Szamos, 1906. december (38. évfolyam, 96-103. szám)

1906-12-20 / 101. szám

2-ik oldal 101 szám. közgyűlés továbbra is a kissebesi kőbánya-társulatra bizta s a biz­tosíték egy részét a sz.rződés ér­telmében kiutalta. A lóverseny­egyletnek a 800 kor. segélyt az 1907. évre is megadta. A Perényi- utcai vámház átalakítását elren­delte. Az áramdijak könyveléséért 850 kor. jutalmat utalt ki. A mén- telep által kért szénarakodó helyet 100 kor. évi bér mellett átenged­hetőnek jelentette ki. A teloszlatott orvos-gyógyszerész-egylet vagyo­nából létesített alap kezelését a város közönsége elfogadta s az alapitó okiratot felterjeszteni ren­delte. Az iparostanonc-iskolánál egy közismereti és egy rajztanitói állás szervezését határozta el azzal, hogy jövőre az államsegély föl­emelését fogja kérni. Krémer Sándor szerződése. Közgyűlés hosszas vita után 49 szóval 33 ellen jóváhagyta a szin- ügyi bizottságnak Krémer Sándor színigazgatóval kötött szerződését, egyúttal elrendelte a színházra vo­natkozó szabályrendelet 5. és 7-ik §-ainak módosítását, melyek a szín­igazgató választási jogát a szinügyi bizottságra ruházzák s a közgyű­lésnek csak a szerződés jóváha­gyását tartják fenn. Nem tartozik ugyan a közgyű­lési tudósításhoz, de szerény véle­ményünk szerint kár volna ezen változtatni, miután a törvényható­sági bizottság tagjai közül tálán 10 rendes színházlátogató sincs. Mi értelme volna tehát az arra hiva­tott s a színházi ügyekkel ismerős bizottságot egyszerű rendőri sze »ággal, fájdalommal töltötte el. Az elkóuyezteiett szépségű leány nem hitte volna, hogy valaha színpadi partnert ennyire irigyelni fog Mikor egy darabban együtt léptek föl, egész nap rosszkedvű, bátortalan volt. Megérezte, hogy az este bármit követ el, csak stafázs lesz. A két színésznő együtt öltözködöt' Nelli közönbös arccal festette magát a tükör előtt, mikor a ruháját össze fűzték, könnyű sóhajjal mondotta : — Már a harmadik szerepet ját szom ebben az antdős ruhában. Nem csodálnám, ha megszólnának éne. Joáu icziguáltau jegyezte meg : —- Ön játszthatik akármilyen ru­hában .. . — Gondolja ? — Úgy van, azon győzelme bizo nyos. Ali, Nelli, ha ón úgy tudnék játszani, ha ón bírnám azokat az esz­közöket. — És ha én olyan szép lennék, mint, ön. A szép leány elfintorította az arcát. — Mit érek vele ? Látja nem taga­dom, én irigylem önt. Vad, indulatos, kínzó irigység lep meg, ha látom, hogy ön mint uralkodik az emberek nemesebb indulatain. Nelli pajkosan vont vállat. — Azt hiszi talán, hogy én nem irigylem önt. Out, aki mindenkit hó­dolatra késztet tökéletes szépségével. Jolán eldobta a szemöldök feketiböt. Esküszöm, hogy ezen nincs mit irigyelni. Igen körülzsonganak, keresik tár­saságomat diszkréten és tolakodóai . Hallhatok annyi hazugságot, hogy megcsömörlik bele a lelkem. ti é A repre fokozni s a közgyűlés plénu­mára bízni a színigazgató válasz­tást akkor, midőn az érvényes sza­bály értelmében a szerződés szank­cionálása úgy is lenn van neki tartva ? Hatósági átiratok. A közgyűlés gyorsan tárgyalta le ezután Nyitra, Pozsony és Ko­lozsvár átiratát s valamennyit ha­sonló szellemű felirattal támogatni rendelte. Magán kérelem. Végül Bura Sándor adóvégre­hajtónak