Szamos, 1907. január (39. évfolyam, 1-9. szám)
1907-01-31 / 9. szám
XXXIX. Évfolyam. Szatmár, 1907. január hó 31. (csütörtök) 9. szám. SZAMOS ITIKAI. SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. • MEGJELENIK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Sgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szára ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza S. sz. Telefon: 107. Blinden nemű díjak Szatmaro.u, a lap kiadóhivatalaban ÍUeteaaok HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutánvosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. üj ember, gyökeres változások. Dr. Veréczy Ernő. Azt szokták mondani, hogy mi dőn valamelyes állást uj ember foglal el, a székfoglalást gyökeres változások szokták követni. Meg vagyunk erről győződve dr. Vajay Károly polgármesteri székfoglalásánál is s midőn őt Szat- már-Németi szab. kir. város polgármesteri székében ismételten a legmelegebben üdvözöljük, ismerve példátlan igazságszeretetét és méltányosságát, ügyeimébe ajánlunk egy néhány jogos és régen megvalósításra váró óhajunkat s kérjük, hogy ezen régen vajúdó kérdések megvalósítását, amint csak az adott viszonyok lehetővé teszik, igyekezzék lehetőleg dűlőre vinni. Ilyen és talán a város érdekét, fejlődését legközelebbről érintő kérdés a vízvezeték rendezése. Egy fejlődő, rohamosan emelkedő város legnagyobb átka a rossz viz, ez az ok, amely legtöbb város fejlődése elé a gátat állítja, mert hiszen jó ivóvíz nélkül a lakosság egészségi viszonyai aláásatnak, a természetes szaporulat megakad, már pedig a lakosság számának természetes emelkedése nélkül nincsen fejlődés, nincs emelkedés. Mert hiába igyekezünk a lakosság szapo ritásit mesterséges utón előmozdítani, ezzel célt nem érünk, csak igen rövid, ideig-óráig tartó ezen számbeli gyarapodás, mert a telepítés, uj hivatalok, áliások folytán előálló szaporulat a halandóság folytonos emelkedése által csökken, legfeljebb stagnál egy állapotban, már pedig egy város naggyá csak ügy lehet, ha lakossainak száma természetesen és folytonosan emelkedik. Tudjuk azt, hogy ezen rég vajúdó kérdésnek kérdése az, hogy honnan vegyünk először pénzt s ha pénz van is, honnan lássuk el a varost vízzel ? Mindkét kérdés fontos és sok latolgatás, hosszú megfontolás tárgyát kell képeznie. Minden megvalósításhoz nagyon természetesen pénz, pénz és pénz kell és ezt a pénzt természetesen úgy kell előállítani, úgy kell előteremteni, hogy ez által a város polgárai, kik úgy is nagy adó alatt nyögnek, újabban túlságosan meg ne terheltessenek, nehogy minden nélkülözhető krajcárt elszedjen tőle a nagy moloch, az állam s a kisebb moloch, a város s megakadjon a város természetes fejlődése egy másik irányban. Az erre s az alabb említendő csatornázásra szükséges pénzt tehát lehetőleg a polgárok megterhelésén kívül álló alapban kell keresni. Az erre szükséges pénzt talán elő lehetne teremteni a város tulajdonát képező u. n. avasi erdőségek kitermeléséből, az ebből előállandó pénzzel talán fedezni lehetne a kérdés financiális oldalát. A kérdés másik oldalát képezi, hogy honnan látassék el a város vízzel ? Felhívjuk e tekintetben a polgármester ur szives figyelmét Nagyvárad vízvezetékére. Nagyvárad a város közönségét vízzel a Kőrös folyóból látja el. Nálunk is lehetne talán a vízvezeték kérdésének e részét Nagyváradéhoz hasonlóan úgy megoldani, hogy a vizet, természetesen megfelelő szűrőkészülékek alkalmazása mellett, a Szamos folyó szolgáltassa. Egy másik régen vajúdó kérdés a csatornázás kérdésének meg oldása. Nagy és szép város, sőt egyáltalán város vízvezeték es csatornázás nélkül el sem képzelhető. Külföldön különösen a német városokban legelőször e kettőre fek- tztik a fősulyt s csak azután az utca rendezésre, szépítésre stb. s ez természetes is, legyen egy vá- rcnv&k jó ivóvize, tissUa levegője s azután következzék minden más. E kettő nélkül jó egészségi viszonyokat, ami pedig a természetes fejlődésnek fundamentumát képezi, elképzelni sem lehet. Amig egy városban az egyes házakból kiioiyó rondaságok (mennyi kelle- kellemetlenség van ezért, de hova tegyék a háztulajdonosok?) az egész városon nyílt csatornákon folynak keresztül, az egész várost eltöltik bűzzel és az egészségre ártalmas bacitlusokkal, eltekintve a szenytől, városról beszélni