Szamos, 1906. október (38. évfolyam, 79-86. szám)
1906-10-21 / 84. szám
2-ik oldal SZAMOS 84. szám. intéz az alispánhoz s választ kór arra nézve, hogy a megye miért nem képviseltette magát dr. Boromissza Tibor püspök szatmári beiktatásán. Erre Ilosvay alispán a közgyűlés helyeslése közben az elmaradást azzal indokolja, hogy a vármegye a beiktató ünnepélyre meghiva nem volt. — A mátészalkai főszolgabírói állás betöltése ügyében több pályázó jelentkezvén, közgyűlés a jelölő bizottság tagjaiul Luby Gézát, Luby Bélát és Madarassy Dezsőt választja meg, a főispán a maga részéről a bizottságba gróf Károlyi Istvánt, gróf Teleky Sándort és Szerdahelyi Ágostont nevezte ki. A bizottság két pályázót jelölvén ki, nevezetesen Péchy Lászlót és dr. Komoróczy Ivánt, a főispán a szavazást elrendelte. A beadott 309 szavazat közül Péchy László a Komoróczy 120 szavazatával szemben megválasztottnak jelentetett ki. — A csengeri főszolgabírói állásra a bizottság Kerekes Zsigmoudot és dr. Képessy Lászlót jelölte. A beadott 300 szavazatból dr. Képessy László 204 szavazattal csengeri főszolgabíró lett. A szinérváraljai főszolgabírói állásra első helyen Neupauer Jáuost, márodik helyen Bay Miklóst és harmadik helyen Galgóczy Árpádot jelölte a bizottság; a beadott 271 szavazat közül Neupauerre 9, Bajra 146 és Galgóczyra 116 esett. így Bay Miklós 30 szavazattöbbséggel lett szinór- váraljai főszolgabíróvá. A két árvaszéki ülnöki állásra a közgyűlés dr. Komoróczy Ivánt és Kozma Gergelyt egyhangúlag megválasztotta. A jegyzői állások betöltése kerülvén sorra I-ső aljegyzővé M&ngu Béla, Il-od aljegyzővé Kerekes Zsigmond, III-ik aljegyzővé Ma darassy István és IV-ik aljegyzővé Kende Péter az V-ik aljegyzői állásra jelöltek közül, nevezetesen Szintay Gábor, Báthy Lajos, Pavella Zsigmond közül Szintay Gábor választatott meg. Ezután két másodosztályú szolgabi rói állás betöltésére került a sor. 3 pályázó közül Jékey István és Galgóczy Iván visszalépvén, az egyik másodoszt. állásra Kállay Szabolcs, a 2-ik szolgabirói állásra jelölt Szabó István, Báty Lajos és Pavella Zsigmond közül Szabó István egyhangúlag választatott meg. Az első osztályú szolgabirói állásra Gulácsy Tibor és Kovács Sándor pályáztak, kik közül Gulácsy 44 szóa folyosóra is. A szobám akkoriban tele volt virággal. Sok-sok emlékeket kaptam, akár egy színésznő. — Nem restellem bevallani, hogy jórészt szi- nósznőktől kaptam őket, akik nyáron és nem köszinházakban működtek. Az óriási bokréták némelyikében még benne maradt a naiv udvarló szerény kis névjegye is. — De jó emberektől kaptam cserópvirágokat is, nyílót és bimbózót, exotikus és szinte állati virágokat, exotikus és bizarr lények küldeményét, búzavirágot és nefelejcset a vidékről, ahol egyszer ringatott reményem. Hilária rendezte és ápolta ezt a buja kis kertet. A hervadt virágot eldobta, a bimbózót öntözte. Értett hozzájuk, sőt beszélgetett is velük. A teljes, piros szegfűt megintette: — Mit kevélykedel te? Egy hót múltán kint vagy a szeméten. A fekete liliommal, rejtelmesen, majdnem szerelmesen beszélt. — Maga a legszebb virág, mert a halál virága. Magát átviszem a testvérnek. Múljanak el együtt. De nem vitte át, amig a haldoklónak, ép az utolsó napon eszébe nem jutott, hogy neki