Szamos, 1906. november (38. évfolyam, 87-95. szám)
1906-11-01 / 87. szám
2-ife oldal SZAMOS 87. szám. elemi iskolákban. A kereskedő tanonciskola is megünnepelte a szent hamvak eltemetését Bagossy Bertalan tanár tanulságos beszédet intézett a növendékekhez, hat tanonc szavalt s az egész ifjúság a Hymnuszt és a Szózatot énekelte. Az itthon rendezett ünnepélyek közül hatalmasan emelkedik ki már arányainál fogva is a Kölcsey-Kör ünnepe. Délután 3 órakor több ezer- njü közönség, köztük az iskolai ifjúság zászlók alatt, vonult a Deáktórre s szorongásig megtöltötte a városház környékét. A városház erkélye alatt felállított emelvényen az egyesített énekkarok foglaltak helyet. A 80 tagú kar Varos Lajos vezetése alatt a Hymnuszt énekelte, erre Bunkó Vincze rázendítette a Rákóczi-indulót, melyet ez alkalomra összeállított 30 tagú zenekarával háromszor egymásután harsányan és lelkesítő hatással játszott el. — A zene elhalt s a halotti csendben felhangzott a városháza erkélyéről dr. Fechtel János ékes szózata. A nagy tömeg méltóságos nyugalommal hallgatta a nagy fejedelem életküzdelmeit, megdicsőülését és hamvainak hazahozatalát, a miről dr. Fechtel János oly színesen, oly szívhez szólóan tudott beszélni, hogy szinte viharosan zúgott végig a lelkesedés beszédének egy-egy nyugovó pontján. Az egyesült dalárdák nagy hatással énekelték Gaál Ferencz „Szent hamvak“ cimü rap- szódikus szerzeményét, majd dr. Pirk- ler Ernő szavalta ugyancsak a városháza erkélyéről V. Nagy Gusztáv „A fejedelem temetésén“ czimü ünnepi ódáját, megrázó drámai erővel. Az érzések és indulatok egész skáláján ment végig s a végső strófánál oly hatást ért el, hogy a közönség lelke- sültsége alig akart szűnni. A lélekemelő ünnepélyt a dalárdák fejezték be a Szózattal s a közönség a zenekar által előadott Rákóozi-dalok hangjai mellett oszlott szét. A „Szamos“ eredeti táviratai. Bpest, nov, 1. A képviselőház legközelebbi ülését november hó 3-án délelőtt 10 órakor fogja megkezdeni. * Pitreich, volt közös hadügyminiszter, amint már legközelebbről várható, vezérkari főnökké fog kineveztetni. * Aerenthal báró, uj külügyminiszter tiszteletére tegnap a miniszterelnök Budapesten ebédet adott; péntekre a kormány Schönaich báró közös hadügyminisztere várja. * A Schönaich nevével kapcsolatosan a katonai kérdések ismét kisértenek s a függetlenségi párton a kedélyek izgásnak indultak. * A villamos-társaságok sztrájkoló alkalmazottjainak sztrájtanyáját tegnap a rendőrség feloszlatta, miközben zavargás támadt s a sztrájkolok közül kilencen megsebesültek. * A budapesti rendőrség letartóztatta Balia Jakab és Szilágyi Gyula kalauzokat, akik az Aréna utón megtámadták a 307. sz. kocsit és annak vezetőjét megverték. HÍRROVAT. * A reformáció emlékünnepe okt. 31-én nagyszáma közönség és mindkét nembeli ifjúság részvétele mellett folyt le az ev. ref. templomban. Az ünnepi szónoklatot G a c h a 1 János ref. s.