Szamos, 1907. február (39. évfolyam, 10-17. szám)

1907-02-24 / 16. szám

16. szita. SZÁMOS S-ik oldal. * A tanácsból. Princz József gé­pész mérnök az Atilla-utcán gőzerőre berendezett gépjavító műhely jfelálli­tására kért hatósági engedélyt. Ezt meg is kapta, azonban Pemp Antal praelátus kanonok felebbezése folytán az ügy a közgyűléshez, majd a bel­ügyi- és kereskedelmi minisztérium­hoz került. E legfelsőbb fórumnak döntései most érkeztek le a tanács­hoz, amelyek úgy az iparengedély megadása, mint az építkezés engedé­lyezése tekintetében helybenhagyták az első fokú határozatokat. A németi gör. kath. egyház ügyében a mun­kácsi gör. kath. püspökség értesítette a városi íanácsot, hogy a patronátus elvállalását a várostól nem kívánja, a város közönsége által a templom és papiak helyrehozatala, a lelkész sze­mélyes pótléka és a hitoktatási fize­tés tekintetében elfoglalt álláspontot a püspök kissé merevnek tartja s ezek tekintetében engedményeket kér, de átiratának bókülékeny és udvarias hangja arra enged következtetni, hogy a városi közgyűlés említett határozata alapján a megegyezés létre jön s a ielkószi állás végre betölthető lesz. A tanács az nitrátot a jogügyi szak- bizottsághoz utalta. * Iparkamarai tagválasztás. A debreceni iparkamarai tagok válasz­tására a központi bizottság február hó 24 és 25-ikét tűzte ki oly tor­mán, hogy 24-én vasárnap d. e 9 órától d. u. 5 óráig az iparosok, 25-én pedig a kereskedők szavaz­hatnak a városház nagytermében. Szavazati joggal bir minden ipar­igazolvánnyal biró szatmári és a szatmári kerülethez tartozó polgár és polgárnő, ha a debreceni ipar­kamara által összeállított névjegy­zékbe fel van véve. A helybeli ipa­rosok a maguk kebeléből kiküldendő tagok jelölése tárgyában e hó 21-én az Iparos Otthon helyiségében né­pes értekezletet tartottak, melyen egyhangúlag Bölönyi Lászlót, Lit- teczky Endrét, Szentiványi Károlyt és Vajnay Lajost jelölték. A bea­dott szavazatokból legtöbbet nyert két jelölt rendes, a másik kettő pedig póttag lesz. Kérjük polgár­társainkat, hogy a saját jolfeliogott érdekeiket szem előtt tartva, sza­vazataikat a megnevezett jelöltekre beadni el ne mulasszák. * Eljegyzés. Kis Ernő helybeli kir. tvszéki írnok jegyet váltott néhai Oleaváry Menyhért sziiágymegyei földbirtokos leányával, Margittal. * Gyár alapítás. Friedman Henrik kassai fakereskedő városunk tanácsá­hoz ajánlatot adott be az avasi erdő­ből kitermelendő bükkfa-rönkökre. Az ajánlat elfogadása esetén Avas- felsőfaluban gőzfürószgyárat, váro­sunkban pedig székgyárat állít fel, melyben 400 munkást foglalkoztat. A városi tanács az ajánlathoz elvileg hozzájárult a a tárgyalások felvételé­vel a polgármester elnöklete alatt tiszti főügyészt, a gazdasági tanácsost ó* a föerdószt bízta meg. * Védekezés az ár viz ellen. Köz­vetlen veszély1 nem fenyegeti ugyan városunkat, de a Szamos jegének megindulását s a felső vidék temér­dek csapadékvizének lezuhanását elő­készületlenül nem várhatjuk. A városi tanács a főmérnököt, főkapitányt és gazdasági tanácsost a szükséges vé­delmi intézkedésekkel megbízta. To­vábbá, hogy a magas vízállás miatt a város területén összegyűlt csapa- dékvizek levezetése meg ne akadjon, a polgármester elrendelte a gőz és villamos szivattyúk felállítását a Zrí­nyi- , Battyáni- s Csatorua-u. zsiliphez. * Kongressus. A szegedi középis­kolai tanárság meghívására, a magyar középiskolák tanárai fizetésrendezési ügyökben tervbe vett állásfoglalás céljából Szegeden országos kougres- sust tartanak f. hó 24-én, melyen a helybeli kir. kath. főgimnáziumot Ratkovszky Pál és dr. Kurtz Sándor