virág kell sok virág. Én átküldtem neki mind, ami csak volt, még a tubarózsát is, amelynek illata és az illat emléke még az élethez kötött. Hilária hurcolta át a kertet, lázzal, sietséggel, nehogy későn legyen. HÍRROVAT. A tiszántúli ref. egyházkerület püspöke elrendelte, Logy II. Rákóczi Ferencz dicső emlékű fejedelmünk s bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmával minden egyházban huzassaaak meg a harangok a hamvak Orsovára érkezésekor, úgyszintén a budapesti temetéskor, 28-án fél 12 órától 12-ig, továbbá 29-én a kassai temetéskor fel 12 órától 12-ig, valamint okt. 30-án d. e. 9 órakor. — Október 29-én iskolai szünet, illetve iskolai ünnepélyek tartandók. Istentisztelet a temetés napján minden templomban tartandó. * Püspöki pásztorlevél. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök II. Rákóczi Ferencz s bajtársainak hamvai hazahozatala alkalmából rendezendő országos ünnepélyre vonatkozólag e hó Í4-éu pásztorlevelet adott ki, melyben hazafias szellemtől átha- tottan emlékezik meg a nagy fejedelemről s egyben az ünnepségekre vonatkozólag egyházmegyéje területére nézve a következőkben intézkedik : Október 29-én d e., mikor a temetési szertartás Kassán végbe megy, a helybeli székesegyházban és az egyházmegye minden plébániai templomában ünnepélyes gyászmise, tartassák, mely után fél óráig szóljanak az összes harangok. A gyászistentiszteletre a hatóságok és testületek meghívandók, a hívek előzetesen értesitendők. A jelzete napon a püspöki fanhatóság alatt álló iskolák ban a tanítás szüneteljen, a tanuló ifjúság a gyászmisén részt veg3'en, az iskolákban ünnepély rendeztessék, mely alkalommal a tanítók magyarázzák meg a növendékeknek az ünnepség jelentőségét és II. Rákóczi Ferencz dicső példájának ismertetésével buzdítsák az ifjúságot az önfeláldozó hazaszrretetre. * A szatmári püspök és káptalan a kassai temetésen. Rákóczi és bujdosó társainak Kassán e hó 29-én leendő ühnepélyes temetésén dr. Boromissza Tibor szatmári püspök személyesen meg fog jelenni, hogy mint a Rákóczi megyéinek egyik püspöke legméltóbban áldozzou a magyar nemzet e dicső bajnokai emlékének. A temetés alkalmával a székes káptalant Pemp Antal praelatus kanonok fogja képviselni. * A szatmári ref. főgimnázium képviselete a Rákóczi hamvai temetésén. A szatmári ref. főgimnázium ifjúságának az az óhajtása, hogy a szent hamvak temetésén részt vegyen, teljesült, mert Szieber Ede kir. főigazgató szives közbenjárására sikerült a kassai főreáliskolában elhelyezést nyerni s igy Kassán is, Késmárkon is vezető tanárok kíséretében mintegy 40 taggal vesznek részt a temetésen. * Rákóczi-kegyeleti ünnep a ref. főgimnáziumban. Kiss Áron, püspök elrendelte, hogy e hó 29-én a főgimnáziumban a tanítás szüneteljen s ez alkalommal a nagy fejedelem dicső életét méltató ünnepély tartassák. * Püspüki látogatás. Boromissza Tibor dr. püspök e hó 18-án meglátogatta a helybeli kir. kath. főgimnáziumot. A bejárónál Ratkovszky Pál igazgató a tanári kar ólén várta és üdvözölte a püspököt, ki élénken érdeklődött a gimnázium ügyei felől, majd megtekintette a hatalmas épület minden helyiségét s az egyes osztályokban is látogatást tett s a növendékekhez kérdéseket intézett. Az uj püspök a tapasztaltak