Szamos, 1906. november (38. évfolyam, 87-95. szám)
1906-11-22 / 93. szám
2-ik oldal SZAMOS 93. szám. indít meg, a másik a munkásházak építéséről szóló már az első évben 10—12 ezer gazdasági munkásnak teszi lehetővé a saját ház építését, saját családi otthon alapítását. A harmadik a gazdasági cselédek jogviszonyait szabályozza, hogy világosabban rendezze azokat a kérdéseket, amelyek miatt ma a gazdák és cselédek jó viszonya leggyakrabban megzavaró- dik. A negyedik munkásvédelmi szabályokat állapit meg és nem csak elvétve az itt-ott rovásukra űzött visszaéléseket, jogi képviseletüket is szabályozza, a munkás- vedelmet hatósági feladattá teszi. Bizonyos, hogy a tengeren túlra száz meg százezer vérünknek jó nagy részét nem épen a mai napnak nyomorúsága vitte ki, hanem az, hogy reménye sem volt sorsának javulására. A telepítés és parcellázás a munkásházak intézménye bizonyosan versenyezni fog az amerikai kereset kilátásával. Egyik másik visszaélést, amelynek során valamelyik család tagja méltatlanságot szenvedett, szocialista izgatok kitünően tudtak felhasználni az összes munkaadó gazdák ellen való lázitásra Mert rendes körülmények közt a munkásnak nem volt szabályozott hatáskörű támogatója s szociális berendezkedésük e hiányát az izgatás nagy sikerrel használta lel a felső gazdatársadalom „a bőrkabátosok“ megbélyegzésére. Mi sem szükségesebb, minthogy a felsőbb társadalmi rétegek, a gazdák, a tisztviselők, bármiféle foglalkozású emberek, akik a néppel érintkeznek, a most meginduló birtokpolitikai és munkásvédelmi akció mibenlétét és jelentőségét a nép tudatába átvigyék. Fontos dolog, hogy ez az akció mindenfelől bizalommal, az arra hivatottak részéről pedig a közreműködésre való szives hajlandósággal találkozzék. Szólóink kezelése. A 81-ik számban „Az újév“ cikk alatt sikerült szőlőbirtokosaink figyelmét felhívnom azon óriási veszélyre, ami a Szatmárhegy szőlőbirtokosait a helytelen takarás és az őszszel való metszés miatt évenkint éri, elpállván a termő csapok és szálvesszők rügyei. Már is többen kísérleteznek, meghagyván szőlőik kisebb-nagyobb részét a tavaszi metszés alá. Miután nagy értékről van szó s méltán mindenki féltheti vagyonát, a legkevósbbé sem fáj nekem, hogy birtokosainkra csak a kiserletezésig voltam képes hatni. Itt kísérletezésről pedig szó sem lehetne, bátran és azonnal követni kellett volna tanácsomat. — Amikor én tisztviselői minőségemet, vagyonomat s existenciámat felajánlom, tisztán csak azért, hogy szőlőbirtokosaink bajait feltárva, őket elmaradottságukra figyelmeztessem, az évenkint megújuló anyagi veszteség helyett, • melynél a saját boraikat nem csak hogy megveszik, de reá is fizetnek, amikor szőlómivelésük ez elszomorító állapota mellett, annak jövedelmező termelésére igyekeztem őket megnyerni, akkor, ily érték felajánlása ellenében, csak a kísérletezésig jutás nem lehet elienérték. Alulírott nem tapogatódzva indultam, biztos alapon és határozott céllal jelöltem meg a bajt s dobtam mérlegbe mindenemet, mi előttem kedves, a mérleg másik serpenyőjébe mégis csak a kísérletezésig jutottunk. A csökönyös ragaszkodás a régi szokásokhoz, mégis csak megtörött s erős a hitem, miszerint sikerülni fog Szatmárhegy szőlőmivelését a közel jövőben függetleníteni a téli károsodástól. S ha ma még a kórházzal is hasonlítom össze szőlőink egy részét, de mihamar bekövetkezni látom azt az időt, amidőn — már önként is, a válogatott legényekből egybeállitott század jut eszembe. A tél okozta károsodások mellett még igen sok bajaik vaunak Szatmárhegy szőlőbirtokosainak szőlőik évi gondozásával, mint a vincellértartás, a napszámosok fogadása, azok ellen őrzése s ezekből kiindulva számtalan, néha csak aprólékos, máskor pedig nagyon is megfontolandó dolgokkal. E bajokat itt aligha kell felsorolnom, mert oly oly közelről s annyira fájdalmasan érintik azok a birtokosokat, hogy az egyszerű megemlítés is fájdalmat okoz. Csak röviden említek nehányat: A mai szőlőkezelési rendszer mellett a legkevósbbé sem lehet feltűnő, ha a tulajdonos ráfizet a termelsésre, hiszen távol lakik legnagyobb része, de társadalmi elfoglaltsága is más irányú, nem ér reá, avagy nem is ért a szőlőhöz. Feltétlenül ki van szolgáltatva vincellérje akaratának, kit