Szamos, 1907. január (39. évfolyam, 1-9. szám)
1907-01-20 / 6. szám
2-ik oldal. SZAMOS 6 szám ként érettségi bizonyitvánnyal bocsát az életbe, jelentékenyen gyarapítva ezzel nemzetünk értelmi s idővel anyagi erejét. S e tanulók 65 százalékát (20 százalék gimn., 15 százalék real) a polgári iskolák szolgáltatják. Fontos közgazdasági érdek kívánja tehát, hogy hazánk újabb fejlődésébe szorosan beilleszkedő ezen iskolafajjal behatóbban foglalkozzunk, fejlesztésében buzgólkod- junk. Ezen iskolák nagy része, az 1883. évi köztisztviselők minősítéséről szóló törvénytől, mely azt a középiskolákkal egy rangba helyezi s az egy évi önkéntesi kedvezménytől eltekintve, annak köszönhették gyors fejlődésüket, hogy vagy önállóan, vagy velük, közös épületben és közös igazgatás alatt, de külön tanárikarral, négy osztályos polgári iskolával kapcsolták egybe, sőt több város (Debreczen, Pozsony, Sopron) újabban nyitották meg előkészítő iskolájukat. A polgári iskola nemcsak azért segítőtársa a keresk. szakoktatásnak, mert a tanulók nagy hányadát szolgáltatja, hanem különösen azért, mert onnan rendszerint a legjava, a gyakorlati életpályák iránt érzékkel biró tanulók jelentkeznek felvételre, mig a középiskolai tanulók legtöbbjét a köny- nyebben boldogulás vágya s a klasszikusoktól való menekülés ve zérii ide, vagy az önkéntesi uniformis egy évvel korábbi meg- szerezhetésének gondolata. Az ilyen praktikusan számitó elemekből pedig minél kevesebbet kér a folytonos és kitartó munkára hivatott szakiskola, melynek három évre szorított tananyaga semmivel sem kevesebb, mint a középisko Iák négy íelső osztályáé. Aki ott sem boldogul, mert nem vette komolyan munkáját, az itt sem válik az iskola díszére. Ebből nem következtethető, hogy a középiskolák nem adnák meg a kereskedelmi iskolai képzés alapjás, sőt tapasztalatból állítható, hogy azok, — ha hajlamukat követve változtatták iskolájukat, könnyeb ben haladnak s szebb eredményt érnek el egyenlő minősítésű polgári iskolát végzett társaiknál. Főgimnáziumaink szempontjából a polgári iskola létesítésének szükségességét, az elmondottak után felesleges bővebben ismételni, hisz a helybeli két íőgimn. tanárai nem egyéni, hanem pedagógiai tekintetekből, talán jobban várják az Ízléstelenül elnevezett „levezető csatorna“ kiépítését, mint maguk az érdekelt szülők. Városunk rohamosan növekedő lélekszáma, élénk kereskedelme, fejlett ipara, előnyös fekvése, nagy vidéke, a közszolgálatnak számos ága, az adófizető polgárok nagy hányadának jogos igénye s a mar meglevő tanintézetek közös érdeke amellett szólnak, hogy a polgári iskola már a jövő tanévre meg- nyittassék. Itt a cselekvés ideje. Ne rettenjen vissza a törvényhatóság az anyagi áldozattól, még akkor sem, ha az állam támogatását egyelőre nélkülözni lenne kénytelen. A kulturális intézményekbe íektetett tőke a legreálisabb elhelyezés. Jól esik hinnünk, ha ezen eszmét városunk újonnan megyválasz- tott agilis polgármestere, vármegy .mk tevékeny tanfelügyelője s a képviselőtestület szeretettel felka rolják, mihamar megnyílnak a polgárok iskolájának kapui. — Ezzel lenne meg tanintézeteink között az a teljes harmónia, amelyről éppen di\ Vajay Károly polgármester ur emlékezett meg a felső kereskedelmi iskola megnyitó ünnepélyén elhangzott lelkes beszédében. hírrovat. — Lapunk kiadóhivatala tisztelettel felkéri előfizetőit, hogy a hátralékos, valamint az 1907. évre szóló dijakat haladéktalanul beküldeni sziveskegjenek. * Tisztelgések az uj polgármesternél. A/ elmúlt héten városunk népszerű uj polgármesterénél úgy az egyesek, mint a testületek tisztelgése napirenden volt. A káptalan részéről dr. Kádár Ambrus praelatus-kanonok tisztelgett először, az irg.