Szamos, 1906. november (38. évfolyam, 87-95. szám)

1906-11-22 / 93. szám

2-ik oldal SZAMOS 93. szám. indít meg, a másik a munkásházak építéséről szóló már az első év­ben 10—12 ezer gazdasági mun­kásnak teszi lehetővé a saját ház építését, saját családi otthon alapí­tását. A harmadik a gazdasági cse­lédek jogviszonyait szabályozza, hogy világosabban rendezze azo­kat a kérdéseket, amelyek miatt ma a gazdák és cselédek jó vi­szonya leggyakrabban megzavaró- dik. A negyedik munkásvédelmi szabályokat állapit meg és nem csak elvétve az itt-ott rovásukra űzött visszaéléseket, jogi képvise­letüket is szabályozza, a munkás- vedelmet hatósági feladattá teszi. Bizonyos, hogy a tengeren túlra száz meg százezer vérünknek jó nagy részét nem épen a mai nap­nak nyomorúsága vitte ki, hanem az, hogy reménye sem volt sorsá­nak javulására. A telepítés és par­cellázás a munkásházak intézménye bizonyosan versenyezni fog az amerikai kereset kilátásával. Egyik másik visszaélést, amelynek során valamelyik család tagja méltatlan­ságot szenvedett, szocialista izga­tok kitünően tudtak felhasználni az összes munkaadó gazdák ellen való lázitásra Mert rendes körülmények közt a munkásnak nem volt sza­bályozott hatáskörű támogatója s szociális berendezkedésük e hiányát az izgatás nagy sikerrel használta lel a felső gazdatársadalom „a bőr­kabátosok“ megbélyegzésére. Mi sem szükségesebb, minthogy a felsőbb társadalmi rétegek, a gazdák, a tisztviselők, bármiféle foglalkozású emberek, akik a nép­pel érintkeznek, a most meginduló birtokpolitikai és munkásvédelmi akció mibenlétét és jelentőségét a nép tudatába átvigyék. Fontos do­log, hogy ez az akció mindenfelől bizalommal, az arra hivatottak ré­széről pedig a közreműködésre való szives hajlandósággal találkozzék. Szólóink kezelése. A 81-ik számban „Az újév“ cikk alatt sikerült szőlőbirtokosaink fi­gyelmét felhívnom azon óriási ve­szélyre, ami a Szatmárhegy szőlőbirto­kosait a helytelen takarás és az ősz­szel való metszés miatt évenkint éri, elpállván a termő csapok és szál­vesszők rügyei. Már is többen kísérleteznek, meg­hagyván szőlőik kisebb-nagyobb ré­szét a tavaszi metszés alá. Miután nagy értékről van szó s méltán mindenki féltheti vagyonát, a legkevósbbé sem fáj nekem, hogy birtokosainkra csak a kiserletezésig voltam képes hatni. Itt kísérletezésről pedig szó sem lehetne, bátran és azonnal követni kellett volna tanácsomat. — Amikor én tisztviselői minőségemet, vagyo­nomat s existenciámat felajánlom, tisztán csak azért, hogy szőlőbirto­kosaink bajait feltárva, őket elmara­dottságukra figyelmeztessem, az éven­kint megújuló anyagi veszteség he­lyett, • melynél a saját boraikat nem csak hogy megveszik, de reá is fizet­nek, amikor szőlómivelésük ez elszo­morító állapota mellett, annak jöve­delmező termelésére igyekeztem őket megnyerni, akkor, ily érték felaján­lása ellenében, csak a kísérletezésig jutás nem lehet elienérték. Alulírott nem tapogatódzva indultam, biztos alapon és határozott céllal jelöltem meg a bajt s dobtam mérlegbe min­denemet, mi előttem kedves, a mér­leg másik serpenyőjébe mégis csak a kísérletezésig jutottunk. A csökönyös ragaszkodás a régi szokásokhoz, mégis csak megtörött s erős a hitem, miszerint