sok esetben szintén nem ösmer. Ha újonnan felfogodott vincellérje némileg sikerült, a nagy bajoktól talán mentve van, mit kell azonban az év folyamán kiállania, ha az balul ütött volna ki ! A mai atyafiságos vincelléres rendszer mellett, amidőn a nem is idegen községi, csak a negyedik gazda vincellérjének mint napszámosnak meg- fogadása is majdnem lehetetlen, — có'juk lóvén ugyanis 3—4 vincellérnek egész nyár folyamán az ők 3—4 gazdájuknál foglalatoskodni, — ezzel nem hogy elvégeznék a szölőmuská- kat gjmrsan és mindent az e munkára legalkalmasabb időben, — de nagy huzavonával és folyton dolgoznak oly munkát is még, amit már rég el kellett volna feledni is, midőn dolgoznak csak azért, hogy tétlenül ne legyenek, de legtöbb esetben nem is a gazdájuk, hanem a saját javukra : akkor mindig a gazda lesz az, aki szőlőjének örülni soha sem fog. A tőkénkinti, úgy nevezett szak- mány munkáltatás mellett nem lehet a birtokos megelégedett. — Amig a gazda jó munkát vár, addig az alkalmazott gyors munkát akar adni, hát még ha lelkiismeretlen! A vállalkozó tisztában van azzal, hogy a gazdáját legalább a folyó évre el nem veszti, de azon felül, ha máshova menni, avagy a sajátjában foglalatoskodni is jut ideje, ez neki feltétlenül előnyös. Hol vannak azok a birtokosok, kik türelemmel bírnak, de idejük is van, avagy még értenek is hozzá ily csekélységeknek látszó dolgokkal foglalatoskodni s ha véletlenül bóketürésót a harag váltotta fel, váljon várható-ó ettől is jó eredmény ? Nem ! kedves birtokos társaim, az jó eredményre nem vezetett soha, de a jövőben is csak kárral jár. Ily és számtalan hasonló nyomoron óhajtok segíteni, amidőn azt ajánlom, itt van közöttünk a kincstár által úgy is fizetett szőlőszeti felügyelő, éljünk az adott alkalom felhasználásával. A száraz tudományt a magyar ember gyomra nagyon nehezen veszi be, tudom ezt én is igen jól. Az előadások legfeljebb időpazarlással járó vitát és bosszankodást szülnek, de az eredmény legtöbb esetben nulla. A szőlőmunkásokat ily előadásokra csak cintányér és dobszó mellett, napidij, avagy előljárósági szigorral lehet csak összehozni. Szatmárhegy e tekintetben is különleges, mert az óriási területről a roppant sárban összejönni majdnem lehetetlen is. Sokkal nagyobb eredményt vélek elérni, ha szőlősgazdáink szőlőiket a szőlőszeti felügyelőre bízzák, az fogadna minden 30—40 holdra egy vincellért, akit ő fizetne, 100 hold esetén már egy értelmesebb egyént is, úgy nevezett szőlőszeti munkavezetőt, ezt is ő fizetné. Minden birtokos adna szőlője nagyságához mérten több-kevesebb költség-adományt és ebből a felügyelő kinek-kinek a szőlőjét, annak idején, gyorsan munkáltatná meg. Mindenesetre elsősorban a hegyi emberek állandó alkalmaztatásával s csak szükség esetén más faluból hozatott idegen munkásokkal is. A munkák idejében és nagy erővel leendő végzése tetemes munka megtakarítást eredményezne. Munkások félfogadása, ellenőrzése és kifizetése, szóval a teljes intézői tevékenység a felügyelő és ennek alkalmazottjai kezében lenne letéve. Nehogy pedig a birtokosok már előre megijedjenek, semmiféle szerződés kötve nem lenne s kiki bármikor ki is léphet. Beszerzés esetén nagyban vásároltatván be az anyag, megtakarítás éretik el. A munkák jól végeztetnek, az ellenőrzés teljes, az adott költségadomány hűségesen kezeltetvén, a birtokosok csakis a valóságos terheket viselik, amiért ellenértékűi sokkal többet kapnak. Mindezen tevékenységét a kincstári közegnek tőkénkinti 1 fillérrel vélem dijaztatni. Az érdekeltségnek nagyobb területtel leeudő egybeho- zása esetén a kezelési költség háromnegyed, avagy pláne egyketted fillérre fog tőkénkint redukáltatni. Ha pedig az tapasztaltatnék, hogy az érdek-csoportokat bizonyos idő múlva önállósítani lehet, az állami szakközegtől teljesen szabadon hegy- dülőnkint most már, a saját fizetett emberük utján kezelhetnék tovább szőlőgazdaságukat. Állami szakközeg legfeljebb csak a könyvet (számadás; vizsgálná felül és szakszempontból ügyelne az érdek-csoportokra, amit pedig már hivatalból tenni is tartozik. Midőn jelen soraimat Írom, már azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szőlőt miveltetö társaság már megalakult voltát ki is jelenthetem. Ugyanis ezideig 