Szamos, 1906. október (38. évfolyam, 79-86. szám)
1906-10-11 / 81. szám
■ , 2-ik oldal ■8 Z A M 0 S 81. szám. hatjuk, hogy az uj pásztor olyan szellemi kincsekkel megrakodva jött hozzánk, melyek méltó büszkeséggel tölthetnek el mindnyájunkat s igy örömünk csak hatványozódik akkor, midőn Boromissza Tibor püspököt e helyről is üdvözölhetjük fényes állásában. Midőn püspöki szókét elfoglalta, őszinte szerencse kivánatunkat intézzük a szatmári uj püspökhöz s nehéz hivatásának teljesitésóben önzetlenül kivánunk a Mindenhatótól neki hosszú életet, munkálkodása terén sok sikert, hogy nagy egyházme gyéjének és városunk javára őt a seregek Ura sokáig éltesse! Ad múl- tos annos!.., Magáról a beiktatás fényes ünnepélyéről pedig az alábbiakban számolunk be : A legszebb őszi idő kedvezett a beiktatás külső fényének. — A nap egész pompájában ragyogott, miutha a természet is ünnepelni akart volna azon napon, midőn Boromissza püspök magas hivatalát elfoglalta. Már reggel nyolc óra után megélénkült a székes egyház előtti tér és a Széchenyi utcán nagy néptömeg hullámzott alá. — A harmadik összeharangozás után megszólalt a székesegyház Szent István nevéről elnevezett nagyharangja s a lelket felemelő zugás hangja mellett csakhamar kirobogott a püspök pompás négyes fogatú diszhintója hozva magával az uj főpásztort, kit a székesegyház főbejárónál már ott várt a káptalani főpapság és a kebel beli papság teljes ornátusban. Midőn az uj püspök a székesegyház főbejáratához ért, az egybe sereglett papság, valamint a templomban elhelyezkedett nagyszámú közönség térdre ereszkedett s ugyan ekkor Hehelein Károly kanonok pápai praelátus, mint archypresbiter átnyujtá az uj püspöknek a szenteiőt mellyel az először magát, a papságot, majd pedig a népet hinté meg, bevonulás alatt pedig a székesegyházi kar az „Ecce sacerdos magnusu-t énekelte. Mikor a püspök kisóretóvel a főoltárkoz ért, ott rövid imát mondott, képe is volt az ő Klárikájának. Pirospozsgás, tüzesszesnü, piciszája teremtés volt, nem ilyen összefacsaro- dott, töpörödött, kendőzött fehér- személy. Nem, ez nem az ő leánya és hiába olvasta nagy papirlapról a szolgabíró: — A budapesti főkapitány elrendelte, hogy a kéteshirü és beteg nőket illetőségi helyükre kell toloncolni. Miután Mágócsi Klára ilyennek találtatott, illetőségi helyére Kisfalura to- loncoltatott. — Édes anyám ! Nem is néz rám?| — Édes anyja magának a zsidó frája, de nem én. Nem ismerem. Menjen a dolgára, különben kiseprüzöm. A szolgabiró nem volt kiváncsi erre a „családi jelenetre“ és otthagyta őket a községháza tornácán. Egyedül maradt az anya a leányával. — De édes, jó anyám, ismerjen rám. Küldtem magának pénzt is. Mágócsinó kiszaladt az utcára és végigkiabálta a falut: — Megint a zsidók prakturája! Megölték a leányomat és most meg is csúfolnak ezzel a kendőzött frajjal! Hiába könyörgött, esküdözött a Klári. A falusi emberek meg is verték volna, ha az Istenházában nem keresett volna menedéket a szerencsétlen. A tisztelendő ur rögtön val- latóra fogta a Klárit, aki töredelmesen elmondta szomorú, bűnös históriáját. Elbukott, áruba bocátotta magát és virult is az üzlete, de hirtelen nagy csapás jött rá és sorsosaira. Az a rendőrség, amely megengedte, hogy fiatalságát, üdeségét az utcára vigye, az a rendőrség most megfosztottál kenyerétől és hazatoloncohatta. — Gyónjál meg leányom I — Szólt kenetteljesen a pap. majd a püspöki stallumba ment s felölte uj méltóságát