a közgyűlés 4 heti sza­badságot engedélyezett. A munka. Magyarország az egyetlen ország talán egész Európában, ahol gazda­sági téren óriási kiaknázatlan terüle­tek hevernek parlagon, amelyeknek kiaknázása mérhetlen mennyiségű jö­vedelmet biztosítana az összlakos­ságnak. Gyári és ipari téren pedig, sajnos, Magyarország annyira a kezdetleges­ség legelején van, bogy élelmes és erélyes vállalkozó szellemmel tiz éven belül óriási sikereket lehetne elérni, amellyel megteremthetnénk a magyar ipart, amely az egész hazai szükség­letünket fedezné és az idegen áruk beözönlésót teljesen feleslegessé tenné. Hogy ezt elérni tudjuk, a mi né­pünket meg kell tanítani dolgozni. Hozzá kell őket szoktatni, hogy komo yan, ambícióval és jó kedvvel végezzék a reájuk bízott teendőket ; létesíteni kell intézményeket, melyek hozzászoktatják az embereket, a do­loghoz s akkor nem fog előfordulni Magyarországon, hogy egész népfajok a téli időben egyetlen egy krajcárt sem keresnek, mert irtóznak a mun­MOS kától s inkább éheznek, fáznak s az egész télen át ki sem mozdulnak a kunyhóikból, sem mint dolgoznának, barha csekély bárért is. A magyar ember a nyári időben elvégzi az aratását, ősszel és tavasz- szal elvégzi a feltétlenül szükséges földmunkát s azután, miut aki elvé­gezte összes kötelességét, téli időre elbújik aludni, hogy felélje azt, amit nyáron keresett s téli időben alig vál­lal munkát, mert ében nem bal és azért az egy korona busz vagy négy ven fillérért ö bizony nem ál! mun­kába hideg időben, mert nincs rá szüksége — A legelső feladat tehát ezen a téren kozremunkálkodni, hogy az embereket ebből a semmittevésből, ebből a henye életből kiragadjuk. — Szoktassuk őket munkához, létesítsünk téli időre házi ipart, minden vidéken járjanak közéjük szakemberek, a kik a munkára oktatják, biztatják őket, hogy dobozni megtanulnának s nem idegenkednének attól, hogy munkába álljanak és fáradjanak. Az Amerikából visszatérő kiván­dorló is pár garasát, amit veiehozott, feléli, a helyett, hogy azt valami jö­vedelmezőbb munkába fektetné, ame­lyet szorgalmas munkálkodásával meg­kétszerezhetne. — #őt ha nagyobb kiterjedést tudna vállalatának bizto sitani, embereket alkalmazhatna, őket munkához szoktatná és kenyérrel ellátná. A mozgalom már megindult ezen a téren is, sajnos azonban az, hogy igen kis területen és igen sz egény anyagi eszközökkel, csakhogy éppen valamit felmutatui tudnak. Ezt ki kellene terjeszteni az egész országra és pedig úgy, hogy ne csak egyes emberek foglalkozzanak ennek a fontos dolognak a terjesztésével, hanem testületek, egyesületek, a kik­nek nagyobb anyagi és erkölcsi erő áll rendelkezésükre s a kiknek már a fellépésében is nagyobb erő rejlik s a hatása mindenesetre jobban meg­lenne. A gazd asági egyesületek, gazda­körök, ipartestületek és olvasókörök­nek kell az eszme szolgálatába állni, nekik kell az érintkezést az emberek­kel keresni s oda hatni, hogy azok­nak, akik dolgozui nem tudnak, de akarnának, megmutassák az utat, a melyen haladni kell s ha ezt elérjük, akkor jobb idő fog virradni a gazda- közönségre, a gazdasági munkásokra s ami fő, meg fog születni a magyar gyári ipar és a házi ipar, mert az ehhez