-lelkész tartotta s V e r e s Lajos vezetésével a vegyeskar énekelte az „Oh kereslek“ c. szép éneket. — Az ev. ref. főgimnázium az ünnepélyt külön is megtartotta, hol R e g é c z i Sándor tanár méltatta meggyőző erővel az ünnep nagy jelentőségét. Az ifjúság részéről pedig Kürthy Zoltán Vili. o. t. szavalta Mátray Lajos tanár alkalmi költeményét s a szép ünnepélyt a főgimnáziumi énekkar szereplése zárta be. * Észrevételek a Rákóczi-ünnep alkalmából. A hazafias lelkesedés a Rákóczi-ünnepen, mint azt más helyen megírtuk, impozánsul nyert kifejezést. Annál feltűnőbb, ha a nemzeti léleknek e mélyen kegyeletes nagy összhangjába akár tartalmi akár formai disszonánsok vegyülnek. A katonaság távolmaradásáról tudjuk, hogy az felsőbb nyomás hatása alatt történt s ennek elbírálása mindnyájunktól szomorúan ismert, messzevezető indítékokban rejlik, ami kétségtelenül a legerősebb dissonanczia volt. De minek tulajdonítsuk azt a mindeuesetre csak formainak tekinthető, de mégis eléggé feltűnő tényt, hogy a szatmári kir. törvényszék még e messze kimagasló kegyeletes nemzeti ünnepen is tárgyalt peres ügyekben, bár módjában állott volna a törvényszéknek a tárgyalásokat e napról elhalasztania, mert az igazságügyminiszter az ünnep tárgyában már jó előre intézkedett — E körülmény önkéntelenül is kihívja a dolog feletti komoly gondolkozást, de sajnos erre nézve megnyugtató választ aligha találhatunk. * A szatmári nőegylet koszorúja. Rákóczi Ferencz és bujdosó társainak kassai temetésén a szatmári jótékony nöegylet is küldöttséggel képviseltette magát. A küldötség tagjai voltak : Uray Gózáué elnöknö, dr. InáDOsy Elemér főjegyző, Nagy Leona jegyző, Markó Kálmánué, dr. Gobi A’ajosné, Elíker Jánosáé és özv. Vojnár Istvánná. Amint a gyönyörö diszmenet a dómhoz érkezett s a koporsókat ott benn fejedelmi ravatalra helyezték, első sorban a nő-egyesületeket bocsátották a hamvakhoz s ezek közt is elsőnek a szatmári nőegylet tagjai helyezték el szép babér koszorúikat, az egyiket Rákóczi Ferenz, a másikat pedig Zrínyi Ilona koporsójára. * Rákóczi-ünnep a felsőbb kereskedelmi iskolában A felsőbb kereskedelmi iskola Rákóczi-ünnepé- iyót Dunay Sándor igazgató nagyhatású beszéddel nyitotta meg, mely után Berger József tanár méltatta részletesen az ünnep jelentőségét. Az ifjúság részéről alkalmi darabokat szavaltak: Grósz Ignácz, Würdiger Jenő, Sréter Sándor, Rákóczi életéről meg Kiss Zoltán olvasott. A szép ünnepélyt az ifjúság a Hymínusszal nyitotta meg és a kuruc-dalokkal zárta be. Az ifjúság délután testületileg vett részt a Kölcsey-kör által rendezett ünnepélyen. * Rákóczi-ünnepélyek az iskolákban. A helybeli róm. kath. tanitóké- pezdóben az okt. 29 én tartott ünnepély műsora a következő volt: ünnepi beszéd, tartotta dr. Gopcsa E. tanár. Rákóczi-kesergő, irta Szügyi Gy., előadta az ifjúsági énekkar. — Mikes, irta Lévay J., szavalta Griga Pál IV uöv. Rákóczi hamvaihoz, irta Rácz Pál IV. éves növ., szavalta Kieska László IV. éves növ. Rákóczi- induló, irta Gáli J., előadta az ifjúsági énekkar. Az ünnepélyt az intézet igazgatója Parányi J. buzdító beszéde zárta be. — A helybeli r.k. püspöki elemi iskolában tartott üunepóly műsora volt: A Hymnusz el- éneklése után emlékbeszódet tartott Hoffman József tanító. Ez után ének a Rákóczi-korból. Rákóczi a határon, szavalta Horváth István VI. o. tan. Azután következtek a tanulók alkalmi beszédei: II. Rákóczi Ferencz arcképe előtt Schnepler J. V. oszt. tan. Magyarország térképe előtt Majoros J. IV. o. tan. és a király arcképe előtt Kurtz Sándor III. o. t. mondott kis alkalmi beszédet. Az ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. * Tűzoltóink ünnepélye. A helybeli tűzoltó-egylet okt. 28-án este az őri anya emeleti részén levő