Szamos, 1907. január (39. évfolyam, 1-9. szám)
1907-01-06 / 2. szám
XXXIX, fflatya». Sz3tiD?rf 1907. janwáf hó 6. (vasárnap) 2. szám. SZAMOS. POLITIKAI. SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP „A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár*: Bjjfész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Enyes szám ára 10 fillér. SZKRKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL: Rafcóüzy-uteza 9. sz. Telefon: 107. linden a jííiafc bz.tt maron, a lap kiadóhivatalaban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilltér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A szegény- és ámügy városunkban. Lapunk egyik* közelebbi számában a szegényügy rendezését ajánlottam a város- és a jótékony intézmények vezetőinek figyelmébe s azt proponáltam, hogy hivja össze egy vezető emberünk a különféle jótékony egysetek képviselőit egy tanácskozásra, amelyen bizonyos megállapodásra jutnának a vaiódi és érdemes városi szegények segélyezése tárgyában. iVIegujitom e javaslatomat, mert úgy érzem, hogy egy ilyen rendezésre nálunk nagy szükség van; maga a város évenkint nagy ösz- szeget (26—28000 koronát) ad ki szegények segélyezésére. A humánus egyesületek a könyörület ne- nevében a közönségtől egy hasonló nagy összeget kéregéinek össze. Mindnyájunkat érdekel, de különösen az igazi szegényeket érdekli, hogy ezek a segélyezések oda jussanak, ahol igazán szükség van azokra. Meg kellene alaposan vizsgálni s megállapítani a munkaképtelen, elaggott szegények szükségleteit s azokat állandó ellátásban részesíteni. — A munkaképeseket munkához juttatni s pillanatnyi szükségeikben kisegíteni. Az adandó segélyeket leginkább természetbeni adományokban: ruhában, élelmi cikkekben, házbérek kifizetésében nyújtani és csak megindokolt esetekben készpénzben. Az élelmi cikkekre utalványt nyernének s arra egy üzletből a kenyérnek valót s egyebeket kiadnák nekik stb., ami már részlet kérdés volna. Az iskolás gyermekek felruházására humánus testületek, asztaltársaságok és egyesületek évenkint ezer koronákat fordítanak. Csak azok tudják, akik részt vesznek a ruhák és csiz.i ák kiosztásában, hogy itt bizony fordulnak elő visz- szaélések, amiket meg lehetne szüntetni, 'ha egy kissé nagyobb körültekintéssel járnánk el, ha megállapítanánk egy hiteles névjegyzéket a szegénysorsu gyermekekről s azt közölnénk az illető testületek elnökeivel. Mindezek fontos és méltó tárgyai lennének egy tanácskozásnak, amely még megtárgyalhatná az árvaügyet is. Már az országos lelencház elhelyezése idejében adtam elő egy tervezetet városunk akkori polgár- mesterének (H. M,), mely szerint Szatmár-Németi sz. kir. város tegyen aj ínlatot a kormánynak a lelencháznak városunkban leendő elhelyezése tárgyában. — Sajnos, hogy a polgármestert betegsége, majd mindnyájunk fájdalmára bekövetkezett halála megakadályozta az általa kedvezően íogadott tervezet megvalósításában ; most felújítom a kérdést s ajánlom az illetékes tényezők figyelmébe. A város kezelése alatt tekintélyes összegű alapok és alapítványok vannak árva- és lelencalap cimen. A Lehóczky János és neje Róth Terézia árvaházi, a Wallon- féli lelencalap, Koós Lajosné lelencház alap, árva-tartalékalap, 7 éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapja stb. A Nőegyletnek van árvaháza, árvaház-alapja s évenkint kétezer koronát fordít 9—10 árvaleány ellátására. A szatmár-németi egyháznak van egy tekintélyes ösz- szegü árvaház-alapja. Ezek külön - külön elforgácsolt tőkék és erők, együtt pedig egy nagy erőt tudnának kifejteni. Ha az állam itt helyezne el egy országos lelencházat, városunk árvái és elhagyott gyermekei mindenkorra biztos menedéket találnának. Az illető testietek beolvadt tőkéik arányában az árvaház igazgatásába befolynának s annak jótéteményében részesülnének. Sokat vitatott kérdés, hogy nem volna-e jobb az árvákat egyes házaknál, családoknál elhelyezni s a táppénzt utánok fizetni, mint egy költséges árvaházat s annak személyzetét fentartani. E kérdést el- döntöttnek tekinthetjük ama tapasztalat folytát), hogy árvák tartására csak olyan házak vállalkoznak, ahol a csekély tapdij