megillető egyházi ruháit s a püspöki szék mellett foglalt helyet. Most Szabó István pápai praelátus hatalmas érces hangján felolvasta a királyi kinovezósi okmányt, majd pedig X. Pius pápa által kiadott Brévót latinul és magyarul. — Majd Kádár Ambrus dr. praelátus- kanonok üdvözölte a püspököt latin nyelven, melyre ö szintén latin nyelven válaszolt. Ezután a püspök az egyházmegyei papság kózcsókját fogadta, miközben megcsókolt minden egyes papot. A Veni Sancte után megkezdte a misét, majd az evangélium után a szószékbe ment s megtartotta beköszöntő beszédét hívei előtt. A beszéd végeztével folytatta a misét, mely után pápai áldást adott a hívekre. Az egyházi szertartás a Te Deum-mal nyert befejezést. Miután az installáció megtörtént, a püspök visszahajtatott palotájába, hol a küldöttségek tisztelgését fogadta. A küldöttségek és a szónokok a következők voltak : 1. A székeskáptalan és róm. kath. papság. Szónok Petnp Antal praelátus. 2. A gör. kath. papság. Szónok Hubán Gyula lelkész. 3. Az ev. ref. egyháztanács. Szónok Uray Géza főgondnok. 4. Izraelita hitközség. Szónok dr. Jordán Sándor főrabbi. 5. Nőegyesület. Szónok dr. Fechtel János főtitkár. 6. A honvéd és közös hadsereg. Vezette Nemes Ede dandárparancsnok. 7. Városi törvényhatóság. Szónok Pap Géza polgármester. 8. A kalocsai székeskáptalan és papság képviselete Boromissza István és Hoffman Alajos kanonokokkal. 9. Kir. törvényszék, ügyészség és járásbíróság. Szónok dr. Róth Ferecz elnök. 10. Róm. kath. hitközség és tanítótestület. Szónok Hehelein Károly práe- latuskanonok. 11. Kir. kath. főgimnázium. Szónok Ratkovszki Pál igazgató. Klári le is térdelt csakhamar a gyóntatószék előtt és elmondta bűneit. Jézus hü szolgája különösen az apró részleteket fagatta izgatottan, mert nem szabad titkolni semmit az Isten előtt, ha bűnbocsánatot akarunk nyerni. Három óra hosszat térdepelt a pap előtt Klári. A bátorításra és a feloldással való biztatásra elmondta, hogyan bukott el. Az utolsó ölelésig leszámolt az első nászójjeléről. — Csak töredelmesen ! — szólt izgatottan a pap. Arca kipirult, teste reszketett, lábaival izgett-mozgott, amikor egy-egy perverzitás cselekményét beszélte el a bukott nő. — Egy napon megint újat tanultam. — Mesélte a leány' tovább. — Egy öreg bácsi csoszogott be hozzám . . . Klári beszélt-beszélt, de egyszerre csak szemei kimerevedteb. Olyan lett, mint a halott. Klári kiszaladt a templomból : — Segítség 1 Segítség ! A hívek berohantak és megdöbbenve látták a plébánost, amint hörögve szemeit forgatta. — Te fojtottad meg! — Hangzott egyszerre a kiáltás és a felbőszült tömeg rögtön ítélt is a szetencsótlen fölött Kötelet hurkoltak a nyakára és felhúzták a templom egyik keresztjére . Megjött azután az orvos is, aki mindenekelőtt a paphoz sietett és konstatálta, hogy Jézus hü és kövér szolgája túlságosan felizgatta magát, amiért is megütötte a guta . . . Nagy Béla. 12. Tanfelügyelöség és állami iskolai tantestület. Szónok Bodnár György tanfelügyelő. 13. Budapesti Pázmány egyesület, a kath. ogyesületek országos szövetsége és a munkás szövetkezetek. Szónok dr. Cziklay János. 14. Vasúti testületek. 15. M. kir. posta és iparfelügyelöség. Szónok Demjén Sándor főnök. 16. Felső kereskedelmi iskola. Szónok dr, Kelemen Samu orsz. képviselő. 17. Kölcsey-kör. Szónok dr. Fechtel János ügyvezető alelnök. 18. Felmérési felügyelőség. Szónok Deli Béla felügyelő. 19. Kir. állampénztár. Szónok Papp Gyula tárnok. 