tanteremben sikerült ünnepélyt rendezett II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából. Este 6 órakor kezdődött az ünnepély, melyet Mónus Lajos tüzfelü- gyelö hazafias szellemű alkalmi beszéde nyitott meg. Ez után a jelenvoltak a Hymnuszt énekelték el, majd pedig Szöllősi Gusztáv egy alkalmi költeményt szavalt el érzéssel. A szépen sikerült ünnepélyt társasvacsora követte, amelyen számos hazafias pohárköszöntő hangzott el. * Az első Lorántffy-estély tegnap este foiyt le az ev. ref. főgimnázium tornacsarnokábau igen szép számú közönség jelenlétében. A műsort Veres Lajos vezetése alatt a vegyeskar éneke nyitotta meg. Ezután Biky Károly esperes röviden ismertetve az egyesület célját, a nőképzést, azon óhajával nyitotta meg az idei estélyének sorozatát, vajha az egyesület működését oly anyagi siker kísérné, hogy a prot. nőkópzőben egy tanszéket állíthatna fel. Dr. Fekésházy Gyula szabad-előadást tartott a nőkről a nőknek, óriási tetszés mellett. Kolonay Margit és Kolozsváry Etel kettőst énekeltek zongora-kísérettel. Szűnni nem akard tetszés kísérte a szép éneket. Császy László tanár ódát szavalt, nagy hatással, A műsort a női kar éneke zárta be. * Értekezlet a szálkái vasút ügyében. A polgármester november 3 án délelőtt 10 órára értekezletet hivott egybe a városháza nagy termébe, melyen a szatmár — m.-szálkái h. é. vasat ügyét fogják tárgyalni s a teendőket megbeszélni. * Gyászhir. Vigh Viktor helybeli fodrász segéd élete 18 ik évében hosz- szas szenvedés után okt. hó 31-én meghalt. Temetése nov. 2 án délután 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint megtörténni. így Panna leányaszony csak az ap- jávai, az öreg Som Gerövel járogatta a Bakonyságot, a nagy-vázsonyi uraság csordáját terelgetvén egyik dombról a másikra. De mikor kiütött a ribillió, a labanc elterelte ezt a szép csordát a Gerő bá‘ szeme elől örökre. Som Gerő ekkoron nagy bosszúságában beállott kurucvezetőnek, de nem sokra vitte uj hivatalában. A legelső csatapaté- nál egy ostoba labanc-golyóbis a tomporájába fúródott és nyomorékká tette az öreget. így vette át a hivatalát Panna. Egyrészt, hogy bosszút álljon a labancon, másrészt, hogy valamit szerezzen a konyhára, mert a szegény nyomoréknak is csak élnie kellett. Bottyán apó nagyon megkedvelte Pannát, mert nem egy fényes győzelemre segítette seregét. Hívta is eleget, kérte is, hogy maradjon a közelében. Szép, aranyos sátrat veret, skofiumos ruhát varrat a számára. De Panna csak rázta a fejét : — Jobb nekem, apó, a magam hitvány gúnyájában, otthon, az édes apám vityillójában. Erről a vityillóról azonban senki sem tudta, hol van, merre van. Dolgát elvégezvén, mint az erdők vadja tűnt el a sűrűségben Panna. Ha pedig szükség volt reá, a tárogató hivó szavára jött elő, mindig más irányból. Ha aztán a labancra kellett mennie, fölpattant a paripára, mint a legügyesebb kuruc és a sereg élén vágtatott előre Bottyán apó oldalán. Szép hosszú haja, mint a halál fekete lobogója lengett a szellőben. . . . Két gömbölyű arca kipirult, csengő ezüst hangja beharangozta a visszhangos völgyeket: — Erre, erre ... utánam kurucok ! És mennek a marcona vitézek utána és követték őt száz halálon át a győzelembe. Csak ama rejtelmes vityilló felé nem követhette senki, ej, pedig de sokan szerették volna Különösen Oláh Gecző, a kis tejfölös