szükséges legelső kellék: a munkaerő, meglesz. Ez az első feladat, amelyet kérész­iül kell vinnünk és akkor biztosan boldogulni fog a magyar. SZÍNHÁZ. Szombaton Lehár Ferencznek a Drótosót, Mulató istenek stb. szerző­jének „Vig özvegy“ c. operettéje ke­rült színre első előadásban. Lehárt, azt hiszem, fölösleges dicsérnünk ; az 0 kedves muzsikája, édes keringői elvégzik azt jobban helyettünk s jól­eső érzéssel mégis csak annyit jegy- zünk meg : végre egy igazi operett6. Régi nyomokon halad. Hol Offen- bachra, hol Straussra emlékeztető zene, mely mindamellett megőrizve erede­tiségét, az Operette könnyed légköré­hez alkalmazkodó librettóval, egy fe- ledhetlen kedves estét betölteni való­ban hivatva van. — A darab meséje Glavári Hanna egy montenegrói dús­gazdag bankár özvegye körül fonó­dik, kinek kezére és millióira a pá­risi montenegrói követ palotájában megjeleuő fiatalság versenyezve pá­lyázik. Azonban ő, mint jó monte­negrói honleány, hogy milliói ki ne menjenek az országból, egy honfitár­sának, régi udvarlójiuak, Daailovús Daniló grófnak adja kezét. A hozo­mány-vadászat folyamán számtalan szellemes párbeszéd és ügyesen beál­lított jelenet élénkíti a darabot, me­lyeket azonban, különösen a harma­dik felvonásbeli orfeum jelenetekben nem aknázhattak ki eléggé, mivel az előző felvonásbeli, mondhatnék diszes kiállítással ellentétben, mizérábilisan kiállított környezetben folytak le és igy illusiót nem kelthettek. Az elő­adás a jobbak közül való volt, de azt hisszük, hogy az énekszámok praeci- sitását illetőleg azonbau még egy pár próba nem lesz egészen fölösleges. Komáromi G. (Glavári Hauna) tem­peramentumos, helyes kis özvegy volt. Szép énekszámaiért Tihanyival (Da- nilovits) együtt kapott is sűrű tapso­kat. Jók voltak Barna Mariska, Barna Andor és Kis Jeuö, ez utó bit ügyes maszkjáért is megdicsérjük. Vasárnap a szokásos két előadás, délután „Csöppség,“ este másodszor telt ház előtt „Víg özvegy“ ment. A közönség fokozódó gyönyörűséggel hallgatta a szép melódiákat, melyek rövidesen nagy közkedveltségnek fog­nak örvendeni. Különösen tetszett eredetiségében a második felvonásbeli férfi-sextette. Az előadás az elsőnél jobb volt. Hétfőn zónában Shöuthan vigjátóka „Dorrit kisasszony“ került színre. A címszerepet Báthori (Emmy) játszotta talán túlságosan is sok érzéssel. Kissé visszaél érzelmi skálájának gazdag­ságával s jóllehet az alak, melyet be- musatott, kedves volt, mint egész egyénisége, mindazonáltal nagyon is Önmagát játsza, ami az alakítás ro­vására megy. Jászait (Lady Ines) e szerepében még a múlt. szezonból ös- rnerjük s mint egyik eredati alakí­tása kiválóan figyelemre méltó. Pe- terdi (Dorrit) nem igen tudta szere­pét, ami alakításának ugyancsak ro­vására ment. Jó volt Tihanyi, Kis Jenő és Kolozsvári Blanka. — Nekem nem is hazudnak, arra sem tartanak érdemesnek a férfiak, — moudotia Nelii nem minden ke­serűség nélkül. — De este! — kiáltott Jolán. — Este ? Hát igen, tapsolnak . magam is azt hiszem, hogy értem ezt a mesterséget. De azért van itt is szomorú tapasztalatom. Akik leg­jobban méltányolnak, nem a férfiak, hanem a nők s a leányt, akármilyen emelkedett lélek legyen is, nem elé­gíti a nők