20. A kereskedelmi testület és Kereskedő ifjak köre. Szónok Páskuj Imre elnök. 21. Kath. kaszinó. Szónok Fölkel Béla alelnök, 22. Kath. legényegyesület. Szónok Zahoránszkv István elnök. 23. Az uradalmi tisztség. A tisztelgések délután fél 2 óráig tartottak, mely után diszebéd következett, mintegy 140 terítékkel. Az ebéden a többek közt részt vettek: gróf Teleki Géza volt belügyminiszter, Molnár János esztergomi apátkanonok, orsz. képviselő, Boromissza István és Hoffman Károly kalocsai kanonokok, Szentiványi Károly az orsz. kath. szövetség igazgatója. Nemes Ede dandárparancsnok a törzs fcekkel, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Porgách János beregi főesperes, azonkívül városunk társadalmának szine-java, a kebelbeli papság, a sajtó képviselői, városunk vezérfór- fiai stb. stb. A diszebóden az első felköszöntőt maga a püspök mondotta s ürité poharát a pápára, királyra és Apponyi gróf vallás- és közoktatásügyi miniszterre. A jelenvoltak a felköszöntőt állva hallgatták végig. A székes káptalan nevében dr. Kádár Ambrus praelátus-kanonok köszöntötte fel a püspököt, az egyházmegye: papság nevében pedig For- gách János beregi főesperes, továbbá dr. Hoffman és Boromissza kalocsai kanonokok. Városi törvényhatóságunk nevében dr. Vajay Károly t. főügyész, a katonaság nevében Nemes Ede dandárparanesnok, a polgárság nevében dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Áuer szerkesztő a kath. sajtó nevében köszöntötte föl a püspököt. Végül Ratkovszki Pál kir. kath. fö- gimn. igazgató a kalocsai vendégeket éltette. Az ebéd alatt a püspök még kétszer szónokolt s vendégeit és papjait éltette. Az diszebéd 4 óra után ért véget. A pompás ebédhez a remek kiállítású és kitűnő tortákat, fagylaltokat és tésztákat Gindl Antal jóhirü cukrászata állította elő. Áz uj év. Irta: Jablonszky György. Szőlőről lóvén szó, nem a naptári évet értem Csak napok választanak el bennünket attól, hogy a szőlős-gazdák 1905— 1906-iki gazdasági éve a megkezdendő avagy soraim megjelenésekor már is folyamatban levő szürettel befejezést nyerjen: sőt, azt is mondhatnám, hogy a szüretelő munkásoknak a szőlőben való megjelenése a szőlőgazda gazdasági évét be is fejezte. Ha a kor mai követelésének megfelelő pince-gazdaságot akarunk folytatni, már pedig mivel a szüret helyes vezetése lényeges behatással van a szűrendő must jóságára, bátran mondhatnánk azt is, hogy a pincze- gazdaság a szürettel veszi kezdetét s a jó pincemester a szürettel kezdi évét. Szatmárhegy szőlőbirtokosainak érezniük kell még azt a veszteséget, mit a rügyek elpállása okozott. Ha pedig annyira érzéketlenek, hát legalább most, e soraim olvasásakor vegyék maguknak azr. a kis fáradságot, figyeljék meg a szőlőtőkén levő szálvesszőt (karikák), nézzék meg a tőkéken levő csapokat. — Nehogy pedig valaki sértve érezze magát, mielőbb tovább szőném gondolataimat, akinek nem olyan a szőlője, mint a milyent ón leírok, az ne vegye magára, mert azért lehetnek és vannak is kivételek. Aki tehát megfigyeli a fenjelölt tavalyi szárrészeket, látni fogja, hogy a csapok rügyei s a szálvesszők rügyei hézagosán bár, de örökre alva maradtak s ha mégis kihajtottak a sérült rügyek helyén, az a hajtás a mellék-rügyekből tört elő s nyáron át, ha a vincellérkeze le nem törte, szemzés nélküli hajtás lett belőle. —• Sok ezer forintokra megy tisztelt szőlősgazdák a kár, mi évenként éri és érheti a Szatmárhegy szőlősgazdáit