Szamos, 1907. január (39. évfolyam, 1-9. szám)

1907-01-27 / 8. szám

8. szám. SZAMOS 5-ik oldal. annuitással adós az illető, ha az maga annuitását kifizeti teljesen, meg van vele elégedve és a tőkét nem igényli. A tőkét csak akkor igényli, ha az illető képtelen az annuitás ki­fizetésére, és igy voltaképen az annui­tásért kerül a birtok árverés alá Mire vezetett tehát ez a jogi intéz­mény Németországban'? Arra, hogy a birtokok, mint a statisztika mutat­ja 85--87 százalékig vannak eladó- sodva, ami irtózatos szám. Már pedig nálunk, hol a paraszt kevésbbó taka­rékos, kevésbbé gazdálkodik ipariasan, tehát a földjáradék kevésbbó egyen­letes, ahol ehhez hozzájárulnak a kli­matikus, az időjárási viszonyok szél­sőségei is, ez az arányszára még ked­vezőtlenebb lenne. Móltóztassanak megengedni, de a világ legrettenetesebb gyászindulójá­nak tartora azt, midőn a dobot ütik meg az ember háza előtt, de ha meg­ütik tökéletesen mindegy, hogy egy altruisztikus vagy nem altruisztikus intézmény teszi ezt. Az intézménynek hívei kik azzal behatóan foglalkoznak, maguk is ér­zik és tudják ezt és ép azért egy sa­játságos gyógyszert ajánlanak orvos­ságul, nevezetesen a hitelnek teljes megszüntetését. T. Ház! A hitel azok közé az in­tézmények közé tartozik, melyeket le­het szidni, de nem lehet nélkülözni. Méltóztassék megszavaztatni Magyar ország gazdaközönségót, vájjon ki- vánja-e azt, hogy a hitelforrások elő­le elzárassanak. (Derültség a közé­pen.) Nem eltávolítani, hanem köze­lebb kell hozni hozzá a hitelt, a hi­telnek mezőgazdasági jelleget kell adni, be kell hozni az u. n. zöld hi­telt, a vetésre adott hitelt, a marha- tenyésztés céljaira szóló hitelt és adni kell a telekkönyvi rendtartás, ha jól emlékszem 55. §-ának módo­sítását. Ez a törvényszakasz a föld­nek oly értelmű fefdarabolhatlansá- gát mondja ki, hogy bárminő adós­ság terhelje is az egész ingatlant, ez az adósság feltétlenül átvitetik min­den egyes parcellára. Ha tehát olyan birtokrészletet akar elidegeníteni az illető, mely birtokrószlet elidegeníté­sével semmi körülmények közt nem szenved a hitelező, mert az ő köve­telése tízszer, húszszor fedezve van, ezt nem teheti és hitelezőjének ki van szolgáltatva. A sórthetetlensógi bizonyítványok rendszerét valóban be kell hozni a jelenlegi német járadéktörvényből, hogy mikor minden kétségen felül áll az, hogy a hitelező érdekével nem cl'enkezik ezen egyes birtokok felda­rabolása és tehermentes lejegyzése, akkor ennek a lehetőségét adjuk meg, mert nem egyszer a birtokos­nak, a nagyobb vagy kisebb gazdá­nak exisztenciáját veszélyezteti az, ha,az ily eladás lehetetlenné tétetik. Ámde, hogy ha mi el akarnék törölni a hitel intézményét, akkor visz- sza kellene térni az évszázadok előtti szegényes produkezióra. Hogy ezzel a szegényes produkczióval miként lehet felépíteni egy modern államot, miként lehet annak ezer és ezernyi szükségleteit kielégíteni, ez oly prob­léma, a melyet ily alapon megoldani soha sem lehet. T. Ház! A mi azon­ban engem főképen arra indít, hogy a jövedékbirtokok jogi intézménye ellen foglaljak állást, annak abban van egyik lényeges oka, hogy ez az intézmény feltétlenül szükségessé tenné az egyenlő örökösödési jog megváltoztatását, és a törzsökösödósi rendszernek elfogadását, miután a já­radék súlyos terhével szemben a bir­toknak egységet meg kell óvni, T. Ház! Az egyenlő örökösödési jog az emberi természetből folyik és ha mi ezt meg akarnók változtatni, a vérközössóg igazságát hoznók ösz- szeütközósbe egyes osztályigazsá­gokkal. A családi boldogságnak alapja az egyenlő szeretet a gyermek iránt. Az apa egyaránt küzd kenyérért mind­egyik gyermeke számára, az anya egyaránt gondozza