sikerülni fog Szatmárhegy szőlőmivelését a közel jövőben függetleníteni a téli károso­dástól. S ha ma még a kórházzal is hasonlítom össze szőlőink egy részét, de mihamar bekövetkezni látom azt az időt, amidőn — már önként is, a válogatott legényekből egybeállitott század jut eszembe. A tél okozta károsodások mellett még igen sok bajaik vaunak Szatmár­hegy szőlőbirtokosainak szőlőik évi gondozásával, mint a vincellértartás, a napszámosok fogadása, azok ellen őrzése s ezekből kiindulva számtalan, néha csak aprólékos, máskor pedig nagyon is megfontolandó dolgokkal. E bajokat itt aligha kell felsorol­nom, mert oly oly közelről s annyira fájdalmasan érintik azok a birtoko­sokat, hogy az egyszerű megemlítés is fájdalmat okoz. Csak röviden em­lítek nehányat: A mai szőlőkezelési rendszer mellett a legkevósbbé sem lehet feltűnő, ha a tulajdonos ráfizet a termelsésre, hiszen távol lakik leg­nagyobb része, de társadalmi elfog­laltsága is más irányú, nem ér reá, avagy nem is ért a szőlőhöz. Feltét­lenül ki van szolgáltatva vincellérje akaratának, kit sok esetben szintén nem ösmer. Ha újonnan felfogodott vincellérje némileg sikerült, a nagy bajoktól talán mentve van, mit kell azonban az év folyamán kiállania, ha az balul ütött volna ki ! A mai atyafiságos vincelléres rend­szer mellett, amidőn a nem is idegen községi, csak a negyedik gazda vin­cellérjének mint napszámosnak meg- fogadása is majdnem lehetetlen, — có'juk lóvén ugyanis 3—4 vincellér­nek egész nyár folyamán az ők 3—4 gazdájuknál foglalatoskodni, — ezzel nem hogy elvégeznék a szölőmuská- kat gjmrsan és mindent az e mun­kára legalkalmasabb időben, — de nagy huzavonával és folyton dolgoz­nak oly munkát is még, amit már rég el kellett volna feledni is, midőn dolgoznak csak azért, hogy tétlenül ne legyenek, de legtöbb esetben nem is a gazdájuk, hanem a saját javukra : akkor mindig a gazda lesz az, aki szőlőjének örülni soha sem fog. A tőkénkinti, úgy nevezett szak- mány munkáltatás mellett nem lehet a birtokos megelégedett. — Amig a gazda jó munkát vár, addig az al­kalmazott gyors munkát akar adni, hát még ha lelkiismeretlen! A vál­lalkozó tisztában van azzal, hogy a gazdáját legalább a folyó évre el nem veszti, de azon felül, ha máshova menni, avagy a sajátjában foglalatos­kodni is jut ideje, ez neki feltétle­nül előnyös. Hol vannak azok a bir­tokosok, kik türelemmel bírnak, de idejük is van, avagy még értenek is hozzá ily csekélységeknek látszó dol­gokkal foglalatoskodni s ha véletle­nül bóketürésót a harag váltotta fel, váljon várható-ó ettől is jó eredmény ? Nem ! kedves birtokos társaim, az jó eredményre nem vezetett soha, de a jövőben is csak kárral jár. Ily és számtalan hasonló nyomoron óhajtok segíteni, amidőn azt ajánlom, itt van közöttünk a kincstár által úgy is fizetett szőlőszeti felügyelő, éljünk az adott alkalom felhasználá­sával. A száraz tudományt a magyar em­ber gyomra nagyon nehezen veszi be, tudom ezt én is igen jól. Az előadá­sok legfeljebb időpazarlással járó vi­tát és bosszankodást szülnek, de az eredmény legtöbb esetben nulla. A szőlőmunkásokat ily előadásokra csak cintányér és dobszó mellett, napidij, avagy előljárósági szigorral lehet csak összehozni. Szatmárhegy