fogják képviselni. * Adomány. A Szatmárvármegyei Takarékpénztár 30 kor. adományozott a Lorántffy-Egyesületnek, melyért az elnökség hálás köszönetét fejezi ki. * Rablás. Varga Miklósné sármun- kásnöt a napokban Kanálos Géza és Boros Miklós cigányok a Felsőfor­dulóbaalevő Weisz Májtón-féle korcs­ma előtt megtámadták s a nála levő 16 koronát elrabolták. A osendörség azonbau csakhamar elfogta a tett eseket. * A legnagyobb takarmányrépa termések- Elmúltak azok az idők, amikor a gazda már azzal is megvolt elégedve, ha csak nagy mennyiségben termett takarmányrépája Ma már a legkisebb gazda is tudja, hogy’ nem abban áll a répa értéke, ha telerakja a jószágnak a beleit, hanem arra kell a fösuiyt helyezni, hogy mekkora tápértóke van a répának. Hogy nagy tápértékkel biró répát nyerhessünk, szükséges, hogy az anyarépák (mag­répák) legalább 4—-8 kiló súlyúak ás tápértékükre nézve a leggondosabb módon egyenként vegyileg megvizs­gálva legyenek. Jelenleg nem létezik más cég a budapesti Mautbner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedósóa kívül, mely ily nagy gonddal termesz­tett répamagot hozna forgalomba. — Ezen répamag e mellett még impreg­nálva is van, miáltal sokkai gyorsab­ban kel ki és a rovaroknak is ellentál]. Ajánlatos tehát, hogy csak Mauthner- féle impregnált csiiiagjegyü rópama- got vessünk, a csekély árkülönbözet százszorosán megtérül a biztos és nagy termés révén. * Tudósítók kerestetnek! Lapunk szerkesztősége az alábbi községekből hírszolgálatot teljesítő tudósítókat keres : Erdőd, Bikszád, Nagysomkut. A díjazás megállapodás szerint. — Értesítés. Néh. Joó László óra- és ékszerüzletét a Oillyén József ur házába (Szlávik Zsigmond ur üz­lete mellé) helyeztem át. Tisztelettel Joó László utóda. * Ha valami, úgy a csukamájolaj az, ami támogatást érdemel, mezt az előnyei szembeötlők. Kellemes az ize, szaga nincs 63 emészthetősége kivá­lóan jó. Üvegje 2 kor. a gyógyszer- tárakban, vagy a készítő Zoltán Béla gyógyszertárában Budapest, V., kér., Szabadságtér. Legjobb hírnévre tett szert a „Mil- leniumtelep“ Nagyöszön (Torontálm.) és mindenki elismeréssel adózik a ke- zelősógaek az általa évek óta legjobb minőségben szállított, fajtisztán ke­zelt szölőoítványokórt, melyek min­den szőlőnek díszére válnak. Minden érdeklődő kívánatra ingyen és bér­mentve kapja a telep nagy s díszes kivitelű magyar, német, román vagy szerb nyelvű árjegyzékét. * Ugorkatej az általánosan legjobb­nak elismert szer mindennemű arc tisztátlanságok eltávolítására, mint szeplő, májfolt, mitesser, pörzsenósek stb. 3—4 napi használat után az ar­cot fiatalítja és üde friss, színt ad. Főelárusitóhely Balassa Kornél „Ab­bázia drogériája Budapest, Andrássy- ut 47. Kapható minden gyógyszer- tárban és drogériában. * Pármai ibolya-szappan. E név alatt pár év óta egy kitűnő mosdó- szappair van forgalomban. Ki ne sze­retné az ibolyailiatot ? S ha e kedves és gyöngéd illattal ellátott szappan­ról még azt is tudjuk, hogy az arc­bőrt. finomítja, üdíti, ugyaunyira, hogy még a legérzékenyebb arcbő- rüek is nagy eredménnyel használ­hatják s üa tudjuk azt, hogy hasonló finom minőségűben ilyen árért kül­földi szappant nem is lehet kapni, akkor méltán várhatjuk, hogy a kö­zönség nem szánalmas pártolás czél- jából, hanem saját érdekében fogja használni e kiváló magyar gyártmányt. 