Szamos, 1906. december (38. évfolyam, 96-103. szám)

1906-12-06 / 97. szám

2-ik oldal SZÁMOS 97. szám. rheumájához mellbetegség és gyomor- baj is szövődött s azóta napról-napra gyöngült. November hó elején állapo­tában időszaki javulás állott be, de ezt túlbecsülte, amikor a debreceni ref. egyházkerület ülésére pár héttel ezelőtt elutazott. Hazajövet meghűlt, betegségébe visszaesett. Hiábavaló volt szerető hitvesének önfeláldozó ápolása, állapota már napokkal ezelőtt válságosra fordult, mig a mai reggel szenvedéseitől megváltotta. Halálát hitvesén kivül három kiskorú árvája, szülei és két testvére siratják. A megboldogult temetése pénteken . délután fog Kinizsi-utcai házától vóg- bemenni. Főnök és alkalmazott. Á polgári törvénykönyv tervezeté­nek idevágó része tisztára az uj né­metországi törvénynek másolata, a melynek iránya pedig sok alapvető kérdésben nehezen egyeztethető össze a szoigálati szerződés szellemével a mostani magyar jogban. Ha már most szem előtt tartjuk, hogy az idegen jogoknak vakon való kopirozása, a meggyökeresedett állapotnak helyt­álló okok nélkül való negligálása igen sok ponton okozott nehézségeket, akkor legalább is indokolni kellett volna azt, hogy miért nem indult ki a tervezet készítője a mostani ma­gyar jogállapotból. A tervezet indokolásának az a része, mely a szolgálati szerződésről szól, szintén valósággal a másolás benyomását teszi az olvasóra. Beosz­tás, rendszer, tartalom, — ez mind a német törvény után indul. Sok olyan kérdés, amely mostani jogunkban be­vált módon van megoldva, teljesen kimaradt. — Több olyan pont, mely már meglevő egyéb törvényünkben rendezve van, eltérő irányban nyer szabályozást, a nélkül, hogy az indo­kolás erre a szempontra is kitérne. Tény7 ugyan, hogy a tervezet indo­kolása utal azokra a változásokra, amelyek szükségesek lesznek ahhoz, hogy egyes speciális szolgálati szer­ződések összhangba kerüljenek a kom terápiáit intézkedésekkel, csakhogy ennek a munkának elvégzését a vég­rehajtási illetve az életbeléptetési törvényre bízza. Ez elhibázott dolog. Mert éppen az volna a legfontosabb munka, mely a polgári törvénykönyvbe beillesztett és úgyszólván a model szerepére hivatott általános szolgálati szerződést viszi át az egyes élethiva­tások különös szolgálati szerződéseire. Lehet, hogy magában véve becses akadémikus értékű munka lesz a ter­vezetnek, illetve a törvénynek ez a része, ha azonban mindig csak olyau ideál marad, mely a valóságos élet­ben nem kerül alkalmazásba, vagy csak nagyon korlátolt területen lesz érvényes, akkor a törvényhozó telje­sen meddő munkát végzett. Érvényesüléshez kell juttatni a jog­biztonság szempontját is. A magyar jog amúgy is olyan változatos és há­nyatott múlttal kénytelen dicsekedni, amely7 sok ponton érezteti hátrányait Ezt eddig az Ausztriához való viszo­nyunknak köszönhettük, a mely, hol nyílt erőszakkal, hol sima furfanggal kötötte meg a folytonos jogfejlődés kezét ebben az országban. Igyekez­zünk ennek folytán a tervszerű ren­dezettséget belevinni a törvénycsiná- lásba is. Még egy igen fontos szempont pa­rancsolja ebben a körben a törvény­hozói munka becsületességét. Kétségtelen ugyanis, hogy a nagy társadalmi kérdések, amelyek napja­inkban a szociális propaganda prog- rammjába