-rend tagjai a házfönok vezetése mellett, a szatmári g. k. egyház nevében Hubán Gyula jelent meg az uj polgármesternél. E hó 18 án a Férfi-dalegyesü- iet tisztelgett dr. Fechtel János al- elnök vezetése mellett, ki magas szárnyalást! beszédben üdvözölte a polgármestert úgy is, miut a Dalegyesület régi s buzgó tagját. Dr. Vajay Károly polgármester igen sziveseu fogadta a Dalegyesület tagjait s biztosította a jövőben is szeretetéről, melyet mint régi tag, a dalárda iránt érzett. A megjelent dalárok a polgár- mestert végül zajosan megéljenezték. * Főigazgató változás. A kassai tankerület főigazgatója Szieber Ede kir. tanácsos, a Fereucz Józef rend lovagja nyugalomba vonult, utódjául dr. Zoltványi Irén benedekrendi szerzetes tanárt és Ratkovszky Pál helybeli kir. kath. főgimnázium igazgatót emlegetik. Szeged uj tan. kér. főigazgatója. A vallás és közoktatásügyi miniszter dr. Szeles (Schnabel) Róbert a budapesti VII. kér. gimnáziumi tanárt, a helybeli kir. kath. gimn. volt jeles növendékét, a szegedi tankerület főigazgatójává nevezte ki, dr. Platz Bonifác helyére, ki a szabadkai gimnáziumban pár évvel ezelőtt történt botrány főszereplője voit. Most utol- érte végzete, megérdemelt nyugalomba tétetett * Köszönetnyilvánítás. Mindazon ismerősöknek és jóbarátoknak, kik szeretett Rózsika leányunk elhunyta alkalmából részvétükkel bánatunkat enyhíteni igyekeztek, köszönetünket fejezzük ki. L tteczky Endre és neje. * Uj várni. biz. tag. Dr. Gaál Endre budapesti lakos, gyógyszerész, lapunk v. muukatársa, f. hó 17 én a tiszabecsi választókerületben, Sipos József milotai ref. lelkésszel szemben nagy többséggel Szatmárvármegve törvh. biz. tagjává választatott meg. * Házasság. Vajnaj- Lajos helybeli előnyösen ismert építész és vállalkozó tegnap délelőtt lépett házasságra Borsi József tímár iparos leányával, Erzsébettel. * A főispáni lak változása. Tudvalevőleg a főispáni szállás a Pannónia első emeletének Deák-téri részén van berendezve. Tekintve azon körülményt, hogy a szállodai lakás sok tekintetben a főispánnak kényelmetlen, Bartba Kálmán gazd. tanácsos elhatározta, hogy más főispáni lakás után néz. Legalkalmasabbnak kínálkozik e célra a r. k. plebánia-épület, hol az emeleten több üres szoba áll használatlanul. A helybeli r.k. hitközség adminístrátora Hehelein Károly praelatus-kanonok a kapott megkeresésre azonnal késznek nyilatkozott a plebánia-épülötben jelenleg nem használt szobákat a város részére főispáni lakásul minden bérfizetés nélkül át engedni, természetesen csak azon időre, mig ő az épülettel jogszerüleg rendelkezik. rogtak benne a goudolatok, hajszolva egymást, kiindulási pont és végczól nélkül. — Csak egyet látott tisztán, hogy ez a szépséges bestia szemérmetlen módon meggyalázta ismét és cinikusan vágta arcába, hogy még csak meg sem tudja ijeszteni. Kitámolygott, mint egy részeg ember és diilöngve ment haza az üres lakásba. Nem érezte már a gyalázatot sem, csak az a kacagó hang csengett még fülébe, csak s düh tépte a lelkét, hogy ő meg sem tudja azt az asszonyt ijeszteni ! Egyszerre kipattant megbénult agyából egy gondolat s dűtöl torzult arc- czáu végig cikázott egy vigyorgás, szeme mély gödréből kipattant