sem lehet. Siettetni kell e kérdések megoldását, mert ha van valami, ami a mi szépen fejlődő varosunknak haladását, emelkedését megakasztja, úgy ez csak a vízvezeték és csatornázás hiánya lehet. Felhívjuk a polgármester ur szives figyelmét a kövezési viszonyok helyes módon való megoldásának kérdésére is. Nem arra kell a fősulyt fektetni, hogy évenkint mentül több kövezést végeztessen a város, hanem arra, hogy amit végeztet, azt jói csináltassa. Felhozzuk e léren Bercsényi- és Kis- faludy-utcák kövezési viszonyait. Ez utcák csak a közelmúltban lettek újonnan kikövezve, de úgy, hogy egy hirtelen eső, vagy hó olvadás után mindkét utca teljesen viz alatt áll, úgy hogy a házakból kijutni s azokba bejutni szinte lehetetlen. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy; az utcák f. helyett, hogy feltöltetnének a kövezés alkalmával, folytonosan mélyittetnek, úgy hogy pl. Bercsényi-utca egy részén a járda és a kövezés között 80 cm. különbség van, ami az utca átrakás előtt legalább ily mértékben meg nem volt. Természetes aztán, hogy miután ez a városrész a „Fülencséstó“ miatt a természettől is mélyebben fekszik, a környékről az összes belvíz e két utcában gyűl össze, nem lévén innen lefolyása, napokon keresztül térdig érő viz áll ez utcákban, úgy, hogy Egy szerelem története. Irta : Császy László. Még csak Dyolcadéves gimnazista gyerek volt Hevessy Karcsi, a mikor egy ismerős családnál való összejövetel alkalmával a háziasszony bemutatta a kis Kallós Erzsikének, a kit akkor először vezettek társaságba. Az ábrándos fiatal diáksziv azonnal lángra lobbant a szökefürtös, mosolygó kék szemű, piros ajkú kis lányka láttára. Az egész mulatság alatt vele foglalkozott s minthogy a kis lány sem idegenkedett tőle, azt hitte, feltalálta azt a lényt, a kiért most az élet mezejére lépve, küzdhet dolgozhat s a ki majd, tanulmányai befejezésével, szerető szivét fogja neki nyújtani fáradsága jutalmául. A társaságnak a családdal intimebb tagjai örömmel nézték a két gyermek egymáshoz való közeledését, hiszen titokban már úgyis egymásnak szánták őket. Hevessy Karcsi szorgalmas és tehetséges fiú volt, a kinek pályája elé a legszebb reményekkel néztek összes tanárai. Erzsiké is elég fiatal volt még ahhoz, hogy öt—hat évig várhasson reá. Legjobban azonban maga Karcsi örült e találkozásnak. Bár az osztály vizsgán már jelesen ment keresztül s igy teljes bizalommal nézhetett az érettségi elé, megfeszített erővel látott munkához, hogy minél szebb bizonyítványt érdemeljen ki az érettségi vizsgán s igy annál biztosabbá tegye magának a fel söbb pályákon való sikeres elhaladást. A siker nem is maradt el, Karcsi szinjeles érett lett. De nem a kiérdemelt bizonyítvány lett a legnagyobb öröme, hauem az, hogy a kis Erzsiké, mint érett, embert, egészeu férfi számba vette s teljes büszkeséggel sétált végig vele a kis város főutcáján. A pályaválasztás kérdését is ketten beszélték meg. Bár Karcsi elébb orvos akart lenni, később abban egyez tek meg, hogy a tanári pályára lép. Ez a páíya még nincs túl zsúfolva, úgy gondolták, igy lehetnek leghamarabb egymásé. Az érettségi utáni vakáció édes boldogságban telt el. Alig volt nap, hogy ne látták volna egymást s minden találkozás alkalmával boldogan szőtték a szebb jövő álmait, amikor majd behúzódhatnak egy kicsi fészekbe s élnek szeretet- ben, egymásban találva fel a legnagyobb boldogságot. Vége lett a vakációnak. Karcsit tanulmányai elszólitották hazulról, belekerült a nagy világ forgatagába. Élvezhette volna a világ minden örömét, kisértésbe is volt elég része, de mindig előtte volt az a ragyogó kék szempár, kis szerelmesének mosolygó arca s vissza borzadt a bűntől, tanult szorgalmasan tántorithatatlanul ügyet sem vetett collegái csipkedéseire, mert előtte volt a cél amiért küzdött, előtte a jutalom, a mit ki akart érdemelni, dolgozott. Amikor a szünidőkben el-ellátoga- tott haza s látta kis ideálját mint lesz napról-napra kedvesebbé, még jobbau lelkesült, még jobban törekedett. Már az utolsó évet hallgatta Már úgyszólván csak napok választották el az óhajtott boldogságtól a Roth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannóniaf szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipiraiUéra. Figyelmeztetés 11 az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
