Szamos, 1907. február (39. évfolyam, 10-17. szám)

1907-02-17 / 14. szám

Sík oMfll. SZAMOS 14 szám. szűkölködő hegyvidékeken, hanem áldását az alföldre is fogja azáltal árasztani, hogy a szene* megtaka­rító munkaforrásul az évi csapa­dékok mennyiségét fogja felhasz­nálni. Ezen rendkívül fontos kér­déssel Nagy Dezső műegyetemi tanár már 1905 ben foglalkozott, mikor az „újabb vízgazdálkodás“ cimü tanulságos és igen becses cikkét közölte. Hogy a lehulló csapadékban — mondja Nagy Dezső — mennyi munka rejlik, annak bemutatására példaként a Tisza völgyének csa­padékvizeire fordítsuk figyelmünket. A Tisza és mellékfolyói 157T86 négyzetkilométernyi vízgyűjtő terü­letének fele, azaz mintegy 80,000 km3 számítható íorrásvidéknek, te­hát olyan hegyvidéknek, melyen számtalan völgy tagozata lankás hegyeinek egyes csúcsai a 2000 méteren <s felülemelkednek és amely mintegy 100 vagy !50 méter ma­gasságban éri el a magyar nagy- alföld sík mezejét. A meteorológiai észlelések alap ján a forrásvidek évi Csapadékának átlagát mintegy 1000 mm-nek te­hetjük, *?az föllehetjük, hogy ott nagy átlagban minden négyzetkilo­méterre évenkint egy millió köb­méter csapadék esik. És mivel a csapadéknak egy része a földbe szivárog, más része elpárolog, vagy másként marad fogva, ezen okból, ha a lefolysára kerülő víz­mennyiséget a lehullottnak 60 szá­zalékában vesszük fel: e forrás­vidék hegyeiről lezúduló vizmeny- nyiség számértékéül olyan tömeget kapunk, amelyből, ha az egész év tartamára egyenletesen eloszolva gondoljuk, minden másodpercre mintegy 1500 köbméter viz jut. szentélybe, amit férfi szem még nem érintett, a hová csak lopva jár a kép zelet és imádkozni a vágyakozás. Giziké hirtelen magára kapta a könnyű báli belépőt s a mily gyorsan jött, úgy akart távozni, mikor tekin­tete ráesett az ágya melletti aranyo­zott, mahagóni fából faragott kis asztalkára, azon feküdr egy kék könyv. Kék bársony a táblája, aranyból kivert címer rajta, fehér velin a pa­pírja s fekete betűkkel van Írva bele egy fiatal leány minden gondolata, szive vágyódása, lelke óhajtása, szó­val ez a kicsi jószág az állandóság színébe burkolva volt az ö egész vi­lága. Oda lépett hozzá, ajkához emelte és rálehelte csókját, azt a szűzi lehe­letet, melynek perzselő hevét még nem érezte más, csak a papa, mama, meg az a kicsi könyv. Felnyitotta, aztán Írni kezdett, ott a hol elhagyta, szapora betűkkel, görbe dűlt sorokkal. Február 12-én este 10 órakor. Nincs a világon aranyosabb papája senkinek, mint nekem. Szegény papa beteg és mégis elenged a bálba, nem akarja megrontani az ő kicsi lánya nagy örömét. Ez az első bálom, ma leszek nagy leány, én leszek a legszebb, ón táncolok legtöbbet és a papa oly jó, hogy ki sem mondhatom. — Pá édes kis naplóm, majd ha haza jövök, el­mesélem neked, hogy mulattam. — Aztán felszökött, fürgén ruganyos lépéssel, pihegő kebellel sietett ki a menyországból a siralom völgyébe. Az történt ugyanis, hogy mig Gi­ziké naplóját megírta, a méltóságos ur egy nagyot talált csuklani, de oly És ha feltesszük, hogy a rendelke­zésre álló több száz méteres esés­ből a vízmennyiségnek csakis mint­egy 200 m-nyi esés magasságát tudnók értékesíteni, akkor is négy millió lóerő állana rendelkezésünkre. Oly munkaforrás ez, mely a inai 4680 különböző motorral dolgozó hazai ipartelepeinknek 262 ezer lóerejét egymaga többszörösen meg­haladja és amely négy millió lóerőre becsülhető munkaforrás évi 350 millió métermázsa, vagyis 35 mil­lió tonna kőszénmennyiségnek felel meg. Ez Németország mai szén- termelésének több mint egyhar- madrésze. Ezen a téren Németország ra­gadta meg a gyeplőt. Ez az állam még 1857-ben arár-államnak volt tekinthető, amennyiben 1 millió métermázsa búzát exportált, már 1901-ben 20 millió rnétermázsa búzát importált. Az ipar fejlődésé­vel emelkedett a hegyvidékek mun­kás lakossága; ez ismét