Szamos, 1906. szeptember (38. évfolyam, 70-78. szám)
1906-09-13 / 73. szám
XXXYIH. évfolyamSzafaár, 1906. szaptembar hó 13. (csütörtök) 73, szán. SZAMOS. ITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI „A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákőczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak ázatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Yárosi közgyűlés. Hétfőn délután 3 órakor tartotta a városi törvényhatósági bizottság szeptember havi rendes közgyűlését. A főispán távollétében Pap Géza polgármester elnökölt. A hitelesítő küldöttség kirendelése után a tanácsjegyző felolvasta a polgár- mester havi jelentését. Polgármesteri jelentés. A havi jelentés részletesen foglalkozik az általános csatornázás kérdésével és elmondja az ügy legújabb fejleményeit. A debreczeni kultúrmérnöki hivatal ugyanis visz- szaküldte a csatornázási terveket s azokhoz egy mü-leirást fűzött, mely szerint a csatornázás a városra nézve úgy pénzügyileg, mint egyéb közérdekek szempontjából aként lenne legelőnyösebben megoldható, ha a csatorna-hálózat nem a Szamosba, hanem a Túr vizének szabályozása következtében a város határában építendő Égre patakba lenne betorkoltatva. Ezáltal a földmivelésügyi m. kir. minisztérium közegészségi osztálya által készített tervekben némi változás állana be, de ez költség- többletet nem okoz, ellenkezőleg, a szenyvizek leszűrésére szükséges 140 hold terület jövedelme 17000 koronával szállítja le az évi üzemi költségeket. Tehát a csatornákon lefolyó szenyviz ezen terület öntözésére fordittatik s a talajon leszürődvén az Égre csatornán nyer lefolyást. Ez határozott előnye s tervezetnek a másik fölött, mert i csatorna-halózatnak közvetlenül i Szamosba torkoltatása mellett, hog r drágább kivitelű, állandóan megfertőzné a folyó vizét. A csato - názás hozzávetőleg 1,275,000 ko . beruházást igényel. Az üzem évi költségvetése pedig a kulturméi • nökség által készített variáns terv szerint 58,000 koronába kerülne, melyben benne foglaltatik a befektetés törlesztése is. Ez a rövid ismertetés is mutatja, hogy a kérdés megoldása komoly stádiumba jutott s remélhetőleg rövid idő alatt elő lesz készítve a határozathozatalra. Elmaradt választás. Az üresedésben levő végrehajtói állás választás utján való betöltése levétetett a napirendről, mivel a főispán nem volt jelen a közgyűlésen s mivel váratlanul közbejött akadályok miatt nem adhatott megfelelő felhatalmazást. Tanácsi előterjesztések. Az esküdtbirósághoz b izalmi férfiakul a mostaniak újból megválasztattak. A kereskedő-tanonciskola tantestületének 3 évre történt megalakulását a közgyűlés tudomásul vette. A tantestületben változás nincs. Gazdasági ügyek. Az avasi erdőben szükségessé vált építkezéseket közgyűlés mielőbb végrehajtani rendelte. A fer- tőtlenitési dijakat illetőleg közgyűlés fenntartotta azon határozatát, hogy a fertőtlenítések után dijat nem szed, azonban oly módosítással, hogy a fertőtlenitési költségeknek csak felerészét fedezi a közpénztárból, mig felerészét az orsz. betegápolási alap terhére számítja fel. — A Pannónia bérletének egy e célra alakult részvénytársaságra való átruházásához a közgyűlés hozzájárult. — Korányi János azon kérelmének, hogy árvaszéki ügyész korában elveszett árvapénztári követelés elengedtessék, közgyűlés helyt adott, miután a követelés behajtása körül jóhiszemüleg járt el. Fogarassy Sándor kérelme. A közgyűlés megengedte, hogy Fogarassy Sándor Rákóczi-utca 26. sz. telkén építendő lakóházának három-emeletes udvari részét szabályrendelettől eltéröleg 3-10 m. szoba belmagassággal építhesse. Hatósági átirat. Kolozsmegye közönsége fölirt a földmivelésügyi miniszterhez az egy éves borjuk vágatásának országos betiltása tárgyában, miután ez az állatállományt csökkenti, az állattenyésztés érdekeit veszélyezteti s végeredményében a hus- drágaságra vezet. — Megkeresés íolytán közgyűlés a feliratot hasonszellemü felirattal támogatni rendelte. Magán kérelem. Közgyűlés Losonczy Károly pénztártisztnek egy havi szabadságidőt engedélyezett. A községi és körjegyzők helyzete. Úgy az állami administrate tisztviselői köreiben, mint a széles társadalomban minduntalan hangoztatott igazság, hogy a községi és körjegyzők végzik azt a sokoldalú terhes munkát, mely alapját képezi az állami gépezet feldolgozandó anyagának. Nagy igazsága volt megboldogult Szilágyi Dezsőnek, ki egy banket alkalmával azt mondta, hogy anyagi helyzetüket tekintve mégis olyanok a jegyzők, mint az iramszarvasok : a legtöbbet futnak és mohát esznek. önkéntelenül is eszünkbe jut ezen igazság most is, mikor az államkormány az egész ország által jogosnak és méltányosnak talált fizetéskiegé- .