hódolata — Oh, en buszke lennék reá, mon­dotta Jolán, oiyan igaz hangon, a milyet a s-.iupadou sohasem hallottak löle — Könnyű önnek, aki annyi férfiút látott lábai előtt, sóhajtott Nelli a ha­ját igazítva, de előttem csak a szín­padi pirtuerek térdelnek a szerző utasításai alapján. Csöngettek. Nelli sietett a színpadra ö kezdte a darabot. Mihelyt a desz­kákra lépett, egészen átváltozott, még az arca is más kifejezést mutatott, nemesebbet, vonzóbbat. És Jolán látta, hogy a színfalak mögött a színészek mind megálianak, mintha lábuk gyökeret vert volna. Ezek a cinikus alakok, kik magukon kívül nőm ösmeruek senkit s magu­kat legkevésbbé, áhítattal követik Nelli minden mozdulatát. A hatás a festéken is átütődik arcukra A má sodik felvonásban az ügyelő könnyet törölt a szeméből. És Nelli mintha mindez nem órde- kelpé, üzleti nyugalommal megy az öltözőbe s szinte kelletlenül tér vissza, hogy heredszer, nyolcadszor is meg jelenjen p lámpák előtt. A harmadik felvonásban óriási vi- rágbokrótát nyújtanak fel a színpadra a szép színésznőnek, ki pirulva fo­gadja egyik udvarlójának ezt az Íz­léstelenségét. Érezte, hogy nevetsé­gessé tették a színészek előtt, Az előadás végén &z öltöztetönö behozza a remek virágbokrótát, me­lyen két hosszú selyem szallag füg­gött. Nelli kíváncsian tudakolja : — Ki küldte, édesem ? Jolán pironkodva mondja: — Nem is tudom, de azt hiszem, itt a névjegye. Elolvassa : — Torday Károly. Nelli ajkába harap. —: Az a fiatal mérnök. Csinos fiú. Tudja, hogy a múlt szezon végén sze­relmes voltam bele. — Udvarolt önnek? kérdezte Jolán. — Nekem? Ah, édesem nekem nem udvarolnak. Úgy estenként isteníte­nek, tapsolnak, kibinak, de aztán . . . Megengedi, hogy ezt a bimbót lesza­kítsam ? — Parancsoljon, akár az egész bok­rétát. Ohó, az nem illet meg. Épp akkor ért oda az öreg rendező. Nelli kezében tartotta a bokrétát. — Nini, mondotta a rendező, csak nem kaptál virágot? — Nem; Joláu kapta. — Az más, azt értem. Azzal hátat fordi ott és elment... Zöldi Márton. Huszár Aladár könyv-, zenemű- és papirkereskedése Szatmár-Németi. SW A n é. közönség szives figyelmébe ajánlom a mai kor igényeinek megfelelően berendezett üzletemet, ahol legolcsóbban szerezhetik be szükségletüket. "WB Ima- és ájtatossági könyvek egyszerűen és leg­ékesebben kötve, a leggazdagabb választékban. Diszmüvek, ifjúsági iratok, képes-könyvek, a legdusabb választékban, leszállított árakon. Irodalmi újdonságok. Zenemüvek Bárhol és bárki által — akár bolti, akár leszállított áron — hirdetett könyrek és zeneművek a hirdetett —-----------áron kaphatók._____ — Ri gler-féle hazai gyártmányú levélpapírok Ízléses és elegáns kivitelben dobo- zonkint, egy koronától 10 koronáig. Düsseldorfi olaj- és vizfestékek, valamint az összes hozzávalók nagy választékban. Papír-, rajz- és írószer különleges­ségek. Irómappák. Emlékkönyvek. Eljegyzési, esküvői, báli meghívók és táncz-rendek modern kivitelben. Bármely irodalmi mü rész­letfizetésre is kapható. Árjegyzék ingyen és bérmentve. Előfizetéseket elfogadok a világ össszes heti és napi lapjaira, továbbá divatlapokra — minden ár­felemelés nélkül — és a legpontosabban szállítom.

Next

/
Thumbnails
Contents