85,180 tŐKével a megkezdés sikere biztosítva van. — Hogy az eredmény minél nagyobb legyen, csakis a szőlőbirtokosok érdeke e társulásba minél tömegesebben belépni. Jablonsxky György. SZÍNHÁZ. (Első operetta előadás.) Lehár „Drótostót“-jában mutatkozott be szombaton a mulattatni kész könnyed múzsa-csapat, mely, amint az előjelekből látszik, hivatása magaslatán áll, meri a közönség a kitűnő előadáson pompásan mulatott. Tihanyi kitűnő élcei, kifogyhatlan ötletessége, a jó öreg Tisztainak mókái, Barna Mariska a helyes kis soubrette vidámsága, Váradi és Barna Andor pompás énekszámai ugyan kit ne gyönyörködtetnének ? Mulatott, nevetett ott mindenki, még talán Krómer Sándor is. Én azt hiszem különben, ő fog nevetni legjobban, mert ő utoljára nevet akkor, mikor a telt házak cassa- raportjait vizsgálja. — Feladata különben nem lesz nehéz, mert operette- társulata úgy van szervezve, olyan erők felett rendelkezik, hogy egy kis igyekezettel, egy kis áldozattal a legmagasabb igényeknek is eleget tehet. A Drótostót előadása jó kezdet volt. A szereplők közül kiemeljük Fábián Linkát (Mici), ki szép hangjával és élénk játékával nagyban hozzájárult a sikerhez, a melynek oroszlánrésze Tihanyi Vilmost (Pfefferkorn) illeti. Ismerjük e kitűnő alakítását még a múlt sziniévad műsoráról, mo3t csak örömmel konstatáljuk, hogy a közönség tavalyi kedvencét nem felejtette s elragadtatásának a nyílt színen való többszöri tapsviharral adott méltó kifejezést. — Barna (Jankó) a társulat tenoristája kisebb szerepében jó erőnek Ígérkezik. Tiszta, kellemes csengő tenorját szívesen hallgattuk s abban a reményben ringatjuk magunkat, hogy nagyobb feladatok (Hoffman, Troubadur, Cavalleria, Rusticana stb.) megoldására is képes lesz. El is várjuk Krémertöl, hogy az idei szozouban egy pár operál, is színre hoz, mert e tekintetben igényeink régen kielégítést várnak. — Váradi (Milos) érces baritonja a magasabb regiszterben megőrizte kellemes hajlékonyságát. Második felvonásbeli Barna Andorral való együtteséért sürü tapsokat aratott és méltán. Barna Mariska (Zsuzska) kedves egyéniség. — Hangocskája, játéka tetszett. — Jók voltak Kolozsvári Blanka (Jankó), Szabadkai (Blacsek). Vasárnap délutáa Mérey és Vágó „Kukorica Jónás“ c. paródiája ment, melynek lokális viccei nem keltettek hatást. Este Zeller „Madarász“ c. operette kitűnő előadása gyönyörködtette a szép számban összegyűlt közönséget. — Különös vonzerőt gyakorolt Kerónyi Adél (Mária), Komá- romy Giza (Postás Milka) fellépte. Előbbit ismerjük, mint az elmúlt idény kitűnő koloratur énekesnőjét, utóbbiról is csak az elismerés hangján szólhatunk. — Jók voltak Barna Andor, Váradi; Tihanyi és Kiss Miklós a professzorok szerepében remekeltek. Különösen az utóbbi pompás buffó. A kar a második felvonás nehéz fináléját kivéve, — praecizen énekelt. Hétfőn Jókainak „Milton“ c. színmüve, mint a saison első zónaestéje, zsúfolt ház előtt került színre. Pe- terdi (Milton) kiemelkedő szerepét remekül megjátszotta. Jó partnere volt Jászai Olga (Bóra). Kiss Miklós (Lambert, puritán lovag) talán nagyon is puritán volt, mikor szerepét elhadarta. Jó volt Kiss Ernő. Kedden Martos „Legvitézebb huszár“ c. operettjét adták a nagy számban bevonult vidéki közönség érdeklődése mellettt. Az uj betanulás meglátszott az előadáson, mert a két első operette estének ugyanosak mögötte maradt. — Fábián Linka (Luise marquise) a francia dáma szerepében nem volt eléggé könnyed, énekszámaiban mintha hadilábon állott volna a zenekarral, amely meglepően ad libitum játszott. Akkerman karmesteren is meglátszott a kedvetlenség, mert nem a szokott verve-vel dirigált. Különben sem a darab, sem a zenéje nem mondható sikerültnek. Szerepeiket igyekezettel megjátszották Váradi (Szimonyi), Barna Mariska (Juliette), Tihanyi (Gyuri), Kellen R. (Des Meranes.) divatüzletében csakis a legjobbnak bizonyult szövetek vannak forgalomban a legmodernebb kivitelben. — . Szatmár, Deák-tél* 2i. sz. MF* Utolérhetetlen olcsó árak- “WQ Martin Sons &. C. L. T. D. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. Télikabát szövetekben, valamint női costüm szövetekben különlegességek. gyapjúszövet Joó Sándor elismert elsőrendű mű-ruhafestő vegyészeti tisztitó intézete: Deák-tér 2.