az öröm s lázas sietséggel, attól remegve, hogy talán elröppen ez a jó gondolat leoldta a nadrág szíját, átdobta az ajtófélfán, fölált egy kis székre, hurkot csinált a szíjra és rá a nyakára. Aztán elrúgta a széket. Egyet-kettőt rándult, villogott a szeme az édes pokoli kéjtől ráugatódzó ajkán ki-ki szökött egy szó, lázasan, tördelve : haza jön az asszony, aztán meglát, megijed, megijed, mégis megijesztem. Csönd van, a távol hegyek mögött most bukkan fel a nap arany sugarai gyöngéden cirógatva ^csókolják körül azt a nyomorult kis emberi roncsot, a mely mig lélek volt benne, úgy tudott örülni, hogy ő is megijeszti egyszer az asszonyát. szép asszonyt is, hogy ezzel a város első emberének, a nagyságos polgár- mester urnák (a kit az úristen a hazai színművészet dicsőségére sokáig éltessen) kedvében járjon. Büszkén tekint le munkájára, mert íme Medve Gáspárné ott ül a polgármester ur közvetlen közelébe, fejét keblére hajtja átfogja gömbölyű karjaival, szóval minden jól megy es ő nyugodtan hajtja álomra gondterhelt fejét, mert jól tudja, hogy a polgármester ur áthatva a missió szentségétől, melyet ő oly nemes buzgalommal tölt be, pártolólag fogja felterjeszteni államsegély iránti kérvényét a nagyméltó- ságu magas miniszterhez, mint oly ember kérvényét, aki zászlójára arany belükkel irta fel ezt a jelmondatot ! „Mindent a művészetért!“ A trupp éljenzett. A cigány tust húzott, mire a táncolok is kénytelenek voltak abba hagyni az ugrálást és össze ütui poharukat a polgármester úréval, aki nagyságának tudatában királyi leereszkedéssel nézett végig a hódolók tarka, de kopott seregén. Csak Gáspár nem volt megelégedve a toszttal. Dühösen csapott öklével az asztalra, arcából kikelve orditá : ki mert itt beszólni missióról teljesített kötelességről és szent hivatásról ? Ee a zsírunkon hízott majom, a ki a színészt rabszolgának, a nőt pedig árucikknek tekinti, a kivel kereskedni szokott, mint örmény boltos a birka bőrével ? Pfuj ! Szógyelje magát, maga Ripacs! Gyere asszony menjünk haza, nem illesz te ebbe a társaságba ! Szegény Gáspár, de sokszor elhar sogta már ezt a beszédet, de sokszor és de mindig hiába. Most is kacagatt az egész társaság, de legjobban az asszony aki gyorsan felkelt nagyot nyújtózkodott, mintegy prédára áhítozó nőstény tigris gúnyosan vágta oda a dülöDgöző Gáspárnak. „Ma nem megyek haza!“ A kis emberke megrázkódott erre a kijelentésre először tört, zúzott, aztán könyörgésre fogta a dolgot. De mikor az se használt újra csak .dühöngött, fenyegetőd- zött, hogy igy lesz, úgy lesz, ha azonnal haza nem megy vele az asszony. Az pedig vette a bundáját, a karját, a polgármester karjába akasztotta s lenézöleg, fólválról szólt oda az urának : „Bőse fáraszd magad Gáspár ; tudod, hogy engem nem egykönnyen ijeszt meg valaki, te legalább nem, nem bizony barátom soha! soha!“ Vig kacagás közben, hangos zeneszóval kivonult az egész díszes társaság, ki erre, ki arra, ők tudják, hogy hova. Az a megkiuzott kis emberke pedig kezeit eleresztve, rogyott le egy székre és csak bámult maga elé bale a nagy semmiségbe, a szája még mozgott, motyogott valamit, de agya már felmondta a szolgálatot, zavarosan kava* Áthelyezett főhadnagy. Újhelyi Károly m. kir. hoovódfőhadnagy, századparancsnoki teendők végzésére a nagykárolyi zászlóaljtól ideiglenesen Máramarosszigetre helyeztetett. * A bolygó ügyész. Dr. Várady Sándor kir. ügyész, Nyíregyháza, Szatmár, Debreczec, Ipolyság, valamennyi