Szamos, 1906. október (38. évfolyam, 79-86. szám)
1906-10-14 / 82. szám
2-ik oldal. SZAMOS 82. szám. ezrek rovására, semmint ha az fordítva történnék. Bizonyos, hogy az ilyen mélyreható alakulás nem lehet nehány rövid hónap eredménye és azért nem is várhatunk közvetlen és gyors segélyt a most fenyegető Ínségben sem, de legalább megnyugvással viselnők a súlyos terhet, mit reánk mért a sors, abban a nyugodt tudatban, hogy együttes akarattal támogatva az eszmét, biztosan meg fogja változtatni a már elviselhetetlenné váló drágasági viszonyokat. Az iparosok és a szoczializmus. A föld a maga munkásainak biztosítja a munkát. — De óriási munkás anyag marad, mely a föld mivelósé- ról már nem kaphat munkát. Ennek az ipar ad foglalkozást. Azonban e munka egj^enletes mennyiséget biztosítani kell. Erre egy külön foglalkozási ág van hivatva : a kereskedés. A kereskedelem dolga kikeresni a legcélszerűbb nyers anyagot, azt a legjobb időben és legolcsóbb módon az ipar keze alá adni, másrészt a világ minden részéről kifürkészni a fogyasztót, a vásárlót, s azt akkor, amikor legszükségesebb, ajtajához állítani a termelő iparnak. Ha végigfutunk ezeken az adatokon, látjuk a természet által örökül adott óriási nyugvó tőkét, látjuk az élő munkaerőkén kifejezendő nagy nemzeti kincset s előttünk áll annak szükségessége, hogy mindez a rengeteg érték csak a munka révén hozhatja meg gyümölcsét és csak e réven menthető meg az elpusztulástól is. Egész nagyságában áll előttünk tehát mind a három nemzeti gazdasági munkaág szerepe s lehetetlenség másként eredményes nemzeti gazdasági munkát elképzelnünk, mint úgy, hogy a földnek termőereje, az ipar feldolgozó munkája s a kereskedelem pénzre váltó tevékenysége teljes összhangban folyjon. Ezt tanítja a történelem is. Azok a nemzetek, melyek dolgoztak, melyek az eleven munkaerőben rejlő vagyont a körülméuyekhez alkalmazEgy fényes kávéház terraszához tódult a nép, nevetve egymást lök- dösve. Akaratlanul is figyelmessé tett ez a sokadajom. Mi lehet ott ? Bolond ! Bolond ! .És az ilyet szabadon hagyja a rendőrség !u Ni most „málnaszörpöt rendelt!“ „Szalmaszálon szürcsöli!“ hangzott a tömegben. Közelebb furakodtam. Egy legutolsó divat szerint öltözött elegáns fiatal ember körül csoportosult a nép, aki rendületlen komolysággal szürcsölte szalmaszálon keresztül a málnaiét. Feje fedetlen volt, kalapja hanyagul egy székre dobva előtte hevert, szép gesztenye szinü haja lágy csigákban omlott az egyik oldalon vállára, a másik oldalon pedig . . . Uramfia ! ugyanez a haj rőt vörös színben világolt ‘s a ragyogó napsugárzásában vad cinóber fénnyel égett, ilyen haj csak egy van a világon ! — Megdörzsöltem a szememet: valóban ő az, felemás hajú előkelő ur az ón barátom, aki tegnap még rongyos volt mint én s velem együtt éhezett. Almólkodva bámultam rá. íme most föláll! íme most beszólni kezd : — Uraim és hölgyeim ! Saját tapasztalatomból szabad legyen ajánlanom, a „Non plus ultra* hajfestő szert. — Kapható : Rue Baltignolles Nro. 50. Kapható bármilyen színben. Nagy tégely ára 10 frank. Kis tégely ára 6 frank. Tökéletesen ártalmatlan ! kodva órtékesiteni tudták, gazdagok lettek. Azok a nemzetek, melyek a nemzetfoglalkoztató munkát elhanyagolták, ha egyébként a világ kincsét, aranyát, gyémántját és termékét összeharácsolták is, elpusztultak. Akik a földmivelós mellett maradtak meg, azokat túlszárnyalták ama nemzetek, melyek kellő időben az iparra is áttértek, ezeket viszont azok, akik iparuknak szárnyat tudnak teremteni a kereskedéssel. Körülbelül igy áll a szociális gondolkozás előtt a nemzeti vagyon és a nemzeti gazdasági munka kérdése. Ami pedig a kezelését illeti, a szo- cziálizmus abban a felfogásban van, hogy a természet javai nem az egyes emberek magántulajdonát, hanem az emberiség közvagyonát képezik s azok az emberiség javára legigazságosabbau és leggazdaságosabban az állam által űzött kollektiv gazdálkodással kezelhetők. Ez maga után vonná a többi termelésnek, tehát az iparinak is, valamiot a javak szétosztását végző kereskedésnek is közkézbe, közhaszonba való vételét. Ezt mi, akik a polgári társadalom jogkörének gondolkozásában élünk, megmosolyogjuk és