nagy fo­gyasztást vont maga után, amely nemcsak a vidék adóképességét növelte, hanem a közlekedési esz­közök és utak jövedelmezésére is reakciót gyakorolt. Németországban már 1904. év végén 16 völgyzár­lat készen állott, ezeknek költsége 24 és fél millió márkára rúgott s rövid idő múlva már 21 völgy- záradék fog csak Wesztfál iában működni. Hazánkban az osztrák­magyar államvasut társaságé lesz a dicsőség, hogy az első nagyobb szabású völgyzáradékot építi, mert szándékában van a resicai bánya- és vasmüvek elektromos erővel való ellátása céljából a Berzova- patakot Farkaslalva községe alatt mintegy 5 km. távolságban záró­nagyot, kogy a lélek abban a minu- tában elröpült belőle oda, a hol pár- duczos, kaczagányos ősei már száza­dok óta várják a monoklis utódokat. A hogj' Giziké megtudta, mi történt, fekete lett előtte a kékbe burkolt szoba, megtántorodott. — A goudos mama, aki e szörnyű pillanatban is csak roskadozó kis leányát látta, gyöngéden átkarolta és visszavezette szobájába. A magára maradt Giziké előtt sö­tét lett a világ, sötét szobájának fehér tapétája, a duzzadó csipkével borított fehér ágy függönyeit összetartó ka­cagó ámorkák, mind-mind sírni kezd­tek, addig addig sírtak, a mig Gizi­kéből is kitört az elfojtott görcsös zokogás. — Lehajtotta fejét patyolat karjára s meg-meg rándult harmatos teste. Patak folyt az arcán s a mint felszáritá csipke kendőjével ráesett a szeme kicsiny naplójára, amibe idáig csak öröm és boldogság volt írva. Még reszketett a lelke, fázósan bur­kolta be magát köpenyébe, felszaladt a hideg szivéből agyába s azt a gon­dolatot, mely ott volt elrejtve lelké­nek mélyében, a kínos vergődés nap­világra hozta. Kezébe vette a tollat s a könytől ázott fehér papirosra ot­romba betűkkel, reszkető kézzel leírta gondolatát s belehelte a leirt gondo­latba egész leányleikét. Én édes Istenem — ezt irta Giziké, van-e boldogtalanabb lány ezen a világon, mint ón, hogy épen ma kel­lett a papának meghalnia !. .. Géczjr Irtván. fallal elzárni és ezáltal 4000 ló­erőt előállítani. A hazánkat félköralakban övező Kárpátok csapadékvizeikkel együtt e tekintetben oly mérhetetlen kin­cset rejtenek, mely helyes elv sze­rint kihasználva, lendő iparunknak bő és olcsó mozgató erővel szol­gálhat. S hogy Ben Akibának is igaza legyen, fölemlilem, hogy ab­ban az időben, amikor Európának legfejlettebb ipara a bányaipar volt és e téren az akkor világhírű Sel­mecbányái akadémia aegise alatt hazánk vezér szerepet vitt, talá­lunk bányavárosaink környékein nem egy völgyzárlatot, aminőket a havasokon az erdészet fausztatásra ma is alkalmaz. A zárógátak utján összegyűjtött vízmennyiségek — mondja Nagy Dezső -— mozgató erejükkel nem­csak az iparra íontosak, hanem üdvös hatással vannak a mező- gazdaságra, a folyamszabályozásra, az árvizek elleni védekezésre, a hajózásra, a városok vízzel való ellátására, csatornázásra stb. azért ily berendezéseket mindig együttes hatásukban kell elbírálni és nem zetgazdasági fontosságukat ez ala­pon mérlegelni. Remélhetjük, hogy nemsokára kormányzatunk nem­csak anyagi támogatás utján fogja az ipart fejleszteni, hanem azon lesz, hogy az égből hulló energiát hazánk és népünk javára fogja hozzáférhetővé tenni. Van még két kisebb tényező, amelyet az energiaszolgáltatásra fel lehot használni, ez a mozgásban levő levegő, a szél és a föld bel­sejéből kitóduló gázok. Az elsőnek nagy hátránya az állandóság hi­ánya, mig a másik még a kutatás stádiumában van, ámbár már meg­történtek a szükséges lépések, hogy az artézi kutakból az Alföldön la kadó gázforrások ipari vagy mező- gazdasági célokra értékesíttessenek. A püspökladányi pályaudvarnak földgázokkal való kivilágítása volt az első kísérlet ezen munkaforrá­sok kihasználására. Azóta a mező- hegyesi állami ménesbirtokon ki­sebb arányú berendezés létesült s végre egy aradi szeszgyárban 50 