családjának min­den egyes tagját. Ezért gondol a gyermek olyan nagy, hatalmas, szinte félő tisztelettel az édes apára, ezért gondol annyi gyöngédséggel az édes anyára. A családi tűzhelynek ez az egyenletes melege végigkísér az élet nek minden utján és nem egyszer ment meg az élet viszontagságai kö­zött. Ebben a társadalomban, a me­lyet annyi jogosult és jogosulatlan támadás rázkódtat meg alapjaiban, a család az utolsó mentsvár. Vigyázni kell, nehogy az elidegenkedós, ne­hogy a bizalmatlanság, nehogy az egyenlőtlenség üszkét bedobjuk ebbe az intézménybe, ebbe az utolsó vá­runkba is, nehogy felgyújtsuk és az ellenség kezére juttassuk azt. Igaz, t. Ház, azt mondják, hogy hiszen a második, harmadik gyermek más foglalkozás után láthat. A do­log úgy áll, hogy mi azt a gyerme­ket birtoktalanná tesszük akkor ha, olyan törvényes intézményt létesítünk, a mely a birtokot egyetlen gyermek kezébe köti le. Az a gyermek nem felejti el, hogy az a birtok mégis csak támasza neki az élet viszontagságai közepette, támasza öregsége, támasza munkaképtelensége esetén, és azt érzi, hogy tőle ezt a támaszt el­vonják. De hogyan is áll a társörökös ki­elégítésének kérdése? Maguk ennek az intézmények barátai azt mondják, hogy az intézménynek épen abban van az előnye, hogy a kielégítés nem készpénzben, hanem újabb járadék- levelek utján eszközöltetik. Csakhogy ezek a járadékiévelek névleges, kép­zelt értékek, mert a birtok már meg van terhelve járadékkal, ez a jára­dék szubszidiárius, sehol le nem szá­mítolható, és igy az a kidobott örö­kös azt látja, hogy neki örökség bir­tok, föld helyett csak egy darab cifra papirost nyomnak a kezébe. Ezek az intézmények igazi szak- szervezetei a szociáldemokráciának, mert jogosulttá teszik a szociáldemok­ráciát. Ezek az igazi kivándorlási ügynökök, mert semmi sem csábit annyira a kivándorlásra, semmi sem adja olyan biztonsággal a vándorbo­tot az ember kezébe, mint annak a tudata, hogy a társadalom berende­zése igazságtalan, hogy őt kidobják az életbe mezítelenül; és akkor, mi­kor ő az élet asztalán helyet akarna foglalni elcsüggedetten, fáradtan, éhe­sen, minden asztalon ott találja a feliratot: a törzsvendégek számára lefoglalva. Nem hiába, Dante a nagy firenzei költő nem a szenvedést, nem a fájdalmat tartotta az élet legna­gyobb bajának, nem ezt irta oda jel­szóul a pokolnak kapujára, hanem a reménytelenséget. Az ilyen társadalmi rendet valóban nem lehet fentertani, csak a szuronyoknak erejével és ha minden országban veszedelmes a szu­ronyok ereje, százszorta veszedelme­sebb a szurony nálunk akkor, mikor az az állam vagy társadalom meg- mentőjekőnt lép fel, mert ezek a szu­ronyok sem magyarok, hanem ide­genek. (JJgy van ! bal felől.) Gróf Apponyi Albert azt mondotta a kultuszvita folyamán, hogy ö bol­dog, hogy egy követ hordhat a ma­gyar nemzeti kultúra alapjához. Va­lóban boldogok azok a nagy alakok, a kiknek megadatott a hivatás, hogy nagy építőköveket hordhassanak a magyar állam gazdasági és kulturá­lis megerősödéséhez. Am még ezek kel a nagy alakokkal, az egyes kö­vekkel, a miket összehordhatnak, nem lehet fentartani az államot. Százez­rek és milliók munkája kell ehhez, milliók és milliók kell hogy hordják a kavicsot, homokot, építőanyagot, de ezeket a milliókat kell hogy lel­kesítse az a tudat, hogy a mit ők építenek, az nem gúla a Faraók szá­mára, hanem a szabadság hajléka, a melyben jogszerint foglalnak helyet mindannyian, nem azért, mért meg­tűrik, nem elnézésből, nem kegye­lemből, nem ennek morzsája vagy hulladéka folytán, hanem azért, mert joguk van hozzá és mert ez a szó: jog, ez szüli a világ leghatalmasabb érzését, a mely nemzeteket forraszt össze, nemzeteket alapit meg, világo­kat változtat és alakit át, ez szüli azt a nagy szót, a mely minden be­csületes ember lelkének legnagyobb gyönyörűsége: hogy kötelességei is vannak. (Tetszés.) 