e tekintetben is kü­lönleges, mert az óriási területről a roppant sárban összejönni majdnem lehetetlen is. Sokkal nagyobb eredményt vélek elérni, ha szőlősgazdáink szőlőiket a szőlőszeti felügyelőre bízzák, az fo­gadna minden 30—40 holdra egy vin­cellért, akit ő fizetne, 100 hold ese­tén már egy értelmesebb egyént is, úgy nevezett szőlőszeti munkaveze­tőt, ezt is ő fizetné. Minden birtokos adna szőlője nagyságához mérten több-kevesebb költség-adományt és ebből a felügyelő kinek-kinek a sző­lőjét, annak idején, gyorsan munkál­tatná meg. Mindenesetre elsősorban a hegyi emberek állandó alkalmaztatá­sával s csak szükség esetén más falu­ból hozatott idegen munkásokkal is. A munkák idejében és nagy erővel leendő végzése tetemes munka meg­takarítást eredményezne. Munkások félfogadása, ellenőrzése és kifizetése, szóval a teljes intézői tevékenység a felügyelő és ennek alkalmazottjai kezében lenne letéve. Nehogy pedig a birtokosok már előre megijedjenek, semmiféle szer­ződés kötve nem lenne s kiki bár­mikor ki is léphet. Beszerzés esetén nagyban vásárol­tatván be az anyag, megtakarítás éretik el. A munkák jól végeztetnek, az ellenőrzés teljes, az adott költség­adomány hűségesen kezeltetvén, a birtokosok csakis a valóságos terhe­ket viselik, amiért ellenértékűi sokkal többet kapnak. Mindezen tevékenységét a kincs­tári közegnek tőkénkinti 1 fillérrel vélem dijaztatni. Az érdekeltségnek nagyobb területtel leeudő egybeho- zása esetén a kezelési költség három­negyed, avagy pláne egyketted fil­lérre fog tőkénkint redukáltatni. Ha pedig az tapasztaltatnék, hogy az érdek-csoportokat bizonyos idő múlva önállósítani lehet, az állami szakközegtől teljesen szabadon hegy- dülőnkint most már, a saját fizetett emberük utján kezelhetnék tovább szőlőgazdaságukat. Állami szakközeg legfeljebb csak a könyvet (számadás; vizsgálná felül és szakszempontból ügyelne az érdek-csoportokra, amit pedig már hivatalból tenni is tar­tozik. Midőn jelen soraimat Írom, már azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szőlőt miveltetö társaság már megalakult voltát ki is jelenthetem. Ugyanis ezideig 85,180 tŐKével a megkezdés sikere biztosítva van. — Hogy az eredmény minél nagyobb legyen, csakis a szőlőbirtokosok ér­deke e társulásba minél tömegeseb­ben belépni. Jablonsxky György. SZÍNHÁZ. (Első operetta előadás.) Lehár „Drótostót“-jában mutatko­zott be szombaton a mulattatni kész könnyed múzsa-csapat, mely, amint az előjelekből látszik, hivatása ma­gaslatán áll, meri a közönség a kitűnő előadáson pompásan mulatott. Tihanyi kitűnő élcei, kifogyhatlan ötletessége, a jó öreg Tisztainak mókái, Barna Mariska a helyes kis soubrette vidám­sága, Váradi és Barna Andor pompás énekszámai ugyan kit ne gyönyörköd­tetnének ? Mulatott, nevetett ott min­denki, még talán Krómer Sándor is. Én azt hiszem különben, ő fog ne­vetni legjobban, mert ő utoljára ne­vet akkor, mikor a telt házak cassa- raportjait vizsgálja. — Feladata kü­lönben nem lesz nehéz, mert operette- társulata úgy van szervezve, olyan erők felett rendelkezik, hogy egy kis igyekezettel, egy kis áldozattal a leg­magasabb igényeknek is eleget tehet. A Drótostót előadása jó kezdet volt. A szereplők közül kiemeljük