lőerejü gépet hajtanak a körülbelül 300 méter mélységről kitóduló gázok. Minő áldás volna, hogyha sikerülne a szénben és fában szű­kölködő Alföldön a természetadta energiát kiaknázni. SZÍNHÁZ. Szerdán a „Vig özvegy“ kilencze- dikszer került színre kitűnő előadás­ban s tekintettel a meghosszabbított saisonra, örömmel várjuk a második kilencet. Csütörtökön Bertstein „Tolvaj“ c. színmüvét adták, ismételten kifogás­talan előadásban. Az összes szereplők megállották helyüket. A rendezésről is, amit oly ritkán tehetünk, jól esik elismerőleg nyilatkoznunk. Pénteken ,,Egy magyar huszárkáp­lár Bécsben“ c. énekes ócskaságot elevenítették fel a zóna-közönség örö­mére, mely jól mulatott a darab tré­fáin és Váradi szép magyar nótáin. HÍRROVAT. ' — Lapunk kiadóhiva­tala tisztelettel felkéri mindazokat, kik hátra­lékban vannak a Szamos dijával, hogy azt hala­déktalanul beküldjék, an­nál is inkább, miután a következő számtól kezdve, ezek részére a lap küldése be lesz szüntetve. * Kinevezések és áthelyezések. A pénzügyminisztérium a betétszer­kesztés rendezése céljából négy uj kataszteri felügyelőséget szervezett, mely körülmény folytán tömeges elő­léptetés és áthelyezés történt. így a helybeli felügyelőségtől áthelyeztet­tek : —* Deli Béla felügyelő Pápára, Reindl György mérnök Temesvárra, Karap Géza mérnök Debrecenbe, Gaáí Ferencz mérnök Pápára, Vittig Gusz­táv s. mérnök Munkácsra, Kuliffay Béla s mérnök Munkácsra, Rohonyi József mérnöksegéd Munkácsra, Zei­ger József mérnökséged Beszterczóre, Bura Lörincz irodatiszt Győrbe. — Helyeikre áthelyeztettek : Baranyi Gyula felügyelő Budapestről, Bódy István főmérnök Szegedről, Sipos Rezső mérnök Temesvárról, Molnár Géza mérnöksegéd Kassáról. * Előléptetés. A szatmári Termény és Hitelbank r. t igazgatósága Kó- ródi Mihályt, az intézet ügybuzgó, érdemes főkönyvelőjét cégjegyzési jogosultsággal ruház a fel és vezér­igazgatói helyettessé nevezte ki. * Az Akadémia uj igazgató ta­nácsosa. A Magyar Tudományos Aka­démia a gróf Károlyi Sándor halálá­val megüresedett igazgató tanácsosi állásra gróf Károlyi Istvánt válasz­totta meg. * Hymen. Tőrei Tóth Mariska óvó­nőt özv. Tóth Vilmosnó leányát Misz- lokáról, eljegyezte Rády János, kas­sai javítóintézeti irodatiszt. * Eljegyzés. Sinkay János szabó­mester eljegyezte Jelenik Sáudorné leányát, Mariskát. * Tisztelgések a polgármesternél. Legközelebb a kereskedelmi társulat Páskuj Imre elnök vezetése alatt és a szatmári gör. kath. egyháztanács Hubán Gyula esperes vezetése alatt testületileg tisztelgett a polgármes­ternél. * Eljegyzés. Pogácsás Antal hajdú­nánási gőzmalomtulajdonos a napok­ban jegyezte ei Bartha Emma oki. óvónőt. * Művészi kőrajz (litographia). Cettel és Deutsch müintózetében Bu­dapesten most van nyomás alatt Bor­nemissza Géza fiatal festőművész (Fehérgsarmatról) „Hangulat hóolva­dáskor“ cimü kis szürke impressió-ja. A kép a művész felügyelete alatt készül merített papirosra. — Egyes műlap saját kezű aláírással 15 korona, a számozott példány 20 korona. Meg­rendelések Budapest Andrássy-u. 71. sz. alá február 26-ig küldendők. * A nagybányai rcf. egyházmegye tanítótestülete rendkívüli közgyűlést cartott e hó 13-án a ,Pannóiá“-ban. A ref. tanítók orsz. egyesülete által a fizetésrendezési tervezet körül fel- merült sérelmek orvoslása végett Apponyi miniszter elé vezetendő kül­döttségbe megválssztották Imre Ká­roly slnököt és Fábián Istvánt, önként vállalkoztak : Sólyom Ferencz, Maák Lajos, Hajdú Ambrus s Benedek Jó­zsef. A küldöttségben leendő részvé­telre felkérték az összes megyebeli orsz. képviselőket. Végül elhatározták, hogy kérelemmel fordulnak a sérel­mek orvoslása iránt az egyházi főha­tóságokhoz is. * A Kölcsey-kör szakosztályai. A szakosztályok e hó 16-án alakultak Q O O O AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER'. Q a o ő

Next

/
Thumbnails
Contents