1849-ban Kossuth Lajos szabaddá tette a földet, 1907 ben Kossuth párt­jának a többsége ül itt és az nem te­heti újra megkötötte a földet. (He­lyeslés és tetszés.) Az igazságügyi költségvetést, biza- lopnmal a kormány iránt, elfogadom. (Élénk éljenzés és taps. A szónokot számosán üdvözlik.) SZÍNHÁZ. Heti műsor. 27- d. u. Veér Judit, színmű, este János vitéz operefte. 28- án Egy kalona története, színmű. 29- én Váljunk el, vígjáték. 30- án Leányka, Operette. 31- éu Gróf Hamlett, vígjáték. 1- óu Nap és hold, Operette, zóna. 2- án To.vaj, színmű. 3 án d. u Tót leány, népszínmű. Este Görög rabszolga, operette. Szerdán a „Tökéletes feleség“ ke­rült színre másodszor. Az előadás még tökéletesebb volt, mint az első, a darab erkölcsi becsét úgy látszik színészeink is átértették és igyekez tek a darabhoz méltó játékot adni, A Ids Herman Milica (Dorreh) enni való volt a többi szereplők is mind lélekkel játszottak, még Kiss Miklós is megőrizte komolyságát. Csütörtökön a „Milliárdos kisasz szony" ment kis közönség előtt. — Meglehetősen indult, az első két fel­vonás alatt nem lehetett észrevenni a közönség hiányát a játékon, de már a harmadik skandalózus volt, mint ha csak maguk közt lettek volna színé­szeink. úgy diskuráltak játék közben. Hiába működött a súgó derekasan, rá se hallgattak, egy oldalba lökéssel kellett egyiket, másikat figyelmez tetei, hogy beszéljen már. A jövőben löbb figyelmet kérünk közönségünk­kel szemben, még ha kevesen vaunak is. Tisztelet a dicséretre méltó kivé­telnek : Komárominak. Pénteken »Gül Baba“ zóna, zsúfolt ház. Az egész estén általános tetszés, a mely néha csendes morajban, majd szűnni nem akaró tapsban nyilvánult. Tihanyi valósággal elemében volt, táncát kénytelen volt megismételni, énekszámait pedig ad infinitum for- sirozták. — Kornáromy csinytalan jó kedvvel játszott s az utolsó szótagig érthető kellemes hangon énekelt, nagy- előny az éneknél is az érthetőség, láttuk ezt ez alkalommal Leila szere­pénél is, melyet most Fábián játszott Keréuyi helyett. Keréuyi ugyan gyö nyörü hangon énekelte ezt, de nem lehetett érteni az egyes szavaknál, Fábián pedig érthetően szépen énekelt. Hírrovat. Fortuna. Egy öreg ur a klubba járt Minden áldott este, Ámor helyett ő már inkább Fortunát kereste. Fiatal és szép nejére Mi gyanúja volna, Ments* Isten, hogy ilyesmiről Legkisebbet szólna. Ments* Isten, hogy gyanúsítsa, Akit ő úgy — tisztel S kapujában találkozik Estén kint egy — tiszttel. Búr. * Kinevezés. A belügyminiszter Kende Péter várm. aljegyzőt a főis­pán előterjesztésére a belügyminisz­tériumhoz segédfogalmazóvá kine­vezte. * A esendőrségröl. Bez«rédy Titusz csendorhaduagy szakasz-parancsnok, egészségi okokból négy heti szabad­ságra ment. Távollétié alatt Ács Géza járásőrmesl er végzi a sz&kaszparaucs- noki teendőket. * Házasság. Néhma Lajos József speciál kávé és tea kereskedő f. hó 24-én Batizon kötött házasságot scljei Kacsó Ida kisasszonnyal. Az esketést Hajdú Zsigmond püspöki titkár vé­gezte Debrecenből. * Adomány. Gróf Dágenfeld Sín dór 5 kor. adott a Loráutffy-estély alkalmából az egyesület javára, me­lyért hálás köszönetét fejezi ki ez utón is az elnökség. * Bírósági kinezés. Őfelsége a ki­rály Csiílóry Dávid nagykárolyi kir. albírót a VII. fiz oszt. sorozott já- rásbirová nevezte ki. * Eljegyzés. Dr Üdényi Nándor ügy ved, tovszéki albiró, debreczeni lakos eljegyezte Győrffy Katiukát, Györffy József nagykarolyi vaske- resbedő leányát. * Alapítványok. Dr. Halász Lajos szatmárhegyi