utópiának tartjuk. De nem zárkózhatunk el bizonyos titkos szorongásoktól s a képzelet ama játékától, mely az uj világrend homályos képének egyes vonásait keresi és megrajzolni igyekszik. A emberiség történelme tele van valósággá vált utópiákkal. Nagy szellemek ennek a mai lelki- forrongásnak is igyekeztek már képet adni. Regényes és komoly leírásokból könyvtárak képződtek, melyek a szociális újvilág valószínű képét s helyzetét rajzolják s épen a napokban halt meg az a világhírű tudós, Monger, aki tudományosan levezette az újvilág egész jogrendszerét, amint a mai jogrendből kialakult. A nyugati nemzetek egyetemein önálló katedrák foglalkoznak ezzel a tudományággal, úgy, hogy az már korántsem a fantasztikus képzelgések világába tartozik s a világ szerkezete anélkül, hogy a rajtaülők különösebben ószrevennók, életbevágóbb zökkenések nélkül kezd áttérni a szociális kerékvágásba, az államok részint gazdasági önzésből, részint egyes helyzetek kényszeréből mindig több és több szociális munkával foglalkoznak, A tömeg éljeuzett, nevetett, tapsolt, ö pedig leült és komolyan tovább szürcsölte a málnaszörpöt. Mellé furakodtam. — Ah, te vagy! mondotta örömteljes meglepetéssel. Néhány perc múlva egy kis korcsmában ültünk, ahol az ő felemás haja és az ón mértéktelen evésem nem keltett a szüksógesuól nagyobb feltűnést. Most fejezte be a históriát : — Először meglepett, mondá az ajánlata. Azután megtetszett és felcsaptam. Megkötöttük a szerződést. Kapok naponta húsz frankot, ruhát és lakást. — Hát nem bolond lettem volna, ha einem fogadom ? így él az én barátom, haja egyik felét mindennap más és más színűre festve, mintegy hét hónapig. A hetedik hónapban egy képe nagy sikert aratott a Szalonban. Éttől kezdve a „Non plus ultra“ céggel megszakított minden összeköttetést, szédületes gyorsan emelkedett pályáján fölfelé, ma Francziahon egyik legelőkelőbb festője. De mi lett volna belőle, ha a feje csak talentumot rejt magában s nem termel a rőtszinü hajzatban egy csengő arannyal kamatozó domíniumot ? Benda Jenő. kölönösen a közjóiét, vagy közsziik- ség jegyében. Azt mondja a szociális gondolkozás: ahogy az állam lefoglalja magá- nuk közkeresetül, tehát a szociális összesség javára, például a dohány- termelést, a szivargyártás iparát, a sókereskedést, úgy lefoglalhat másféle termelést, ipart és kereskedést is. Amint megszabja a szesztermelés kontingensét, kontingentálhatja a cukor termelését és sok egyebet. Az erdőművelés rendjére szabályozhat egyéb mivelési ágakat is. Vannak is péidák és gondolatok, hogy a gyufa, a fegyver, a lőpor és robbanó anyagok, kártya s'cb. ipara vagy kereskedelme, bányamivelós, halászat, vadászat, posta, vasút, biztosítás, hitel stb. részben, vagy egészben állami kezelés alá kerül, úgy megtörténhetik bármely más kezeléssel, vagy közvetítéssel. Mikor az állam, mint most pár éve tette, összevásárolja a magánüzérke- dós elől a burgonyát, a takarmányt és nem tekintve a beszerzési árra, szétosztja azokat a szükséges osztályok között a megszabott, alacsonyabb árban, vagy mikor vetőmagot, mi- velósi forgó tőkét előlegez, gépeket, tenyészállatokat oszt szót, saját tőkéjével egyesek javára háziipari termelő szövetkezeteket létesít, akkor ezekben az ágakban már szociális recipe szerint dolgozik és gazdálkodik Ha még több ágat ölel fel munka- programmjába, még közelebb jut a szociális állam eszményéhez. A szociálizmus gondolatának világszerte egységes eszménye az, hogy az emberiség a maga egészében világszerte boldogabb és nyűgöd tab b legyen, az egyedőség felé való törekvés anyagi ellátásban, lelki és értelmi emelkedésében, valamint joghelyzetben előre haladjon s az emberiség nagy családja, mint a földteke született ura, rendeltetését minél jobban töltse be. A szociálizmus eszménye tehát szép és az emberszeretet jegyében áll. — Más lapra tartoznak azonban a szociálizmus harci eszközei és más lapra tartoziK annak megítélése, amit például nálunk a közfelfogás szociáliz- musnak nevez. A „Szamos“ eredeti táviratai. Bpest, okt. 13. A képviselőház tisztikara ma délben összegyűlt a háznagyi hivatalban, hol nevükben Dessewffy Arisztid háznagyi titkár előbb elbúcsúzott a volt