1 drb 80 fillér, 3 drb 2 kor. 20 fillér. Készítője Szabó Béla pipere-szappan- gyáros Miskolozon. — Kapható Szat- máron Bartók László, Koós Gábor, Lővinger József kereskedésében. Mindnyájunknak el kell menni Szatmáron a piacra, dr. Lengyel Már­ton ur házába, Deák-tér 9. (Pannónia szálloda és Vajda üzlete mellé,) mert oda lett áthelyezve a Néhma kévé-, tea- és rum- kizárólagos üzlete. A drogueriába egy szolga kerestetik ! Beer Sámuelnek mai számunkban közölt hirdetésére fel hívjuk olvasóink figyelmét. * Ki akar szép lenni ? Kevés hölgy van az országban, ki a Gutori Földes Kelemén aradi gyógyszerész világhírű arckenőcsót a Margit-krómet ne is­merné. Ugyanis az összes szépiíő- szerek közt a Földes-féle Margit-krém örvend a leguagvobb kelendőségnek, mert teljesen ártalmatlan, a bőr min­dennemű tisztátlanságát, szeplőt, pat- tauást, mitessert, májfoltot, ráncokat stb. néhány nap alatt eltávolít és az arcot simává, üdévé, fiatallá vará­zsolja. Nemcsak az arcbőr, hanem a nyak, váll és kéz fehérítésére és szé­pítésére is legalkalmasabb, Nagy té­gely 2, kicsi 1 kor. A Margit-krém hatását növeli a Margit szappan. A hölgyek, kik pudert használnak, na­gyon dicsérik a Margit-hölgyport, az arcot szárazon tartja a naptól, széltől megvédi. Ezen kiválíó tolitette-cikkek kaphatók a gyógyszertárakban. Után­zatoktól óvakodjunk. Postán küldi Földes Kelemen gyógyszerész,* Arad, ki kívánatra a „Szépségápolás“ cimü könyvecskét ingyen küldi. páratlan hashajtó-szer. Harc a szakegyesületek ellen. A cipész munkaadók mozgalma. Kizárt munkások. Alig egy pár hete, hogy az építő­ipar körébe tartozó munkaadók lép­tek országos szövetségbe érdekeik megvédése céljából, már is mond- hani, hogy az egész ország iparos­sága megmozdult. Igyekszik tömö­rülni, hogy igy fejthesse ki erejét, a munkások erős szakszervezetével szem­ben, melyeknek túlkapásai immár a munkaadók létérdekét sok esetben veszélyeztetik. Városunk cipész mesterei, mond- uatni mindannyian, szövetségre lép­tek és f. hó 19-én veszélyeztetett ér­dekükből kifolyólag, felállították mun­kásaikat és zárlatot csináltak. Meg­indult a harc. A mesterek elhatároz­ták, hogy szakegyleti tagokkal nem dolgoztatnak többé, miután ezek örö­kös izgágáskodásának, torzsalkodásá­nak nem akarják magukat kitenni. Miut maguk mondják, a munkaadó nem munkaadó többé, hanem a szak­egyesületek alárendeltje. Ezen akar­nak segíteni, ezt a visszás helyzetet megszüntetni, anélkül azonban, hogy a munkásságnak legcsekélyebbel ár­tanának. Mozgalmuk különösen a ve­zetők ellen irányul, miután megvan­nak győződve, hogy a józan gondol­kozása munkásokat is ezek terelték a téves útra. A Szatmáron lefolyt mozgalom főbb mozzanatai a következők voltak : 1906. október havában úgy a szat­mári mesterek mint a munkások egy szerződést kötöttek 2 esztendőre, meg­állapítván a munkabéreket és munka­rendet. Ezen szerződést azonban a munkások nem tartották be pontosan, sőt jelen év március havában újabb sztrájkot szándékoztak előidézni, mellyel a már megkötött szerződést megtámadhassák. Ezen célból a Nép­szava február 14-iki számában zár alá vették Szatmári, még pedig oly mó dón, hogy ide semmiféle cipész mun­kás lábát be ne tehesse, szóval a már bennt lévők kizárólag urai lehessenek a helyzetnek. Ezen szándékot a mes­terek átlátták és hogy a pár hét múlva beálló saison alkalmából bekö­vetkezendő nagyobb sztrájk okozta károktól magukat megóvják, f. hó 19-®n kimondották a munka zárlatot, felállítván a munkásaikat. Az egye­sület elhatározta, hogy csak azokat a munkásokat alkalmazza, kik a munka­adók és munkások által 1906. évben kötött szerződést betartják, kivévén azonban a 14-ik pontot, mely szerint a munkaadó csak szervezett munkást köteles alkalmazni. A munkaadók ezen feltételét a mai napig már mintegy 30 munkás elfo­gadta és a munka a legtöbb műhely­ben zavartalanul folyik. A munka­adók nem csak