szorultak bele, nagyrészt a pozitív jog alapján viendök a meg­valósuláshoz közelebb. Mondhatni, hogy erre sehol nincs több joga és alkalma a tőke hijján levő országok­nak, mint éppen a szolgálati szerző dést rendező polgári jogban. Köny- nyeimüseggel vádolható tehát az a törvényhozó, ki a nemzet egészen közvetlenül érdekelt, igen széles ré­tegeinek eddig való meggyőződését figyelembe sem veszi olyankor, mi­dőn ezrek és ezrek gazdasági, anyagi exisztenciájáról van szó. Igaz ugyan, hogy éppen a czociális propoganda előszeretettel hangoztatja a nemzetköziség elvét, ne felejtsük el azonban, hogy az anyagiakban — már pedig a szolgálati szerződés fő- kópen anyagiak kérdése — nehezen lehet az embert elvonni arról a ta­lajról, melyhez születése és gyermek­kora, sokszor élete javarésze köti. — Igen sokszor láttuk, hogy átültetett és kellően elő nem készített külföldi jogi intézmények nálunk nem tudtak gyökerei verni. Ez igy van, mert az a jog helyes, melyet maga az élet csinál. Számolni keli tehát a létező és figyelemre számottartó életviszo­nyokkal és a nemzeti sajátságokkal. Valószínű, hogy addig még sok idő múlik el, mig a polgári törvénykönyv tervezetből törvén}7 lesz. Kívánatos, hogy ezt az időt az illetékes körök gyakorlati szempontok érvényesítésére Ez a szokatlan borsos ár sehogy- sem volt a kedvem szerint. Az én szerény napidijamból nem igen futotta, kivált ba még haza is akartam vinni valamicskét. Szinte indulatosan vág­tam a szavába: — Az sok lesz, atyafi ! — Sok az urnák, de nekem nem sok. — Dehogy nem ! Nagy pénz ám négy forint innét a városig! — Már pedig én alább még a ka­puig se megyek ebben az időben. — Különben lássa ! S újból fölvette a baltát, hogy a munkáját folytassa. Elpróbáltam mindent az én embe­remmel, de nem használt semmi : csökönyösen megmaradott a négy forint mellett. Sőt utoljára úgy tett, mintha haragudnék. — Megemelte a hangját s tele torokkal kezdett ma­gyarázni : — Hiszen most csak a balavásári hegyen kihajtani is megér két forin­tot, az ákosfalvi hágón pedig két forintért sem hajtok ki szívesen ! Hát aztán a többi ut még hol van ? Apránként mind jobban-jo bban megkötötte magát s egyre kevesebb lett a reménységem, hogy elálljon ettől az ártól, a mit először kimon­dott. Egész vitatkozás fejlődött ki köztünk ! mindenikünk támogatta ez­zel is, meg azzal is, a maga igazát. Hanem azért csak az lett a vége, hogy Sallós Mózes uram disputálás közben olyan dologgal hozakodott elé, ami egyszerre elvágta a vitát. — Uramfia, hát olyan sok négy forint? mondá, a csűr végéhez mu tatva. Hiszen, ha onnat bóviszek egy szekérderóknyi fát, azért is kapok négy forintot. Odább a csűr oldalához csakugyan egy rakás felhasitott fa volt támo­gatva, amint ez a fával kereskedő székelyeknél szokás. Azért támogatják oda, hogy jobban megszáradjon s úgy vigyék a városba eladni. Amint megpillantám a fát, hirtelen egy szerencsés gondolatom támadt. Félbe hagytam az alkudozást s egyéb­re fordítottam a szót. — Hát jól van, majd másként se­gítek a dolgon. Hanem tudja mit, atyafi ? Nem szállitna nekem egy sze­kér fát ? Úgy látom, jó száraz. Kémlö tekintettel vizsgálta kere­ken az eget s kissé gondolkozott. — Azután rövidesen felelt:-- Azt már megtehetem. — S hogy egy szekér ? — Az