felett teljes megelégedésének adott kifejezést. * Gyászünnepi küldöttség. II. Rákóczi Ferencz hamvainak (hazahozatala alkalmából kifolyólag, folyó évi október 29-ik napján Kassán rendezendő gyászünnepélyen a szatmári jótékony nőegydet is küldöttsógileg részt vesz és a nagy fejedelemnek, valamint öröK emlékezetű anyjának, Zrínyi Ilonának ravatalára külön- külön koszorút helyez el. A küldöttség tagjai utcai, lehetőleg fekete ruhában jelennek meg, vállon átvetett szalaggal. A küldöttség tagjai a tisztikar részéről: Uray Gózáné elnöknő, Jékey Károlynó alelnöknö, Nagy Leona jegyző és dr. Ináncsy Elemér főjegyző. A választmányi tagok részéről : dr Fekésházy Gyuláné, dr. Gőbl Alajosné, dr. Fodor Gyuláné, dr. Haraszthy Bóláné, Szombathy Ödönné, Salamon Jánosné, Szűcs Jó- zsefné, dr. Hantz Jenőnó, Asztalos Sándorné, dr. Nagy Barnánó, Bakó Ignáczné, Zombori Yirgilné, Ekker Jánosné és Vojnár Istvánná. * Áthelyezés. A debreczeni kir. it. tábla elnöke dr. Moldován Ferencz nagybányai jbirósági joggyakornokot díjas joggyakornokká nevezte ki és a szatmár-nómetii kir. törvényszékhez helyezte át. többséggel első osztályú szolgabiróvá választatott. Közigazgatási bizottsági tagokul választattak: gróf Károlyi István, Jármy András, dr. Böszörményi Emil és Madarassy Dezső, a központi választmányba dr. Kovács Dezső választatott meg. A „Szamos“ eredeti táviratai. Bpest, okt. 20 A Kópviselőházban Justh elnöklete mellett az iparfejlesztési törvényjavaslat tárgyalására került a sor. — Nagy Emil előadó ismertetve a javaslatot, elfogadásra ajánlja. Kossuth kijelenté, hogy nehány szót kivan szólni a javaslathoz. Miután a köz- gazdasági önállóságot kívánja, kívánnia kell az iparfejlesztését ^is, ezért terjesztette be a javaslatot. Fontos az iparfejlesztés azért is, mert egy lépés a gazdasági önállóság felé. Úgy hiszi, hogy ezen törvényjavaslatot nem kell nagyon ajánlani s kéri a házat, hogy fogadja el. (Zajos éljenzés). Mania Gyula nemzetiségi képviselő kifogásolja a javaslatban a miniszternek biztosított diszkrecionális jogokat s a javaslatot nem fogadja el. Szecliványi Árpád a függetlenségi párt nevében melegen ajánlja a javaslat elfogadását. Bauer Antal horvátul beszól s határozati javaslatot nyújt be, hogy a javaslat tárgyalását későbbre határozzák, hogy legyen idő tanulmánj'ozni a horvát képviselőknek is. Kossuth ellenzi Bauer javaslatát, kijelentve, hogy a javaslatot már régen megküldötték a horvát kormánynak. Holló Lajos melegen üdvözli a törvényjavaslatot, melytől, sokat vár s hangsúlyozza annak szükségét, hogy világpiacot igyekezzünk teremteni. — Ezután elnök az ülést felfüggesztette. Szünet után Vilko- vics Bodog beszólt horvátul a javaslat ellen. * Bécsben a király délelőtt 10 órakor Wekerlét, 11 órakor Appouyit fogadta külön kihallgatáson. Wekerle délben félóráig tanácskozott az osztrák pénzügyminiszterrel. Délután 1 órakor hosszabb látogatást tettt Go- luchowski külügyminiszternél. — Örült neki? kérdeztem estve. — Nagyon, nagyon. Azért csak egy percig hagytuk bent. Átvittük mind a kápolnába. — Miért vitték ki ? — Nehogy vágymkozzók a földön maradni, amelyen ezek a színes és illatos virágok, meg állatok nőnek. Nagyon mohón nézett reájuk, mind beakarta szívni az illatukat. Emiatt nem tudott lólekzeui. Szomorú lett, pedig előbb (örvendett, mivel jönni látta vőlegényét — az elmúlásban. Ö mondta : Vigyék, vigyék ki, rossz a szaguk, életszaguk van.