háznagytól Tóth János államtitkártól, majd üdvözölte az uj háznagyot Lesznay Gyulát, ki válaszában kérte a tisztikar támogatását, biztosítva őket jóindulatáról. * Polonyi igazságügyminiszter ma körrendeletét intézett a királyi táblai elnökökhöz, intézkedjenek, miszerint felügyeletük alatt álló összes birósá- gok a Rákóczi temetése alkalmából október 27, 29, és 30 napjára tárgyalást, vagy ülést ne tűzzenek ki, hanem azokat a következő napokra halasszák. Szemere Miklós orszgy. képviselő becsületsértésért és rágalmazásért saj- pört indított a „Népszava“ szocialista újság ellen. * Váczon tegnapelőtt az ottani kávéházban Szánthó Bála lovastiszt kártyázás közben megsértette Rüblein Béla hadnagyot. A szóváltásból kardpárbaj lett, melyet ma délelőtt vívtak meg, a legsúlyosabb feltételek mellett, a harmadik összecsapásnál Szánthó kardja oly súlyos csapást mért Rüblein fejére, hogy eszméletlenül összeesett s haldokolva szállították a kórházba. * A budapesti kir. törvényszék vádtanácsa ma foglalkozott a Bubics- ügybeu az ügyész felfolyamodásával, melyet elutasított és ennek alapján úgy László Fülöpre, mint Hajnóczy Józsefre vonatkozólag a bűnvádi eljárást megszüntette. * Fehérmegyei Bodmór községben Kálmán Lajos egykor dúsgazdag föld- birtokos, minden vagyonát elvesztve, kétségbeesésében agyonlőtte magát. Utóbbi időben már kéregetésből ólt. • Az osztálysorsjátók mai húzásán négyszázezer koronát nyert a 37553. számú sorsjegy. HÍRROVAT. Lapunk előfizetőihez. A III. negyedév lejártával tisztelettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfizetést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szíveskedjenek. * Küldöttség a Rákóczi hamvai temetésén. Varosunk törvényhatósága, mint előzőleg megírtuk, nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy városunk történelmi tradíciójához mérten méltó módon képviselteti magát a Rákóczi és bujdosó baj társai hazaszállítandó hamvainak temetési ünnepélyén. A törvényhatóság tagjai közül a diszküldöttségben következők vesznek részt: Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Vajay Károly t. főügyész, Barlha Kálmán gazd. tanácsos, Tan- kóczi Gyula főkapitány, dr. Lánárd István közgyám, dr. Pap Zoltán aljegyző, Csomay Imre, dr. Dómján János, Jankovics János, Pap Endre, dr. Haraszthy Béla és Osváth Elemér biz. tagok. A diszmeuetben önkéntesen és saját költségükön részt vesznek Fogarassy Sándor, Pethő György, Uray Géza, Litteczky Endre biz. tagok. A város ezenkívül 6 diszbe öltöztetett hajdút is küld, mintegy 14 tagból álló küldöttség pedig a város polgáraiból alakul, mely az előbbiekkel együttesen vesz részt a budapesti, kassai és késmárki ünnepségeken. * A Kölcsey-kör irodalmi szakosztálya pénteken este a kör helyiségében Orosz Alajos elnöklete alatt népes gyűlést tartott, melyen a szakosztály folyó évi munkatervót tárgyalta. A kör szellemi tevékenysége ez évben is a matinékban domborodik ki. — Ezenkívül felvetették egy nagyobb szabású irodalmi előadás eszméjét, mely általános helyeslésre talált, bár el kell ismerni, hogy nagy arányú dolgok rendezése nálunk a kivitelt illetőleg nagy nehézségekkel jár az erők hiánya miatt. Végül a szakosztály javasolja a választmánynak, hogy október 29-ón Rákóczi fejedelem hamvainak Kassán való eltemetése napján a városi törvényhatósági bizottság megkeresése folytán ünnepélyt rendezzen, melynek programmját nagyjából meg is állapította oly formán, hogy a jelzett nap délutánján a dalárdák közreműködésével szavalat és az ünnep jelentőségét méltató beszédből álló műsort általános kegyeletet hirdető s egy óráig tartó barangozás előzze meg. A beszédet a városház erkélyéről fogja intézni az egybegyült közönséghez a Kölcsey-kör egy tagja. Elhatározta végül a szakosztály, hogy ez idényben tartandó első matinéját is Rákóci emlékezetének szenteli. * Vármegyei közgyűlés. Szatmár- vármegye törvényhatósága e hó 18-án délelőtt fél 11 órai kezdettel rendes Van szerencsénk felhívni a t. vevőközönség figyelmét az őszi idényre érkezett bel- és külföldi gyapjúszöveteinkre, melyekből 25 forinttól kezdve igen jó úri öltönyöket készítünk = mérték szerint. .... Kl ein és Tsa polgári és egyenruha szabók.