is négy forint. Kevesebbért nem érdemes megtenni az utat. — De nekem most lenne szüksé­gem a fára. használják fel, hogy összeegyeztessék a szolgálati szerződés mai jogát az ajánlott uj joggal! SZÍNHÁZ. Szombaton a Rajna-Czobor hírhedt „Rab Mátyás" operettje került színre nagy és díszes közöaség előtt. — A történelmi tárgyú, Mátyás királlyal foglalkozó darabot vegyes érzelmek­kel fogadta a közönség. A komoly tárgy és könnyed, mondhatni a tör­ténelmi kegyeletet sértő feldolgozás nincs összhangban egymással s igy el is tévesztette hatását. A keret, a melybe a szövegíró Mátyás királyt beilleszti, sehogy sem egyezik meg a magyar ember felfogásával. A fiatal Mátyás Prágában Podjebrád cseh ki­rály foglya. A fogság egyhangúságát a zsidónegyedbeli theoJbgusokkal való barátkozással enyhíti. A ghettó-kapu előttii kúthoz járnak, hol megismer­kedik Eysik hitközségi elöljáró foga­dott leányával, Gittával s megszereti. Barátja Gabiről, ki heologusi álruhá­ban tartózkodik Prágában, felfedezi neki kilétét és segítségét kéri, hogy a rendezendő ünnepek forgatagában kedvesével való szökését segítse elő. Mátyás megígéri annál is inkább, mivel ő maga is haza készül menni Magyarországba. Midőn azonban a menyegzői ünnepen a lefátyolozott menyasszonyban szerelmesét ismeri fel, elájul és lemond a hazamenetel- ről. Ekkor megjelenik anyja Szilágyi Erzsébet, kiváltja a fogságból s haza viszi Mátyást, akit prágai ismerősei közül többen követnek. így Czódik hitközségi szolga is, aki egészen át- vedlett magyarrá. A teljesen felesle­ges harmadik felvonást ő tölti be jóízű mókáival, amelyből bizony elég kevés van az egész darabban. — A kiállításról, rendezésről ás az előadás­ról csak jót mondhatunk. A zenekar azonban nem volt kifogástalan. A szereplők közül kimagaslott Komá­romi Giza (Mátyás), — Jók voltak Barna Mariska (Pócsi Gerő), Tihanyi (Qzódik), Fábián L. és Váradi. Ko­rányi Adél (Gitta) némi indispozició- val küzdött. Vasárnap délután „Ördög mátkája“ s este „Rab Mátyás“ második eladás­ban szintén telt ház előtt került színre. Hétfőn Pianquette örökszép ope- retje „Rípp van Winkls“ ment zóna­előadásban. — E darabról igazán el­mondhatjuk Podmaniczky báróval : hogy ezt vagy jól, vagy sehogy, de — Az a legkisebb baj ! Mindjárt megrakodom s estére ott lessek. Ez ellen nem lőhetett semmi kifo­gásom. Kezet csaptunk s megmagya­rázva a lakásomat, felpénzt adtam neki. Aztán elballagtam a falu végén levő fogadóba s ott ültem csendesen. Alig múlt el egy óra, mikor észre­vettem, hogy az ón emberem a meg­rakott szekérrel döcög már lefelé az utou. Úgy intéztem, hogy mire a fo­gadó elé ért, akkor léptem ki magam is a kapun. Sallós Mózes uram, mihelyt meglá­tott ott a kapu előtt, megállította tüstént a lovait. Most egészen más ember volt, mintha merőben kicserél­ték volna. Mint valami régi jó isme­rőshöz, nyájasan szólt le hozzám a szekérről: — Tyüh, hát az ur még itt van ? — Falatoztam a fogadóban. — Na jöjjön, üljön fel ide mellém a szekérre. Ha már úgy is megyek, magát is elviszem. — Mennyiért ? — Ne báutsuk azt, nekem is jobb, legalább az utón eldiskurálgatunk. S miután felültem, jókedvűen súj­tott a sárgákra : — Gyi, na! adni kell. Már pedig a tegnapi elő­adásról egészében jót nem mondha­tunk. Nagyon