orvos és dr. Veréczy Ernő ügyvéd 20 20 kor. alapítványt tettek az ev ref. főgimu alap javára. Fogadják ez utón is az igazgatóság hálás köszönetét. * Iparos tanonciskolái tanító vá­lasztás. Az ipartauodai bizottság jan. 25-én tartott ülésében a város által reudszeresitett két uj tanszékre Neu bauer Elemér és Ligeti József áll. tanítókat választották meg. Ugyane­zen gyűlésen felhatalmazta a bizott­ság Kótai Lajos igazgatót, hogy 60- nál több jelentkezőt egy osztályba ne vegyen fel, tekintettel rrra, hogy az óv fele már elmúlt s eddig is oly nagy a növendékek száma, hogy a tanítás sikere van veszélyeztetve, ha az osztályokat túl zsúfolják. * Emlékeztető. Felkérem mindazon volt tanulótársaimat, kikkel 1887. év junius havában a szatmári ref. gim­názium Vl-ik osztályát együtt végez­tem, hogy a 20 éves találkozó idejé­nek és az összejövetel programmjáuak megállapítása végett velem cimöket, véleményüket tudatni szíveskedjenek. Hajdubagoä, (Biharmegye) 1907. jan. hó 25. Berky Sándor ref. lelkipásztor. * Újabban megválasztott megye­bizottsági tagok. Aavasujvárosou : Nyágri János biró. Madarászon : Mar­cus Lajos g. kath. lelkész. Nagynyi- resen: Cseh Lajos főgimn. igazgató Nagykárolyban. Gebén : Szűcs Miklós közs. biró. Csőkében : Lengyel Lajos r. kath. plébános. Dobráu : Uray Géza ügyvéd és Ddbreczaai Lajos birtokos. * Egyháztanácsi ülés. A németi ev. ref. egyháztanács ma vasárnap egyháztauácsi ülést tart. A gyűlés fontosabb tárgyai az évi számadás és az ügyészi állás betöltése. Ugyanis Vajay Károly polgármester az egyház volt ügyészének helye lesz betöltve. Jelölve vannak dr. Veréczy Ernő és Dómján János. * Felvétel a Mensa-akademikába. A budapesti egyetemen a Mensa-aka- demikán a város által tett alapiványi hely megüresedett. E helyre a városi tanács Tatz László első éves rajzta­nárjelöltet jelölte, ki a múlt évben a helybeli kir. kath. fűgimn. jelesen érett növendéke volt. * Uj csendőrkerületi parancsnok­ság. A debreceni csandőrkerületi pa­rancsnokságnak, mely május 1 én kezdi meg működését, csaknem egész észak­keleti Magyarországra kiterjedő ha­tásköre lesz. — Nevezetesen, mint a honvédelmi és belügyi kormányok együttes előmunkálataiból látjuk, ki fog terjedni Hajdú, Bihar, Szatmár, Máramaros, Bereg, Szabolcs és Ung vármegyékre a hatásköre. Szárnypa­rancsnokságok az eddigi tervezetek szerint Debreczenben, ^Nagyváradon, Szatmáron, Nyíregyházán, Beregszá­szon, Máramarosszigeten és Ungváron lesznek. A kerület csendőreinek száma közel 600, a központi — személyzet száma 200 lesz. * A vármegyei muzeum érdeké­ben Szatmárvarmegye alispánja kör­rendeletét intéz valamennyi főszolga­bíróhoz, hogy oda hassanak, miszerint a megyében talált és találandó min­dennemű érdekességgel biró tárgyakat lehetőleg a hivatalos ut elkerülésével a létesítendő megyei muzeum számára megszerezzék. A körrendelet igv szól : „Felhívom tehát, utasítsa járásának jegyzőit és elöljáróságait, hogy a kerü­lőtökben, illetőleg határukban végzendő földmunkálatoknál az eddiginél sokkal éberebb figyelemmel legyenek a netán előkerülő leletekre, mint őskori cserép, kő, bronz, csont, vas és egyéb tárgyakra, régi pénzleletekre stb., minden ily alka­lommal figyelmeztessék az illetőket a törvény következményeire, ha az esetleg talált tárgyakat be nem szolgáltatnák, tudakozódjanak a munkában résztvevők­nél és figyelmeztessék őket, hogy netán előkerülő cseréptárgyakat stb. össze ne törjék, hanem igyekezzenek azokat ép állapotban kiemelni, világosítsák fel a népet ennek céljára nézve és kérjék meg a tanítókat és lelkészeket is, hogy ez irányban a közművelődés előmozdítása szempontjától, segítségére legyenek. —

Next

/
Thumbnails
Contents