Fábián Linkát (Mici), ki szép hangjával és élénk játékával nagyban hozzájárult a sikerhez, a melynek oroszlánrésze Tihanyi Vilmost (Pfefferkorn) illeti. Ismerjük e kitűnő alakítását még a múlt sziniévad műsoráról, mo3t csak örömmel konstatáljuk, hogy a közön­ség tavalyi kedvencét nem felejtette s elragadtatásának a nyílt színen való többszöri tapsviharral adott méltó kifejezést. — Barna (Jankó) a tár­sulat tenoristája kisebb szerepében jó erőnek Ígérkezik. Tiszta, kellemes csengő tenorját szívesen hallgattuk s abban a reményben ringatjuk ma­gunkat, hogy nagyobb feladatok (Hoffman, Troubadur, Cavalleria, Rusticana stb.) megoldására is képes lesz. El is várjuk Krémertöl, hogy az idei szozouban egy pár operál, is színre hoz, mert e tekintetben igé­nyeink régen kielégítést várnak. — Váradi (Milos) érces baritonja a ma­gasabb regiszterben megőrizte kelle­mes hajlékonyságát. Második felvo­násbeli Barna Andorral való együtte­séért sürü tapsokat aratott és méltán. Barna Mariska (Zsuzska) kedves egyéniség. — Hangocskája, játéka tetszett. — Jók voltak Kolozsvári Blanka (Jankó), Szabadkai (Blacsek). Vasárnap délutáa Mérey és Vágó „Kukorica Jónás“ c. paródiája ment, melynek lokális viccei nem keltettek hatást. Este Zeller „Madarász“ c. operette kitűnő előadása gyönyörködtette a szép számban összegyűlt közönsé­get. — Különös vonzerőt gyako­rolt Kerónyi Adél (Mária), Komá- romy Giza (Postás Milka) fellépte. Előbbit ismerjük, mint az elmúlt idény kitűnő koloratur énekesnőjét, utóbbiról is csak az elismerés hang­ján szólhatunk. — Jók voltak Barna Andor, Váradi; Tihanyi és Kiss Mik­lós a professzorok szerepében reme­keltek. Különösen az utóbbi pompás buffó. A kar a második felvonás ne­héz fináléját kivéve, — praecizen énekelt. Hétfőn Jókainak „Milton“ c. szín­müve, mint a saison első zónaestéje, zsúfolt ház előtt került színre. Pe- terdi (Milton) kiemelkedő szerepét remekül megjátszotta. Jó partnere volt Jászai Olga (Bóra). Kiss Miklós (Lambert, puritán lovag) talán na­gyon is puritán volt, mikor szerepét elhadarta. Jó volt Kiss Ernő. Kedden Martos „Legvitézebb hu­szár“ c. operettjét adták a nagy szám­ban bevonult vidéki közönség érdek­lődése mellettt. Az uj betanulás meg­látszott az előadáson, mert a két első operette estének ugyanosak mögötte maradt. — Fábián Linka (Luise mar­quise) a francia dáma szerepében nem volt eléggé könnyed, énekszá­maiban mintha hadilábon állott volna a zenekarral, amely meglepően ad libitum játszott. Akkerman karmes­teren is meglátszott a kedvetlenség, mert nem a szokott verve-vel diri­gált. Különben sem a darab, sem a zenéje nem mondható sikerültnek. Szerepeiket igyekezettel megjátszot­ták Váradi (Szimonyi), Barna Mariska (Juliette), Tihanyi (Gyuri), Kellen R. (Des Meranes.) divatüzletében csakis a legjobbnak bizonyult szövetek vannak forgalomban a legmodernebb kivitelben. — . ­Szatmár, Deák-tél* 2i. sz. MF* Utolérhetetlen olcsó árak- “WQ Martin Sons &. C. L. T. D. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. Télikabát szövetekben, valamint női costüm szövetekben különlegességek. gyapjúszövet Joó Sándor elismert elsőrendű mű-ruhafestő vegyészeti tisztitó intézete: Deák-tér 2.

Next

/
Thumbnails
Contents