hogy az árszabályt fizetik meg, hanem azokat, kik dol­gozni tudnak, jobban is díjazzák. F. hó 23-án a helybeli cipész szö­vetség felhívást bocsátott ki az or szagban már létesült hason szakmáju egyesületekhez, felhívva azokat, hogy a tőlük eltávozott munkásokat ne alkalmazzák, csak az esetben, ha a szakegyesületből kilépnek. Másrészt felhívja a vidéki és fővárosi szervezetlen munkáso­kat, kik árszabály szerint Szat­máron dolgozni akarnak, a tár­sulat elnökségénél Kölcsey-u. 2. sz. jelentkezzenek. (Az árszabályt az elnökség kívánatra megküldi.) A munkások, kik kizárattak a mun­kaadók ellen 14 napi felmondási időre járó munkabérekért keresetet nyújtot­tak be az iparhatósághoz. Jó részük már el is távozott a vá­rosból. VIDÉK. * Gyászhir. Rébay Károly uy. kir. járásbiró, 48-as tüzérhadnagy, e hó 20-án 74 éves korában Nagybányán elhunyt. Rébay Dezső, a gróf Károlyi erdődi uradalmának intézője az el­hunytban édesatyját gyászolja. * Gyászhir. Fehérgyarmati Caok- nyay Gyula e hó 19-én 52 éves ko­rában elhunyt Istvándiban. * A nagykárolyi épitő iparosok e hó 21-én délután az ipartestület helyiségében Hauszvirth Ödön köz­ponti kiküldött és Heinrich Viktor szatmári építész közreműködése mel­lett gyűlést tartottak és megalakítot­ták az épitő iparosok ottani szövet­ségét, Elnökül Nagy Jenő építészt választották meg, választottak ezen kívül 2 elnököt pénztárnokot, ellenőrt egy jegyzőt és egy tizenkét tagból álló végrehajtó-bizottságot. Ezenkívül kimondották, hogy a „Magyar-Épitő- gyárosok Országos Szövetségébe“ ta­gul belépnek. * Eljegyzés. Nagy Károly apai földbirtokos eljegyezte Asztalos Er­zsikét, Asztalos György földbirtokos leányát, Domahidán. * Véres lakadalom. Kányaházán a napokban égjük háznál lakodalmat ültek. A násznép javában mulatott, mikor Márkus Juon és testvére Dá­niel, továbbá szolgájuk Argyelán Ju­on, minden igaz ok nélkül megtá­madták Csóla Jakabot és bicskákkal úgy összeszurkálták, hogy pár perc múlva meghalt. A tetteseket Mózes László csendörörmester három napi erélyes nyomozás után az erdőségben elfogta 8 beszállította a szatmári kir. ügyészség börtönébe. * Felgyújtott csűr. Szabó Meny­hért péterfalvi (Ugocsam.) lakos e hó 13-án felgyújtotta Veres Endre csür- jét, melyben sok gazdasági eszközök és búza volt elhelyezve. A kár meg­haladja az ezer koronát. A vizsgálat szerint a gyújtogatás bosszú müve. TÖRVÉNYKEZÉS. (Esküdtszéki tárgyalás.) A helybeli kir. törvényszék, mint esküdtszéki bíróságnál a f. évi oiklus első sorozata e hó 18-án vette kez­detét. A megtartott esküdtszéki tár­gyalásokról a következőkben számo­lunk be: Első nap, február 18. §. Mellőzött szerelmes boszuja. Hamzsa János bocskói (Ugoosam.) fiatal legény jegyben járt a falu egyik leányával, ki azonban faképnól hagyta őt s más legény után nézett. A leány egy vasárnapi táncmulatsá­gon uj vőlegényével javában tánoolt, mikor egyszerre csak ott termett pi- tyókos állapotban Hamzsa a nagy elkeseredettségében a leányt késével több helyen megsebesítette. — A kir. ügyészség Hamzsa ellen súlyos testi sértés büntette miatt emelt vádat s igy került a vádlottak padjára. Az eset még a múlt év decemberében történt, a leáuy felgyógyult ugyan sebeiből, de állapotában az utóbbi hetekben komoly fordulat állott be, úgy, hogy az orvosszakértők nyilat­kozata szerint, a leány könnyen bele halhat sebesüléseibe. A kir. törvény­szék ennélfogva elnapolta az ügyet a legközelebbi esküdtszóki tárgyalásra, mert ha a sebesült leány addig eset­leg meghal, egészen más fordulatot vesz az dolog, a vádemelésnél is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents