöntő is hangzott el, majd pedig az ízletes vacsora után kezdetet, veti« a tánc, mely a reggeli órákik tarfott, a leg jobb hangulatban Az ev. ref. fő- gim názi um „ Kölc se y -ö n k épző köre“ és ifjúsága sikerült ünnepélyt rende­zett a márciusi nagy napok emlékére az intézet tornacsarnokában, a halai más helyiséget szorongásig megtöltő közönség előtt. Az ünnepséget a fő- gimn. énekkara nyitotta meg, majd Viucze Elek VIII. o. t. szavalta el a „Talpra magyar“-*. A 48-as esetné nyék fontosságát S .eb György VIII. o. t. domborította ki, gyújtó hatású beszédben. Az ifjúsági zenekar két sikerült zeneszómmal szerepelt Kürthy Zoltán VIII o. Vincze Elek alkalmi költeményét szavalta nagy hatással. Az ünueyéiyt a szózat zárta be, me­lyet a közönség együtt énekelt az ifjúsággal. — Az ev. ref. felső leány­iskola és tanitónöképző is egy min­den izében sikerült ünnepé,yt rende­zett. Az intézeti tornacsarnok szök­nek bizonyult a közönség befogadá­sára, úgy, hogy sokakniR el kellett, távozniok, mert nem tudtak a (.erembe bejutni. — A növendékek, kik nagy részben magyar ruhában szerepeltek, rendkívül kedves látványt nyújtottak s a testületileg megjelent öreg hon védek szeméből örömkönnyüket vál­tott ki az izzó lelkesedéssel előadott programszámok valamennyié. Igazán dicséret illeti úgy az Önképzőkör agi­lis vezetőjét, mint a szereplők miu- derükét a valóban lélek emelő ürme pólyért. * Az iparos olvasókör az idén is társasvacsora keretében ünnepelte meg a márciusi nagy napok emlékét. * Megvendégelt 48-asok. Taukóczi Gyula főkapitány március 15-én a még élő 48-as honvédeket megveudó gelte. Lelkes hangulat uralkodott az ebéd alatt s az öreg honvédek meg- hatottan köszönték meg a házigazda szives előzékenységét. * Társas összejövetel. Március 15- ikének megünneplésére a Társaskör ben pénteken este egy nagyobb tár saság gyűlt egybe s lelkes hangulat­ban adotr. kifejezést üunf-pi érzései­nek. Sőt hazafias lelkesedésének kül­sőleg is kifejezést kívánt adui s a saját körében 100 korouá', gyűjtött össze a helybeli szegeuy 48-as honvé­deknek egyenruhával való ellátására. Ez az összeg magában véve, még csekély a cél elérésére s ezért elha­tározta, hogy társadalmi gyűjtést in­dít. — Kegyes adományokat lapunk kiadóhivatala és a városi főkapitá­nyi hivatal közvetíti rendeltetési he­lyére. Hazafias kötelezettségünk e szegény elaggott honvédeink segítésére sietni s méltán számíthatunk s appel- lálhatunk tehát áldozatkész társadal­munk támogatására. •— A fent jelzett 100 kor. a következő adományokból jött össze: Demjón Sándor 10 kor., Wallon Ede 5, Papp mérnök 1, Pa lady Lajos 1, Zeke Vince 2, Hatvani Béla 1, dr. Lénárd István 5, dr. Fe­jj ésházy Gyula 1, Farkas László 5, Matolay Gábor 5 Litteczky Endre 2, Hatvani Péter 1, Hunkor Ödön 2, Pellionis Béla 2, Papp Béla 2, Osváth Elemér 1, Andre Károly 1, Hajdú Károly 2, dr. Fodor jGyula 2 Görög Miklós 1, Szentiványi Károly 1, Nagy József l, Kerényi Ödön 3, Szász Já­nos 2, Szarukán Zoltán 1, Dunay Sándor 1, Menszáros Zoltán 4, Jelen­levő m kir. honvódűsztek 30 kor , Tankóczi Gyula 5 korona. * A polgármester és a főjegyző Budapesten. Dr. Vajay Károly pol­gármester és Kőrösmezei Antal fő­jegyző a törvényhatóság megbízásá­ból legközelebb pár napot Budapes­ten töltöttek, melyeket a városi ügyek­nek az egyes minisztériumokban való sürgetésére szenteltek. ígéretet nyer­tek az avasi iparvasut kiépítésének módosítása érdekében s a bikszádi vasút szállítási eszközeinek kibővítése tárgyában. Továbbá megtudták, hogy a városi költségvetés jóváhagyásának semmi akadálya sines s abbau a lak­bér-pótlék is jóváhagyást fog nyerni. A szatmár—mátészalkai vasút építése remélhetőleg április hóbaD kezdetét veszi. Az ipari szakiskola építési ügye is kezdvezően van elintézve. A kera- mit burkolat fejlesztése ügyében az illető társasággal is sikeresen végez­tek. Végül a polgármester az egyes minisztériumokban bemutatkozott. * Párbaj színházi kritika miatt. Szombatou délelőtt súlyos kimenetelű párbaj folyt le városunkban. Dr. Pirkler Ernő a „Szatmár és Vidéke“ színházi referense állott szemben Abkerman Zsigmond színházi kar­mesterrel. Mindjárt az első összecsa­pásnak meg volt az eredménye, mert Akkerman egy lapos vrgást kapott a karján, mig dr. Pirkler egy 14 cm. hosszú sebesülést szenvedett a jobb karján. A párbajnál közreműködtek mint sekundáusob: Váradi Márton, Le Derle Károly; Lator Zoltán és Llosvai Leo honvédhadnagyok. — A párbajra okot színi kritika szolgál­tatott. * A tanácsból. Kivételesen a márc. 15-iki ünnepélyekre való tekintettel, a városi tanács tegnap tartotta meg ülését ; a tanács a debreceni kerületi keresk. és iparkamara meghívására, a vasúti politika cébudatos irányítása tárgyában Debrecenben ma délelőtt megtartandó értekezletére a maga ré­széről Erdélyi István főmérnököt küldte ki. — A tanács ezután a kö­vetkezőknek adott építkezési enge­délyt: Gindl Antalnak Deák-tér 5. épület átalakításra, ifj. Diószegi Sán­dornak Vörösmarti 71 sz. tetőfedésre, Oláh Mihály Sziget lanka lakóház épí­tésre, Kovács Károlynak Vörösmarti 71 tetőjavításra, Bódy Zsigmondnak Damjanics-u. 8. tetőfestósre, Biiako- vics Mihálynak Kinizsi-köz 4. épület javitásra. * Betiltott lampionos menet. A helybeli sociáldemokrata párt vezető­sége március 15-én este 7 órakor, az Istán-térröl felvonulva iampionos me­netet szándékozott rendezni s a Pe- löfi-emléktábla előtt beszédet tartani. A rendőrfőkapitány a felvonulást be­tiltotta. A párt felebbezósére a bel­ügyminiszter • a főkapitány intézke­dését helybenhagyta. Amennyiben a szocialisták még márc. 15-éu este is reménykedtek, bogy az engedély a belügyminisztertől megérkezik, több száz főnyi ember csoportosult össze az István-tóren és a Gubaszin előtt, melyet a nagyszámban kivonult csen­dőrség azonban hamarosan szétosz­latott. * A kerületi betegsegélyző pénz­tár közgyűlési tagjainak megbízatást még 1905. óv yégóvel járt le, úgy hogy a közgyűlés most újabb 6 évre alakítandó, még pedig 3/3-a a bizto­sítottakból és Yg-a pedig a munka­adókból választandó. — A .választás tekintet nélkül a megjelentek számára, az I-sö fokú iparhatóság március hó 24-én délelőtt 10 órakor, a városháza tanácstermében eszközli. * Végelbocsátó levél kiadása. Mind­azon szatmári illetőségű „A“ alosztá- )yu népfelkelők, kik 42 életévüket betöltötték s igy katonai kötelezett­ségüknek minden tekintetben eleget tettek, végelbocsátó levelüket a nép- fölkelést igazolványi könyvük beszol­gáltatása ellenében Szatmár város katonai ügyosztályában Deák-tér (II.) 2. sz. alatt átvehe'ik. o o o o AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTŐSZERt o a o o

Next

/
Thumbnails
Contents