képű vicehadnagy vágyakozott, nagyon erre a gyönyörű, piros erdei virágra. Hanem hiába való volt minden igyekezete, nem boldogult Pannával. Nem is igen férkőzhetett úgy a közelébe, a hogyan szerette volna, mert a leány, ha a táborban volt, mindig Bottyán apó mellett tartózkodott. De meg ha szóba állt is vele, sehogy sem tudta magát megértetni Gecző vitéz. Két nagy fekete szemét csak kerekre nyitotta Panna s a legforróbb szerelmi vallomásra is azzal a különös kaczagaäsal felelt, amelyik félig farkas üvöltésére, félig a vadgerlica turbókolására emlékeztetett. Ha Gecző vitéz értett volna az erdő hangjaihoz, hát ezt értette volna abból a különös kacagásból : — Hagyj engem békén szép urfi. Mit akarsz te tőlem, a szegény ágrul szakadt pásztorlánytól. — Tudom én mit akarsz, a becsületemet. De az drágább nekem, mint neked a két szép szemed és azokat is kivájom, ha hozzám nyúlsz. (Ez volt a farkasüvöltés.) Mert van nekem már hozzám illő párom. Nincs ilyen szép czifra ruhája, mint neked, de van olyan jó vitéz, mint te és nincs álnokság a szivében, ott fújja a trombitát valahol messze a fejedelem táborában, oh mi szépen fújja . . . Majd vissza jön egyszer, majd visszatér oda a kis vityillóba. Addig üres lesz a helye, úgy fogadtam, de még férfi láb sem lépi át a küszöböt. Majd visszatér Jancsi megígérte. Messzire megfujja már a trombitáját : tra-la-la . .. jövök már... és én elébe szaladok hegyen, völgyön, tüskön-bokron át a szivemmé!, a tiszta, igaz szerelmemmel.. . (ez volt a gerlice bugás.) De Gecö urfi mindezt nem értette. A bajtársai is hiába intették : — Nem anyától lett az, rózsafán termet az, vadrózsafán. Hagyj bókét annak, Gecző, vad leány az. — Ha vad majd megszelídítem — hetvenkedett Gecző és most már csak azért sem engedett. Egy szép holdvilágos esteien aztán vakmerő elhatározással Panna után osont, amikor az szokása szerint neki vágott a rengetegnek. Másnap reggel melegen kelt a nap a kurucokra. Nagy labbancz csapat bukkant elő a Somlyó háta mögül s egyenest a kuruez tábor felé vette útját. Bottyán apó riadót fuvatott s csatarendbe állitá seregét. Mindenki helyén volt, csak Oláh Geczöt, a kis viczehadnagyot keresték, szólongatták hiába. Panna után is háromszor kiáltott be a rengetegbe a tárogató, holott máskor az első hívásra ott termett. A harmadik hívásra, az utolsó pillanatban megjelent a vad leány. Kuszáit hajjal, dúlt ábrázattal, halotthalvány arcczal jött s a ruhája csu- ronvér volt. De már akkor fölharsant a „rajta kuruez !* és nem volt idő kérdezgetni, hogy — kinek a vére az ott . . . ifi if itt* Vilii 1a ? hogy egészségünket megóv- ‘ * juk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban az I-sőrendű természetes szénsavas SÜF natrontartalmú ásványvizet a MOHAI Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresnól valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telitett víznél sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGNES-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a orrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. K@dV6lt bOlfVÍZ T FORRÁS-t, mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdő-, gyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektől, mint typhus, cholera megkímélhettek azok,akikközönséges ivóvíz helyett a baoteriummentes mohai ÁGNES-forrás vízzel éltek.