törvényszékét kipróbálta, de nyugalomra sehol sem talált. Ujab- bau saját kérelmére Temesvárra helyezték át. * (Beküldctett.) A „Máramaros“ ez. lap decz. 26-iki száma egy ép oly érdekes, mint újdonságánál fogva meglepő cikket közöl Graecus álnév alatt. Tér szűke miatt nem foglalkozhattunk e cikkel, mely szerint a má- ramarosi gör. kath. román papság egy uj püspökség alapítását vette tervbe Máramarossziget székhellyel. A sza- mosujvári püspökség egy részéből, illetve ennek szatmári, ugocsai és máramarosszigeti területéből alakulna az uj püspökség. Bennünket is érdekel e terv annál inkább, mert hiszen jól tudjuk, hogy megyénk gör. kath. román papságának és híveinek száma igen jelentékeny. A cikkíró (szinte biztosra vesszük, hogy érdekelt papi ember) az utóbbi években Márama- rosban lábrakapott schismatikus törekvésekre vezeti vissza a terv eredetét s ezzel, valamint a köznép vallástalanságát követő szocializmussal, mint fenyegető végeredménnyel indokolja annak úgy állami, mint egyházi szempontból való szükségét. * Köszönet. A Termény és Hitel- ban a Kölcsey-kor számára 20 koronát adományozott, melyórf. hálás köszönetét mond az elnökség. * Dalestély. A daiegyesület szorgalmasan készül egy február hóban tartandó dalestélyre. melynek műsorán több uj darab fog előfordulni, melyek közül a legérdekesebb a „Czár és ács“ cimü nagyszabású Z3uemü előadása lesz. * A dalegyesület köréből. Sáudor Venczel kir. kath főgimuáziumi tanár a dalegyesület titkári állásáról egyéb elfoglaltsága miatt lemondott. Az elnökség a titkári teendők ideiglenes vezetésére a választó közgyűléséig Csellár Arnold kir. kath. főgimuáziumi tanárt kérte fel, a ki e megbizást el is fogadta. * A Kölcsey-Kör f. évi jan. 13-án délelőtt 11 órakor matinét rendezett, meken dr. Tanódy Márton szellemes felolvasásával, Fejes Marika szép hege- düjátókával, Fogarassy Juliska remek zongora játékával gyönyörködtette a szép számú közönséget. * Belügymiuiszteri jóváhagyás. Az aszfalt gyalogjárókról alkotott szabályrendelet módosítását, a in. kir. belügyminiszter jóváhagyólag leküldött« a város közönségének, * Dr. Tímár Zsigmond helybeli ügyvéd, Rákóczi-utcai lakos a napokban egy érdekes beadványt nyújtott be a fökapitányi hivatalhoz, melyben kéri, hogy miután a osendőrsóg zaklatásától a háza előtti járda tisztáu- tártásából kifolyólag meg akar sza- badnlni, a városnak évi 60 koronát felájáni oly formán, hogy háza előtt a varos utcaseprői végezzék a kívánt tisztogatást. Tankóczi Gyula főkapitány e beadvány felett még nem döntött, de ez ügyben a lépéseket meg- tette oly formán, hogy megkeresi az ország összes torvónyhatóságu városait az iránt, hogy vájjon léteznek-® e téren ilynemű váltságdíjak. — Magunk részéröl a dr. Tímár ügyvéd indítványát iegen életrevalónak találjuk, amennyiben az illető háztulajdonosok meg lennének kiméivé az esetleges feljelentések és zaklatásoktól s a város a saját közegeivel végeztetné a takarítást, amely mindenesetre célszerűbb lenne, mintha álmos házmesterekre és renyhe cselédekre bízzuk járdáink köztisztaságát. * Megjutalmazott munkás. A debreceni aereskedelini és iparkamara Szakái Sturi Mihály helybeli szikviz- gyári munkást, ki ezen a téren már hosszú időn át elismerésre méltó buzgalommal működik 50 korona jutalommal tüntette ki. A kereskedelmi kamara egyben felhívta Tankóczy Gyula főkapitányt hogy & pénz jutalmat bizonyos üunepólyes keretben nyújtsa át a kitüntetett munkásnak.