a termő rügyek téli elpállása által. Tudva tehát azt, hogy a Szatmár- hegyen sik fekvésű s a kevésbbé lejtős területű szőlőkben, hol nem lévén a téli csapadéknak lefolyása a talajnak az erős nedvessógtartó képessége miatt a szőlőtő letakart részein levő rü6yek a legtöbb évben elpállanak, nem szabad a szőlőinkben birt óriási tőkét szándékosan kitenni a bizonytalanságnak s vakmerőn a bizonytalan téli teleléstől tenni függővé a jövő évi termést, avagy pedig lagymatagon tehetetlenségünk hangoztatásával bambáu nyugodni bele az állítólagos változhatatlanba. Nem uj dologban és nem is először hallatom szavamat, többször felhívtam már gazdáink figyelmét ez óriási veszteségre, hogy tehát elejét vehes- sem a kibúvó beszóduek, most az év elején, ha ismételten reá térek, szolgáljon mentségül kötelességérze tem, mivel a Szatmárhegy szőlőszete iránt tartozom. Befejezve a szüretet, el kell azonnal távolítani a tőkék kitermelt szál- veszőit (karikáit), miután a szüre*ten rendesen ott van a tulajdonos is s hogy a végezendő munka jósága is ellenőrizhető legyen, vágassa le a jó gazda még a szüret napján azokat. Szatmárhegyen a kitermelt szállve- szőket szüret után a metszéssel szokás levágni a többivel együtt, mert hát nekik ősszel kell metszeniük. S különös, hogy ők mindig jobban tudják, miDt a királyi szőlőszeti felügyelő, Érthetleunek tartom, hogy kis gazdáink, kik legtöbbször más élethivatást űznek, hogy jobban akarnak érteni a szőllőmivelóshez, mint a hivatásos gazda, kinek ez a kizárólagos foglalkozása, kit pedig ők, ha hibát követne el, habár közvetve is, de el is mozdíthatnak. Ledobják tehát a szálvesszőt ősszel a metszéskor. Mi s akik meg akarják fogadni, avagy csak részben is követni tanácsomat, nem fogják a szőlőt ősszel metszeni. Jól figyeljünk : ez Szatmárhegy, Erdőd s az azt követő hegyláncnak Rákos-Terebesig szól és nem a szinérváraljai, nagybányai és a nagysomkuti járás birtokosainak ! A kitermelt szálvessző levágása egy igen nagy gondot igénylő munka, ide csakis az értelmesebb munkaerőt alkalmazzuk. — Legjobban teszi, aki maga végzi, avagy általa bevezetve állandó felügyelete mellett végezteti azt. Hogy maga végezteti, e kitételt azért használom, mert ha valaki oly szerencsés viszonyok közé jut, hogy szőlősgazdának nevezheti magát, hát vegyen magának fáradságot és tanulja is meg a szőlőgazdasággal járó tudnivalókat is. A szálvesző levágásával két éves szárrószót távolitjuk el annak a tőkének, tehát a legvastagabb rószé^, sokszor oly szép növényi-kart, hogy ennek levágásával legszebb részétől fosztottuk meg a tőkét. Következésképen tehát, levágáskor nagy vágást, sebet okozunk a tőkén. Élőnövónyről, Hit igyunk ? FORRÁS-t, mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdő-, gyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektől, mint typhus, cholera megkímélhettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a bacteriummentes mohai ÁGNES-forrás vízzel éltek. Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másféllitere.snél valamivel hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban az I-sőrendű természetes szénsavas natrontartalmú ásványvizet a MOHAI nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telitett viznél sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGNES-forrás vizét a iegszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a orrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Kedvelt bOPVÍZ I