«sütést elhatározta s vármegyénkben I ftk az összeg 1905. január elseje óta diáig sincs kifizetve. Ebből meg lehet Ítélni, hogy menynyire mostoha elbánásban részesülnek a jegyzők s az illetékes közegek miképen valósítják meg azt a hangoztatott feladatot, hogy a jegyzők anyagi helyzetén sürgősen kell segíteni. Sajnos — és ezt kénytelen vagyok konstatálni, — hogy a jegyzők iránt tanúsított ezen mostoha elbánásnak némileg részesei maguk a kartársak is. Nyilvánvaló, amint a tapasztalat mutatja, hogy manapság fizetéskiegéÄ miniszternél. A miniszterelnöknek nem volt fogadónapja, de azért tömve volt a miniszteri előszoba. — A kényelmes borszékben elsüppedt testtel merengtek maguk elé a kérvényezők, csupa úri ember, nagycimü és magasrangu előkelőség. Valamennyinek az arcáu meglátszott az afölötti töprengés, hogy vájjon minő érveket vigyen az ütközetbe kérdése támogatására. Némelyiknek hangtalanul mozgott a szája, mosolygott; a fejét hajtogatta, a lábait surolgatta, az ilyen már gondolatban ott állt a miniszter előtt, szónokolt, bókokat mondott stb. Időközben egy lilaszin öv ide-oda mozgott. A lilaszin öv elegáns szabású fekete papi köntösre simult, a köntösben egy fiatal kanonok nevetgél, libbent ide-oda. A papi köntös olyan előkelőén omlott le a kanonokon, mintha nem is papot, hanem világfit takarna. Egy csoportban erősen lenyirt fejű erősen kivasalt szalonruhás, időses urak suttogtak s közbe tisztelettel néztek a miniszterelnök vánkosokra záródó szárnyas ajtajára. Főispánok lehettek. A legmesszebb fekvő sarokban szúrós szemmel cinikus mosollyal nézte a sürgő forgó és börszókeikben elnyúlt kérvényezőket egy sötét képű ember. Egyedül ő nem volt fekete ruhában. Hétköznapi utcai öltözékben jött fel a miniszterhez s mikor belépett az előszobába, recsegő hangon, amelyet világért nem halkitott volna meg, beszélt a titkárhoz : — Van valaki benn ő excellenciá- jánál? — Oh kedves szerkesztő ur, mondta előzékenyen a titkár, az államtitkár ur ő méltósága referál most, de rögtön végez. A szerkesztő komoran nézett körül a termen és fejével a jelenlevők felé intve gőgösen kérdezte : — És ezek ? — Majd a szerkesztő ur után. A szúrós szemű embert ez a felelet kielégítette és beült a legmesszebb fekvő sarokba. A terem Duna felöli ablakában két miniszteri tanácsos állt aktakkal a hónuk alatt. Ök is referálni jöttek s közben kibámultak a Dunára, amelyen karcsú propellerek kergetőztek. Közben pedig a suttogásokból folyton kihallatszottak a czimzések, a melyekkel egymást illették az egyes csoportokban. — Oh, méltóságos uram! Kérlek nagyságos uram! Egyszerre csak kinyílt a miniszterelnök szobájának ajtaja és nehány aktával kezében kilépett az államtitkár. A jelenlevők mélyen meghajoltak, talán még mélyebben, mint ahogy a miniszterelnök előtt szoktak. Hjah, a miniszterelnökök változnak, de az adminisztratív államtitkárok megmaradnak. — A szerkesztő e meghajlás alatt már ott is volt a miniszterelnök ajtajánál. Az államtitkár eltávozott s a teremben újra megindult a halk suttogás. Nóhányau mérgesen néztek a szerkesztő után, aki már eltűnt a miniszterelnöki ajtószárnyak mögött. — Ki ez az ember ? hangzott fel a bosszús kérdés. A titkár ünnepélyesen válaszolt. A szerkesztő nevére a kórdezősködők felszisszentek: — Ah, ez veszedelmes ember ! Egyszerre csak nagy robajjal fölnyilt az előszoba ajtaja. Kövórkós, vadképü ember rontott be. Kemény, őszülő sörte haja égnek meredt, a szájában vastag cabarot szivar. Egyenesen a titkárnak tartott. — Szervusz ! Mit csinál Károly ? A titkár hétróthajolt. — O exszellenciájánál most a szerkesztő van benn. De ha parancsolja nagymóltóságod . .. — Köszönöm ... Csak hagyd el. Ráérek. Az a szerkesztő bizonyára megint valami huncutságot eszelt ki .. . A kövér, bikanyaku ember erre megfordult és szétnézett a termen. A két miniszteri tanácsos és a főispánok nagy tisztelettel, hajoltak meg. — Szervusztok, szervusztok! iutett feléjük a vastag nyakú, a ki valóságos belső titkos tanácsos volt, fügRóth Fülöp kárlsbadi czipőr aktár át ajánljuk: a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb cziporakUra. Megérkeztek Illaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