“ — Aztán ? — Most már nincs ott. — Szabad-e testvér, hogy ón soksok fehér liliomot keressek neki, oda ahová ment, mert most már szabad, mert már nem csábítja a virág, a föld szeretetóre. — A virág az élőé ? mondá az apáca és ez éjszakán keveset beszélgetett velem. Fáradt volt, karosszó- kóben mereven elhelyezkedve, nyugodtan és boldogan mosolyogva aludt. Rejtelmes és gyötrődéssel teli fantasz- tikusz éjszakán ,,a mi kocsink“ minduntalan elögurult, a nagy város álmatlan nyári éjjelének mindenféle zaja idehallatszott. A vértelenségtő! lázasan, egy pillanatra sem tudtam behunyni a szememet. Minduntalan az apáca fejét néztem A b“fátyolo zott gázláng égett fölötte, fejkötőjót is bevilágította, de az arczára már csak árnyék jutott. Olyan volt, mint egy óriási krizantemum Hónapjában a krizantemumnak, most minduntalan az arcára gondolok. És lágy hangja mind vissza zeng fülembe. „A virág az élőé!“ így mondta. Pedig körülöttem mind csupa készülődés, figyelem, valóságos rohanás : a halottaknak való virágért és koszorúért. Szeretem ezt a mennyei illatot. Szép ez és a nyomán vigasztalás kél szivemben : még se vagyunk emberek oly hűtlenek és hálátlanok, mint a milyeneknek hisznek. Nem csak azok iránt vagyunk gymngédek, akiket az élet köt hozzánk, hanem azok iránt is, akiket a halál választott el tőlünk. Csak szakítsatok le minden virágot és szórjátok be a temetőket. De egy pár szálat, ha csak megtudnátok tenni, vegyetek el a még élők számára. A krizantemumot lát va és a könyörületes, de bátor szivü testvérre gondolva, mélyen meghat az a terv, hogy a halottak virágaiból néhány szálat elvegyenek az élők számára. Az ötlet az, hogy a József-Szanatórium kéri ezt a pár szál virágot, helyesebben annak árát, hogy a tüdőbajosoknak szolgáló nópszauatóriumokat épithes sen. Most nyolcvanezer ember hal meg nálunk, átlag egy esztendőben, valamennyi tuberkulózisban. És ha lenne elég szanatórium, ahol a betegeket gyógyítanák, mivel azok most már gyógyíthatók, legalább a felük megmaradna. Az első igen nagyszerű kórház már épül az Alföld szivében, egy gyulai erdő tisztásán. De ez csak egy, több kellene. És, hogy több lehessen, nem kell hozzá semmi, csak pénz. — Pénzért tehát már életet és egészséget is (ehet venni ?! Igenis. Ez igy van! És talán nem is kell szomorkodui ezért, hanem inkább örvendeni. Milyen ügyesek is lettünk mi emberek. Kérdés, hogy egyszersmind okosak és jók is ? Ismeretlen, de velünk egy faj és vérbeli társunk szenvedését és életét válthatjuk meg a garasainkal, amelyet ime! — az uj ötlet szerint — attól takarékoskodunk el, aki többé nem szenved és nem ól. Akinek a sebe friss, akinek halottak napja vérző nap még, akinek fájdalma oly vad, hogy mások bajára gondolni nem tud : azokat zavarni kéréssel nem meri senki. De ahol a fájdalom elült és a kedves halottért való emlék megnyugodott és elrendezkedett, annak a halottak napi virágjaiból kérünk nehány szálat a József Szanatórium Egyesület céljaira. Vajha minden nemeslelkü ember megértené a kiáltást, az esdő szót, aki most készül virágot tenni egy néma sirhalomnak.