is jövedelem számba megy. Erről szükségtelen bővebben beszélnünk. Az árvaháznak erkölcsi nevelése oly súly a mérlegben, amely döntőleg igazítja el a kérdést. Röviden tehát oda konkludálok, hogy a szegény- és árvaügy rendezése tárgyában — amely ügyekkel humánus testületem* mostan külön-külön foglalkoznak, — tartsunk egy tanácskozást, a város és a társadalom kebeléből meghívott érdekeltekkel. — Hiszem, hogy az eredmény nem fog elmaradni s egy szociális kérdést fogunk megoldani városunk szegényei javára. Sztrájktörvény létesítése. A budapesti Magyar Mérnök és Építész Egylet felterjesztést intézett a kormányhoz, amely lényegében a következőket mondja Tudjuk, hogy a bérharcokat semmiféle törvényhozási intézkedéssel legalább egyelőre megszüntetni nem lehet. Bizonyítja ezt a munkásmozgalmak eddigi története. A sztrájkoknak azonban vannak nálunk olyan kinövései, melyeket az állami jogrend érdekében meg kell szüntetni, vagy legalább a lehetőségig korlátozni. Másfelől lehetőnek tartjuk a mostani törvények módosításával és kiegészítésével oiyan intézkedések megtételét, melyek a munkaviszonyból származó viszonyoknak békés utón való kiegyenlítését és ezzel a munkabeszüntetéseknek lehető csökkentését, továbbá a bérharcok utjáu elért egyezségeknek tartósságát biztosítják A hó. Az első hó tisztán, fehéren, Sürü pelyhekben hull alá Igénytelen, kedves mezében, A mint az égkebel adá. De jő & nap s csókot lehelve Rá, mámoritót, édeset, így szól: »Szeretlek ! fényesebbre Varázslóm sivár életed.“ Kápráztató, meleg sugára Csábítva öleli körül S ő, a szegény, bár sose várta, E ragyogásnak úgy örül. Nem veszi észre, mint sülyed le A földhöz egyre közelebb, Mig hajh! tudatra ébredezve Későn ejt fájó könyeket. Oda fehér, szűz tisztasága, Mit alkotójától kapott. Szennyesre válva hull a sárba S a fénytől holtra olvad ott. A hópehely bús végzetével Minő rokon a tietek, Ó, gyönge nők, kik csalfa fénnyel Ámittatjátok szivetek. Ártatlan lelket, hófehéret Hozván a földre egykoron, Miért, hogy meg nem őrizétek, Mint szűz mezét a hegyorom ? Tűzhet a napsugár e hóra, Káprázatával célt nem ér, A fényt az büszkén visszaszórja S fehér marad, örök fehér. Szabados Ede. Ha egyedül lennék ... Ha egyedül lennék a földön S nem élne ember kívülem, Én lennék ur, én lennék szolga A földön és a tengeren. A nap csak nékem kelne az égen, Az éjjel rám borulna csak, És nem zavarná senki, semmi Irtóztató nyugalmamat! Csak te hiányoznál a földről, Csak te hiányoznál nekem ! Kiért a gyötrő szerelemnek Minden kínját átérezem. Egész világ enyém legyen bár, Mit érne nékem nélküled, Kit százszor téptem ki szivemből És százszor megszerettem. Szombatos Elemér. Hangulat, Éj van. Az ég, ez a kacér, Könnyüvérü dáma, Milliárdnyi csillagot fon Éjsötét hajába. A holdat is odatüzi Kontya tetejébe S le-lepillant a Dunába : Szép-e ? Vájjon szép-e? Mint a vastü a delejhez, Tapad szemem rája, Odaszögez az ablakhoz Titokzatos bája. S mig hiteget, mig csalogat Csalfa mosolyával Napsugaras álmaimat Ragadja magával. Földes Imre. Megújhodás. Eddig éjjel volt a nappalom S lidérclángos mocsár a tengerem. Selyemruhás hínár a mélybe csalt, Ahol csak bűz, csak sár s iszap terem. Maradjon mindörökre mély titok, Eddig hol vesztegelt az ón hajóm. — Hol bűnös lelkem végre üdvözöl Te adsz szerelmet, édes angyalom. Munkára bontva összefont karom, Ezentúl én is jó bolond leszek Ki százakért rongyok közt dolgozik. Nos, rajta hát, ti pihent kezek ! Izzadjunk hát az elnyomottakért! Hisz a miattuk érzett fájdalom, — Derűs szemedbe nézve megpihen S te adsz nyugalmat, édes angyalom. Sínylődő milliók siralma mind, Oh, mind az ón szivembe költözött; Utam sötét vonalban ott megy el A nyirkos fészkek s tömlöcök között, Hol fojtó gőz az ember élete S nyugvó helye a poshadó alom. — Hol lelkem kissé sütkérezhetek, Te adsz vidám fényt, édes angyalom Pogány Béla. Róth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ‘‘‘11i|| *j áraljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia1 szálloda mellett. — Szatinár és vidéke .legnag/ODb czipéraita. Megérkeztek Illaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