meglátszott a szerep­lőkön a kószületlenség. Különösen Fábián Linka (Lisbeth) több ének­számánál szokatlanul rosszul iutonált. Feltűnően észrevehető volt ez a levél- áriánál, melyet teljesen elejtett. Vá­radi (Ripp) érces baritonjának nagyon is megfelel ez ének-szerep. Szépen s tisztán énekelt s kettőseiben partne­rét is vitte magával. A második fel­vonásbeli gyönyörű kar nem érvé­nyesült. Mert nem énekelte a tenor- szólót Barna Andor, ki a harmadik felvonásbeli rövid ének-szerepében is sokat lendített a darabon. Igen ked­ves jelenség volt a két kis ismert műkedvelő : Hermann Ella és Milica. Jó volt Tisztái (Derrik). Kedden „A csöppség“ Fényes Samu kedves vigjátóka került színre. A címszerepet Báthori Mária nagy igye­kezettel, kedvesen és vonzóan ját­szotta meg. Partnere Tihanyi nemkü­lönben. — Jók voltak Jászai, Szűcs Irén és- Erdélyi. A „Szamos“ eredeti táviratai. Bpast, decz. 6. Dicsőszentmártonban az alkotmáuy- párt megalakult s elnökévé Pekry Sándor birtokost választotta. Az ottáni szászok is e párthoz csatlakoztak. * Az Országos Orvosszövetség temes­vári osztálya tegnap tisztelgett We- kerle Sándor miniszterelnöknél. A kül­döttség kérte, hogy a munkásbiztositó törvényjavaslat tárgyában az Orsz. Orvosszövetsóg által megállapított kórt változtatások keresztülvitelét a parlamenti tárgyalás alatt tegye lehe­tővé. A miniszterelnök megígérte, hogy méltányos kívánságaik teljesitéi- sóben szívesen fog közreműködni. * Hennig hírhedt berlini ra blógyil- kost tegnap réggel Plötzenseeben ki­végezték. * • A magyar és osztrák delegáció teg­nap letárgyalta a külügyi költségve­tést a jelentésekkel egyetemben. HÍRROVAT. * Kinevezés. A debreceni kir. Ítélő tábla Uuger Béla végzett joghallga­tót, a szatmári kir. törvényszékhez díjtalan joggyakornokká nevezte ki. * Esküvő. Wilsch Frigyes kolozs­vári nagykereskedő és drogéria tu­lajdonos, e hó 8-áu esküszik örök hűséget Kotnka Alajos és neje Kano- vich Róza leányának Rózsikának. * Esküvő. Sommer Henrik cs. és kir. 5. gyalogezredbeli százados, e hó 3-án esküdött örök hűséget Spindler Adél urhölgynek. * Eljegyzés. Gerber Emmát, Ger­ber Ödön szinórváraljai gyógyszerész és neje szül. Tegze Erna leányát e hó 2-án eljegyezte Szabó Gáza hely­beli jóhirü füszerkereskedö. * Pályázati eredmény. Színházunk­nak a jövö évi bérletére f. hó 4-ón járt le a pályázat ideje. Ez alkalom­ból a következők adták be pályázati kérvényüket: Miklósi Gábor, Heves Béla, B Polgár Béla, Baróti Rezső, Halmay Imrónó, Kondor Jenő és Kró- mer Sándor. A pályázatok sorsa felett a szinügyi bizottság javaslata után a közgyűlés dönt. * Adomány. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök, a nagykárolyi kath. legény-egyletnek, valamint a nagy- károlyi jótékony egyesületnek 50—50 koronát adományozott. * Áthelyezés. Virág Lajos nagybá­nyai m. kir. posta és táviró főtisztet a szatmári I. számú posta hivatalhoz helyezték át. SVaoiüSZÖVet dívatíízletéb^n csakis a legjobbnak bizonyult szövetek vannak OJ uivaiutiv/iow^ii forgalomban a legmodernebb kivitelben. Szatmáp, Deák—tép 2l. sz. i^p Utolérhetetlen olcsó árak. "Wi Martin Sons &. C. L. T. D. angol gyapjúszövet gyárosnak Télikabát szövetekben, valamint női costüm szövetekben különlegességek.

Next

/
Thumbnails
Contents